Van itt sokféle topik, kis növény, nagy növény, egzotikus zöldség és itt-ott hazai termés. Kifejezetten a fáknak viszont még nincsen helye, pedig nem egyszer találkoztam itt is fakedvelő emberekkel. Telepedjünk be!
Mostanában én is sokat jártam arra és mindig megdöbbentem és elgondolkodtam, hogy aki megcsinálta, soha nem látott fákat? Vagy ennyire közönyösen, gépiesen dolgoztak? Mert normális ember ilyet nem csinál. :-(
Eddig nem hallottam erről a betegségről, de a keresgetésem után, nem is szeretnék. Jó pár növényem a "veszélyeztetett" listán van..
Ha a fák közel vannak egymáshoz (legalább a gyökerei), akkor a talált magyar és külföldi infók alapján nem sok esély van a túlélésre, illetve a fertőzés mentességre.
Egy helyen írtak ugyan vegyszereket, de azt is megemlítették, hogy egy részét betiltották, egy részét korlátozták. Azt gondolom, hogy leginkább a megelőzés lenne jó irány, viszont nem ismert sem kémiai, sem biológiai ellenfele..
Írták, hogy locsolással és kálium túlsúlyos trágyázással, valamelyest lassítható a folyamat, de ezt talán te is olvastad..
Találtam még kísérleteket melegházi termesztésben előjövő Verticillium fertőzések kezelésére biológia szinten (Talaromyces flavus), esetleg egy támpont, de nincs időm belemerülni..
Mindenesetre, most izgulhatok még egy dolog miatt.. :-/
Érdekesség, hogy a Verticillium család egyes tagjait használják biológiai védekezésre is.
Ökölbe szorul a kezem, ezt látva. És senki nem kérdezi meg, hogy hogyan fognak ezek a fák nőni, mert a törzsük elvileg nem ez az átmérő marad. Már persze, ha megmaradnak egyáltalán, mert jelenleg nem a legszebbek.
Szerintem kísérletképpen azt az agyalágyultat is ide kellene ültetni, aki ezt kitalálta.
Sajnos idén kihalt az egyik diófánk az udvarba valami oknál fogva. Kevés vízre gyanakodtam, mivel csak egy két méter sugarú körbe van talaja a többi körbe van betonozva. Ugyanakkor egy másiknak a tetején már nem nőtt lomb és az is később indult meg, mint a szomszédos fák, pedig az nincs is beton közelbe.
Szerintetek mi lehetett a gond?
Most nagy dilemmába vagyunk, hogy mit kéne a helyére ültetni, ami később nagy lombot nevelhetne. A terület elég homokos, pH8 lúgós talaj.
Szia! Megtréfált kicsit a net ördöge a képekkel. :) Köszönöm válaszod. A fehér foltok nem élősködők, hanem mintha pigmentfoltok lennének. Boltban vettem a magot, 20 ból nyolc maradt meg, de remélem azért valamennyi még így is megmarad. Próbálkoztam mai napon még Wuxal levéltrágyával és egy kicsit több öntözéssel.
Most látom, hogy a selyemakácos fórumba is feltetted és ott látszik is a kép.
Az utolsó előtti képen a leveleken nagyon apró foltok vannak. Azok nem valami parány élősködők? A selyemakácot leginkább valami levélbolha támadja meg. Bár annak előrehaladottabb állapotában más jele is van..
Milyen magokkal próbálkoztál? A selyemakác fórumon írta valaki korábban, hogy a simán begyűjtött magokból nem sikerült rendesen (megeredtek, de el is haltak), de amiket kint hagyott télre és "maguktól" keltek ki, azok mind szépek lettek.
Sziasztok! Van 8 darab selyemakác palántám. 1 kivételével az összes így néz ki, vajon mi lehet a baj? Elkezdenek a levélkék bepödörödni és leesnek. Napfény van, meleg van, nyirkos föld van...pangó víz nincs, tápoldat nincs..Ötlete valakinek?
A képek kora este készültek, mert így látszik, hogy ezeket a leveleket nem tudja a fácska összecsukni. A palánták körülbelül másfél hónaposak.
Sziasztok! Van 8 darab selyemakác palántám. 1 kivételével az összes így néz ki, vajon mi lehet a baj? Elkezdenek a levélkék bepödörödni ls leesnek. Napfény van, meleg van, nyirkos föld van...tápoldat nincs..Ötlete valakinek?
A legnagyobb probléma nem is a felsértéssel van, hanem, hogy ezt így egy erősebb vihar nem fogja megtartani. Nekem a himalájai nyírem volt így kitámasztva, mert konténeresen vettem, ez volt "hozzá" és nem volt időm rendesen megtámogatni. Egy nagyobb vihar eltörte a támasztékot és a fa szinte vízszintesre hajolt. Ekkor még a támaszték is húzta szegény fát. Pedig a nyír még nem is annyira nyeklik-nyaklik, mint a fűz. Legalábbis ilyen korban.
Szóval legalább kettő átellenes karóval kell megtámogatni. Akár több magasságban is rögzítve. Többszörös nyolcasokkal rögzítsd külön-külön és érdemes a kötözés helyére geotextilt tenni pár rétegben, hogy védje a kérget.
A legtöbb helyen (általában nem magyarokat olvasok, mer sokszor másolják egymást) azt írták, hogy világos citrom színben jelennek meg a levelek, melyek idővel valamennyire vissza zöldülnek. Néhány helyen világos zöld indulást írnak, világos sárga folytatást.
Amiben mindegyik hely egyezik, hogy ősszel válnak ragyogó sárgává. Illetve egy erős azonosítási pont lehet még, hogy a friss hajtások is sárgák és később (egy-két év) kezdenek sárgás zöldek/világos zöldek lenni. Ha más nem, akkor ez segíthet.
Arról nem találtam infót, hogy a napsütés (ami sokszor számít a levelek igazi színének kiteljesedésében, vagy pont az ellenkezőjében) az mennyit számít ennél a fajtánál.
Ha megbízható helyről van, akkor kicsi a valószínűsége, hogy direkt átverjenek. Más kérdés, hogy nagy kertészeti árudákban is tapasztaltam olyat, hogy az adott fáról messziről látszott, hogy rosszul van címkézve. Csak a kertészet sem ért mindig hozzá és címkézve kapják.
Többször iskolázott volt, de így utólag derült csak ki, hogy nagy valószínűséggel a faiskola felszámolása miatt az utolsó évben a növényvédelmi dolgokkal nem sokat foglalkoztak. Egyébként földlabdás volt mindegyik. Reggel kiszedték estére bent volt a helyén. A legnagyobbnak kb fél tonna körül lehetett az összsúlya és ennek nagy része a földlabda volt... Tehát a földlabdázás biztos szakszerű volt, arányos volt a faméretével.
Ami még a problémát okozta, hogy hallgattam az öntöző rendszer tervezőjére és a kertészre. Miszerint nem kell külön locsolás nekik, mert az öntözőrendszer nagyon belocsolja. És tény, hogy minden oldalról kap rendesen vizet, de ez utólag kiderült, hogy édes-kevés. Sajnos mire ez kiderült, már elég gyatra állapotban volt a nordmann. Az alaptalaj nálunk eléggé homokos, így a locsolás is nehézkes. Hetente egy-két alkalommal kap nagyon sokat.
A faiskola egy nagyon tőzeges talajon volt. A gyökerek biztos nem nőttek annyira túl, hogy az számítana. A trágyázás is azért lenne érdekes, mert most erősödnie kellene és ahhoz lehet, hogy kevés, amit kap a földből. A homokos talaj miatt sovány a föld.. Sajnos ahány hely annyi infó az arányokról. Ehhez a csalános léhez keresnem kell egy csalánost.. :)
A tobozolás lehet, hogy nem segít, de biztos, hogy sok energiája elmegy a fának rá. Ami ebben az állapotában felesleges. Ha egy-két év múlva hozna ennyit kevésbé zavarna.
A sudár nevelésre is több infót kaptam. Van, aki azt mondta, hogy frissen kell elkezdeni a pálcázást, mert később merevedik és könnyebben törik. Ha túl korán kezdem, akkor meg azért törik könnyen.. Kerestem egy fenyő iskolát, de onnan meg nem válaszolnak.
Néhány erősebb oldalágat kéne meghagyni, és nagyon locsolni, meg kikötni több irányból, az ágakat ellenkező irányba húzni a dőléstől. Ha még egyszer ilyen magas lesz, kb. 15 cm-es lesz a törzse. Csak azért tudom, mert egy munkatársnőm ledugott egy ágat a munkahelyemen, megeredt, és pont ilyen volt, vékonyka, rengeteg vékony vesszővel, állandóan metszeni kellett és kifeszíteni.
Én akkor sem gondolom, hogy a toboz leszedésével bármit is segítenél. Inkább azt kellene kideríteni, mi is a baj velük.
A fenyők általában a savanyúbb kémhatású talajokat kedvelik, és tévedés, hogy az ültetéskor kell bármiféle műtrágyát is használni, sőt ez a későbbiekben is kerülendő.
Azt mondod, nagyméretű fákat vettél, akkor biztos többször iskolázott fák voltak, elvileg akkor jó minőségű árut kaptál. Nagyméretűnél biztosan konténeres vagy legalábbis földlabdás volt, tehát ezzel sem lehet baj.
Az öntözést kétféleképpen lehet elrontani, vagy keveset kapnak, vagy túl sokat. A kaukázusi jegenyefenyő mondjuk szereti a csapadékosabb vidéket, de akkor is jobb, ha hetente kétszer kapnak bőségesen, nem pedig mondjuk naponta.
Bocs, hogy ezeket leírom, nem azt jelenti, hogy te rosszul csináltál valamit, csak próbálok gondolkodni.
A hajtásrügy elhalása is azt jelzi, hogy valami nem teljesen stimmel, de ha hozott rügyeket, akkor azért nem fog meghalni, és néha már ez is valami.
Ahol oldalt hozza a rügyeket, ott nem lehet mást csinálni, mint mellőle kivágni, nem most rögtön, idővel, amikor látod, melyiket szeretnéd sudárnak hagyni, és azt kikötni karóhoz, hogy az növekedjen tovább.
A fenyőidnek pedig javaslok csalánlé kúrát, marha sok csalánt leszedsz, hordóba rakod, felöntöd vízzel, letakarod, és hagyod megérni, vagyis amíg jó büdös lesz. Akkor gyökerükhöz lehet öntözni, sok vasat tartalmaznak többek között.
Meg vehetsz keserűsót, és levéltrágyaként adhatod nekik.
Remélem, túlélik, és majd teszel fel róluk szép képeket.
Sziasztok! Volna egy problémám. Ültettem egy szomorúfűzfát. Csak nő-nő, de nem vastagszik. Ha nem tennék mellé karót a teteje a földet érné úgy kettéhajlana. Tudok vele valamit csinálni vagy csak türelmes legyek, majd lesz valami?
Sajnos kb egy éve volt nálam egy növényvédelmi szakember, aki azt mondta, amikor örömködtem a toboznak, hogy olyan nagyon ne örüljek, mert a növények általában a rossz körülmények miatt (a fenyőm esetében a haldoklás szót használta) hoznak nagyobb termést. Félvén, hogy nem sokáig élnek, jobban koncentrálnak a virág/termés hozásra, hogy a szaporító anyagon keresztül esélyük legyen a "túlélésre".
A szoba növények között is számos olyan van, amit stresszelni kell, hogy virágot hozzon.
A másik, hogy a nordmann a tűlevelei 50-60%-át dobta el tavaly tavaszról-nyárra. Azóta volt valamekkora rügyezés, de leginkább vegetált. Így szeretném, ha minden erejével a vegetatív funkcióira figyelne. Így jött a kérdés. Lehet, hogy nem sokat árt a tobozolás, de ha 10-20% több energiája jutna az egyéb dolgaira, már az is sokat jelentene a fa regenerációjában.
Mindenesetre örülök, hogy valaki válaszolt! :) Köszönöm!
És ha valaki még olvasná, akkor még egy kérdés felmerült. Mind három fenyőm hajtásrügye elhalt. A fenyők egy része ezt kiheveri, egy részét segíteni kell benne, mert különben oldalra kezd el menni és "szétesik" a formája. A Hoopsi eléggé felfele törő rügyeket hoz a csúcshajtás alatt. Azzal lehet, hogy nem lesz baj. Viszont a Nordmann és a Concolor gyakorlatilag vízszintes hajtásokat hoz a csúcshajtás alatt, így azt minimum ki kellene pálcázni az egyiket új vezérhajtásnak.
Ha ebben lenne valakinek valamennyi tapasztalata, akkor kérem, hogy ossza meg velem!
Általában a növényvédelem pont arról szól, hogy hogyan lehet a terméskötődést elősegíteni. Vissza nem sok infó van. A nitrogén túlsúlyos trágyázás rontja a virágképződést, de nem hiszem, hogy ez egy kifejlett fánál alkalmazható lenne.. Nem tudom, hogy a szil öntermékeny-e, de egy brutális áztatás virágzásnál akár ronthatja is a termésképzést.
Egyébként találtam egy tanulmányt a szilekkel kapcsolatosan, esetleg az írót meg lehet kérdezni. Mintha a facebook-on fent lenne. Börcsök Zoltán (Ezt találtam. Az e-mail címe már más lehet azóta.)
Az udvarunkban, a házhoz közel van egy 15 éves mezei szilfánk. Kb. 10 méter magas és kellemes árnyékot ad. Nagy hátránya, hogy kb. 4 év óta tavaszonként hihetetlen mennyiségű magot terem. Normálisan összeszedni nem lehet, mindenhova bebújik, mindent összeszemetel. A padlásunkon az előző évek magvaiból még mindig van. Próbálkoztunk mindennel, a söprű-lapáttól a gereblyén át a fűnyíróig és a lombszívóig, de hiába. Hónapokra elrondítja a környezetünket. Már az is felmerült, hogy kivágjuk, de azt nagyon sajnálnánk.
Abban szeretnék segítséget kérni, hogy van-e valami, pl. permetszer, amivel meg lehet akadályozni, hogy a termés kifejlődjön. Van-e valamilyen módszer, amivel még virág korában megállítható a folyamat? Tudtok-e valamit, amivel esetleg megakadályozható a virágzás.
Minden ötlet érdekel és előre is köszönöm, ha csak abban tudtok valamit ajánlani, hogy merre induljak el kérdezősködni.
Egy gyors tanácsot szeretnék kérni fenyőkkel kapcsolatosan. Másfél éve ültettem pár nagy méretű fenyőt, amelyek közül kettőt eléggé megviselt az ültetés. Idén rengeteg tobozt kezdtek el hozni. Emlékeim szerint nem örökzöldeknél szokás a virágzás/termés gátlása, hogy a növény ne a "reprodukcióval" foglalkozzon.
Azt gondolnám, hogy ez a fenyőknél is így van és a fenyőt is "megterheli", vagy legalábbis fordíthatná növekedésre/regenerációra ezt az energiát.
Érdekelne egy "tapasztalt" fenyős tanácsa, hogy árt-e a fenyőnek, ha a toboz-kezdeményeit/toboz-rügyeit kipattintom/letöröm? Gátolja-e a további fejlődést? Illetve okozhat-e valami bajt/könnyebb megbetegedést a fenyőknek?
A szóban forgó fenyők: abies nordmanniana, picea pungens hoopsii.
