Figyelemmel arra, hogy a méhek kb. 3 kilométer sugarú körzeten belül hatékonyak (tavasszal ez valószínűleg azért kevesebb, bizonyára találnak a kaptár környékén, ahhoz közel is virágpor forrást), így 1-2 gyümölcsfa önmagában nem hiszem, hogy valami csodaszerrel vonzóbbá tehető. Vagy telepíts jóval több fát, vagy tarts 3-4 családot :) Vannak arra is lehetőségek, csak egyre nehezebb.
Sziasztok. Nem vagyok méhész . Azzal kapcsolatban kérnék tanácsot , hogy hgyan tudnám minél jobban a kertembe csalni a méheket a fák tavaszi beporzásához ? Az idén feltűnt , hogy alig vannak , termésem se lett......
Sejtettem hogy azt a választ kapom, hogy nincs 100%-os anyásítási módszer.:) Az egyillatúra hozás, virágpermetezőben egy liter vízhez rakok 3 tasak vaníliás cukrot, bepermetezem vele az anyásítandó családot, kiemelve egyenként a kereteket, a kaptár alján és falán lévő méheket sem kihagyva. Ekkor minden bölcsőkezdeményt eltávolítunk, és mehet is be az anya szabadon. Az anyára is spriccelhetünk egy kevéske vaníliás vizet, én szoktam de papírforma szerint szükségtelen. Visszazárjuk a kaptárat, minimum 5 napig nem zavarjuk ezt a családot semmiféle beavatkozással. Kaptárbontás, furetózás, vagy bármi mással sem. Magam inkább 7 napot szoktam kivárni, a petézés ellenőrzéséig. Ez a módszer értelemszerűen a családok egyesítéséhez, rajjal való anyásításhoz is alkalmazható, természetesen a hozzárakni kívánt rajt is spricceljük.
Természetesen itt is lehet hibát elkövetni, de az nem a módszer hanem a méhészen múlik. Korai ellenőrzés, vagy rajjal való anyásításkor elszórhatjuk az anyát, jobb kikeresni szemmel követni, vagy akár ki is foghatjuk és a művelet végén adjuk be, megvárjuk hogy lemásszon a lépekre.
Emberi hiba adódhat ha mégsem anyátlan az annak vélt család, (párzatlan anyás), vagy túlságosan hamar szedtük el a pároztatóból az anyát és még kirepül további párzás céljából. Vissza már nem fog találni, illetve a volt pároztatóját fogja keresni. Ezért kivárom az első fedett fiasokat, ekkor már kevés a valószínűsége az újbóli párzási kirepüléseknek.
Több mint 20 éve így anyásítok.
Az álca korát illetőleg igazad volt, nálam a gyakorlatban azért nem okozott gondot, mert szemre méretre szoktam kiválasztani az álcákat, Örösi meghatározása szerinti "gyufaszál átmérőnyi".
Mivel vándorlok akácra, és végig az állománnyal vagyunk, így hazatérés után kevés idő áll a rendelkezésemre anyát nevelni. Mert jó esetben is 1-2 héten belül beáll a hordástalanság. Ezért nem alkalmazok petézőtokot, az előre kinézet kiválasztott jó mézelő tulajdonságú családoktól veszek el álcákat. Sajnos mostanában már erre a rövid időre sem nagyon lehet számítani, szinte minden összenyílik az akáccal ámor, ezüstfűz.
Visszatérve az illat homogenizáláson alapuló anyásításra, egyesítésre, az elmúlt években már neves méhészek is nyilatkoztak az eljárásról mint 100%-os módszerről.
Persze, hogy előbb az időset választják, abból előbb lesz "valamilyen anya".
De ha túl öreg az álca ("körbeér" a sejtben), akkor már nem fognak rá bölcsőt húzni. Azért jó a frissen kelt álca, mert így ha a család még érzi egy picit az előző anya illatát, egy-két nap múlva is tudnak rá bölcsőt húzni. Meg aztán ilyen kor jobb takarékoskodni a telefias keretekkel, a legjobb az olyan, amiben egy tenyérnyi pete és álca van, semmi más.
100 %-os módszer nincs. Nekem a minap ölték le az egyik újságpapíros anyámat azután, hogy "kiolvasták" az újságpapírt és elvettem az anyarácsot.
Lehetséges, de kísérletek igazolják hogy ha szabadon választhatnak a méhek akkor az idősebb álcákat részesítik előnyben. Vallatókeret esetében indiferens hogy milyen minőségű anya lenne belőle, nyilván te sem szoktad meghagyni ezeket a bölcsőket. :) Mivel egy egész keretet rakunk át, igen nagy valószínűséggel tudnak kedvükre való álcákat választani. Itt csak annyi a lényeg hogy megtudjuk anyátlan családdal van-e dolgunk, lényegében a szűzanyás családok kiszűrése a cél.
Az anyásítást érdemes az egyetlen 100%-os módszerrel végezni.:)
"Anyanevelés esetében is 3 napos álcákat helyezünk a műbölcsőkbe."
Én Ludányi tanár úrnál úgy tanultam, hogy a frissen kelt álcát kell átrakni, a kelés a peterakást követő 3. napon következik. A 3 napos álca pont félúton van a kelés és a befedés között. Minél később kapja meg az álca az anyának járó pempőt, annál csököttebb lesz. Még a pempőtermeléshez is, ahol nem számít az anya-álca minősége, legkésőbb a peterakást követő 3. nap végén át kell rakni, hogy elegendő pempőt rakjanak be a bölcsőbe.
Az álanyás családnak pont az a veszélye, hogy az álanyák termelnek anyaterméket, amihez a dolgozók hozzászoktak. És pont ez az anyatermék-szag az, ami miatt nem engedik be a szomszédok az álanyákat. Ezt pedig Ruff János mondta.
Nem feltétlenül kell az hogy napos álca legyen, a vallatókeret fiasításában. Anyanevelés esetében is 3 napos álcákat helyezünk a műbölcsőkbe. Az anyátlan család egyébként sem válogatós, kényszerű helyzetében. Az anyátlan család nyugtalan, a kaptárbontást követően hamar lefut a keretekről,és a szélső lépekre tömörödnek.
Az álanyás családot anyásításával valóban nem érdemes kísérletezni. Nem azért mert lehetetlen, hanem értelmetlen. Ugyanis a sikeres anyásításuk úgy lehetséges, ha hasonló, vagy erősebb népességű anyás rajjal, műrajjal, tartalék családdal egyesítjük. Ez akár lehet sikeres is, viszont nincs értelme kockáztatni egy eleve életképes egységet.
Az álanyás család feloszlatására valóban az a szokásos ajánlás hogy vigyük messzire, és ott rázzuk le a lépekről. :)
Gyakorlatilag semmi értelme nincs messzire vinni. Miért is? Az álanyás családokban alapvetően idősebb betájolt méhek vannak. Elviheted kilométerekre, centiméter pontosan megtalálják a kaptárjuk bezárt kijáróját, (vagy annak helyét ha esetleg elvisszük az üres kaptárat máshová). Ekkor az fog történni, hogy a szomszédos kaptárakba próbálnak bejutni, bekéredzkedni. Függetlenül a leszórás távolságától.
Van egy olyan sejtésem hogy nem fog különbséget tenni, a dolgozók illetve az álanyák között, a befogadó család. A petefészkük kezdett dolgozni, az anya által termelt blokkoló ösztrögének hiánya miatt.
Csak érdekességképpen, az is előfordulhat hogy egy öregecske anya még éppen petézik, de már nem képes kellően blokkolni a dolgozói petefészkét. Így egyszerre lehetséges az hogy van normális fiasítás, bár az igen csekély mértékű, és van álanyás fiasítás, amelyből törpeherék kelnek ki.
Többnyire maga a méhész teszi lehetővé az álanyaságot. Miért is. Főleg rajzásos időszakban könnyű elkövetni, lerombolja a a pótbölcsőket is.
Először rakj be egy vallatókeretet (frissen petébőlkelt álcás keret). Ha elkezdenek pótbölcsőket húzni, akkor nincs anya, se pót-, se álanya, ekkorlehet egyesíteni. Ha nem húznak, akkor próbáld megkeresni és elnyomni az új anyát. Amennyiben van pete, úgy azt nézd, hogy folyamatos, normális-e a fiasítás (egy adott pont körül kör-körösen egyre fiatalabb fiasítás). Ha szétszórt, pláne ha egy sejtben több petevan, vagy a sejt oldalán van, akkor álanyás. Álanyás családot nem egyesítünk, azt elvisszükmessze a kaptártól, majd lerázzuk (de csak napnyugtakor). Így a dolgozók bekéredzkednek a szomszédba, de azálanyákat nem fogják beengedni.
Akkor azok a bölcsők pótbölcsők voltak. Én a helyedben nem kinlódnék azzal a családdal. Ha váltóbölcső lenne, akkor biztosítva lenne, hogy rendesen kifejlődött anya keljen. Pótbölcsőből is kelhet jo anya, de ahhoz a legelsőnek befedett bölcsőket el kell távolítani és csak azt az egy-kettőt meghagyni, amelyiket bőven elláttak pempővel az álca kelésétől kezdve.
Nekem is volt már olyan anyám, ami szeptember végén kezdett petézni, de az idei évben én nem igazán látok rá lehetőséget a nagy szárazság és hordástalan időszak miatt. Persze nálatok előfordulhat, hogy sikeres lehet a bepárzás, és a család is túléli majd a telet.
Nagyjából egyetértek a helyzet megállapításoddal. Valóban nem túl nagy esélye van egy kései sikeres anyaváltásnak. De nem lehetetlen, ha belegondolunk hogy többnyire rengeteg méhészet van egy adott területen, néhány renitens család szinte bármelyik méhészetben akad ahol még megtűrik a heréket, nem most még hetek múlva is. Tapasztaltam sikeres párzást szeptember végén is. Az más kérdés hogy mit várhatunk ettől az anyától, a lényeg az hogy minimum vigye el a családot április végéig.
A legjobb ilyenkor egy tartalék családdal egyesíteni, vagy ha .. érdemleges akkor kaphat egy új anyát, ha netán akad tartalékban.
Valószínű gond volt a petézésével, jó eséllyel tele van az a család atkával. Normál évben -ha van még valahol here- akkor igen, sikeres lehet, de ebben az esetben csak akkor élheti meg a család a tavaszt, ha már most van kellő telelő npesség. Habeindult a petbzés, takarni, takarni, takarni, etetni, etetni, etetni, de legfőbbkbépp atkamentesíteni. De inkább reménytelen az ilyenkori anyaváltás, de minimum egyesíteni kellmásik családdal.
Sziasztok kedves Méhészek! Van egy méztöltőgépem eladó, új - nem használt. Tudnátok segíteni, milyen szakmai fórumokon, hirdetési felületeken érdemes hirdetnem? Nagyon köszönöm előre is, Virag
Nem kell éretlen mézet pergetni, ilyen egyerű a megoldás. Ha nem tornyosodik a pergetőből kifolyó méz, akkor el kell napolni a pergetést. Akác esetében valóban nem szoktuk megvárni az egyébként ajánlott 50-75 % -os fedést. Nagyjából 20-30 % -ban fedett amikor már jó a sűrűsége, de ez változó. A keretet vízszintesen tartva ha enyhén megrázzuk és nem csepeg belőle a méz akár jó is lehet. A következő az hogy csinálunk egy próbapergetést, akinek sokkeretes sugaras pergetője van, ne rakja tele ilyenkor ha bizonytalan a méz érettségét illetőleg. Elég párdarab hogy lássuk milyen a folyékonysága, ha löttyen a vederben mint a víz, és krátert húz a felszínbe, akkor ennyi volt mára, a löttyöt jobb visszaetetni, 1-2 liternyit még nem gond.
Tudom nem könnyű tapasztalat híján dönteni, néha bizonytalan is a dolog, hűvös idő esetén, sűrűbbnek tűnhet a méz, melegben hígabbnak, de tévedést csak nagyon határértéken billegő méz esetében okozhat.
Tudom a méhész szeretné végre a hordóban tudni a mézét, a vándortanyáról hazatérni, és különben is csak hétvégére van segítsége a pergetéshez. De így nem lehet méhészkedni, pergetni nem hétvégén kell, hanem amikor már érett a méz.
A csöpögősségét arra értettem, hogy a kenyérre kent méz még mozog rajta, szemben pl. a repcemézzel. Meg ha kanállal kiveszem az üvegből, visszacsorog. A napraforgóméz pedig, ha teába rakom, púpos kanállal is adagolható :) Hársmézet eddig én sem láttam, de tavaly sikerült pergetnem valami olyasmit. Világosbarna, az íze mint a hárstea, és az illata... hogy mennyire volt valódi, azt nem tudom, de az egyik vevőm kettéöntötte a kilós üvegben kapott mennyiségét, és amikor másnap az irodájában jártam, még mindig dőlt kifelé a hársillat, szóval annyira nem lehetett rossz :)
Az én tavalyi akácom nem csöpög(ött, amíg el nem fogyott)... Konkrétan vágni lehetett, olyan sürü volt, 16,0-s volt a víztartalma, a mézpumpa, amit a zézesüvegre lehet rakni sárga tetövel, konkrétan szétesett, mert nem bírta felszívni és adagolni. Remélem, az ideit is be tudják süríteni. Az idei repcémé meg 15,5-15,7...
Minden méz másra való: az akác vajaskenyérre, süeshez-fözéshez, a repce krémesen sima kenyérre, folyósan süteménybe, a napraforgó teába, hogy ne kelljen bele citrom. A hárs és a gesztenye olyan, mint az unikornis, sokan beszélnek róla, de igazából valódi hársat és gesztenyét nem nagyon látott senki. Utóbbi gyak. csak velemnél terem, de valamilyen furcsa okból kifolyólag minden évben pont akkor van arrafelé nyúlós, így a vándorméhészek nem mehet(né)nek oda, hárserdö, ahonnét ténylegesen lehetne mézeltetni, meg csak pár tíz hektár van, minden más igazából tetüméz egy kis hárssal vagy gesztenyével feldobva.
A magam részéről, mielőtt még méheim lettek volna, már akkor sem szerettem az akácot. Geil, csöpögős szirup. Mióta van saját mézem, a családom is áttért a vegyesre meg a napraforgóra, és amikor eladom azt a kis mennyiséget, amit pergetek, igyekszem mindenkit megismertetni az alternatívákkal. Vannak részsikerek.
A probléma ott van, hogy a legtöbb fogyasztó szerint a cukrosodott méz hamis... Szóval igen sokat és igen sokaknak kell magyaráznia, hogy az a méz a kivétel, ami nem cukrosodott meg, ill. ami nem akác és folyékony, az melegítet és a melegítéssel elvesztette a pozitív tulajdonságainak a nagyrészét.
Éna magam részéröl próbálom mindenkinek elmagyarázni, hogy mi hogyan merre.
