A trafó 4KV-ot ad le rádiós szerint, a sokszorozó kaszkád, 5diódából, és 4impulzuskondiból áll, + a kimeneti puffertagok 3db.10KV-os kék színű impulzus kondi, ami a valóságban jóval többet bír, mint amennyit ráírnak.
Jó lehet ezeket a kondenzátorokat, a gyártósor végén 5xfesz.g impulzussal tesztelik, ahol én dolgoztam tekercselő üzemben, a sztator tesztergép 2,2-2,4KV-os szaggatott dc.imp.al tesztelte az asszinkron motor állórészeket, kb. fél percig,
Ez azért elgondolkodtató, egy pici láthatatlan sérülés a dupla Z-s, huzalon, és létrejött az áthúzás, mehet a szemétbe az egész.
Előttem próbálta ki, amikor megvásároltam, és a nagfesz.mérő előtéttel is meg lett mérve, HV-out, -14-15KV, a biztosító ellenállások kimenetén mérve.
Ráadásul 14V-os adapterrel is megy, kifogástalanul dolgozik, ilyenkor több O3-t termel, 0,06ppm. /mérés szerint/ High fok./ nagyon jó a levegő, pl. amikor forrasztanom kell, a hétvégén a műhelyben.
Nincs az a nehéz sűrű füst, nem kaparja a torkomat, és még szellőztetni sem kell.
Hálás kis szerkezet, kiválló tervezés, átgondolt mégis egyszerű+bizható de szerintem sok munka volt benne,
Már nem csodálkozom, hogy irigykedtek rá, és folyamatosan kritizáljátok, hiába nem lehet mindenki profi.
off.
Felesleges ezen vitázni, a motorok gk.ik, gyújtórrafóinak nagyfeszültségű tekercsei is, ezzel a módszerrel készülnek, a mai napig. Ott ezek a kisméretű 1-2KV-os kiöntött ferritmagos trafócskák, pár nap alatt meghalnának.
Egy gyújtótrafónak igen nagy teljesítményt kell leadnia egyetlen impulzusban, ehhez pedig meglehetősen nagy induktivitás kell (a tárolt energia: (L*I2)/2 ).
Ehhez képest az ionizátor periódusonként csak igen kis energiamennyiséget ad át...
Azért az 5KV az nagyon kevés volna, ráadásul nem is működne rendesen +ionszél sem lenne, ezzel szemben a rádiós cucca, simán elfújja a gyertyát 40cm.-ről, pillanat alatt. és megszünteti a cigi füstöt, a büdös szagokat a konyhában, bárkinek meg tudom mutatni, egyeztetés után megtekinthető.
Kiváncsi lennék a te akváriumos miniatűr inverter trafós, akváriumban kísérletezett dobozodra, melynek hegyei, nem is hasonlítanak, a rádióséhoz/,mert azok króm-inox/anyagból készültek, és valóban elnyűhetetlenek, ahogyan ő állította.
A gyengébbek kedvéért, a sortrafókat, de a műgyantába kiöntött sztv. táptrafókat is sorszigeteéssel látták el, /nem 40évvel ezelőtt/, hanem 2008-ig, amíg készültek ilyen tipusú készülékek.
Felesleges ezen vitázni, a motorok gk.ik, gyújtórrafóinak nagyfeszültségű tekercsei is, ezzel a módszerrel készülnek, a mai napig.
Ott ezek a kisméretű 1-2KV-os kiöntött ferritmagos trafócskák, pár nap alatt meghalnának.
"Villanyszerelő vagyok, azért tudom mit jelent az hogy nagyfesz.impulzus trafó, átütési szilárdság, védettségi szint, leadott feszültség, a 2tekercs elszigetelésének a minősége stb."
Örömömre szolgál, hogy hallottál ezekről a fogalmakról. Azért pár szó erejéig..
Nagyfesz impulzus trafó: ez tízen Wattoknál rekeszes, nem sorszigeteléses.
Átütési szilárdság: ez szintén a rekeszes megoldás erőssége, mivel az egymáshoz közel lévő tekercsrészek között relatíve alacsony a potenciálkülönbség. Ellenben a sorszigeteléssel, ami egymáson van, közel az EI vas-hoz széleken, ami épp ezért 6 - meg 12 Voltra való.
"Védettségi szint": amire te gondolsz, az a minőségbiztosítás, amit nemrég hosszasan kifejtettem, hogy kellene lennie. Meg céloztam rá, hogy ezek mindegyike hiányzik az általad védett készülékből.
Leadott feszültség: nálam a sokszorozó 20 kV fölött van és stabil. A másik készüléknél elnézve a szigeteléseket nem nagyon lehet több a tüskéken, mint 5 kV. Ráadásul pulzál, a készítő saját bevallása szerint..
2 tekercs "elszigetelése": megint csak a rekeszes megoldás a jó, mivel nem egymáson van, mint a sorszigetelésnél.
"nem tud leadni 4-5KV-ot, egyik sem, ionizátorhoz abszolute kevés."
Akkor vagy tizedszer: 10 kV-ig néztem, teljesen jól működtek, miután szigeteltem.
"Persze hogy leégnek a trafóid, pláne hogy fetekkel túlhajtod őket,"
Semmiféle trafóm nem égett le, a túlhajtást te csinálod például azzal, hogy egyenárammal és borzalmas "négyszögjellel" kínzod a tekert trafódat.
"A másik dolog, az ionizáló csúcsokat, csatlakozósor réztüskékből alakítottad ki,"
Természetesen nem talált, mivel acélból vannak.
"hiába van bevonva leheletvékonyan, ipari platinával,"
Az előzőben volt bevonatos, azonban arannyal, nem platinával. Amúgy mi az az "ipari platina"?
"ráadásul nem is hegyesek, inkább injekciós tűhöz hasonlítanám."
Természetesen hegyesek, ha nem hiszed, próbáld ki :) Mellesleg az injekciós tű szerintem hegyesnek tekinthető..
"Az ionszél sem lehet túl erős, /hiányoznak a csövek/,"
Az ionszél alaphangon ötször erősebb, mint a tiednél, videót nem linkelek sokadszor, megkereshető.
Másrészt a csövek az ionszelet nem erősítik, hanem épp, hogy gyengítik a légáramlást. A cső porgyűjtő hatásra gyakorolt negatív hatását részletesebben kifejtettem és képpel is illusztráltam.
Tehát csövet használni butaság.
"ezek központosítják a levegő áramlását,"
A levegő áramlását nem kell központosítani, mivel nem űrhajót csinálsz belőle..
"A csúcsok pedig szintén üvegszálas bakelitbe vannak beforrasztva, /beültetve,/amit korábban még kritizáltál."
Mindkét készülékemnél rugós foglalatokban vannak betolva.. Hol kritizáltam az üvegszálas NYÁK-ot? Főleg, mint hordozót.. Te próbáltad lejáratni, hogy azonnal átüt, meg gagyi és szokásos hasonlóak..
Villanyszerelő vagyok, azért tudom mit jelent az hogy nagyfesz.impulzus trafó, átütési szilárdság, védettségi szint, leadott feszültség, a 2tekercs elszigetelésének a minősége stb.
Ezt nem lehet egy netről leszedett képpel bemutatni, megmagyarázni.
Főleg hogy semmilyen adat info nem áll rendelkezésre róluk.
Crt,s tv.ben azért ettől jóval nagyobb trafó van, HV. Trafónak beépítve, ez tény.
Nem hinném hogy ezek a kicsi trafók, nagyfesztrafók volnának, és azt sem gondolom, hogy tartósak lennének.
Az olcsóságuk az egyetlen előnyük, akárcsak a Conrados Kí nai ionizátor behozatalnak, választéknak.
Na én nem kérek belőle, unokatesomnak 3db. is volt, mind tönkrement, egyiknek gyenge sziszegő hangja lett, az ionszele az nullával egyenlő.
Ugyancsak sokan panaszkodnak az olcsó távolkeleti cuccokra, az Xj2000, Neotec, és a régi Mugu-ra is, elegendő a fórumokat elolvasni,
Német osztrák, Angol weboldalak stb.
Ezek a trafók biztosan nagyon jók, pl. inverterbe monitorba,/háttérvilágítás meghajtásához/ kapcsolóüzemű cuccokhoz, csak egy a gond hogy nem tud leadni 4-5KV-ot, egyik sem, ionizátorhoz abszolute kevés.
Persze hogy leégnek a trafóid, pláne hogy fetekkel túlhajtod őket, én ezt is elhiszem, csak kísérletezgetni jók.
A másik dolog, az ionizáló csúcsokat, csatlakozósor réztüskékből alakítottad ki, na ezért van nálad O3-szag, /hiába van bevonva leheletvékonyan, ipari platinával, attól még az büdös lesz, ráadásul nem is hegyesek, inkább injekciós tűhöz hasonlítanám.
Az ionszél sem lehet túl erős, /hiányoznak a csövek/, ezek központosítják a levegő áramlását, ugyanis, hozzák létre a hatékony működést, többek között.
A csúcsok pedig szintén üvegszálas bakelitbe vannak beforrasztva, /beültetve,/amit korábban még kritizáltál.
Rádiós továbbra sem tudom, miről beszélsz. Nálam nincs FBS sehol, de még hasonló sem. Epoxi, teflon és mindezeknél jobb PVC fólia, amiket használtam.
Manapság (több évtizede) így néz ki egy nagyfeszes trafó tízen Wattokhoz. A sorszigeteléses – általad is tekergetett fajta – ilyen felhasználásra a Color Star korában volt az utolsók között, azért említettem. Ezek már mind rekeszesek, sehol egy sorszigetelés.
Ami az ésszerű trafót illeti, kb. 500 FT-ba kerül, meg egy kis munka megfelelően kiönteni műgyantával. Balra az eredeti (ez egy drágább, kb. 1500 Ft-os fajta), jobbra a kiöntött. 10 kV-ig néztem, ott még sehol nem húzott át sehol, és ez idővel se lesz másképp. Bárki megcsinálhatja, nem muszáj házilag találomra tekert trafót venni. Persze ehhez korszerű FET-es meghajtás kell, tranyóval csak egy zárlat lesz az egész.
"Az amúgy is kicsi hely miatt, nem vihetnek nagynyomású palackokat mint a búvárok."
Na ezt viszont igazán kifejthetnéd. Tehát az ionizátor oxigént állít elő, ami az elhasznált levegőt újra felhasználhatóvá teszi pl. emberek számára? Tehát egy ionizátorral kvázi lélegezhetek a víz alatt? Természetesen megfelelően elszeparálva a víztől.
"Én még ugyan nem láttam vastagon lerakodott por miatt kigyulladt, leégett sztv.t,"
Mivel ott szigetelve van rendesen a nagyfeszes rész, csak az alacsonyabb potenciálok vannak szabadon.
"2-3hét után a porgyűjtőcsövek peremén, az időközben vastagon lerakodott portól, ilyenkor ott is kialakul a csúcshatás, /egyszerű fizika az egész/,"
Bizony egyszerű fizika, a baj, hogy ezt is teljesen rosszul tudod, ugyanis röviden a csúcsok felületén alakul ki csúcshatás, ami így töltéseket pumpál a térbe, ehhez nem sok köze van sem a pornak, sem az ívkisülésnek. Utóbbinál épp ellenkezőleg..
"ha kint hagyod a nyári esőn, majd megszárítod pl, hajszárítóval, néhány óra után működni fog a modul, úgy mint előzőleg, ez tény."
Nagyon nevetős szmájli. Nem, inkább síró..
"te itt egyetemi szintű dolgokat, meg gépi topológiát, előállítást írsz,
Mi az egyetemi szintű, egy teljes hidas meghajtás? És mi az a gépi topológia?
"Akit érdekel ez a szigetelési mód, /használni akarja/ az kérdezzen meg egy profi tekercselőt,"
Úgy 40 éve nem készítenek sorszigeteléses nagyfesztrafót, ha kis teljesítmény szükséges, mert idejétmúlt, nehézkes és még mindig tűzveszélyes. Ehelyett rekeszes megoldást alkalmaznak (mint én is). Már a Color Star-nál újabb tévékben is, csak az egészet kiöntik gyárilag műgyantával.
Szokott olyan lenni bizony, tengeralattjárókon pl. többlépcsős szűrős kpi. szellőztető rendszer is van, ami az egyes rekeszeket ellátja külön külön külön is, friss levegővel.
De ha vészhelyzet vagy károsodás miatt leállna, nem működne, akkor ott az ionizátor, az megy a tartalékról is.
Az amúgy is kicsi hely miatt, nem vihetnek nagynyomású palackokat mint a búvárok.
Az epoxi-alapú 2komponensű ragasztó, de a villanymotorok javításhoz, sztator/, használt jó minőségű műgyantából is elegendő néhány csepp a HV-alkatrészek lábaihoz a trafó csévére/vékonyan leönteni azt, és ezután ha kint hagyod a nyári esőn, majd megszárítod pl, hajszárítóval, néhány óra után működni fog a modul, úgy mint előzőleg, ez tény.
Nem szükséges külön árnyékolni védeni a modult, a kiöntőanyag ezt tökéletesen elvégzi bevonja, a technológia +felhasznált anyagok a lényeg.
De te itt egyetemi szintű dolgokat, meg gépi topológiát, előállítást írsz, betonoszlopot az vajon hogy jön ide?
Akit érdekel ez a szigetelési mód, /használni akarja/ az kérdezzen meg egy profi tekercselőt, ha már a netnek nem hisz, nem kerül semmibe.
Én még ugyan nem láttam vastagon lerakodott por miatt kigyulladt, leégett sztv.t, pedig 20évig ebben a szakmában dolgoztam, javításból éltem meg.
Az pedig elég elképesztő lenne, és gyakorlatilag lehetetlen, hogy egy házilag rendesen megépített, jó bevált évtizedeken át használt textilbakelit-epoxi technológiával megáldott ionizátor,/ózonizátor valahol belül sziszegne áthúzna, nálam ilyenre nem volt példa, az enyémek bizony a párás hűvös műhelyben is üzemeltek a télen, a padlástérben.
Ez a te fantáziád szüleménye, jó lehet a kezdők is tudják a párás levegőhöz képest, a száraz por, mindenképpen szigetelő, egyébként meg a távtartók +bakelit -szig.papír végzik a szigetelést, mindenki számára érthető leírt módon.
Egyetlen helyen keletkezik pattogás szikraátugrás, az egyik felhasználó is jelezte, 2-3hét után a porgyűjtőcsövek peremén, az időközben vastagon lerakodott portól, ilyenkor ott is kialakul a csúcshatás, /egyszerű fizika az egész/, megoldás tisztítani kell, 3-4hetente, pl.nyári időszakban pláne, magasabb a szálló por koncentráció, stb.
Egy finom szőrű ecset, egy jó pumpa, megoldja 2perc alatt, ezt is.
Gyáriakat ugyanúgy kell kitisztítani, hiába plazma ionizerként adják el, egyszer az is lerakodik, bekoszolódik.
A többire nem válaszolnék, mert az a fantáziád szüleménye csak, orvosi eset.
"Szerintem meg a por igen jól szigetel, még ha lerakodik is 1-2hét után a szigetelő talpakra,"
Szerintem meg irgalmatlanul tűzveszélyes, ha ott por van, ahol áthúz a nagyfesz.
"mindenki látott már régi crt.s színes tv.t belülről a sorkimenőre lerakodott /ráragadt centis félcentis portól/, alig látszik,"
Aki látott már tévét szétszerelve, azt is észrevehette, hogy a nagyfeszes rész kimenő ága tökéletesen szigetelt, méghozzá PVC-vel vagy szilikonnal egészen a képcsőig. Aki pedig látott már kicsit is elmozdult tappancsot, ami a képcső oldalára van téve, azt is sézrevehette, hogy azonnal sziszegni kezd és tilos használni. Ki nem találod, de a tűzveszély miatt. Pedig ott csak a légmentes szigetelés romlott el, szó sincs szabad részekről és kilónyi porról.
"Ahogy a képedet elnézem, ez a régebbi ionizátorod lehet, látszik a fehér FBS, paszta szerű, rágógumihoz hasonlító nf.kondikat bevonó, áthúzást megakadályozó anyag,"
Számomra rejtély, miért képzelsz ismét olyat, ami nincs. Sehol nem használtam FBS-t, a régiben epoxi volt az egyetlen szigetelés.
"A dobozod belsejében láthatóak, a nyákot, és nagyfeszültségű részt, elválasztó lapok,"
Úgy hívják, biztonsági elem. Ha a NYÁK szabadon van, az továbbra is mellőzi a legalapvetőbb biztonsági előírásokat.
"a levegő áramlásának tervezési hiba /kis doboz/,"
Megint nem jár ajándék, mivel az első készülékem egy ionizáló hatásra kihegyezett, szándékosan szolid méretű darab volt, de még így is nagyjából a te alkotásod légáramlását teljesíti, köszönhetően a már sokszor említett ésszerű és korszerű topológiának.
"arról nem beszélve ha a tetejét rácsavarozod, már csak a jobb szélen látható, egérlyukon jöhet be a levegő, a csúcsokhoz."
Az nem a teteje, hanem az alja (mivel próbáltam adni az esztétikumra), és természetesen rá van csavarozva, de így sem kell szégyenkeznie.
"Ez bizony igencsak hátrány, mint minden ionizátornál a kicsi doboz, apró lyukak,"
A kicsi doboz legfeljebb a szigetelést nehezíti meg, esetleg kevésbé parasztvakítós a mérete miatt. A lyukak átmérője nem definiálható ilyen egyszerűen, konstrukciótól és elgondolástól függ, mit célszerű.
Na, most már nálam is bejött. Az ionizátor részt olvastam át, számomra elég komolytalan, hogy az ózonizátorhoz az elektrosztatikus légszűrő definícióját fogalmazza meg.
A "plazmaionizátorhoz" írt rész is igen drámaira sikerült.. "De ami ezután a szemünk elé tárul, az maga a vég! Mintha a Katrina hurrikán a Bermuda háromszögben csapna le ránk! Szikrázó villámok áthatolhatatlan szövete állja utunkat. A kisüléses villámfolyam után vegyifegyvereinknek vége, a formaldehidek atomjaikra hullanak, a szagmolekulák darabjaikra törnek."
Azt se felejtsd el, hogy egy röntgenorvos napi jó sok órát van a gép közelében, és azt még ők is elismerik, hogy veszélyes. Ezért előírás szerint igyon tejet.. – Ami aztán megint megérne egy misét..
Szerintem meg a por igen jól szigetel, még ha lerakodik is 1-2hét után a szigetelő talpakra, ami tényleg így van, ide csak egy példa, mindenki látott már régi crt.s színes tv.t belülről a sorkimenőre lerakodott /ráragadt centis félcentis portól/, alig látszik, ráadásul epoxigyanta keverékkel vannak kiöntve, 2komponensű szigetelő töltőanyaggal, úgy 80-as évek eleje óta, és mégsem ütnek át, bírják a napi 10-12órás üzemet, gond nélkül.
Ahogy a képedet elnézem, ez a régebbi ionizátorod lehet, látszik a fehér FBS, paszta szerű, rágógumihoz hasonlító nf.kondikat bevonó, áthúzást megakadályozó anyag, mondjuk én még nem láttam ehhez hasonlót, nagyfesz. trafóknál, ák,ben sem, de amikor a Bhg-nél tekercselőüzemben dolgoztam, ott is műgyantát használtak a nyák trafók, hálózati trafók kiöntéséhez, szigeteléséhez, hát te tudod.
A dobozod belsejében láthatóak, a nyákot, és nagyfeszültségű részt, elválasztó lapok, /szerintem fából vannak/, és az hogy a levegő áramlásának tervezési hiba /kis doboz/, +elválasztó lapok, igencsak akadályozzák a hatékony-gyors levegőátáramlást légcserét, arról nem beszélve ha a tetejét rácsavarozod, már csak a jobb szélen látható, egérlyukon jöhet be a levegő, a csúcsokhoz.
Ez bizony igencsak hátrány, mint minden ionizátornál a kicsi doboz, apró lyukak, /mint pl. Kínai Conrados cuccok/, a zsúfoltság , nem jelent előnyt.
vannak ott 8 órás műtétek is nem beszélve a műtős segédekről akik napi 12 ben is nyomják. Én nem hinném hogy bármilyen káros dolgot bevállalnának a sebész urak . Más osztályokon pedig a nővérek az életüket ott élik le .nekem most bejön mindkét link most olvass bele ha gépközelben vagy.
Szűrőhöz: nem tudom, miről beszélsz, én ilyeneket nem írtam sehol.
Hangsugárzókról beszélgethetünk valahol máshol, építettem párat, néhányat ebben a blogomban is közzétettem.
"textilbakelit, és az ionizáló szerelvényt tartó króm-acél lemez közé szoktam ragasztani,"
Nem is az átütési szilárdságra hívtam fel a figyelmed, hanem hogy mellette nincs semmi, legfeljebb lerakódott por, ami még segít is vezetni.
"A bakelit talpal együtt az amit te 0,2mm. nek gondolnál, már 5mm+0,2mm, szerintem az egyik képen is látszik."
Nálam van néhányszor 0.2 mm (kiváló) szigetelőfólia, ami beborít mindent, nálad pedig 5 mm-es bakelit.
"Kórházak műtőiben, nagy teljesítményű ózongenerátorokat, és ózonizátorokat is használnak,"
Persze hogy használnak, meg még sok minden egyebet, mert a pár órás műtét alatti káros hatása eltörpül a fertőzésveszély mellett.
"Most néztem meg közelebbről az ionizátorodba beépített tűhöz hasonló rövid csúcsokat, az azok végein látható korona gömbszerű, kb,1,5mm. átmérőjű gömbszerű kisülést.
A felvetésed jogos. A linked nem jön be, de gondolom itt a kis kiegészítő "kockacukor" ionizáló hatásáról van szó. Azért az nagyon más kategória, és lehet, a valódi hatásánál nagyobb súlya van a marketingértékének.
Most néztem meg közelebbről az ionizátorodba beépített tűhöz hasonló rövid csúcsokat, az azok végein látható korona gömbszerű, kb,1,5mm. átmérőjű gömbszerű kisülést.
Ez valóban ozonizátorként működhet, és most már el hiszem, hogy 10KV-nál nagyobb HV, impulzusokkal dolgozik a cuccod.
Így ebben a felállásban, összeszerelésben, azért tényleg elég nagy lehet az O3termelés, annak ellenére hogy a rács, és az elektródák/hegyek/közti távolság legalább 15-16mm. elég soknak tűnik.
Levegő ionizátorokat szerte a világon, de főleg Kínában Usa-ban, és jó néhány távolkeleti országban használnak, legalább 20éve, de tengeralattjárokon, repülőgépeken kórházakban, rendelőkben már régebben is használják, friss tiszta levegő előállítására.
Kórházak műtőiben, nagy teljesítményű ózongenerátorokat, és ózonizátorokat is használnak, ott sterilizálásra, fertőtlenítésre, ott ugyanis nem engedhető/tűrhető meg/, semmiféle baktérium törsz, vagy vírus, esetleges vírusfertőzés kiterjedésre, a műtendő gyógyítandó személy számára végzetes lenne, az amúgy is legyengült szervezet miatt, halállal végződne egy-egy beavatkozás.
Nem tudom miről beszélsz, az fr. fojtótekercs egyszerű szűrő, és nyilván nem a betápodat szűri, Még ha te úgy hiszed is/ hanem az ionizátor által termelt, zavaróimpulzusok visszajutását vezetéken való kisugárzását akadályozza meg.
Ez nem újdonság, szerintem csak neked, mert az összes gyári kapcsolóüzemű cuccban van, még a kisebb inverterekben is.
20KHz alatt nem szűr semmit",/ mi a francot kellene szűrnie, mikor a betáp Dc.12V, szintén szűrt adapterről jön.
Egyébként meg honnan gondolod, hogy ez a ferrit gyűrűs fojtó nem szűr 20KHz, alatt semmit?
Ezt ki mondta neked talán a wikipédia? a rádiót nem zavarja és ez a lényeg, nem a te marhaságod
Az egy aluláteresztő szűrő", írtad, nem igazán az hanem zavarszűrő, aluláteresztő- szűrőket 2-3utas hangdobozokba építenek, hangváltóba leginkább.
A fehér pucaro szig,papírt, a textilbakelit, és az ionizáló szerelvényt tartó króm-acél lemez közé szoktam ragasztani, berakni, nyilván azért hogy ezzel is növeljem az átütési szilárdságot, és megakadályozzam, hogy elszökjön a nagyfeszültség, pl. a doboz aljára, a felfogató csavarokon keresztül.
A bakelit talpal együtt az amit te 0,2mm. nek gondolnál, már 5mm+0,2mm, szerintem az egyik képen is látszik.
Nekem nincsen ilyen szuper fényképezőgépem, amivel jó minőségben letudnám kapni, a félig sötét szobában, a csúcsok végein történő csendes kisülést, viszont nincs is rá szükségem, mert az elégedett vevőim felhasználóim azok tudják, érzik látják mi az.
A többi félrevezetés, semmitmondó alaptalan feltételezés pedig nem számít.
