Keresés

Google: "Az Éden írása"

Egyetértünk.

Az 558.-ra és 579.-re nem válaszoltál.

Igen, bizonyítják a hatti és a szanszkrit, ógörög, gót stb. kapcsolatát. A régi indogermanizmus nem járt rossz úton, amikor ezeket a párhuzamokat (meg egyes óind isteneknek a hettita pantheon utolsó soraiban való felbukkanását) megállapította, csak épp a következtetéseik hibásak voltak.

 

Nem volt ugyanis sem Mitanniban, sem a hettitáknál semmiféle indoárja vezetőréteg(sőt, tétova kísérletek még a kaššuk indogermanizálására is történtek), hanem a perzsák meg az indek nagyon is sokat átvettek (gyakorlatilag egész kultúrájukat) a legkorábbi elő-ázsiai magaskultúráktól. A perzsák civilizálásában pl. Elám oroszlánrészt vállalt. Ghirshman régészeti kutatásaiból is kiderül, hogy a médek többfelé telepítették őket.

Az etruszk etnogenezisben részt vevő népek egyike-másika nyilvánvalóan átvonult a Kárpát-medencén, de az etruszk és a székely írás hasonlósága, részleges egyezése szerintem még anatóliai--transzkaukáziai eredetű.

A sérülékeny lelkűekre valóban vigyázni kell.

 

Így is rekedtre hörögték már magukat szegények.

Kedves Tiszteletes úr !

Csak a sérülékenyebb lelkületűek miatt nem akartam olyan mélyen a múltba nyúlni..

Ez esetben a szóegyezések bizonyító erejűek?

A székely rovásírás nem társa a föníciai írásnak, hanem a dédnagyapja.

Kedves Ulam-burias !

A magam részéről köszönöm, ismertem, de megragadván az alkalmat a sohasem elegendő hangsúlyozásra, miszerint a SZÁMOK-összehasonlítása (1. kép) is jócskán fölvet olyan TÉNYEKET, amiket a finnugor kutatás teljesen kizár a területéről. Ezen ugyan nem kell csodálkoznunk, amikor még Róna-Tas itt-ott félvállról kibökött "magyar rovásismeret" megléte sem hozza igazán lázba őket...

Vegyük sorra, mik is ezek a tények:

Az etruszk számok régebbiek a rómaiaknál.
A római számok az etruszk számokból jöttek létre.
Hasonlóságuk aránya 55 %-os. 5 (római) aránylik a 9-hez (etruszk).

a római számok az etruszk számok módosított változatai. Ezen római számok már a római birodalom kialakulásának első évszázadaiban ismertek és használatosak voltak, így tehát meglehetősen régen végbement a változás.

a magyar rovásszámok hasonlósága az etruszkhoz vitathatatlan.
aránya 77 %-os, 7 (magyar) aránylik a 9-hez (etruszk).

tekintettel arra, hogy a finnugrista irányzatú történetkutatás kizárja az etruszk-magyar párhuzamot, gyakorlati megoldást sem kínál erre, kerüli a válaszadást. (alapvető dolog miatt is: ebben az országban a finnugor tudományos világ NEM ÉRT A MAGYAR ROVÁSÍRÁSHOZ , mivel soha nem is kutatta azt..)

e fenti ismerethiány (mely akár mesterségesen is fenntartott: "amiről nem tudunk, az nincs is" !!!) viszont tarthatatlan, és nem oka/gátja annak, hogy a következőkben bárki is ne foglalkozhasson vele akár az összeurópai új kutatási irányzatok (genetikai, antropológiai, új nyelvi megközelítések: Alinei, Sadovszky, Marácz, Marcantonio stb.) fényében .


Következtetés:

A további célzott kutatások ismeretében lehet eldönteni, hogy a magyar rovásírás közvetlenül a főniciai (Ulan-burias 2. képe) társaként vonult-e be a KM-be, vagy az Etruszk őseként, netán mindkettő... vagy akár az őskori kutatások -- Vinca és egyéb Kárpátkaréji kultúrák--- ismeretében ősibb, helyből kirajzó és visszatérő tudásról van-e szó...
Erre vonatkozó pozitív meglátásai Mario Aline-inek vannak, de sajnos kizárólag NYELVI téren, mivel magyar vonatkozású ismeretbővítését a finnugor kutatás egyoldalúsága nehéz, és néhol tévútra vezető kompromissza terheli, így a magyar őstörténetkutatás eme tényeivel meg sem ismerkedhetett. Mindezek ellenére elméletében alapvető helye van a KM-ből kivándorolt etruszk ősnépeknek, melyhez azt tenném hozzá, hogy maradhattak még itt ( mármint a KM-ben) még elegen......

Az etruszk és a székely számrovás összehasonlítása

 

 

 

Etruszk számrovás

 

 

 

Etruszk, székely és föníciai rovás

"De némelyik zugban fonetikus írást használtak."

 

Az ősemberek? Hol?

Székely betűírás

 

 

 

Székely számrovás

 

 

 

 

 

Forrás: http://www.omniglot.com/writing/hungarian_runes.htm

Forrás: http://home.att.net/~oko/etruscan/e-intro.htm

Az etruszk betűk hangértéke

 

 

Forrás: http://users.tpg.com.au/etr/etrusk/tex/develop.html

Forrás: http://www.omniglot.com/writing/etruscan.htm

Etruszk írás – Kr. e. VII–V. század

 

 

 

Etruszk írás – Kr. e. IV–III. század

 

 

 

 

Úgy tudom, ennek is van kapcsolata a székely írással.

A Landa-féle maja ábécé és a krétai lineáris-A egybevetése

Fölül: lineáris-A

 

 

Alul: lineáris-B

 

 

Ajánlott irodalom:

 

John Chadwick: A lineáris-B megfejtése; Gondolat, Bp., 1980

  Lineáris-B-tábla Püloszból

Idézet Varga Géza A székely rovásírás eredete c. könyvéből:

 

„A székely írás egyes jellemzői valóban a sémi íráscsaládra vagy elődjére mutatnak, míg más jellemzői a türk íráscsaládra, a továbbiak pedig az egyiptomi, kínai, sumér stb. írásrendszerekre …a székely betűk egyúttal hieroglifák is – ezért nem a betűkapcsolások, hanem a jelkapcsolások eredetét kell keresnünk. Ez pedig a kínaiak írására jellemzô, akik – az egyszerű képekkel visszaadhatatlan fogalmak jelölésére – egy sajátos montázs-technikát alakítottak ki (például a »fül« és a »kapu« jele együttesen »valaminek a meghallását« jelenti).”

 

Ha ez így van, módszertani alapvetésként elmondható, hogy egyik esetben sem eredetről, hanem a vélt vagy valós párhuzamok ismertetésekor mindig csak kapcsolatokról kell beszélni.

Provó az 50 000 éves magyar írásbeliség topicban Róna-Tas Andrást idézi:

 

„Nem zárhatjuk ki, hogy a honfoglaló magyarság között voltak olyanok, akik valamelyik írást ismerték, nyugati hadjárataik során már a latin írással is megismerkedhetett egyikük-másikuk. Elképzelhető, hogy voltak írástudó foglyaik, vagy szolgáik. De az írás használata nem terjedhetett el. Elterjedt lehetett viszont a rovásírás.” (2209. hsz.)

 

Ezek szerint Róna-Tas abban hisz, hogy nemcsak a székelyek, hanem a magarság elődeinek más csoportjai is, szélesebb körben, ismerték a rovásírást.

Kedves V.A.Z.E. !

Idővel persze hogy a KIEJTÉS és a JELENTÉS is elkülönült, mindennek ellenére alapvető KÉPfogalma egy gyökérre mehet vissza... ( a világ négy szeglete stb, ahol a SZEGlet valamely egésznek egyenrangú részletére utal, a ZUG pedig az egészen belül egy "mellőzöttebb" , "rejtettebb" és ritkábban fölkeresett rész vagy egész...)

Ontopic hozzászólás? :D

Zalaegerszeg: a Zala folyó és a Válicka-patak, amely itt torkollik a Zalába, sok évszázaddal ezelőtt vonzotta már az embert, mert a víz az életet, a mocsárvilág pedig – az élelem mellett  a védelmet is jelentette ...A Zala folyó jobb partján a mocsárból kiálló szárazulaton jött létre ez a település, melyet Egurscug villa regis (Egerszeg királyi falu) néven említ 1247-ben egy oklevél.

 

Forrás: http://www.vendegvaro.hu/5-3068

 

A "szeg" inkább a folyóvíz kiszögellését jelentette, a "zug" viszont kanyarulatok által közrezárt területre utalt, tehát nem egészen nem szinonimái egymásnak. Szerintem más-más oldalról közelítik meg a dolgot, a "szeg, szeglet" a közrezárt terület sarkosságát, a szög élességét hangsúlyozza.

...a Veker csatorna belvíz és öntözővíz elvezetésére szolgáló csatorna...

 

Forrás: http://www.szentesinfo.hu/mozaik/2005/9/bela1.htm

Mivel Szeghalmon születtem, a Berettyó partján (vö. Purattu/Euphratész, Prut)...

 

 

      Víztípus: Csatorna jellegű kisfolyó

 

Növényzet: nád, gyékény, keveredve a lebegő és gyökerező hínárnövényzettel

Halak: csuka, ponty, süllő, amur, harcsa, balin, tarka géb; törpeharcsa (Ictalurus nebulosus); sügér (Perca fluviatilis); domolykó (Leuciscus cephalus); nyúldomolykó (Leuciscus leuciscus); lapos kárász (C. carassius); compó (Tinca tinca) > 450m-ig; fenékjáró küllő (G. gobio); márna (Barbus barbus)

 

Az Ős-Berettyó, a Nagy-Sárrét tápláló vize az egykori Szilágy megyében, a Réz-hegység tövében több kisebb vízfolyás egyesüléséből gyűlt össze 500 m körüli, tengerszint fölötti magasságban. Néhány kisebb patak és ér vizének felvétele után délnyugati irányban folyt Bakonszegig, ahol medre megszűnt, és vize a Nagy-Sárrét medencéjébe ömlött (Rakonczay, 1987).

A tájat formáló folyó nevének eredetét ősi magyar szóra vezetik vissza, a Berettyó annyit jelentett, mint berekkel gazdagon szegélyezett folyó. Ez csiszolódott idővel Berettyóvá. A Nagy-Sárrétet régebben Berettyó sárrétjének is nevezték, jelezve, hogy itt főként a Berettyó vize terült szét. A XV. század végéig a Berettyó folyót Túrnak is nevezték, innen származik a települések neve: Túrkeve, Túrkedd, Mezőtúr. A Berettyó elnevezést először 1476-ban használták (Danka, 1988).

A Berettyó szabályozása az akkori viszonyokat figyelembe véve szükségszerű volt, árvize többször elöntötte a környező településeket. A Berettyó és a Körösök szabályozási munkáit Bodoky Károly kerületi főmérnök tervei alapján 1858-ban kezdték meg. 1865-re a Berettyót a Sárréttől elzárták és 1866-ban, Bakonszegtől Szeghalomig vizének új medret ástak a Sebes-Körösig. A vízrendezési munkálatok hatására a Berettyó Sárrétje kiszáradt, melynek lecsapolását számos kisebb csatorna is elősegítette. A Békés és Bihar vármegye közös akarataként kitűzték, hogy: „A Sárréten keresztül Füzesgyarmattól Nagy-Bajomig egyenes országút hasítassék ki.” Az utat 1868. december 10-én tűzték ki. Erről a tárgyalásról indult Nagybajomból Nagyrábé felé Bodoky Károly – a vízrendezési munkálatok főmérnöke –, mikor az elindulás után tíz perccel szívszélhűdés érte. Talán a Sárrét gazdag vízivilágának az átka fogott rajta. (Rakonczay, 1987).

A Hortobágy lefolyó vize még egy ideig táplálta a Nagy-Sárrét mocsárvilágát. A Bakonszegtől Bucsa irányába tartó folyószakaszt Bucsánál elvágták, a Hortobágy folyót pedig összekötötték az Ős-Berettyó alsó, Bucsa alatti ágával. Innen kapta nevét: Hortobágy-Berettyó főcsatorna.

A folyószabályozások során a Bucsa és túrkevei Ballai híd közötti kanyarokban gazdag folyószakaszt nem háborgatták, így megmaradt eredeti formájában. A kanyarok által bezárt termékeny, füves legelőket az itt élt őslakosság zugoknak nevezte el, melyek még ma is az állatok legeltetésére szolgálnak. A zugok a folyón lefelé haladva ebben a sorrendben követik egymást: Szőlős-zug, Gyilkos-zug, Kóré-zug, Bokros-zug, Templom-zug, Tereh-zug, Gyűrű-zug, Bense-zug, Farkas-zug (Goda, Köteles, 1984). A terület természeti értékeinek veszélyeztetettségére több természettudósunk – Herman Ottó, Jermy Gusztáv és Benkő Gyula – felhívta a figyelmet, felhívásuk mégis csak hosszú idő elteltével valósult meg. Dr. Tóth Albert kisújszállási biológiatanár tervjavaslata alapján 1984-ben a Szolnok Megyei Tanács Ecsegpusztai Természetvédelmi Terület néven védetté nyilvánította ezt a területet.
A Hortobágy-Berettyó főcsatorna tulajdonképpen a Hortobágy folyónak az Ágota-halomtól délre eső, a torkolatig terjedő alsó szakasza. Helyén a vízszabályozási munkálatok megkezdése előtt még a Berettyó vize folyt – ekkor a Hortobágy folyó csupán jobb oldali mellékfolyójának számított –, de az eredeti vízfolyás XIX. század végi elterelése óta a régi Berettyó-meder már csupán egykori mellékfolyójának a vizét szállítja a Hármas-Körösbe.

Az eredeti meder kanyargósabb volt a mainál, de a szabályozási munkálatok során számos helyen kiigazították, és ennek következtében jobbára csatorna jellegűvé vált. Különösképpen érvényes ez a megállapítás a torkolathoz közeli, alsó szakaszra, melyet árvízkapuk védenek a Hármas-Körös árhullámainak visszaduzzasztó hatásától.

Az Ágota-halom és Bucsa közötti szakasz viszonylag egyenes lefutású, erősen csatorna jellegű. A Bucsa és a túrkevei Ballai híd közötti szakasza megőrizte ősi formáját. Kanyarokban rendkívül gazdag, vízinövényekkel benőtt lapos partok szegélyezik, melyet nem követ az árvízvédelmi töltések vonala. A Ballai hidat elhagyva is találkozunk még kanyarokkal, de egyre ritkábban, és egyre több, hosszabb-rövidebb egyenes lefutású csatorna jellegű szakasszal találkozhatunk mezőtúri közúti hídig. Innen a töltések között összeszorítva a torkolatig szinte teljesen egyenes lefutású a folyó, majd a Hármas-Körösbe torkollása előtt kettéágazik.

A Hortobágy-Berettyóba rengeteg kisebb-nagyobb csatorna vize érkezik, melyek egyrésze az egykori mocsárvilág megszüntetését segítette elő.
A folyó vízjárása – a lefolyási és csapadékviszonyok alakulásától függően – meglehetősen változó. Közepes kisvízi hozama Karcagnál mindössze 0,26 m³/s, de az 50 évente egyszer várható árvízi maximum alkalmával a 90 m³/s-ot is meghaladhatja, ami a 3,5 m³/s-os középvízi hozamnak több mint 25-szörösét teszi ki (Marosi, Szilárd, 1969). Általában két jelentősebb árhulláma alakul ki évente, az egyik kora tavasszal, a másik kora nyáron.

A víz legnagyobb mélysége többnyire 3 és 5 méter között változik, a maximális vízjáték meghaladja a 2 métert. A vízmozgás – eltekintve a szűk keresztmetszetű szakaszoktól és az áradásoktól – meglehetősen lassú, ezért helyenként – különösen a torkolat közelében – jelentős mértékű a meder feltöltődése.
A természetes partok többnyire lankásak. Az ilyen szakaszok sekély vizében kisebb-nagyobb foltokat alkot a nád és a gyékény, keveredve a lebegő és gyökerező hínárnövényzettel. (A Purattu/Euphratész nádasaira mindez erősen emlékeztet – V.A.Z.E.) A hullámteret borító ecsetpázsitos rét – tartós tavaszi áradás esetén – kiváló ívóhelyként szolgál a kiöntések sekély vizében szaporodó fajok számára. Az ivadéknevelésben – az elöntött rét mellett – a morotvák és kubikgödrök is nagy szerepet játszanak. A meredekebb partokat általában egy keskeny nádcsík szegélyezi, de egyes szakaszokon bokorfüzesek, illetve hullámtéri fűz-nyár ligeterdők fái kísérik a folyót. A parti bokrok jelentősége abban áll, hogy kimosott gyökérzetükre szívesen rakják ikráikat ívás idején az áramló vizet kedvelő, reofil fajok.

Vízgyűjtő területe 5771 km². Összhosszúsága 167,3 km. Vízutánpótlást a Tiszából kap a Keleti-főcsatornán keresztül. Az ecsegpusztai terület 26 km-es folyószakaszt foglal magába. A szennyező anyagok zöme a Köselyből érkezik, amely Debrecen kommunális szennyvizével megterhelve ma már inkább szennycsatorna, mint élővíz.

 

(Sallai Zoltán: A Berettyó és a Nagy-Sárrét halfaunájának változása)

 

Pallas Nagy Lexikona: Az Egyesült-Körös legnagyobb mellékvize, ered a Szilágy-hegység D-i határán a Réz-hegység Ponor csúcsa alatt, ÉNy-ra folyik, Nagyfalunál Ny-ra fordul s folyton táguló völgyben Széplaknál Bihar vmegyébe lép át; itt É felé kanyarodván, Margittától kezdve az Érmellék mentén DNy-nak tart, Szalárdnál az Alföld síkját éri el. Innen Berettyó-Újfaluig Ny-nak tart, majd a Sárrét terjedelmes posványain óriási kanyargásokkal széjjelterülve, miután a Hortobágyot magába felvette, Mezőtúron alul az Egyesült-Körösbe ömlik. Egész hossza 364 km, a forrása és torkolata közti távolság 144 km. Egész esése forrásától kezdve 553 m, de Szalárdtól kezdve (230 km) csak 34 m. Vízkörnyéke 5180 km³. Kacskaringós folyásánál s csekély esésénél fogva vize előbb a Sárréten terült el, azért az ötvenes években Bakonyszegtől Szeghalomig 19 km hosszú csatorna épült, mely a B. vizét a Sárrétben való széjjelterülése előtt a Sebes-Körösbe vezeti le. Azonkívül Szalárd és Kis-Marja közt 15 km hosszú csatornát ástak. A Sárrét lecsapolása ezáltal nem sikerült teljesen. A B. hossza most Szalárdtól Szeghalomig 91 km, folyása a szabályozás által 178 km-rel megrövidült; az egész vonalon 44 átmetszést eszközöltek s a vidéknek árvíz ellen való védelmezésére a B. mentén 176 km, a Hortobágy-Berettyó (a B. régi medre) mentén 15 km töltés épült. Váncsod alatt az fi. n. Kis-Körös ömlik a B.-ba, mely Nagyváradon alul a Sebes-Körösből szakad ki. A B. mellékvizei jobb felől az Ér és a Hortobágy, bal felől a Kösmő.

 

A Berrettyó különösen értékes szakasza a több mint 4 000 ha-os ecsegpusztai terület, amely a Hortobágy-Berettyó folyó hullámtéri szakaszát és a környező területeket foglalja magába. A Hortobágy-Berettyó védett 20 km-es szakasza azon ritka magyarországi folyók egyike, amely elkerülte a múlt századi folyamszabályozást. Lassan meanderezve hatalmas kanyarokat ír le a területen, közrefogva jelentős gyepterületeket (azaz szegeket, szegleteket, vö. a meander kifejezéssel is – V.A.Z.E.).

 

Forrás: http://www.fischinfo.com/folyok/berettyo.htm

Inkább 'kiszögellés, szeglet, sarok'.

Kedves V.A.Z.E. !

Pláne !


Bár több helyen olvastam, hogy a SZEG ---> inkább a SZÉK / SZIK / SZAK / SZAKA-ra vezethető vissza, ami szkíta örökség...

Egyébként nem értek egyet. A "zug" miért lenne azonos a "szög"-gel? Megvan mindegyiknek az értelmes magyar jelentése, és a felhozott példákba is mindegyik jelentés jól passzol.

 

Lásd pl. Szanazug (Doboz mellett), Tiszazug.