Pontosítsunk, Szilvásy volt az állam részéről a partner, akiből később üzlettárs lett, illetve emeszpés politikai államtitkár. A visszabérlésről pedig már Hornék alatt, 94-ben állapodtak meg.
ma reggel a napkelteében lengyel lászló és acézl arról ,hogy hogyan jutott ide gyf:
LL: az, hogy mi erkölcsös az üzletben, nem egyezik meg azzal, hogy mi erkölcsös a politikában. szükségeszrű, hogy a politikai eli erkölcstelenül léjen vissza befolyásával.sajnos (tette hozzá szerencsére).....aczél bólogat...
na ilyen a me.-künk és ilyen az őt nyaló politológus és újságíró állomány.
tehát ők is elismerték, hogy legalábbis érdekes a gyarapodása.
ha nekik érdekes, akkor nekem ez már elég bizonyíték.
Mosonmagyaróvár is fontos állomás az életútban. 1995-ben ő privatizálta a Motim Részvénytársaságot. A városban féltek az idegen fiatalembertől, aki ezt érzékelte is, és már az első munkásgyűlésen megnyugtatta az embereket: „Be fogom bizonyítani, hogy a privatizáció nem azonos a leépítéssel, az elbocsátással, a gyár széthordásával”. Amióta Gyurcsány politikai pályára került, nem foglalkozik cégeivel, Mosonmagyaróváron is teljesen megbízik a Gerezdes János vezérigazgató által irányított menedzsmentben.
A Motim két éve megszüntette a timföldgyártást, most főként olvasztókemencék bélésanyagát, valamint mesterséges csiszoló- és tűzálló anyagot készít. Az egykori timföldgyárak közül Almásfüzítő tönkrement a privatizációban, a Motim viszont nem kényszerült leépítésre. „Ezért megemelem a kalapom előtte, pedig én aztán igazán nem szeretem a balosokat, mert egy rokonom megsebesült az 56-os sortűzben” – mondja a gyár egyik dolgozója.
Bár pontos számadatok nincsenek benne, de talán adalék lehet a "hozzáállásához"...
OK, let's make a difference. Gyurcsány egy olyan állami ingatlant vett meg bagóért, amiért pontosan ugyanennyiért fizetett egy szintén állami cég. Azaz logikailag felállítható, hogy az állam egy olyan vagyontárgyát adta, amire szüksége volt a későbbiekben. Magyarán az állam iszonyatosan nag hülyeséget csinált, hiszen INGYEN adta oda egy vagyontárgyát.
Orbán felesége törvényes keretek között pályázott, és nyert. Ezzel sem az adófizetőket, sem az államot nem károsította meg.
Az egy dolog, hogy te hogyan intézed a saját üzleti ügyeidet, és egy másik, hogy én hogyan intézem a sajátjaimat. Az, hogy neked a Gyurcsány-féle simlisség elfogadható norma, szintén a te dolgod. Ellenben te nem vagy miniszterelnök és (talán) csak az üzlettársaidat vered át.
Baromira nem érdekel, amikor két magáncég egymást átverve szerződést kötnek valamire. Az rám semmilyen kihatással nincs.
Ellenben, amikor egy miniszterelnököt körüllengik az ilyen simlisségek, furcsaságok, melyek az adófizetőket károsították meg, azaz engem is, akkor az már hadd érdekeljen.
Szíjjártó Péter, a Fidesz képviselőcsoprtjának tagja, a Fidelitas országos választmányának elnöke
Vagyontárgyai: 371 nm-es győri ház 3/5-e 70 nm-es budapesti lakás 1/1 része 357 nm-es dunakeszi telek és 140 nm-es ház 1/1 része (2003. ecember 29-től) Volkswagen Passat (2003. májusától) 14 milió Ft-os bankbetét (MH)
Ember, ha valami nyilvános, közzétett anyag, akkor semmiféle eltitkolásról nem beszélhetsz. Ez eddig világos?
Másodszor, Gyurcsány simlissége a Polt-levéllel együtt is nyilvánvaló, hiszen egy fillérjébe nem került egy Balaton-parti villa megszerzése, mivel azt ugyanannyiért visszabérelte tőle egy állami vállalat. A pályázatot az a szilvásy intézte, aki Gyurcsány üzlettársa lett a későbbiekben, és még lehetne sorolni azokat a tényeket, melyet körüllengik ezt a tipikusan magyar történetet, amikor valaki a kapcsolati tőkéjét felhasználva károsítja meg a magyar adófizetőket.
Ha valami nyilvánosan hozzáférhető, akkor milyen elhallgatásról, eltitkolásról is beszélünk? A nyilvánosság fogalma nem értelmezhető együtt az eltitkolással, vagy ez valami új emeszpés értelmező kéziszótár?
Igen, igen. Annyira szédületes, hogy egy nap alatt Szíjjártó-hazugságból Gyurcsán-hazugság lett. Amint ma reggel kiderült, Polt írásbeli válaszát annak keltezésétől, azaz április 22-től bárki nyilvánosan elolvashatja az országgyűlés honlapján. Minden kedves balost szeretettel vár a MEA CULPA. :)
Aczél végre közbeszól és megpróbálja helyre tenni, de ze a mocsodék csak nyomja a betanult szövegét és nyomja nyomja. Az különösen undorító volt, amit az egyik csődbement cégről magyarázott. Igaz, hogy GyF "néhány" (!!) embernek munkát ad más cégekben, de innen kétszázvalahányat "utcára tettek".
Jó lenne tudni kicsit korrektebb adatokat: kb. hányan dolgoznak GyF érdekeltségeiben és mi lett a csődbement cég embereivel?
