"Szóval én, mint technikus, programozó, fel nem fogom mit lehet egy ilyen kontrollszobában dolgozni."
OFF
Egy rendszergazda mit csinál?
Nekem ilyesmit mondott egyszer egy felsővezető, t.i., hogy a rendszergazdánk csak ül naphosszat és nem csinál semmit. Akkor minek fizesse? Nos, - mondtam - ha ő nem csinál semmit, akkor végzi jól a munkáját! Ha fel-alá szaladgál, akkor nincs rendben valami!
(Remélem nem a kis puha rendszere dolgozik egy ilyen szoftver alá...)
Én meg azt remélem, hogy nem egy olyan, aminek alapvető szolgáltatásairól derül ki, hogy azok bárkit beengednek a rendszerbe (OpenSSL,GHOST,stb.). :-)
Alállomástóll függ. A legtöbb helyen a vezérlő szoftver csak figyeli a vonalfeszültséget, de nem avatkotik be a nagy terhelésből adódó csökkenés esetén - ilyenkor az elektrikusnak kell kiadnia a "parancsot" a fokozatkapcsoló felléptetésére. A csúcs elmúltával pedig szintén az elektrikus dolga, hogy ne engedje a vonalfeszültséget 29kV fölé.
Nem bízható (egyelőre) a számítástechnikára a zárlathely keresés sem.
A szükségessé váló áramköri kapcsolásokat is az elektrikus végzi (vagy engedélyezi).
Ez most furán veszi majd ki magát, de tényleg szakmailag érdekel és nem arra irányul a kérdés, hogy azt húzzam ki a válaszból hogy "semmit". Mit csinál egy ilyen telep megfigyelő személyzete?
Azért érdekes számomra ez, mert feltételezem, hogy a kötelező karbantartásokat nem maguknak kell megejteni, a munkakör leírásai alapján. A számítógépes rendszer normális esetben teljesen önszabályozó, leszámítva az ott esetleg bekövetkező apróbb rendszerhibákat (Remélem nem a kis puha rendszere dolgozik egy ilyen szoftver alá...). Szóval én, mint technikus, programozó, fel nem fogom mit lehet egy ilyen kontrollszobában dolgozni. Még egyszer mondom, hogy nem azért írom ezt, mert bárhol is lenézném ezt a munkát, vagy úgy szeretném beállítani, hogy "semmit", hanem ez az én szegénységi bizonyítványom, hogy nem tudom elképzelni, ezért érdekelne.
A szajoli vontatási alállomás kapcsolókertje teljes egészében át lett építve 2009-ben. Jelenleg 3 db transzformátor van üzemben, egy táplál Záhony felé (16MW) és kettő db Szolnok felé (8-8 MW). A modernizálásnak köszönhetően teljesen számítógép vezérelt a rendszer, az elektrikus 5 db monitoron keresztül figyeli az eseményeket. Sajnos túl sok adattal nem tudok szolgálni mert csak a közelmúltban kerültem oda, de ha szeretnéd akkor megvallatom az illetékeseket. :)
Tudom, akkor még terveztem, hogy körbenézem, de nem lett belőle semmi. Tudom, hogy a "Füstiben" van a másik. A harmadikat pedig, ahogy írod és írtam is: szétvágták sajnos. Igazából azt szeretném közelebbről szemügyre venni, mégis mivel mászkáltak ezek még 64 után, ugyanis a megszűnő erőművel tudtommal az elosztótelep is felszámolásra került. Nekem logikusnak tűnik, hogy nem építettek új táplálást a felsővezetékhez, miként nem tették azt a városi villamossal sem. Ehhez képest a saját szememmel láttam a 90-es évek elején még az egyiket ki-be járni a remiz körül. Azt persze gyerekként nem figyeltem, hogy volt-e vezeték, vagy sem, illetve nem tudom már felidézni magamban. Ám, a mozdonyt megjegyeztem: tuti ezek közül volt az egyik. Ha tippelnem kéne azt mondanám, hogy kapott akkukat. Másképp nincs ötletem mivel járhatott még ki-be azon a kis távon is. Vagy ezekben van gyárilag is telep? Egyáltalán nem ismerem sajnos ezt a rendszert, kissé elkéstem... mondjuk lazán ~50 évet...
POHÉV: lehet az áramszedők kialakítása miatt tűnik másmilyennek ránézésre.
Pár éve még megvolt Pécsbánya-rendezőn a mozdony + egy tehervagon, fékállásán csengővel. Egy másik pécsi mozdony van a Tatai úton. A harmadik pécsi mozdonyt valószínűleg szétvágták.
A POHÉV mozdonyból mindkettő megvan, egy Pozsonyban, egy Máriacellben. Ugyanolyan hosszú volt, két forgóvázzal, csak két áramszedővel.
Szerettem volna azt a DC motort és a rendszert közelebbről is megszemlélni, benézni a motorházba esetleg, de valahová fedett helyre (remélem nem a roncstelepre...) vihették a mozdonyt itt, mert bizony nem láttam sehol. Sikerült egy bunkót is kifogni, aki lerázott a "törődj a magad dolgával, nekem nincs időm ilyesmire" szöveggel, de ennyire könnyen nem szoktam feladni... A POHÉV mozdonya, mintha egy tengelyjel hosszabb lenne a képek alapján., de valószínű az áramszedők ugyan ezek. Sőt, elvileg itt azt a mozdonyt, amit azóta sajnos biztosan tudom, hogy szétvágtak, átépítették a megszűnő villamos áram szedőinek felszerelésével. Nem találom továbbra sem a szabványt viszont. Lehet akkoriban ez még nem is volt fontos igaz. Nem kellene egy ~17km-es szakaszban a DC rendszer miatt után táplálás? Nem tudom mennyire melegíthetett, de azért nem hiszem, hogy nagyon gazdaságos lett volna...
Lényegében ugyanezt a vezetékrendszert használták a közúti villamosvasutak (legalábbis addig, amíg csak 30-35 km/óra sebességgel mehettek).
Azóta a csepeli HÉV II. Rákóczi Ferenc utcai szakasza kivételével már csak nagyobb sebességű haladásra alkalmas, utánfeszítéses felsővezetéket használnak. A POHÉV mozdonya a pécsi bányamozdonyoktól csak az 550V feszültségben különbözött (tudomásom szerint).
Sziasztok! Állítólag a Szajoli vontatási alállomást átépítették. A transzformátorokat is kicserélték. A kérdésem az lenne, hogy növelték-e ezáltal a betáplálás terhelhetőségét? Egyébként milyen gyártmányú trafókat építettek be?
Hasztalan kerestem a választ már más topicokban, valahogy mindig hallgatásba ütközöm, pedig nem érzem úgy, hogy lehetetlent kérdeztem volna... közelítsük meg hát a kérdést erről az oldalról...
Szóval.. 1912 februárjában, azon felül hogy éppen száradt a festék a Titanic oldalán még, Pécsett megkezdődött egy felső vezeték hálózat kiépítése. Két vasúti szárnyvonalat fedett le a projekt, az egyik a Pécs-Szabolcs-Pécs-Üszög vonal volt,a másik az egykori MPV északi eleje. Mindkét hálózat egy központi villamos elosztású csillagra kapcsolódott és 850V-os egyenfeszültséggel látta el a Ganz DC Bo'Bo' mozdonyokat, amiből a DGT összesen 3-at rendelt. Ezt a mozdonytípust használta a P.O.H.É.V is. Pontosabban itt jön a nem tiszta része a dolognak: biztosan ezt használta, vagy csak a külső váz volt ugyan ez? Szeretném megtudni ugyanis, hogy ez a maga nemében egyedülálló megoldásnak látszó felső vezeték rendszer (vélhetően van máshol is, csak nem tudok róla) meddig létezett itt, illetve van-e még valahol egyben belőle. Azt már remélni sem merem, hogy esetleg bárhol is működne akár csak szakaszos jelleggel.
Egy picit off topic, de egyébként ennek a pályapárnak a jelzőrendszere is valamiért egyedinek tűnik nekem. Sajnos nem tudom mit kéne keressek legalábbis, hogy találjak ilyesmit. Szeretném megtudni mikor tüntették el pl. a Pécs-Szabolcs vonalat, de minduntalan zsákutcába futok ennek a felkutatásával. Elméletileg 61-ben épült egy végtelenített kötélpálya, ami kiváltotta, de 63-ig működött még néha. Gyakorlatilag engem az érdekelne, hogy mikor tűnt el végleg. Van egy régi cikk, ami 72-ben íródott és egy üzemi parkoló építését mutatja be éppen. Pontosan a vasút helyén. Ezzel belőhető, hogy 63 és 72 közé kell időben gondolni. Pontosítani szeretnék!
A másik oldalon csak a felső vezeték pusztult el korábban, egész 2004-ig megmaradt a "forgalom". Ám engem itt is az érdekelne, hogy mikor is szedték ezt szét... Van erről ugye egy "híres" utolsó (első is egyben) videó is, ahol ezek a típusú tartók fent vannak, ám a vezetékezésnek nyoma sincs már. Létezik még ilyen pálya valahol, vagy sikerült a városvezetésnek egy egészen egyedi dolgot eltörölni végleg a föld színéről 10 éve?
A nagyvasúti villamos vontatás 25 kV-os felsővezetéki berendezései folyamatos üzemének biztosítása, a folyamatos üzemet veszélyeztető, akadályozó körülmények felszámolása, az üzemzavarok elhárítása révén a villamos vasútüzem, biztonságos, üzembiztos működésének biztosítása a folyamatos személy és áruszállítási tevékenység akadálytalan lebonyolíthatósága érdekében.
Fő feladatok és a feladatok végeredménye:
1.) A nagyvasúti villamos vontatás 25 kV-os felsővezetéki berendezéseire vonatkozó karbantartási előírásoknak megfelelően a csoport tagjaként elvégzi a villamos felsővezetéki hálózat és a kapcsolódó berendezések fenntartási munkáit, a rendszer üzemkészségének megtartása érdekében.
2.) A felsővezetéki rendszer illetve annak szerkezeti elemei meghibásodása, üzemzavara esetén elvégzi a helyreállításhoz, üzemzavar elhárításhoz szükséges tevékenységeket, a villamos üzem mielőbbi visszaállíthatósága érdekében.
3.) A felsővezetéki berendezés közelében idegen fél által végzendő munkafolyamatok esetén önállóan szakközegi, biztonsági őri feladatokat lát el az élet-, üzem- és vagyonbiztonság megőrzése érdekében
4.) A felsővezeték rendszeren feszültségmentesítési részműveleteket végez, figyelő őri szolgálatot lát el, a nagyfeszültségű rendszer közelében történő biztonságos munkavégzés előfeltételeinek megteremtése érdekében.
5.) A felsővezetékrendszer felújítási, bővítési, átépítési munkái során részfeladatokat végez, a rendszer technikai és minőségi paramétereinek javítása érdekében.
6.) A különféle munkálatok során felhasználásra kerülő felsővezetéki szerelvények előkészítését, műhelyi gyártását, műhelyi szintű javítását, felújítását végzi a gazdaságosság és a szükséges cserék, pótlások gyorsabb realizálása érdekében.
7.) Előre tervezetten - rendkívüli körülmények esetén soron kívül - vonalbejárást végez amelynek során felméri a rendszer állapotát megállapítja az esetleges meghibásodások, rongálások mértékét, megteszi a szükség szerinti azonnali intézkedéseket a rendszer és a vasúti forgalom üzembiztonságának megtartása érdekében.
Láttam már több alkalommal is, hogy páran egy-egy terület karbantartási (TMK) munkáinak időpontjai után érdeklődnek.
Ha esetleg érdekel valakit, a mai nappal megkezdődött Szolnok állomás TMK-ja, azon belül elsőként az irányrendező. Holnap a magasfogadó lesz, szerdán a Nyugati indító, csütörtök Keleti indító, és pénteken a tervek szerint személy pályaudvar lesz, amennyiben a forgalom is hozzájárul.
külföldre keresnek új vasút építéséhez felsővezeték szerelőt. Van villamos hálózat szerelői papírom, viszont cirka 20 éve nem dolgoztam a szakmában. Ez teljesen más munka? Mik a fő jellemzői ennek a munkának, itt hóban-fagyban kint kell lenni, akkor is, ha 3 napig szakad a jeges eső? Gondolom, ha új hálózat építéséről van szó, akkor keményen dolgozni kell az időjárás viszontagságaival dacolva. A munka itt kosaras kocsiból megy? Szépsége?
Vonali oszlopok főkar, segédkar, oldalkar, feszítőhuszal és a csőcsatlakozású szigetelőkről keresek tervrajzokat. Ha valaki tudna nekem segíteni írjon.
Sziasztok! A MÁV-nál mennyit keres egy felsővezeték szerelő, és miből áll még a munka? Gondolom nem csak a "drótot" szerelik, hanem a hozzájuk tartozó egyéb dolgokat is. Válaszokat előre is köszi!
Sziasztok! Lenne egy kérdésem a Balatoni vonal autotranszformátoros villamosításáról: Mi a lényege a rendszernek? Annyit tudok róla, hogy a vontatási alállomáson 50kV-ot állítanak elő a 120-ból. A vasúthoz jövő 50kV a munkavezeték, és a "másik" vezeték között van. A sín, és a munkavezeték, valamint a sín, és a "másik" vezeték között 25kV van. Az autotrafók középen vannak megcsapolva. Mégis, mi a lényege, mitől jobb, mint a sima 1X 25kV-os hagyományos energiaellátás?
Ki tudna segíteni valaki az Egyesült Királyság (Mainland Britain) 25 kV-os vonalain használatos munkavezeték magassági méreteivel (min/max). Köszönettel!
Így a hossztartó sodrony elmaradásával a szerkezeti magasság alacsonyabb, a sínszerkezet a vágány járósikkal pedig a tökéletes párhuzamosságot biztosítja.
