"Mindkettőről beszéltünk már. A tavasba bele sem megyek, akkor sem győztük meg egymást."
Milyen kényelmes, ugye? Beteszek FOTÓKAT, amin LÁTSZIK, hogy görbül a horizont, cáfolhatatlanul. És nem akarsz róla beszélni. Ha nem troll vagy, akkor fanatikus, és akkor én sem akarok veled beszélni.
"A kedvedért úgy írom, hogy képzeld el, hogy egy síkon vagy és KÖRbenézel. (Vegyük úgy, hogy a látást semmi sem korlátozza semelyik irányba.) így minden irányban egyforma távolságra látsz el,
a szemeddel létrehozol egy (jó nagy) kört. Ha a szemmagasságot is hozzávesszük, akkor kapunk egy nagyon lapos kúpot, melynek ez a kör az alapja."
Milyen kényelmes, ugye? Körbenézel egy gömb felszínéről, és a látottak alapján megerőszakold a józan észt, elhallgatsz néhány fontos dolgot, és máris bizonygatod, hogy lapos. Nem, kedves barátom. Azért látok az óceánon kb 3-4 km messzire a vízfelszínen, egészen a horizontig, mert görbül a felszín, és a horizont vonala ennek a görbületpúpnak a teteje. Ha picit magasabbról nézem, rögtön messzebbre látok el. Mondok egy példát: állok a parton, derékig a vízben. A hullámok fölött bőven ellátok egész a horizontig. Ott van a látóhatáron egy piros kis valami. Fogalmam sincs, mi az. Hazafelé menet a dűne tetejéről visszanézek, és látom, hogy az a valamicske egy bólya, a tetején egy zászlócska, és a zászlócska teteje fölött is vizet látok. 1-2 száz méteres távolságról beszélünk kristálytiszta időben. Sem a szemfelbontásnak, sem a háromszögeidnek köze nincs az egészhez. Adhatod a hülyét, nem érdekel.
Hadoválhatsz össze-vissza. Ha nem görbülne a felszín, akkor az óceán az éggel egy homályos, kivehetetlen, meghatározhatatlan "vonalban" találkozna, nem pedig egy tűéles határvonalban.
És most te jössz: a görbülő horizontos fotókra mi a kifogásod? A videón hova tűnik a zöld hajó? Ha nem válaszolsz, trollnak tekintelek, és úgy is foglak kezelni. Nem mondhatod, hogy nem veszlek komolyan (most még).
Mindkettőről beszéltünk már. A tavasba bele sem megyek, akkor sem győztük meg egymást. A másikhoz is (legalábbis most) csak röviden szólnék hozzá.
A kedvedért úgy írom, hogy képzeld el, hogy egy síkon vagy és KÖRbenézel. (Vegyük úgy, hogy a látást semmi sem korlátozza semelyik irányba.) így minden irányban egyforma távolságra látsz el,
a szemeddel létrehozol egy (jó nagy) kört. Ha a szemmagasságot is hozzávesszük, akkor kapunk egy nagyon lapos kúpot, melynek ez a kör az alapja. Mivel a kúp csúcsa, ahonnan nézel, vagy ahonnan a fotó készül nincs ezen kör síkjában, így a "horizont" (az idézőjel szintén a kedvedért/kedvetekért) nem teljesen egy egyenes vonal. Egy nagyon picit ívelt. (Egyszer ezt is mondtam már, akkor meglepődtél, hogy ezt mondtam, lehet most is, ha nem emlékszel rá.) Teljesen egyenes csak akkor lenne, ha pontosan a kör sikjában (azaz 0 magasságnál) néznél KÖRbe középről. Ha középről egyre feljebb mennél, akkor ugyanennek a körnek egyre jobban látnád az ívét, ereszkedve pedig egyre kevésbé. A fotón a horizont minden pontja egyforma távolságra van tőlünk. Azonban ha képzeletben felülről nézve a két szélső pontot összekötjük megkapjuk ennek a körnek egy húrját, mely ugye nem azonos a két szélső pont által meghatározott körívvel, azaz ebből is látszik, hogy a horizont pontjai nincsenek egy egyenesen.
Hozzáteszem, azt nem számoltam, hogy mekkora ez az ív, meg hogy hogy jönne ki ez a "sűrített" képen... Azt sem állítom most, hogy feltétlen ez a teljes magyarázata, de ettől függetlenül, amit írtam, azt helyesnek gondolom. Kerestem, mert annak idején találtam erről egy videót, de sajnos most nem találtam meg.
Úgy nyolc évvel ezelőtt vettem a gyerek miatt egy piszok erős lézert. Mi Fonyódon lakunk a balaton mellett. Később a barátom irigy lett a mi lézerünkre (a gyereke) és ők is vettek egyet, de ők Zánkán voltak. Egy töktiszta augusztusi estén kipróbáltuk eléggé erősek-e ezek a lézerek a kb. 20km átlövéséhez. Volt egy olyan teszt, hogy mindketten a strandon álltunk és próbáltuk meglátni egymás fényét. Meg volt egy másik, amikor én felmentem a Bartók Béla úti kilátópontra a hegyre ( kb. 50m-el magasabb hely). Tehát később amikor hallottam erről a problémáról, hogy emberek vitáznak, nekem nem kellett álláspontot kialakítanom, mert volt saját tapasztalatom.
"És maradjunk az előbbi példánál, hogy egy adott magasságból 100 talpfát (vagy távtartót) látsz, amíg azok teljesen "besűrűsödnek". Kétszer olyan magasról, pedig 200 talpfát."
Az, hogy látod-e az egyes talpfákat, irreleváns. Azt látod, hogy ott mennek a talpfák, és távcső nélkül összefolynak. Viszont nem tűnnek el!
"Az ezredik és a kétezredik talpfa közötti, vagy a négyszázadik és az ötszázadik talpfa közötti felszínt látod-e?"
Igen, látom a vonalát. Azt nem látom, hogy cigicsikk van-e köztük.
"Alacsonyabbról nézve, ahonnan a 100. talpfáig látsz el, a kék és a piros szakaszt már nem látod csak a feketét. A magasabb pontról nézve a fekete és a kék szakaszt látod, a pirosat már onnan sem."
Miért? Te nem látsz vízszintesen, vagy az alatt picivel? Te csak lefelé látsz? Hát nem. Képzeld el, hogy ez az egész a Mátra lábánál van. Látod mögötte a Mátrát? Látod. Látod, hogy a (laposföldet feltételezve) a Mátra lábához vezet a sínpár? Látod.
Te itt egy kitalált perspektíva/optika/geometria bonyolítmánnyal próbálod megmagyarázni, hogy lapos a Föld. Amit magyarázol, az nem igaz, nem úgy van.
Jártál már óceán-/tengerparton? Megfigyelted már, hogy a horizont egy élesen látszó vonal? Hogy ha a vízfelszín fölött 2-3 méterrel nézed (bőven a hullámzás fölött), akkor a vízpúp teteje, amit horizontnak hívunk, élesen látszik? Csak néhány kilométerre van tőled. Nem vész a homályba, mert már túl messze van. Szabad szemmel is meg lehet figyelni, ahogy a hajók a horizont mögött járnak/jönnek/mennek. El lehet hazudni, hogy a Föld gömb alakú, lehet mindenféle légbőlkapott butaságokat kitalálni magyarázatnak, hogy miért azt látjuk, amit. A földgömbön a görbület számítható, a horizont takarása előre megadható, és a megfigyelések szépen összhangban vannak a számításokkal. Laposföldön ilyen számítások nem léteznek. A laposföldön egy nyamvadt naplementét sem lehet megmagyarázni. Hegesztőmaszkkal nézve a Nap megtartva látszólagod átmérőjét szépen lemegy a horizont mögött. A Nap nagyon messze van. A Nap nem marad állandóan a laposföld fölött. A laposföld egy buta vicc az Interneten. Aki hisz benne, az ... hát nem is tudom, miért hisznek benne emberek. Én naívan azt gondolom, hogy a laposföldesek vagy nagyon buták, vagy viccelnek. Nagyon remélem, hogy a második.
Akkor játékból vegyük továbbra is azt, hogy ez egy képzeletbeli sík, melyen egy sínpár fut. (Mondjuk több ezer kilométeren keresztül.)
És maradjunk az előbbi példánál, hogy egy adott magasságból 100 talpfát (vagy távtartót) látsz, amíg azok teljesen "besűrűsödnek". Kétszer olyan magasról, pedig 200 talpfát.
Az ezredik és a kétezredik talpfa közötti, vagy a négyszázadik és az ötszázadik talpfa közötti felszínt látod-e? Első körben nem az a kérdés, hogy a tárgyat, ami az adott két talpfa közötti felszínen áll, hanem magát a felszínt látod-e? Azaz, hogy meddig látsz el (a felszínen)?
Ezt oldalról ábrázolva. A kisebbik háromszög alapja legyen (fekete) a 100. talpfa. Kék 100-200-ig, piros 201-től felfelé.
Alacsonyabbról nézve, ahonnan a 100. talpfáig látsz el, a kék és a piros szakaszt már nem látod csak a feketét. A magasabb pontról nézve a fekete és a kék szakaszt látod, a pirosat már onnan sem.
Olyan szinten "beszélünk" el egymás mellett, hogy az csoda...
"Egyszer. Hogy egy tárgyat látunk-e vagy sem, függ a méretétől és a távolságától. Egy 1 cm-es golyót x távolságból már nem látsz, de ugyanebből a távolságból egy 1 m-es golyót még igen. Attól, hogy a szemünk és az adott golyó közt nincs semmi, még nem fogom a golyót a végtelenségig látni, mert a távolság növelésével az előbb-utóbb "eltűnik" a szemünk elől. Olyan pici "lesz", hogy azt már a szemem nem látja."
Ez így van. Ezt hívják perspektívának. És erre találták fel a távcsövet.
"nem értetted meg, hogy a hasonló háromszögek átfogóinak a felszínnel érintkező végpontjai azt a távolságot jelölik, ameddig az adott magasságból ellátni a felszínen."
Nem. Te önkényesen berajzoltál egy lejtős vonalat, hogy addig látsz. Ha viszont a lejtős vonal végén van egy hatalmas hegység, akkor azt látnod kellene, ha a Föld lapos lenne. A látás nem így működik, ahogy Móricka elképzeli, és nem is úgy, hogy a laposföldes álláspontodat kényelmesen alátámassza.
Az eztáni magyarázatodból kiderül, hogy ilyen dolgokat nem értesz: arány, távolság, forma, geometria, három dimenzió, a felszín görbülete, perspektíva. Mi itt legtöbben egyetemi szinten is tanultuk ezeket, és hidd el, elég jól értjük. Sajnos annál jobban nem tudjuk lebutítani, ahogy most nem érted meg. Nem alsó tagozatos tanárok vagyunk, akiknek ebben nagy gyakorlatuk van.
"Most a felszínről beszélünk. Addig látsz el, ahol már minden "összeolvad" egy vonalba. Ha a képzeletbeli síkon magad előtt vonalak jelölik az azonos távolságokat a felszínen, tőled távolodva egyre sűrűsödve látod ezeket az egyforma távolságra lévő vonalakat, míg végül már az összes további vonalat ugyanott látod."
Ez így igaz, de mindig van egy DE. DE ha fogsz egy távcsövet, az felbontja egy cseppet az összesűrűsödő vonalakat. Ez működik kisebb távolságon, ahol a megfigyelt dolog még nem kerül a horizont MÖGÉ. Ha ez megtörtént, akkor a távcső hiába bontja fel kissé a tárgyat eltakaró horizontot és az előtte levő dolgokat, a horizont mögött levő tárgyat nem fogja megmutatni.
Oké, de csak játékból, mert a földfelszín nem lapos.
"miért írjátok (megdöbbenésemre te is), hogy a síkon magasabbról nem látunk messzebb"
Nem látunk messzebb egy távcsővel. És itt nem ezer kilométerekről van szó, hanem egy-két tucat kilométerről meg szigetekről, amik szabad szemmel is röhögve látszanak.
"verkli még fordítva is írja, hogy 10 m magasból jóbban látja azt, amit 20 m-ból láthat, mert közelebb van hozzá"
Ezzel az egyik kapkodva odahányt "érvedre" reagált.
"A távcsővet sértegető barátunk hozta fel, holott teljesen irreleváns az ügyben, hogy szabad szemmel milyen messziről látunk egy tárgyat, és az mitől függ."
Te hivatkozol a szem felbontására, hogy a horizont MÖGÖTTI szigetpart azért nem látszik, mert messze van. Igen, messze van, de egészen pontosan azért nem látszik, mert a Föld görbülete mögött van. Semmilyen távcső nem fogja megmutatni ugyanonnan nézve. Ez egy nagyon buta laposföldes "érv", amivel a földgörbületet akarják "magyarázni" vagy "érvényteleníteni".
"A hasonló derékszögű háromszögeknél pedig egyértelműan látszik, hogy a (jóval) nagyobb befogó is arányosan nagyobb a magasság növekedésével, azaz a felszínen, a víz felszínén távolabbra látsz."
Mi az Isten bánata köze van annak, hogy egy UGYANAKKORA tárgyhoz egy képzeletbeli lapos felszínen mekkora szöget rajzolsz? Ember, annak a szögnek a szemed CSAK AZ EGYIK SZÁRÁN VAN!!! A másik szára a hegy lába, annak mi a franc köze van ahhoz, hogy látod te azt a dolgot a hegy tetejéről??? Ez egy orbitális baromság, gondold már végig józanul!
"ha a mögötted lévő domb tetejéről nézel, hiába vagy messzebb a megfigyelt dologtól, mivel magasabban vagy a szög nagyobb"
És akkor mi van? Én a fönti vonalon vagyok. A szemem nem akkora, mint az EGÉSZ HEGY MAGASSÁGA.
Egyszer. Hogy egy tárgyat látunk-e vagy sem, függ a méretétől és a távolságától. Egy 1 cm-es golyót x távolságból már nem látsz, de ugyanebből a távolságból egy 1 m-es golyót még igen. Attól, hogy a szemünk és az adott golyó közt nincs semmi, még nem fogom a golyót a végtelenségig látni, mert a távolság növelésével az előbb-utóbb "eltűnik" a szemünk elől. Olyan pici "lesz", hogy azt már a szemem nem látja.
Másodszor. Én is értem a kisiskolás geometriát, csak te nem érted azt, hogy a piros vonalat, amit berajzoltál az "értelmetlen", nem értetted meg, hogy a hasonló háromszögek átfogóinak a felszínnel érintkező végpontjai azt a távolságot jelölik, ameddig az adott magasságból ellátni a felszínen. Az alábbi kép talán segít megérteni. Pl. egy adott magasságból mondjuk 100 db talpfát (vagy távtartót) látsz, amíg a végén már teljesen "besűrűsödnek". Kétszer olyan magasból pedig a hasonló háromszögek alapján pedig 200 talpfát. Az első kisebb magasságból hiába nézel a 150. talpfára, azt ugyanott látod, mint a 100-dikat, mert az a maximum, amit abból a magasságból látsz. Nem önkényesen én szabtam meg, hogy hol érintkezzen a háromszög átfogója a felszínnel, amit kényem-kedvem szerint oda rakok, ahová akarok.
"Síkról van szó, arról beszélünk. Ha pontosan értitek, miért írjátok (megdöbbenésemre te is), hogy a síkon magasabbról nem látunk messzebb," (...)
Sajnálom. A laposFöld már csak ilyen. Bármeddig ellátunk rajta, amíg semmi sincs útban. A francia tengerpartról látnám New York fényeit. A himalájára felmászva meg az egész kurva laposFöldet látnám, a Dél Keresztje csillagképpel együtt. És nem azért, mert magasabban lennék, hanem azért, mert semmi sem lenne útban. (Mondjuk ragyogóan verőfényes idő lenne, és felhők sem takarnák el a kilátást. Egy szép laposFöld-álomban ez sima ügy.)
(...)" sőt verkli még fordítva is írja, hogy 10 m magasból jóbban látja azt, amit 20 m-ból láthat, mert közelebb van hozzá. Egyikőtök sem javította ki, valaki még plusszal is értékelte a hozzászólását."
Valószínűleg azért nem javítottak ki, mert értik a kisiskolás geometriát, te viszont sajnos nem. A közelebb lévő tárgyakat jobban látom, mint a messzebb lévő tárgyakat. Mi olyan furcsa ebben? Te talán máshogy tapasztalod ezt a dolgot, jobban látod a tehenet, ha mondjuk 20 méterre van tőled, mintha 19 méterre?
A B pontból a C tárgyat jobban látom (nagyobbnak látom), mint az A pontból. Mert a C tárgy közelebb van a B ponthoz, mint az A ponthoz, B+. A B pontban álló megfigyelő látóteréből a C tárgy nagyobb részt takar ki, mint az A pontban álló megfigyelő látóteréből, azaz nagyobb szögben látja. A béta szög nagyobb mint az alfa szög, bármekkorára is veszed az ábra távolságait. Ha az A pontban állva (a mágiád miatt) éppenhogy észleled a C tárgyat, akkor a B ponton állva biztosan észleled, mert a C tárgy a B ponthoz közelebb van, mint az A ponthoz. Bármilyen jellegű szemfelbontóképességmágiát is akarsz alkalmazni, a B pontban álló megfigyelő előnyben van az A pontban álló megfigyelőhöz képest. A laposFöld már csak ilyen, nem én tehetek róla. A laposFöldön csak akkor van szükség árbóckosárra, ha a (tengeri)tehén tetejét szeretnéd látni, mert már unod az oldalát bámulni.
Most a felszínről beszélünk. Addig látsz el, ahol már minden "összeolvad" egy vonalba. Ha a képzeletbeli síkon magad előtt vonalak jelölik az azonos távolságokat a felszínen, tőled távolodva egyre sűrűsödve látod ezeket az egyforma távolságra lévő vonalakat, míg végül már az összes további vonalat ugyanott látod. (Most nem jut eszembe mi a neve ezeknek a vonalaknak, korábban már volt szó erről is, akkor írta valaki.) így a felszínt is csak egy bizonyos távolságig látod. (És persze ebbe beleszól még a közeg is.)
Síkról van szó, arról beszélünk. Ha pontosan értitek, miért írjátok (megdöbbenésemre te is), hogy a síkon magasabbról nem látunk messzebb, sőt verkli még fordítva is írja, hogy 10 m magasból jóbban látja azt, amit 20 m-ból láthat, mert közelebb van hozzá. Egyikőtök sem javította ki, valaki még plusszal is értékelte a hozzászólását. A távcsővet sértegető barátunk hozta fel, holott teljesen irreleváns az ügyben, hogy szabad szemmel milyen messziről látunk egy tárgyat, és az mitől függ. A hasonló derékszögű háromszögeknél pedig egyértelműan látszik, hogy a (jóval) nagyobb befogó is arányosan nagyobb a magasság növekedésével, azaz a felszínen, a víz felszínén távolabbra látsz.
A te hozzászólásodhoz annyit, hogy ha a mögötted lévő domb tetejéről nézel, hiába vagy messzebb a megfigyelt dologtól, mivel magasabban vagy a szög nagyobb.
Fordítva ülsz a lovon, cimbora! Pontosan értjük, hogy mit írsz és pontosan értjük azt is, hogy miben tévedsz.
Az alábbi laposföldes utadon egy erős távcsővel messzebbre látsz, sokkal messzebbre, mint szabad szemmel. A való világban viszont a horizont mögött (a görbület púpjának a teteje mögött) levő dolgokat semmilyen távcső nem hozza vissza. Erről pofázunk itt egy ideje.
Bámulatos, hogy négy értelmes, tanult ember ennyire nem érti, nem akarja érteni ezt az egyszerű dolgot.
Ha egy képzeletbeli síkon előttünk van egy út, egy távoli útszakaszt már nem látunk. Ha ugyanazon helyen magasabbra megyünk, akkor nyilvánvalóan hosszabb útszakaszt fogunk belátni. /Hasonló háromszögek./
Ha ezen az úton közeledik felénk egy jármű, mi határozza meg, hogy mikor fogjuk meglátni? (Mert ugye nem látjuk 100 km-ről, meg 50 km-ről, meg 20 km-ről, meg 1 km-ről, meg 100 m-ről, meg 2 m-ről is!?)
Kétségbeesetten kapálózik. Szerinte nem látom a sziget alját a dűnéről, mert túl messze van. A sziget teteje ugyanolyan messze van. Csakhogy én onnan tudom, hogy nem látom a sziget alját a dűnéről, hogy a mögöttem levő domb tetejéről látom. A dombtetőről a sziget alja még messzebb van.
A tűéles vízhorizont azért van ott szerintük, mert a szemem nem lát messzebb. De a horizont mögött jóval távolabb, látom a sziget tetejét.
Na mindegy. Laposföldes, tehát nem.fogja/akarja megérteni.
Ezek tényleg hasonló háromszögek. A felesleges viták és a zavar elkerülése céljából jó volna tisztázni, hogy hol van rajta a megfigyelő, az árbóckosár, a horizont, és melyik szög a látószög. Please...
A dűne tetejéről nem látom a sziget alját, de a domb tetejéről igen, sőt látom a vizet a sziget mögött, fölött! A dűne tetejéről nem a szemem felbontóképessége akadályozott, mert a mögöttem levő domb tetejéről többet látok. A te logikád szerint onnan a szigetet kevésbé kellene látnom, de ez nem igaz. Megfeszülsz, hogy hazugsággal bizonyítsd, hogy lapos a Föld. Szánalmas baromság.
