MNO - PL Mindenképpen meg akarja őrizni kormányra jutása esetén a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát (KMKF) Orbán Viktor, a Fidesz-MPSZ elnöke, akivel az Új Szó című pozsonyi napilap keddi számában közölt interjút. Orbán kijelentette, az autonómia fontos európai érték, amely nem tűri kettős mérce alkalmazását: ami jár egy katalánnak Spanyolországban, vagy egy svédnek Finnországban, az jár a felvidéki, délvidéki, erdélyi magyaroknak is.
A Fidesz elnöke szerint „a Gyurcsány–Bajnai-korszak szétverte a magyar nemzetpolitikát”. Eközben a magyar Országgyűlés létrehozta a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát, amelyet „mindenképpen meg kívánunk őrizni” – jelentette ki. A 2008-ban kezdődött nemzetközi gazdasági és pénzügyi válságról szólva elmondta, hogy a válság különösen súlyosan érintette a magyar–szlovák határ mindkét oldalán élő magyarokat, ezért „olyan döntéseket kell hoznunk, amelyek nyomán a határokon átnyúló európai együttműködés keretében végre meg tud indulni a gazdasági növekedés, és új munkahelyek jönnek majd létre. Ehhez hidakat, utakat kell építeni, vállalkozókat kell támogatni.”
Fontosnak nevezte a Kárpát-medencei magyar nyelvoktatás ügyének átgondolását, mivel „világossá kell tennünk, kinek mi a dolga abban, hogy a különböző államok magyar anyanyelvű polgárai az óvodától az egyetemig magyarul tanulhassanak”. Ugyancsak átgondolásra érdemesnek nevezte a határon túli magyar közösségek anyagi támogatásának rendszerét. Szerinte közös Kárpát-medencei kultúrpolitikára is szükség van, mert „általában a magyar kultúra elrojtosodásának, silányulásának szemtanúi vagyunk”.
„A Szlovákiában megalkotott nyelvtörvény nem más, mint kulturális agresszió az európai értékek ellen” – jelentette ki a Fidesz elnöke szombaton Rimaszombaton a Magyar Koalíció Pártja kongresszusán elmondott beszédében. Hozzátette: egy rossz törvényt jól végrehajtani nem lehet, hanem vissza kell azt vonni, s újat kell alkotni helyette. Orbán szerint a kisebbségi közösségeket megilleti az anyanyelvhasználat joga."
a szerb EU tagságot magyar vajdasági autonómia nélkül
A Vajdasagban, tobbszori celzatos betelepites utan, ket harmadosra nott a szerbek aranaya. Igy tehat nem sokat er magyar szemszogbol a "vajdasagi autonomia".
A meg zommel magyarok lakta es kb. 6-7 ezer nkm-t kitevo eszak bacskai es eszakbanati korzetek teruleti autonomiajat kell kikuzdeni.
Nem szabad még egyszer elkövetni a hibát, megszavazni a szerb EU tagságot magyar vajdasági autonómia nélkül (mint ez Románia - Erdély, Szlovákia - Felvidék - esetében történt).
MNO - KA Autonómiával kapcsolatos magyar és román nyelvű fogalomjegyzéket állít össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórum (EMEF) autonómia-munkacsoportja. Az EMEF munkacsoportja által összeállított fogalomtár tartalmazza majd egy-egy kifejezés pontos magyar értelmezését és román fordítását.
Szeptember elején megtartották a munkacsoport harmadik ülését, ekkorra Márton Árpád, a társaság RMDSZ-es társelnöke elkészítette a jegyzék egyik változatát. A hét végén esedékes következő találkozóig a csoport tagjai kiegészíthetik, akkor véglegesítik, és döntenek: elegendőek-e a javaslataik, vagy a téma szakértőit is bevonják, hogy teljesebb és pontosabb legyen az autonómia kapcsán használt kifejezések, fogalmak leltára és meghatározása – írja a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap internetes oldala.
Márton Árpád szerint nagy szükség van az egységes fogalomtárra, hogy minden magyar politikus ugyanabban az értelemben használja ezeket a szavakat, és azonos módon próbálja megértetni a románsággal. Az EMEF munkacsoportja által összeállított fogalomtár tartalmazza majd egy-egy kifejezés pontos magyar értelmezését és román fordítását.
Az RMDSZ-es politikus szerint az elmúlt hetek eseményei is igazolták a fogalomtár szükségességét. A Csíkszeredában szeptember 4-én a Székelyföld autonómiájáért megtartott nagygyűlésen a szónokok szinonimaként használták az autonómia, az önrendelkezés és az önállóság szavakat. A nem pontos fogalomhasználat félrevezető lehet a románság számára, azt hihetik, egyik magyar politikus önrendelkezést akar, a másik függetlenséget.
A nagygyűlést követően Bukarestben a román politikusok is megerősítették, szükség lenne egy szótárra, hogy pontosan értsék, mit akarnak a magyarok, amikor egyik vagy másik kifejezést használják.
Vajdaság megkapta az autonómiát 2009. szeptember 23. 13:13
Bálint Ambrus
A szerb parlament lényegében kulturális autonómiát adott a vajdasági magyaroknak egy törvénymódosítással. Ha sikerül 120 ezer aláírást összegyűjteniük, felállíthatják a Magyar Nemzeti Tanácsot, amely alapvető oktatási és kulturális kérdésekben dönthet. Szerbia lépése megmutatta: lehet autonómiával is rendezni a kisebbségi ügyeket, ráadásul kiderült: déli szomszédunk nem tart a magyaroktól.
Miközben a magyar közélet el volt foglalva Szlovákiával, augusztus 31-én a szerb parlament oly módon módosította a Kisebbségi Nemzeti Tanácsokról szóló törvényt, hogy azzal gyakorlatilag autonómiát biztosít a kisebbségek számára.
"A Duna Televíziónál az alelnök, Ablonczy Lászlóné csak 1,1 milliót kap havonta, amihez viszont 50 százalékos prémium jöhet még, a gazdasági-műszaki igazgató, Szekeres László azért ennél többet keres, 1,9 millió a havi bére, de neki csak 20 százalékos prémium jár. Az igazgatók azért nem keresnek nagyon sokat a Dunánál bruttó 800-900 ezer forintot kapnak, amit 40-50 százalékos prémium dobhatnak fel."
Majd azt figyeld meg, amikor elkezdik feszegetni a derék DunaTV góréinak a fizetéseit, prémiumjait és egyéb juttatásait - mint a BKV-nál, a Postánál, meg a többi álamcselédi intézménynél.
Megjegyzem: jogosan.
Emlékszem, amikor Cselényi-mesternek megszavazták, hogy felvigyék a szerényke 2,3 milliós havi fizetését....havi 3,1 millióra. Ismétlem: havi! + juttatások.
Hiába na, szép dolog is az önzetlen elkötelezettség. .
MNO - PL Száz közéleti személyiség, művész, egyházi vezető, sportoló, politikus látta el aláírásával az Összefogás a Duna Televízióért című dokumentumot, amelyben azt kérik a tulajdonos Országgyűléstől és a kormánytól, hogy a Duna Televízió ne legyen folyamatosan kiszolgáltatva a politikai széljárásnak, az éves költségvetési vitáknak.
„A Duna Televízió megszületése egyetlenegy alkotással rokonítható, a Lánchíd megépítésével. Mert ahogyan a Lánchíd összeköti a Duna két partját, úgy köti össze a Duna Televízió is az öt földrészen élő magyarságot” – fogalmaznak a felhívás aláírói, akik között – mások mellett – megtalálható Bessenyei Péter világbajnok műrepülő pilóta, Bodrogi Gyula színművész, Boross Péter volt miniszterelnök, Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, Bródy János zeneszerző, előadóművész, Cserhalmi György színművész, Csoóri Sándor író, Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke, Gyarmati Dezső háromszoros olimpia bajnok vízilabdázó, Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Kállai Ferenc színművész, Kasza József, a VMSZ tiszteletbeli elnöke, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Mádl Ferenc volt köztársasági elnök, Szili Katalin volt házelnök, Törőcsik Mari színművész és Tőkés László európai parlamenti képviselő.
(Ez azért is érdekes, mert meglehetősen széles skálán mozgó párt elkötelezettséggel bíró emberek mozdultak meg a Duna televízióért)
„Messze van a normálistól a románok és magyarok viszonya” 2009. szeptember 9. 17:42
MNO - DN A székelyföldi önkormányzati tisztségviselők hétvégi találkozói ellen intézett szélsőséges támadások azt mutatják, hogy Romániában a román többség és a számbeli kisebbséget alkotó magyar közösség viszonya messze van a normálistól – olvasható az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) állásfoglalásában.
• „Primitív provokáció” – Lefestették a várostábla magyar feliratát • Ne vert hadakat találjanak Erdélyben a szövetségesek! + Képriport
Az MTI bukaresti irodájába szerdán eljuttatott dokumentum aláírója, Tőkés László az EMNT elnökeként kifejti: „Bár tudatában vagyunk annak, hogy az elnökválasztási kampány során a román politikusok hajlamosabbak »nemzetféltő« kijelentésekre, mindazonáltal megengedhetetlennek tartjuk, hogy magukat felelősnek tartó közéleti szereplők indítsanak – egyelőre csak – verbális agressziót a szubszidiaritás és az önkormányzatiság vezérelvére épülő Európai Unió egyik tagországában a pontosan ezen elvek tiszteletben tartásáért és gyakorlatba ültetéséért kiálló, közösségeik által demokratikusan megválasztott tisztségviselők ellen.”
...A református püspök több román politikusnak azokra a kirohanásaira utal, amelyek a román állam elleni cselekedetnek minősítették a székelyföldi területi autonómiára vonatkozó követeléseket. Ezek két önkormányzati nagygyűlésen hangzottak el: a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és ez EMNT által kezdeményezett csíkszeredai, valamint a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által Székelyudvarhelyen szervezett találkozón. Ezek után nem pusztán a szélsőségesen nacionalista, hanem egyes mérsékelt politikusok is magyarellenes nyilatkozatokat adtak, felszólítva a hatóságokat, hogy indítsanak büntetőeljárást a területi autonómia sürgetői ellen.
...Az EMNT felkéri az RMDSZ parlamenti képviseletét, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel védje meg a támadásoktól és a retorzióktól a Székelyföld területi autonómiájáért békés, demokratikus eszközökkel fellépő önkormányzati képviselőket, illetve nyújtsanak hathatós védelmet a székelyudvarhelyi tanácskozást szervező, képviselői mandátummal nem rendelkező SZNT-tisztségviselőknek is. /MNO
Mind Erdélyben, mind a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban csak az autonómia adhat megoldást ezekre a problémákra. De ehhez ez a magyar "kormány" nagyon kevés.
"Howard! Én már ezerszer leírtam, hogy amióta a világ-világ, a dolgokat NEM az előretolt bohócok intézik valójában - vagyis nem azok, akiket a nép a TV-ből ismer és akikre mindenféle címeket aggatnak - úgy mint elnők, kormányfő, kormányzó, főtitkár, király, császár, stb.)."
Én ezt soha nem vitattam. Sőt! Tudom.
De nézd mit találtam:
Közéletünk „Visszarománosítás" veszi kezdetét Székelyföldön [ 2009. szeptember 10., 15:39 ]
„Az elmagyarosított székelyföldi románok visszarománosítását" szorgalmazza a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ.
A magyarellenesnek tartott központ a döntő többségében magyarok által lakott régiók feldarabolását, az etnikai arányok megváltoztatása érdekében a székelyföldi megyék környező román megyékbe történő beolvasztását javasolja – írta csütörtöki számában a Krónika című kolozsvári napilap.
A Ioan Lacatusu vezette sepsiszentgyörgyi intézmény tanulmányt állított össze az autonómia ellensúlyozására, hogy ne érhesse hátrányos megkülönböztetés a székelyföldi románokat. A központot az etnikumközi kapcsolatok monitorozása és a Székelyföldön élő románok identitásának megőrzése érdekében alapították.
Lacatusu elfogadhatatlannak nevezte a tanulmány keddi bemutatóján a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) régiófejlesztési stratégiájában szereplő, Hargita, Kovászna és Maros megye egyesítését célzó javaslatot. Szerinte ezeket a megyéket épp hogy fel kell számolni és beolvasztani a környező megyékbe – például Szebenbe és Brassóba -, bevallottan azzal a céllal, hogy a magyar lakosság számaránya ne haladja meg az ötven százalékot az újonnan kialakítandó régióban.
Ioan Lacatusu többek között demográfiai adatokkal érvelt a területi autonómia létrehozása ellen. Emlékeztet, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint Hargita, Kovászna és Maros megyében a lakosság közel negyven százaléka nem magyar – több mint 400 ezren román, mintegy ötvenezren pedig roma nemzetiségűnek vallották magukat -, így a régió etnikai szempontból egyáltalán nem tekinthető kompaktnak. Szerinte Székelyföld magyar lakosságának jelentős része valójában elmagyarosított román, ezért szükséges a „visszarománosításuk".
Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Krónikának elmondta, hogy szerinte „már az is aberráció, hogy ilyen elképzelés napvilágot láthat. Ez is azt bizonyítja, hogy sürgősen létre kell hozni az önálló székelyföldi intézményrendszert, és autonómiát kell teremteni a régióban, mivel a jelek szerint bizonyos körök ma sem mondtak le a tömbmagyar vidékek elrománosításáról." Szerint a román hatóságok kötelesek elhatárolódni a tanulmányi központ javaslataitól, az erdélyi magyar politikai alakulatoknak pedig Brüsszelben is be kell mutatniuk azt, bizonyítandó mennyire aktuális a székelyföldi önrendelkezés kérdése.
A polgármester azt állítja, hogy a Moldvából Sepsiszentgyörgyre „ejtőernyőzött" Ioan Lacatusu a Ceausescu-rezsim idején éppen a Székelyföld elrománosítását kapta feladatként.
Ne vert hadakat találjanak Erdélyben a szövetségesek! 2009. szeptember 5. 13:38
MNO Az autonómiáért munkálkodó erdélyi magyar erők összefogását szorgalmazta szombaton Székelyudvarhelyen Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a székely nagygyűlés résztvevői előtt.
Az európai parlamenti képviselő a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és a Magyar Polgári Párt (MPP) által szervezett gyűlésen azt hangoztatta, hogy a „nemzeti tizenegybe” be kell venni minden az autonómiáért őszintén küzdeni tudó és akaró erőt.
Ebben az erőfeszítésben nagy reményeket fűz a Fidesz szerinte küszöbönálló magyarországi győzelméhez, hangsúlyozva, hogy Orbán Viktor és Schmitt Pál támogatja ezt a törekvést. Ezzel kapcsolatosan a református püspök a gyűlés után az MTI-nek külön is elmondta: a Fidesz szerinte eddig is támogatásban részesítette az erdélyi magyar összefogást, amelynek azonban még ki kell teljesednie. Nagyon sokat jelenthet a Fidesz kormányra kerülése – mondta, úgy vélekedve, hogy e párt részéről eddig is meghatározó volt az erkölcsi, politikai és nemzeti támogatás, de kormányra kerülése esetén hatványozottan megnövekszik a szerepe.
MNO Tizenkilencedik alkalommal rendezik meg Jászberényben a Csángó Fesztivált. A három napig tartó rendezvénysorozaton csaknem félezren – köztük énekesek, táncosok és zenészek – vendégeskednek a Jászság központjában.
A három napos fesztivál célja ezúttal is a magyar nyelvhatár legkeletibb peremén élő csángó magyarok kulturális értékeinek, hagyományainak megőrzése.
...A külügyi bizottság Fideszes elnöke arra emlékeztetett, hogy még a legtisztább magyar megyéket is veszélyezteti az asszimiláció. Németh Zsolt szerint ezért jelenleg a legfontosabb kérdés az, hogy az erdélyi vidékek hogyan őrizhetik meg magyarságukat.
Németh Zsolt szerint az egyetértés, a párbeszéd és a közös nyelv keresése mellett a hosszú távú cél, mindenképpen Székelyföld területi autonómiája kell, hogy legyen.
Visszahelyezték pozícióikba a magyar intézményvezetőket Egyezség Romániában 2009. augusztus 3. 12:25
MNO - FMM
Visszahelyeztek tisztségébe néhány romániai magyar intézményvezetőt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a román kormánypártok között született egyezség értelmében – adta hírül hétfőn az Új Magyar Szó (ÚMSZ) című napilap.
A Bukarestben megjelenő ÚMSZ beszámolt arról, hogy a Szociáldemokrata Párttal (PSD) kötött egyezség értelmében kinevezték Gáti István volt Szatmár megyei alprefektust a közigazgatási és belügyminisztérium igazgatói tisztségébe, ahol a decentralizációért felel majd. A tavalyi román kormányváltás következtében – amikor a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt alkotta koalíció váltotta fel a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ közös kormányzását – számos magyar vezetőt váltottak le a bukaresti kabinet alárendeltségébe tartozó megyei intézmények éléről.
Az RMDSZ szerint a leváltáshullám „etnikai tisztogatás” jelleget öltött a magyarok által jelentős mértékben lakott erdélyi megyékben. Az ÚMSZ-nek nyilatkozó Günthner Tibor RMDSZ-es szenátor elmondta, hogy az RMDSZ Szatmár megyei szervezetének kezdeményezésére született meg az RMDSZ és a PSD vezetői közötti találkozó. A felek Gáti kinevezése mellett – amit már jóváhagyott Emil Boc miniszterelnök is – megegyeztek abban is, hogy a Szatmár megyei pénzügyőrség aligazgatói tisztségét, valamint a jelentős magyar lakossággal rendelkező Szatmár, Bihar és Maros megyei tanfelügyelő-helyettesi tisztségeket ismét az RMDSZ által javasolt személyek foglalják el.
Az RMDSZ vezetői azért tartották elfogadhatatlannak a magyar nyelvű közoktatásért felelős tanfelügyelő-helyettesek leváltását, mert – mint mondták – legutóbb csak 1989 előtt, Nicolae Ceausescu egykori kommunista diktátor idején fordult elő, hogy nem volt magyar szakember a három megye tanfelügyelőségének vezetőtestületében.
Howard! Én már ezerszer leírtam, hogy amióta a világ-világ, a dolgokat NEM az előretolt bohócok intézik valójában - vagyis nem azok, akiket a nép a TV-ből ismer és akikre mindenféle címeket aggatnak - úgy mint elnők, kormányfő, kormányzó, főtitkár, király, császár, stb.).
A dolgok menetéről mindig is az Apparátus, a második vonal, a láthatatlan de annál hatékonyabb erők döntenek - olyan emberek, akiknek a nevéről tán még soha nem is hallott a nép.
Volt egy-két akarnok pöcs - aki úgy gondolta, hogy ő már olyan hatalmas, hogy majd ő egymaga dönt mindenről - megpróbálva kiragadni a valódi hatalmat a kamarilla és az apparátus kezéből...de ezek általában nem végezték túl vidáman, mint ahogy Cézár, Napoleon, Ceausescu vagy Szaddám sem.
Én nem vitatom, hogy Viktor elment volna az "álmodozókhoz"...de a Németh Zsoltok felett még neki sincs hatalma.
2009.07.17., MH "Bayer Zsolt: Szegény ember kincse
No tehát, szegény ember kincse az álom. Az álom meg, ugye, lehet sokféle.
A székelyföldi Gyulakuta lakói és a település vezetői, élükön a polgármesterrel például azt álmodták, hogy köszöntik a tusnádi szabadegyetemre érkező Orbán Viktor elnök urat. Méghozzá oly módon, hogy az elnöki konvojt megállítják, s hagyomány szerint kaláccsal, pálinkával tisztelik meg a vendéget, akit ők tisztelnek és szeretnek.
Történt pedig, hogy a gyulakutai polgármester fel is hívta Szász Jenőt (az MPP elnökét), s kérdezte, volna-e mód minderre. Szász Jenő pedig, aki sokat tanult az elmúlt esztendők alatt, semmiképpen sem akarta megkerülni a szolgálati utat, így mindjárt felhívta az Orbán erdélyi útját szervező Németh Zsoltot, s továbbította a kérdést. Németh Zsolt pedig felelte, hogy már hogy a fenébe ne volna lehetséges, sőt! S biztosította Szászt, hogy értekezik a konvoj elnöki sofőrjével, miszerint Gyulakután meg lesznek állítva, s álljon is meg.
Szász Jenő mindezt továbbította Gyulakuta polgármesterének. Történtek pedig mindezek szerdán. Gyulakuta polgármestere és népe fölöttébb örült, s mindjárt nekiláttak a szervezésnek. Mert hát csütörtökön érkezik elnök úr repülővel Marosvásárhelyre, ott autóba száll, s nagyjából háromnegyed óra múlva már ott is lesz Gyulakután.
Felöltözött a falu népe ünneplőbe, elkészült a friss kalács, került pálinka a jobbikból, került kicsi műsor is, meg üdvözlő felirat, meg mindenféle.
Aztán már lassan szállingóztak az emberek a kultúrház elé, amikor Németh Zsolt felhívta a gyulakutai polgármestert, és közölte, hogy sajnos az elnöki konvoj Segesvár felé megy, így nem tudnak megállni Gyulakután, lévén nem haladnak keresztül Gyulakután.
Sajnálták ezt a gyulakutaiak, nagyon sajnálták, s kicsikét nem is értették, ugyanis Orbán Viktor még a büdös életbe nem került Segesvár felé. De hát megértenek ők mindent – s különben is, talán említettem már, szegény ember kincse az álom. Már el is kezdték összepakolni a holmit, mikor Varga Kálmán gyulakutai tanár úgy döntött, ő bizony kimegy a marosvásárhelyi repülőtérre, hogy legalább ott fogadja az elnök urat, s megpróbálja rávenni, jöjjön már mégis a szokott úton. Hadd érezzék úgy a gyulakutaiak, hogy nagy néha azért valóra válik egynémely álom…
S így lett. Kiment a tanárember a reptérre, illendően köszöntötte elnök urat, s előadta a kérést. Orbán felettébb figyelmesen hallgatta végig a mondandót, majd nagy örömmel közölte, hogy ő a maga részéről boldogan megáll Gyulakután, csak az a baj, hogy az egész programról most hall életében először, itt, a reptéren. De semmi baj, ismételte, mehetünk.
A tanár úr repesett az örömtől, ugrott hamar a kocsijába, s igyekezett haza Gyulakutára, de már telefonon közölte a jó hírt: Mégis jön az elnök úr! Gyulakuta népe pedig nagy örömmel visszament gyorsan a kultúrház elé. Akkor már két órája vártak, s tudták, alig egy órácska, és beteljesül az álom. Összeálltak hát megint. Ünneplősen, kalácsosan, pálinkásan, kicsike műsorukat gyakorolva. Gyulakuta nagyszerű, amúgy mozgássérült polgármestere is kiállt a helyére, öltönyösen, a negyven fokba.
S innentől meglehetősen kuszák az események. Annyit tudunk ugyanis, hogy Toró T. Tibor (RMDSZ), meg Németh Zsolt egyszer csak újra kitelefonált Gyulakutára, s nagy sajnálkozva közölték a polgármesterrel, hogy Orbán elnök úr mégis csak Segesvár felé megy. Orbán elnök úr meg azt az információt kapta, hogy a gyulakutaiak már szétszéledtek, így nincsen miért arra menjen. A gyulakutaiak fegyelmezetten, bár tagadhatatlan, némiképp csalódottan ismét szétszéledtek. Talán örökre. S megjegyezték, hogy – amint talán már említettem – szegény ember kincse az álom.
S akkor néhány megjegyzés, ha szabad. Jó, ha tudják, hogy Gyulakuta Maros megye egyetlen települése, ahol az MPP győzött a helyhatósági választásokon. Hogy világos legyen: az atlantista-realisták s az RMDSZ pusztán azért hazudta le a csillagokat az égből, hogy Orbán Viktor nehogy megállhasson egy MPP-s faluban. Disznó szerencséje van Orbánnak amúgy, hogy a segesvári úthoz közeli Szentábrahám falucska lakói nem akarták megállítani az elnök urat. Ugyanis Szentábrahám is MPP-s település. S ha meg akarták volna állítani elnök urat, akkor elnök urat elvitték volna a Fogarasba, s mostanában keveredne elő a Bucsecs hegyeiből…
Amúgy pedig, tudják miért írtam meg ezt az egészet? Hogy Orbán elnök úr ne legyen annyira naiv, s ne hagyja, hogy semmibe vegyék. Továbbá azért, mert rajta és a gyulakutai népen kívül mindenki menjen a jó …a! Hát azért…"
MNO - DN A következő húsz esztendő legfontosabb feladata Romániában a központosított állam lebontása – jelentette ki Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke pénteken a XX. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen és Diáktáborban tartott előadásában.
A politikus szerint ennek első lépése a decentralizáció, ezután pedig – mint mondta – át kell szervezni a jelenlegi romániai fejlesztési régiókat. „A föderalizációról is beszélni kell, nem mint föltétlenül szükséges megoldásról, hanem mint lehetőségről” – tette hozzá.
Az elmúlt húsz év történéseit áttekintve a politikus elmondta, hogy a rendszerváltás idején a romániai magyarság a többpártrendszer és a parlamentáris demokrácia megteremtését, az integráció megvalósítását, az elkobzott javak visszaszolgáltatását és a román-magyar viszony rendezését tűzte ki célul. Ezzel szemben a központosított pártállamból csak a pártállamot sikerült lebontani, a restitúciós folyamat felemásra sikeredett. Az európai uniós csatlakozás megtörtént ugyan, de az integráció még nem, és a román-magyar viszony terén is sok még a tennivaló – fejtette ki Markó. ...
