már ne is haragudj, a tereléseddel semmire nem mész: tény, hogy az említett műben nincs olyan rész, mint amit "idéztél" - egy összevagdosott katyvaszt szoptál be "igazként"
amit te "tudsz", arról eddig minden esetben kiderült, hogy a valóságtól igencsak távol áll
Bocsika már vacsiztam nem kell etetni a másikat :) Nagyon látszik csak azt fogadod el ami egyezik a kis világképeddel ami meg nem azt félredobod...
Egyébként amikor ezek a történetek keletkeztek akkor az Istenek még a földön jártak, rengeteg kétes elem és lelet származik ebből az időből az Óvilágból. Nem tudjuk pontosan mikor lett vége a Óvilágnak és az Annunaki korszaknak (én olyan i.e 10000-re saccolom ekkor pusztult el Atlantisz ami az ősi árják otthona volt) de azt tudjuk hogy a mai ismert történelem sokkal régebbi mint ahogy ma sejtjük és ez a korszak volt a legendák ideje amikor földönkívüliek, gyíkemberek, sellők, törpék, tündérek, hobbitok éltek.
még mindig egyes számban/egységesítve beszélsz 'a tárgyról', pedig semmilyen funkcionális összefüggésre nem mutatnak adatok - lehet, hogy az egyiknél bőrszütyő van, amelyben kavicsokat gyűjt, a másiknál bronzkolomp a csorda vezetéséhez, a harmadiknál meg korabeli kettlebell, hogy izmosabb legyen ;-)
"Göbekli Tepe- t a magyarok építették. Még az ország jelzés is rajta van."
Nagyon ötletes...
"Ha valami formai hasonlóságot mutat, még nem azt jelenti, hogy ugyan azt ábrázolja."
A vitatott isteni vödör/retikül/aktatáska (kinek melyik szimpatikus) esetében viszont igen szoros lehet a kapcsolat a különböző leleteket illetően.
Nem véletlen, hogy mindig istenek kezében/közelében látjuk ezt a tárgyat. Nyilván fontos üzenete lehetett az emberek számára, aminek tartalmáról ma már semmit nem tudunk.
"Az első kép (Göbekli Tepe) felső sor három fogantyús eszköze köszön vissza Maya Kukulkan és a mezopotámiai Anunnaki isten-ábrázolásokon, illetve pecséthengeren"
Göbekli Tepe- t a magyarok építették. Még az ország jelzés is rajta van.
Ha valami formai hasonlóságot mutat, még nem azt jelenti, hogy ugyan azt ábrázolja.
topiktárs, köszönöm az értékes és érdekes hozzászólásodat.
a beszélgetés egyébként kizárólag arról szólt, hogy kitadimanta topiktárs hozzászóló véleményével ellentétben a neten már több éve rengeteg anyag van a szíriai-jordániai geoglifákról, és ugyan elég széles skálán mozognak a cikkek, de a rend kedvéért ezek közük egy tudományos jellegűt ismertettem példaképpen 6754-ben, kommentár-vélemény nélkül.
ahogy lejjebb is írtam, szerintem is kezdetleges eszközökkel készült és elég bizonytalan kimenetellel bír a tanulmány.
„persze ne adjuk meg magunkat ennek a méltatlan vonulatnak, lássunk egy tudományos értekezést:”
Az idézett tanulmány gyenge lábakon áll. A felvetett kapcsolat nem egyeztethető össze a rajzolattal.
Szeretném figyelmedbe ajánlani, hogy a tanulmány szerzője elsősorban elméleti fizikus. Feltehetőleg hiányos a csillagászati és történelemtudományi ismerete. Az állításom alátámasztására érdemes megfontolni a magyar archeoasztronómia atyjának, Dr. Bartha Lajosnak a véleményét, egy másik tanulmányával kapcsolatban.
Idézet: „A feltevés érdekes, de az egész számítás, és az így megszerkesztett alaprajz rossz! (Nem hibás! Rossz!). Megtévesztő. A téli és a nyári napfordulók idején a kapukat összekötő utak nem zárhatnak be egymással derékszöget, hanem egy torz X alakot. A téli, ill. a nyári napfordulókor felkelő és lenyugvó Nap íve a látóhatáron (az azimut szög) nem lehet 180 fok, mint az alaprajz is mutatja. Nyáron az ív Dél-Angliában kb. 261 fok, télen 101 fok! Az egész szerkesztés hibás, és így az ebből levont következtetés is téves. Egyébként a római táborvárosok megtervezésekor valóban kitűzték a két főútvonalat, a "cardo"-t és a "decumanus"-t, amelyet kelet-nyugat, ill. észak-dél irányban tájoltak. Ez a jelek szerint már etruszk hagyomány volt. Tehát a britanniai tábornál is lehetett valamilyen égtáj szerinti tájolás, csak semmi esetre sem olyan, mint a cikkben szerepel, és nem is olyan, mint az alaprajzon látható. Nyugat- és Közép-Európából ma már elég sok un. körárkot vagy körsáncot ismerünk, amelyeknek a kapui csillagászatilag tájoltak lehettek. Bartha Lajos”
"de önjelölt atyáskodásodra senki nem tart rá igényt..."
nem erről van szó, úgy is mondhatnám, hogy ismét tárgyi tévedést vétettél. atyáskodásról szó sincs, le is írtam, hogy nem engedhetem, hogy a tévképzeteiddel fertőzd az esetleges idelátogató olvasókat.
hogy egy klasszikust idézzek: az ép elme nem lehet kisebbségben.
Nem is egy alakról van szó, hanem többről. De nem is ez a lényeg a füles dobozokat illetően, hanem az, hogy csakis ezeknek az isteneknek a birtokában vannak minden ábrázoláson, legyen az Göbekli Tepe, vagy Mezopotámia, vagy Amerika.
Göbekli Tepe esetébe ott van alatta a Napkorongot tartó isteni szimbólum-madár...
"Szóval valószínűleg nem csak "kőbaltás hordákról" lehet szó, hanem többet tudtak ezek, mint ahogy feltételezik."
Ezek a kőbaltás hordák nyilván léteztek, hisz' lépten-nyomon megtalálhatók a nyomaik, viszont ezekkel együtt, vagy párhuzamosan léteznek egy magas kultúra emlékei is. Én úgy gondolom, hogy az utóbbit nem lehet az előbbiekkel összemosni; különböző népességről van szó, akik végülis egyidőben, egymás mellett éltek.
Úgy tűnik, hogy ezek a kultúrlények kevesen voltak, s csak részben sikerült a tudást átadni a primitívebb kortársaknak, ezért a hirtelen, előzmény nélküli ugrást követően sok helyütt visszafejlődés tapasztalható - lásd Göbekli Tepe, Málta - míg másutt feltehetően a nagyobb létszámnak köszönhetően hosszú ideig fennmaradt a tudásuk, s annak emlékei inkább fejlődésről árulkodnak. (Egyiptom, Mezopotámia, Indus völgy, stb.)
A másodikat azért nem zárom ki, mert már valószínűleg Kolumbusz előtt is felfedezhették Amerikát, - érdekes például még a vikingeknék a Vinland eset - , ott van a Piri Reis térkép is, ami viszont már nem újkori eredetre utal. Jó, hogy említetted a Húsvét-szigeteket, mert ott meg az eredetük alapja az - legalábbis azt állítják - hogy őseik hajózás útján jöttek el egyik szigetről, és a part közelében álló, tenger felé néző moaik ennek adnak emléket. Szóval valószínűleg nem csak "kőbaltás hordákról" lehet szó, hanem többet tudtak ezek, mint ahogy feltételezik. De igen, az elsőt én is esélyesebbnek tartom, a Lébor Gabála Érenn, azaz az írek Hódítások Könyve elbeszéli az ír- szigetek benépesítését is több hullámban. A kérdés, hogy ezek a hajósok honnan jöttek? Mert beszámolnak ezek Noéról, az Özönvízről is..
A másodikra azért nem szavaznék, mert nehezen képzelem el a kőbaltás hordákat tengerjáró vitorlás vagy evezős hajókon közlekedni (Bár a Húsvét szigeti szobrokon éppen vitorlás hajók vannak rajzolva...) De ez 2. pont viszonylag újkori kapcsolatokra utal, s egyáltalán nem indokolja az ősi mítoszok, legendák azonosságát. Pedig az építészeti azonosságokon kívül még számos párhuzam felfedezhető.
Ráadásul nemcsak Amerikával, hanem az egész világon, az összes szóba jöhető földrésszel megtalálhatók ezek a hasonlóságok.
Ezért én az 1. pontot részesítem előnyben, ennek látom nagyobb valószínűségét.
Persze, lehet egy 3. pont is, mely idegen civilizációt von a körbe. Ennek is van realitása, nem is kicsi!
Lehetséges, hogy mindkettő (1. és 3.pont) emlékeivel találkozhatunk...
„egy saját magad által a fórumra betett témában sem voltál képes információt találni, pedig a net hemzseg az erre vonatkozó információtól. [...] ez ráadásul egy 4 éves történet!”
Az ne zavarjon, hogy cca. 3 éve tettem föl a képeket, így valószínűleg akkor még nem volt a neten semmilyen info velük kapcsolatban.
Mellesleg Te sem találtál akkor, mert hallgattál, mint a sír, pedig olvashattad-láthattad a beírásomat, ott jártál közvetlen előttem-utánam.
Cseréld inkább kisebbre a mellényed, mert nem áll jól, ha lötyög rajtad….
A linket egyébként köszönöm.
Igaz, a tudományostól elég távol áll, nézd meg a sárga vonalakat, megközelítőleg sem fedik a kövek adta mintát, akár 200 eltérés is lehet köztük. Pl. 1. ábra. De a 2. és 3. ábráknál is jelentős az eltérés.
Jerikó példájánál megint figyelmen kívül hagytad a következő mondatrészeket: 10000 éves, letelepedett életmód, gabonatermő vidék, de a magvak ültetése nem bizonyított, a növények nemesítése meg pláne nem. Ezért Jerikó is csak egy átmenet. Catal Hüyük megint egy újabb átmenet 8500 éve stb. stb.
Göbekli Tepénél a "művészien" faragott monolitikus oszlopokból alkotott kőkörök azért egy speciálisabb alkotás csillagászati vonatkozásokkal. Rokonítható a megalitikus kultúrák alkotásaival (ráadásul 12000 éve). Ezért kicsit több egyszerű átmenetnél. Olyan átmenet, amihez - csak szerintem - egy minőségi ugrás kellett. De ez a feltétel egyelőre hiányzik Göbekli Tepe leletanyagában.
vagy a vándorló nomádok által készített geoglifáknál?
a minőségi ugrás egyébként adott: a közösség eljutott a szervezeti fejlettségnek arra a fokára, amelyiken képes volt az említett projekteket véghezvinni, ezt a tényt pedig maguk az építmények bizonyítják.
De igenis kell, hogy minőségi ugrást lehetővé tevő feltétel létezzen a 12000 éves göbekli tepei leletanyag esetében. Szerintem ez a minőségi ugrást előidéző feltétel hiányzik Göbekli Tepe legrégebbi kultúrája esetén. Szerinted a letelepedett-vadászó életmód volt ehhez a kulcs, de ez az elképzelés hamis. Magának a rituális-vallási célnak az emlegetése sem elegendő, minőségi ugrást előidéző feltétel, mert a vallási akarat még nem feltétel.
„hozzászólásaid mértéktelen felkészületlenséget és tájékozatlanságot mutatnak.
tőlem követeled az információt, holott az immár sokadszorra linkelt és idézett cikkek egész pontosan elmagyaráznák neked a helyzetet - ha végre hajlandó lennél elolvasni és megérteni őket.”
Momentán Neked sem ártana...
"a templom nyugati fala minden bizonnyal nem a Biblia legvéresebb kezű zsarnoka által építtetett. Shukron elmondta, hogy ez az állítás biztos alapon áll, ugyanis a fal alatt számos pénzérmét találtak, amelyek a Heródes halála utáni évtizedekből valók.>"
Na, látod? Itt az ellentmondás: A nyugati fal föld feletti részét Heródesnek tulajdonítják, sőt, a föld alatti részét is. Nagy mellénnyel Te idézted a 6626-ban:
„szerinted? nézd meg a linkeden látható, a metszeti ábra melletti kép feliratát:
<There are 17 courses of Herodian ashlars still buried at the Western Wall.>
komolyan, ez már nekem kellemetlen...”
Hogyan építette Heródes az utcaszint feletti 7 sort, ha az alapok csak 20 év múlva készültek el?
Jó lenne, ha eldöntenéd, kinek tulajdonítod a falat… Mert ez már tényleg kellemetlen … Neked.
Leírtam a mondat második felében, csak azt figyelmen kívül hagytad. Nem jelent minőségi ugrást. Jerikó-Natúfi kultúra - régóta ismert - 10000 éves, letelepedett életmód, gabonatermő vidék, de a magvak ültetése kérdéses.
