Klasszikusokat csak pontosan... :-)
"Több részes járművek és az E. 2. sz. Fékutasítás 1. táblázata
Az 1. táblázat a nemzetközi előírásoknak megfelelően vonattömeg szerint rendeli kezelni a tehervonatok vonatnem-váltóit.
Az előírások a vonatokban a személyvonati légfék alkalmazása során fellépő jelentős nagyságú hosszirányú erőket hivatottak korlátozni.
Ezeknek az erőknek a nagysága a tehervonatoknál, amik vegyes, könnyű és nehéz járműveket tartalmazhatnak, különféle megfékezettségű járművek lehetnek besorozva, valamint eltérő jellegű súrlódó anyagokkal történő történhet a fékezésük, vonatszakadáshoz, vagy sikláshoz is vezethetne. Ezért szükséges a vonat elejében kevésbé gyorsan kialakuló fékhatással a vonat fékezés közbeni kifeszítése, a torlódó erők csökkentése.
A német vasút meghatározott feltételek fennállása mellett az 1600 t felső határt három további értékre engedi emelni. Az osztrák vasút – alapvetően vonalainak lejtviszonyai miatt – az 1600 t felső határt nem alkalmazza, azonos, egységes járművekből összeállított vonatoknál a működő mozdony(ok) utáni első 5 járműre engedményeket ad.
A tehervonatok eltérő viszonylatok és feltételek szerinti közlekedését utasításban szabályozni csak a terjedelem növelésével (a német fékelőírások közel 300 oldal terjedelműek) lehetne. Mivel erre nincsen mód, az 1. táblázat alatti
*A határállomásokon belépő, 1200 t elegytömeg feletti, gyorsműködésű légfékkel fékezett tehervonatok vonatnem-váltóit az 1. táblázatban előírttól eltérő állásuk miatt nem kell átállítani, a vonatok rendeltetési állomásig így közlekedhetnek, amennyiben azok megfékezettsége megfelel az előírásoknak.
szöveggel tesszük lehetővé, hogy ha valamely vasút a vonatnem-váltó kezelésben fenti szempontok megfontolása alapján a nemzetközi előírások tartalmától eltérően jár el, azt hálózatunkon a belépő vonatoknál külön szabályozás nélkül alkalmazhassuk.
Az 1. táblázat szerinti legfeljebb 1600 t tömegű vonatok (illetve a fenti kiegészítés szerinti, belépő,1600 t feletti vonatok) gyorsan működő fékezés és féktáblázatok szerint közlekednek, rájuk a
2.4.5. Lassú működésű légfékkel fékezett vonatban, ha keverten „P” és „G” állású vonatnem-váltókkal közlekedő járművek vannak, akkor a „P” állásban közlekedő kocsik mennyisége az összes kocsi darabszám felét nem lépheti túl.
szöveg nem vonatkozik. Természetesen a vonatban „G” állású vonatnem-váltókkal közlekedő járművek féksúlyát 0,75 szorzó alkalmazásával lehet csak személyvonati féksúlyként a megfékezettség megállapításánál figyelembe venni.
1.2.23. Többrészes járművek féktechnikai szempontú csoportosítása:
– Egy járműnek tekintjük a 3 tengelyes, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy, vagy két kormányszeleppel vannak felszerelve.
– Kettő járműnek tekintjük a 3 forgóvázas, csuklós szerkezetű kocsikat, függetlenül attól, hogy egy, vagy két kormányszeleppel vannak felszerelve.
– Külön járműnek tekintjük a kettő vagy több 2 tengelyes járműrészből, vagy 2 forgóvázas járműrészből összeállított kocsik járműrészeit, függetlenül attól, hogy minden járműrész rendelkezik-e kormányszeleppel.
Az előzőek szerint több járműnek tekintett kocsikon belül a járműrészek működő kormányszelepeihez tartozó vonatnem-váltóinak azonos állásban kell lennie.
Az 1. táblázat alkalmazásánál. A táblázatban az 1200 t < Et ≤ 1600 t* sorban a második oszlop (neve helyesen A működő mozdony(ok) utáni első 5 járművön lenne) alkalmazása esetében számolnunk kell a több szekcióra tagolható, de egy 12 jegyű pályaszámot viselő kocsikkal. A fényképek tanulsága szerint egy pályaszám akár 6-9 2, vagy 4 tengelyes
1. kép 2. kép
járműegységet is magában foglalhat, a gyártói lehetőségek szerinti fékberendezés (31 méter fővezetékhossz után szükséges újabb kormányszelep) elrendezéssel.
Így a mozdony után az első 5 jármű lehet:
1. ábta
egy, vagy két vonatnem-váltóval felszerelve, vagy
2. ábra
egy, vagy két vonatnem-váltóval felszerelve, vagy
3. ábra
egységenként külön, vagy több egységnek közös vonatnem-váltóval felszerelve.
Egy pályaszám alatt a kocsi valamennyi vonatnem-váltója azonos, tehát vagy G, vagy P állásban kell, hogy legyen. A vázlatokon bemutatott példák alapján az első öt jármű G vonatnem-váltó állásának biztosításához lehet, hogy elég 3 darab (3 darab három forgóvázas kocsi a vonat elején), de lehet, hogy szükséges 12 darab (2 darab hat egységből álló kocsi a vonat elején) vonatnem-váltó állítása.
Az utasítás jelenleg nem rendelkezik rá, de a féktechnikai műszaki megfontolások alapján a vezetékes, kiiktatott fékberendezésű jármű ebben az esetben azonos értékű a „G” vonatnem-váltó állásban fékező járművel, tehát akár 2 darab (3 darab három forgóvázas kocsi a vonat elején, a 2. kiiktatva) vonatnem-váltó állítása is elegendő lehet a szabály alkalmazásához.
Természetesen nincs akadálya annak sem, hogy a 800 t, vagy 1200 t, vagy 1600 t alatti tömegű tehervonat tisztán „G” vonatnem-váltó állásban fékező járművekkel, a lassan működő fékezés és féktáblázatok szerint közlekedjen, ha a sebesség alacsony volta, a járművek állapota, vagy felszereltsége nem teszi lehetővé a gyorsan működő fékezés és féktáblázatok szerint közlekedést.
Halász István
30 475 1555"
Sajnos a két kép és a három ábra külön kezelést igényel...
