Épp kőfalat építek a telkemen és javasolta a cimborám, hogy ha már úgyis rakom a követ, hagyjak ki egy tűzteret és máris kész a kemencém amit később építeni terveztem. Csakhogy mielőtt elhamarkodtam volna, beleolvastam ebbe a topikba (szerencsére) és úgy látom nem kis hibát követtem volna el, mert igen sok tudomány-tapasztalat kell ide, amint látom...
Ebben szeretnék tanácsot kérni.
A telkem egy vulkanikus hegy andezit és riolit tufa sziklás oldalán van a Zemplénben. A kőfal nálunk azt jelenti, hogy kb. 10 kg-os tömör szikla kövekből, kb 30-40 cm mélységben rakjuk beton ágyba.
Ha kemencét hagynék, az azt jelentené, hogy tömör sziklákból körberaknék egy üreget, kéménycsövet belefoglalva persze. Azaz minden oldalról végtelen szikla venné körül. Ahogy kezdőként olvasgatom, ez hőtechnikailag nem lenne túl okos megoldás. Gondolom rengeteg hőt tárolnának a sziklakövek, de annál is több eliminálna mindenfelé.
Érdemes ilyesmiben gondolkodnom? Esetleg szigetelőt beleépítenem? Vagy hagyjam az egészet és az alapoktól építsek fel mellette egy különálló kemencét, persze azt is vulkanikus kövekből, de agyaggal, miegymással leszigetelve kívülről ?
Na jó, de kg-ban nem szoktam gondolkodni, kévékben szoktam meghatározni. Mondjuk ha belegondolok, hogy idebent egy sima kis csempekályhát szoktam befűteni, hát kb annyi hasított bükkel, amit írtál, elég jó eredménynek mondható.
Ahogy a "kemence használata" könyvtárban leírtam kb 20-25 kg száraz hasított akácfával fűtöm föl a kemencét. A telkem egy részében elszaporodott az akácfa így van mivel fűtenem. A vékony ágakat rőzsét összeaprítom és a gyümölcsfák alját mulcsozom .
Na megnéztem a kemencédet, amit belinkeltél. Kültérre a legjobb megoldás! Lényegében egy vasutaskemencét építettél, amiben a homokot kőzetgyapottal helyettesítetted. Nagyon frankó! Konkrétan mennyi kéve venyige elég bele egy felfűtésre?
Az a tapasztalatom, hogy a fogyasztás azért nemcsak a kemencén múlik, hanem a fűtőn is. A régi kemencénkben az elejét eltüzeltem vagy 8 kévét mire meleg lett, mostmár 3 kévével is felfűtöm. A kicsi mobilkemencét pedig akár egyetlen kéve venyigével is felfűtöm. Ennyit jelent a gyakorlat.
Én eddig még csak néhány agyagfalú kemencét építettem, meg a korábban itt bemutatott mobilkemencét. Használatában is teljesen más világ, mint a téglakemencék. Egy téglakemencét javítottam belülről. Ezek mind beltéri kemencék voltak, fűtő és sütő funkcióban. Az agyag falú kemence kültérre csak ideiglenes jelleggel képzelhető el.
Igen, ez így is van, és amit leírtál az várható is volt már az építéskor is. Az üveg alap elnyeli a sok hőt, azt jó sokáig fűteni kell, beletolhatsz egy kisebb szekér venyigét, cserébe utána egy hétig adja a meleget. Az üveg helyett hallottam már bazaltkockákat is a kemencealapban. Vélhetően az még fokozottabban produkálja a hőakku jelenséget. Az ilyen kemencéknél nagyon fontos a jól szigetelő tevő. Ha takarékos, azonnal használható kemencét akarsz sütésre, akkor a fenék alá valami hőszigetelő réteg kell. Mint a már emlegetett szalmás agyag, vagy a régészeti leletben talált kecskebogyós agyag. A kőzetgyapotos megoldás jó, ha csak sütni akarsz, de ha fűteni is, akkor már nem adja le a hőt elég gyorsan. Fix kemencékhez ezért én inkább a szalmás agyagot javaslom, még a téglakemencéket is be lehet tapasztani kívülről ilyen sokszalmás agyaggal. A kemencék külseje sosem éri el azt a hőfokot, hogy a szalma kiégjen az agyagból, tehát az agyag sem ég ki teljes vastagságában. Ezzel egy olyan kemencefal keletkezik, mely a téglánál lényegesen jobban szigetel, de azért fűtés céljára belátható időn belül, viszonylag egyenletesen leadja a hőt. Vagy ott van a vályogkemence. Ha minden sikerül, nemsokára építenem kell egy ideiglenes kemencét egy rendezvényre. Egy hétig kell bírnia csupán a mindennapos használatot. A dolog specialitása az, hogy az elkészítésre két nap lesz. Ez alatt ki is kell száradnia, ami majdnem kilátástalan lenne nyers agyagból tapasztva. Azonban vályogból építve csak a tapasztóagyagnak kell kiszáradni, ami már esélyes egy kis óvatos rásegítéssel. ez a vályogkemence a szabadban lesz a földre építve alap nélkül, mint egy cigánykemence (annak nem vályog a fala). Itt is szalmásagyag lesz a fenék alatt.
Nem tudom Te hány kemencét építettél, én kettőt az elsőt úgy építettem ahogy mindenki szokta. Az aljába 20cm üvegcserép homokkal és a tetején agyag habarccsal leöntve azon egy sor régi tetőcserép. Ezt a kemencét három óráig fűtöttem és épp ara volt elég hogy egy adag húst megsütöttem utána a tésztákat már nem tudtuk megsütni csak ha újból fűtöttem. Ezután nagyon sok kemencét megnéztem amelyek hasonló gondokkal küzdöttek és végül nekiálltam egy saját tervezésű kemence építésének itt megnézheted az építés folyamatát: http://kisgerzson.5mp.eu/web.php?a=kisgerzson&o=QGHAWMqHna
Ezt a kemencét maximum másfél óra alatt föl tudom fűteni és utána négy órán keresztül süthetek benne. Nincs bent üvegcserép és kitűnően működik. Nem kell vastag fal csak egyszerűen hőszigetelni kell körbe ásványgyapottal a kemencét és arra a tört üveg nem jó. Egyébként régebben itt eben a fórumban egy társuk betett egy táblázatot amiben bent volt különböző anyagoknak a hőtechnikai adatai és a tégla meg az üveg majdnem azonosak. Én a magam részéről nem tennék a kemencémbe üvegcserepet.
De nem is kell ezen ennyit agyalni. amióta üvegtörmelék van a háznál, azóta használják a kemence alapba. Hagyományos bevált működő megoldás már 100 éve, ennyi elég. Nem látom okát, hogy valaki azt mondja, hogy marhaság.
Persze meg lehet oldani üveg nélkül is. pl egy 12. századi régészeti leletben olyan megoldást találtak, hogy a fenék homokos agyag volt, alatta pedig kecskebogyókkal megkevert agyag volt. A kecskebogyók kiégtek, gömb alakú üregeket hagyva maguk után, ami megakadályozta, hogy a hő gyorsan távozzon az alapba. Ma ezt szalmás agyaggal is meg lehet oldani. Akkor jó ez a megoldás, ha nem cél a nagy hőkapacitás, ellenben azt szeretnénk, ha kevesebb tüzelővel lehetne sütési hőmérsékletre fűteni. Nyilván, a kisebb hőkapacitás, jobb hőszigetelés eredménye a kisebb tüzelőanyag fogyasztás. Ez az agyagkemencék előnyös tulajdonsága a téglakemencékkel szemben - a lényegesen kisebb felfűtendő tömeg ellenére nem hűl ki gyorsabban.
öööö - nem. A kerámiáknak van kristályszerkezete, tehát szükségszerűen jobban kell vezessék a hőt, mint az amorf üveg. Továbbá az üvegdarabok tömörek, míg a kemencében alkalmazott kerámiák porózusak, amiből az következik, hogy nem lehet akkora sűrűségük, ami rányomja a bélyegét a hőkapacitásra. Az üveg előnyös tulajdonsága az, hogy tömörsége, jó hőtároló képessége (a homoknál is jobb) ellenére viszonylagosan jó hőszigetelő. 10-15cm vastagságban biztosan. Ha az üvegdarabok közé homokos agyagot öntünk, akkor az üvegdarabok közötti tér kitöltésével tovább növelhető a hőkapacitás.
Igen lehet de nem kell. Régen azért rakták az üvegcserepeket a kemence aljába mert nagyon sok helyen télen is használták a kemencét lakásban fűtésre és a meleg miatt a rágcsálok befúrtak a kemence aljába és tönkretették. Rágcsálók az üvegtörmeléken így nem tudtak átjutni. Mivel mostanában már betonból készülnek a kemence alapok így teljesen felesleges, és inkább hőszigetelő réteget kell a kemence aljában levő tégla vagy cserép alá hogy megtartsa a hőt a kemence.
nem kell de lehet használni az alapba. Jó a homok is, meg rendes agyagcserép törmelék is, és tégla is. Nyilnán az üvegcserépnél vannak egyszerűbb megoldások.
Hordozható kemencém nincs de vannak itt a fórumon akik már készítettek. Hogy ezek menyire használhatók arról nincs tapasztalatom. Az én kemencém építési leírását itt megtalálod ha építeni akarsz és kérdésed van akkor szívesen segítek. http://kisgerzson.5mp.eu/web.php?a=kisgerzson&o=QGHAWMqHna
ez nem, de már kieszeltem egy olyat is. Tervek vannak kazánról, ami úgy működik. Megvannak a rajzok, már csak ki kell részleteznem az alkatrészrjazokat a gyártáshoz
