Martonyi János (szintén 1998-ban) úgy nyilatkozott, hogy
a kettős állampolgárság „nem járható út.” Úgy vélte, más megoldásokat kell találni.
1999-ben "Magyarország és a határon túli magyarság 1999" című konferencia utáni sajtótájékoztatón azt állította, hogy
„a kettős állampolgárság automatikus kiterjesztése súlyos politikai veszélyeket jelentene, s jogilag is megvalósíthatatlan.”
1999. február 20. Népszava: „A leghatékonyabb nemzetpolitika a sikeres európai integráció” – mondta Németh Zsolt.
1999. szeptember 6. Magyar Hírlap:
Duray Miklós és
Németh Zsolt is elvetette, hogy a kettős állampolgárság jelentené a határon túli magyarság számára az egyedüli megoldást.
RMDSZ 2000 Oktober 19
az RMDSZ már 2000 szeptemberében és októberében összegyűjtött több mint 80 ezer aláírást az ún. külhoni állampolgárság, tehát a kettős állampolgárság bizonyos formájának a támogatására. Ezt 2000. október 16-án jeleztük az akkori magyar miniszterelnöknek,
Orbán Viktornak. Október 19-én volt is a miniszterelnök úrral egy megbeszélésem, amelyen hivatalosan is közvetítettem neki ezt az igényt. Azt a választ kaptuk, hogy elvi kifogás ugyan ezzel kapcsolatosan nincsen, de
nem látják lehetségesnek, nem látják időszerűnek ezt a megoldást. Az RMDSZ tehát már régen közvetített ilyen igényt a magyar kormánynak."
2001. február. 26., Magyar Nemzet: „Jogi értelemben is nehéz kérdésről van szó, hiszen nem minden szomszédos állam tűri a kettős állampolgárságot. Politikai értelemben is nehéz kiszámítani ennek következményeit, még ott is, ahol ez esetleg jogilag lehetséges volna, nem beszélve az uniós csatlakozásról” – mondta
Kövér László.
2001. augusztus 3. Heti Válasz: „A magyar kormánynak a szándékai között nem szerepel a kettős állampolgárság egyoldalú bevezetése. Pontosan a kettős állampolgárság alternatívájaként született meg a státustörvénnyel kapcsolatos elgondolás” – mondta
Németh Zsolt.
2000. november 18.-i Magyar Nemzet
Duray Miklós: "...
erkölcstelen a külhoni állampolgárság ügyében elindított petíció, mert a jóhiszemű magyar kormányt rá akarják kényszeríteni olyan lépésekre, amelyek akár belpolitikai válságot eredményezhetnek, és veszélyeztetik Magyarország európai integrációs törekvéseit.
Ilyen célokat ellenséges titkosügynökök szoktak megfogalmazni, és nem a nemzet felemelkedését hangoztató szervezetek "
