Aha, szóval Te azt mondod, hogy a 'the night through' a kifejezésben a helyre vontakozik, mint keresztülvág az éjjelen és nem az időre, az éj időtartamára. Köszönöm, ez eléggé meggyőzőnek tűnik.
A tapsolást a japánok az ajtón kopogás helyett használják. A kopogás meg a távozó papucsának (sarújának) hangjára utal (vagy utalhat). Jöttem és mentem, ennyi az estém.
330, kite wa uchi yukite wa tataku yomosugara 2009.10.23, 来ては打ち行きてはたたく夜もすがら, Ryoukan, ismeretlen coming I clap / returning I knock / the night through (Terebess)
alamizsnáért ha kopogtatsz, rádragyog napod sugara
tenyérrel puhán simogathatsz is akár nem kell öklöznöd
nyelvem az éjbe jól belecsettinthetne – de csak dúdolok
dülöngélek az éjszakában és össze- vissza csapkodok
jössz tapsikolva mész csontropogva – közbül csak egy villanás
nem kapálódzom mert hisz’ minek – ezen is egyszer túlleszek
326, uguisu yo nodo ga kawakaba sumida-gawa 2009.09.03, 鶯よ咽がかはかば角田川, Issa, 1816 nightingale-- / if your throat gets dry / there's Sumida River (Lanoue)
üveghangének- áradás – madárdal száll a nagy víz felett
ha torkod száraz csak gurgulázz nyugodtan folyónk vizével
pacsirtaszóló csacsog-csobog mint ha víz zubogna föntről
vágyunkat oltva madárkám, e folyóban csumidázhatunk
mint megpöccintett üvegkehely rezgése búg bennem dalod
És ezt fűzte hozzá a költőről ugyancsak a honlapján:
A japán zen költő, Ryôkan, három dolgot ki nem állhatott: a költők versét, a szépírók ecsetvonását és a szakácsok főztjét. Kolduló körútjain le-leállt a gyerekekkel labdázni, bújócskázni – önfeledtebben és komolyabban játszott mindnyájuknál… Soha nem akart felnőtté válni, mesterséget tanulni, inkább vállalta az otthontalanságot, a nincstelenséget, az egyedüllétet – ezt megtehette, mint zen buddhista remete, anélkül, hogy bolondnak nézték volna, bár nem lehet véletlen, hogy úgy hívta magát: Taigu „a Nagy Balga”.
Egy másik barátnémmal konzultálva arra jutottunk, hogy ez a tapsolás a templomba belépést jelezte, de a kopogásra nem találtam utalást a neten. Ha bármelyikőtök pontosabban tudja kötni, tegye. Én most nem tennék közzé sajátot, amíg nem látom tisztán a hátterét, de remélem, nektek jó alapanyag saját magatokhoz.
Az első különösen tetszik, talán azért is, mert a mester árnyéka akár duplázódhat is, ha együtt mennek: egyik oldalt a mester, másik oldalon az árnyék. Ez az olvasat most megragadott az eredeti mellett, amikor az árnyékból megelevenedik az emlékezetben egy pillanatra a mester képe.
329, kagebôshi no okina ni nitari hatsu shigure 2009.19.16, 影ぼうしの翁に似たり初時雨, Issa, 1803 my shadow looks / like the Old Man's! / first winter rain (Lanoue)
fakóra mossa a sziluettemet is e téli eső
egy árnyék kísért hólyagzó téli tócsa ragyás felszínén
jó elődeink árnyékából kilépnénk – mind fényre vágyunk
hozzáöregszem mesterem árnyékához e zimankóban
általuk vetett árnyékomat kioltják körben a fények
ha én eltűnök velem hal árnyékom is – úgy bizony, fények
Tudod, hogy itt mindig várlak... :-) Köszönöm a rövid visszajelzést, már kezdtem nagyon magánzárkásan érezni magam. Remélem, nincs nagy gond, csak sok apró, napokat kitöltő.
1805 sô irenu kaki no u [no] hana saki ni keri (Issza)
a hedge where no priests enter... deutzia in bloom (Lanoue)
sövény, ahol pap nem jár... / gyöngyvirágcserje virágban
A 'kaki' kerítést vagy sövényt jelenthet (olyan sövényt, ami kerítésként is szolgál). Itt Lanoue szerint a "sövény" tűnik megfelelőbb kifejezésnek. Úgy képzeli el, mint egy helyet a buddhista templom területén, ahova a papok általában nem mennek.
erre nem járhat pap... a sövényben nyíló gyöngyvirágcserje
1816 uguisu yo nodo ga kawakaba sumida-gawa (Issza)
nightingale-- if your throat gets dry there's Sumida River (Lanoue)
fülemüle -- ha a torkod kiszárad, ott a Szumida (-folyó)
Kicsit irigylem a fülemülét, más dolog, ha az énekléstől szárad ki az ember / a madár torka és megint más, ha az allergiától... És ugye emberi fogyasztásra nem javasolnám a Dunát a rakparton... :-) (Ha teljes 'magyarítást' akarunk, bár ebben elveszik a kulturális utalás ugyebár...)
költőtársak -- ha torkotok kiszárad, igyatok szakét
