Keresés

Részletes keresés

Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12877

A nemezt rétegelik, ugye? Lehet, hogy a szarut is, nem vagyok szakember. Ennek utána kellene nézni.

 

A háziasított rénszarvas maradványai pontosan úgy néznek ki mint a vadonélőké. Csak viselkedésbeli különbségek vannak.

 

Azért szerintem nem egyforma. A háziasítottnak jóval kissebb agancsa lehet, mint a vadnak. Méretben is lehetnek különbségek. Ha egyáltalán van még vad rénszarvas!

 

 Az elterjedési területe teljesen más mint  a lóé. Vadon nem fordulnak elő egymás szomszédságában

 

Azért a két terület képzeletben súrolhatja egymást! Ahogy Mongóliában is északon az erdős, hegyesebb területen rénszarvason rénelnek a mongolok. Az is előfordulhatott, hogy amelyik nép előbb a rént háziasította, ha az éghajlat megváltozott, nem elköltözve, esetleg a lovat is háziasította. Vagy fordítva!

 

Mire alapozod azt az elméletedet hogy a hükszoszok nem sémi nép volt?

 

Szerintem a fennmaradt nevekből (sémi közvetítéssel) semmit nem lehet levonni. Az életmódjukból, a hadi taktikájukból többet. Nagyon gyanús nekem, hogy szinte egy időben jelennek meg a kassukkal, hurrikkal. (Szerintem ez egy általános népvándorlás volt. A pusztai népek az erősebb népek nyomása miatt lerohanták a közel-keletet. (Ekkor kergethették ki a pusztáról a gyalogpásztornépeket is, pld. a görögök, perzsák, indek, örmények, stb. őseit is.) Úgy mint később is sok alkalommal. Utoljára talán Hülegü.) Ez mindenesetre nem vall arra, hogy sémi nép lett volna. Az akkádok lassan szivárogtak be Mezopotámiába és nem hódítóként érkeztek! Az asszírok az utódaik, de ők már egy letelepült földművelő nél voltak. Abban az időben voltak még az amurru vándorlások. Róluk nem tudom, hogy voltak-e harciszekereik. A harciszekerekhez kellett nagyfokú technikai tudás. Ezt nem tudom abban a korban egy sivatagi tevegelő népről elképzelni. Persze, tudom nem csak tevegelő, vagy gyalogos sémi népek voltak. De, abban a korban még nem volt a sivatagban általános használatban a ló! Azért is kételkedek abban, hogy sémik lettek volna. Persze tévedhetek is!

Előzmény: lyesmith (12874)
Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12876

A kapcsolatot hogy érted? Nyelvi, etnikai ....

Igen. Nyelvi és etnikai!

Előzmény: Motun (12872)
Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12875

a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő

Már a honfoglalók is?

 

Arra gondolsz, hogy a honfoglalók korában még nem volt szürkemarha?

Előzmény: Törölt nick (12871)
lyesmith Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12874

"Szürkemarha csontjainak nemezelésével "

 

Hogyan nemezelsz csontot? így még nem hallottam ezt a kifejezéset.

 

" rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását,"

 

Azt mindig nehéz kideríteni hogy egy fajt mikor háziasítottak. A háziasított rénszarvas maradványai pontosan úgy néznek ki mint a vadonélőké. Csak viselkedésbeli különbségek vannak.

 

"Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye?"

 

Ki hogy veszi. A rénszarvast északon háziasították. A lappok csordaállatként,  ázsiában észak mongóliában pedig hátasálatként is használják időnként. Az elterjedési területe teljesen más mint  a lóé. Vadon nem fordulnak elő egymás szomszédságában.

 

"A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak. "

 

A hükszoszok amennyire tudni lehet sémi népek. Legalábbis a fenmaradt nevek sémi és kánaánita eredetűek. Nincs okunk sztyeppei népeknek gondolni őket. Az ő idejükben az asszírok már ismerték a visszacsapó íjjat ezt reliefekből tudjuk. Az asszirok  ugyancsak sémi eredetű nép.

 

Az asszírok, hükszoszok később az egyiptomiak compozit reflex íjja mindenképpn sztyeppei eredetre vezethető vissza. Ez nem jelenti azt hogy ők a kaukázustól északra éltek volna.

 

 

Mire alapozod azt az elméletedet hogy a hükszoszok nem sémi nép volt?

 

Amikor azt hallod hogy kompozit íjj akkor egy íj családra gondolj többezer éves fejlődéssel és több tucat (több száz???) variációval. Kezdve az észak szibériai kezdetleges (hosszúíjnál jóval gyengébb ) rétegelt íjjaktól az egyiptomiak enyhén visszahajló kompozit íjján át a mongolok és törökök fejlett hosszútávlövő íjjaikig. Nem egyetlen nép találmánya hanem évezredeken át történő fejlődés eredménye. 

Előzmény: Kázmér kacsa (12869)
Motun Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12873
A világon egyedülálló magyar íjjak kulcsfontosságú visszacsapó részlét (amit ma üvegszállal helyettesítenek) a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő, egy íj készítéséhez több, mint egy emberöltő idő szükségeltetett!!!


Ehhez csupán azt tenném hozzá, de öt -tíz év biztosan. Az anyagoknak érni kellett.
A most gyártott íjak csak szerkezetében formájában hasonlítanak az ősi íjakhoz.
Ez nem tudásbeli vagy anyagbeli hiányosság csupán gazdasági okai vannak. Egy ősi technikával készült íj ára meghaladja a 270 000 ezer forintot. Gyüjteménybe jó, de használatra drága.
Kedvelt topictársam által egyszerüen " müanyag íjnak " titulált íjak is 20 000 - 50 000 ezer forintig között kaphatók.
Mivel nagyon sokat kell gyakorolni vele ez még megfizethető.

Előzmény: Kázmér kacsa (12869)
Motun Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12872
A kapcsolatot hogy érted? Nyelvi, etnikai ....
Vagy csupán " diplomáciai" kapcsolat? Kereskedelmi, vagy csak odajártak kirabolni őket?
Előzmény: Kázmér kacsa (12870)
Törölt nick Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12871
a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő

Már a honfoglalók is?
Előzmény: Kázmér kacsa (12869)
Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12870
Lehet-e kapcsolat azok a népek között(nagyjából egy helyen laktak), akik háziasították a rént, a lovat, a reflexíjat és szvsz a kereket(kocsit)!
Előzmény: Motun (12868)
Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12869

A világon egyedülálló magyar íjjak kulcsfontosságú visszacsapó részlét (amit ma üvegszállal helyettesítenek) a Szürkemarha csontjainak nemezelésével állították elő, egy íj készítéséhez több, mint egy emberöltő idő szükségeltetett!!!

 

http://www.bestrenthungary.com/magyarorszag/kepek/ij.jpg

 

Találtam valamit, ami elég hihetetlen, a rénszarvas háziasításával kapcsolatban. Túl koránra teszi a rén háziasítását, a többi adathoz képest. Máshol ez sokkal később történt.

 

  • A háziasítás időrendje
  • Kutya               Kr.e.15.000
  • Rénszarvas     Kr.e.10.000
  • Kecske              Kr.e.7.000
  • Juh                    Kr.e.6.500
  • Szarvasmarha   Kr.e.6.500
  • Sertés                Kr.e.6.000
  • Szamár              Kr.e.4.000
  • Ló                      Kr.e.4.000
  • Az észak ázsia fogalmába dél-szibéria is beletartozik ugye? A ló háziasítása szintén azon a környéken történt.

     

    A reflexíj a hikszoszok miatt érdekelt. Nekik is volt, igaz a hikszoszok nem szkíta korban éltek. Viszont, arról a területről vándoroltak be Egyiptomba, ahol később a szkíták és szarmaták éltek. Szerintem tévesen sémi, vagy indoeurópai népnek vélték többen őket, pedig nem azok voltak.

    Előzmény: lyesmith (12867)
    Motun Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12868
    A "hosszú íj" az Óvilágban mintegy 50 ezer évvel ezelőtt jelent meg; íjakat a spanyol sziklafestményeken is láthatunk, de Európa szinte minden országából származnak korai íj-leletek. A szkíták "modernizálták" ezeket a fegyvereket Kr. előtti 600-300 közötti időben, amikor feltalálták a visszacsapó reflexíjat, majd azt Kr.e. 300-200 között tökéletesítették; így alakult ki a hunok és őseink által is használt összetett reflexíj, amely a pusztai népek szinte egyetlen és leghatásosabb fegyvere lett.
    A szkíták fegyverei már reflex íjak voltak, de merevszarv nélkül. A markolatból kiinduló hajlókarok végén kialakított vájatba illesztették az ideget felajzáskor.
    Tehát a markolattól a karok végéig hajlott a fegyver.
    Ez a fegyver a maga korában a csúcstechnikát jelentette. Hérodotosz részletesen ír róluk.
    A szkiták íjai rövidek voltak,pici háromélűre öntött bronz hegyeket használtak.
    A szkita íjakat a hunok fejlesztették még tovább. Meghagyták az alapokat, de a hajló karokra merevszarvak kerültek, melyek ellentétes vagyis a kilövési irányba mutattak.
    Ezek egyfajta erőkarként megnövelték az ijak sebességét és a kihúzás hosszát.
    A huzáshossz megnövekedése pedig hozta maga után a lőtáv megnövekedését.
    A hunoktól a magyarokig használták ezeket az íjakat.
    A mongolok még ezt is megreformálták. A hun és magyar íjakon a merevszarvak dőlésszöge nem haladja meg a 40 fokot, addig a mongol íjakon ez a szög sokszor a 70 fokot is túlhaladja.
    Épp ezért a mongol íjakon egy "húrzsámolynak" nevezett kis újítás jelenik meg.
    A dőlésszög növelésével nem volt szükség az íjak nagyságát növelni, mert az erőkar
    dőlését, és ezzel a húzáshoszt növelve, nagyobb lőtáv lett az eredmény.
    csak érdekesség..... (Az "íj", a "nyíl" és az "ín" ősi török szavak.)

    röviden ennyit az íjakról,,,, bár lehet hogy ezt mások másképp tudják....
    Előzmény: Kázmér kacsa (12863)
    lyesmith Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12867

    Észak Ázsiában már vagy 10000 éve ismerték a rétegelt íjjakat, de ezek nem a klasszikus kompozit íjjak, csak rétegelt fa. Hatékonysága sem lehetett valami jó, inkább csak a rugalmas fákat kívánta pótolni (a terület jórészt a fenyők esetleg a nyír birodalma).

    Ezt valszeg a sztyeppén tökéletesítették, az első ábrázolása  a visszacsapó íjjnak az asszíroknál található. Tutankhamon sírjában több kompozit íjjat találtak. De ezek még mindig nem a mai összetett íjjak.

     

    Az első régészetileg bizonyítottan a maihoz hasonló összetett íj ie 4. sz. A hunokhoz és az alánokhoz köthető. Ezeknek a reflexe már szaruval volt megerősítve és csont végük volt.

     

     

    Előzmény: Kázmér kacsa (12863)
    Kara-Indas Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12866
    Ja, és a levespor jó eséllyel hun (avar, magyar) találmány. S ha már szóba kerültek az indiánok: vö. pemmikán.
    Kara-Indas Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12865
    Egyébként viszont érdekes, hogy a levesnek mekkora kultusza van nálunk és Kínában. (A hun összeköttetés... Emlékszem, gyerekkoromban Halléban a Veszpremer Étteremben a németek hangosan nevettek a tyúkleves kifejezésen...)
    Előzmény: Kara-Indas (12864)
    Kara-Indas Creative Commons License 2007.11.12 0 0 12864

    Emlékszem, az egyik nyelvvizsgára felkészítő könyvben a következő szerepelt: "Hühnersuppe nach Újházer Art" (a klausenburger gefülltes Kraut mintájára)

     

    Helyesen: auf Újházy Art... Merthogy ez sem ősmagyar. ("Kár, hogy a régi jó dolgokból nem maradt semmi" :) )

     

     

    Viszont a paprikáról Cey-Bert Róbert Gyula pl. érdekes dolgokat írt...

    Előzmény: Törölt nick (12862)
    Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.11 0 0 12863
    Volna egy kérdésem, remélem valaki tud segíteni. Lehet-e tudni, hogy hol, kik és hogy mikor találták fel a nomád reflexíjat?
    Kázmér kacsa Creative Commons License 2007.11.09 0 0 12860
    A tatár bifsztek azt hiszem hogy lengyel eredetű
    Előzmény: ouzo (12858)
    ouzo Creative Commons License 2007.11.09 0 0 12859
    Márcsak azért is, mert a bécsi szelet olasz. A french fries meg belga.
    Előzmény: ouzo (12858)
    ouzo Creative Commons License 2007.11.09 0 0 12858
    Tuti, hogy az tatár eredetű étel, nem angol?
    Előzmény: Törölt nick (12846)
    ouzo Creative Commons License 2007.11.09 0 0 12857
    Hű, hát az oldás az nagy vita most is...
    Az origon lévő cikkben a "hagyományőrző" busman a vesszőt fogja...
    http://www.origo.hu/tudomany/20071029-a-himbak-es-a-mundurukuk-az-emberi-magatartas-kulturalis.html

    Előzmény: Motun (12845)
    ouzo Creative Commons License 2007.11.09 0 0 12856
    OFF:

    Hát egy erdős hegyvidéken ritka a lovasíjász harcmodor.
    Viszont a kiterjedt erdős hegyvidékek nem a civilizáció bölcsői, csak néha a menedékei.

    A mongolok például Indiába is elmentek, de a kezdeti sikerek után lejutottak az esőerdős részekre is. Na ott nagyot kaptak. Muris lehetett, ahogy a többnapos esőzések idején takargatták az íjukat, aztán mégis szétjött a 98%-s páratartalomban.... :)

    Persze nem akarom leszólni őket, de minden fegyvernemnek megvan a maga korlátja most is. A tankokat romvárosokban öngyilkosság bevetni, a helikoptereket hegyekben, a gyalogságot síkságon...
    Előzmény: lyesmith (12847)
    Motun Creative Commons License 2007.11.06 0 0 12855
    Ez igaz,fém kengyelek az avaroknál jelennek meg Európában a régészek szerint....
    A hunoknál nem tudok fémből készült kengyelről, de hogy használtak bőrből, vagy fából készült kengyeleket feltételezem (ugyanis Kínában ekkor már ismerték ezeket)
    mert még a nyugati historikusok is arról irnak hogy hátrafelé fordulva nyilaznak ez meg valami támaszték nélkül nehéz, olyan szinten ahogy ők tették...
    Előzmény: jamaica2 (12851)
    Müller szakaszvezető Creative Commons License 2007.11.06 0 0 12854
    Az indiánok is elég jól mozogtak a lovon nyereg nélkül.
    Előzmény: jamaica2 (12851)
    Motun Creative Commons License 2007.11.06 0 0 12853
    Köszi az kaja adatokat....
    Akárhogy kutattam én sem találtam semmi adatot konkrét szkita receptekre,
    ( mint pl. ötűkén = öt íz de ez nem szkita )
    Hát sajna....
    turtur Creative Commons License 2007.11.05 0 0 12852

    Egyet tudok, bár meglehet pár ezerrel előbb már beírtam egyszer.

     

    Kellően fátlan vidéken végy egy birkát, öld le, csontozd ki, aprítsd, mintha pörköltet készítenél. Tisztítsd meg a gyomrát, kevés vízzel tedd bele a húst. Fűszerezd kedved szerint. Eközben a csontokból rakj máglyát, tetejére a gyomrot, és főzd meg.

     

    Ezt Mongóliában ma is így készítik el.

    Előzmény: Motun (12849)
    jamaica2 Creative Commons License 2007.11.05 0 0 12851
    A hunok, szkíták hogy nyilaztak lóháton kengyel nélkül??? Az avarokig nem volt ismert a kengyel.
    Előzmény: Motun (12845)
    lyesmith Creative Commons License 2007.11.04 0 0 12850

    Hát nem sok.

     

    Hesychius szerint kancatejből készített sajtot ettek. Démoszthenész szerint évi 63000 t gabonát exportáltak Athénbe. Gondolom meg is ették. Herodotosz szerint kedvenc elfoglaltságuk volt a szaunázás és hogy jobban essen canabist szórtak az izzó kövekre. Esetleg fűszernek is használták a kendermagot?

    Előzmény: Motun (12849)
    Motun Creative Commons License 2007.11.04 0 0 12849
    Az iránt érdeklődök hogy a szkita ételekről létezik valami leirás vagy topic vagy valami?
    Ha valaki tud ilyenről szívesen venném segitségét.
    Köszi....
    Motun Creative Commons License 2007.11.02 0 0 12848
    http://szkita.lap.hu/

    Tanulmányok a szkítákról - Scythian Studies in Hungarian

    Szkíta viselet

    cimsz. alatt a Kelemen Zsolt értekezését lehet olvasni
    lyesmith Creative Commons License 2007.11.02 0 0 12847
    Az idézet egy dolgot nem említ. Mégpedig azt hogy milyen gyakran verték el  a lovasnomádokat. Azt hogy az európába (történelmi európába aminek a KM a keleti széle) betörő lovasnomádok vagy átvették a helyi harcmodort vagy rövid úton eltűntek a föld színéről. A lovasnomád könnyűlovasoknak egyedül a sztyeppén van létjogosultsága hosszú távon.
    Előzmény: Motun (12845)
    Motun Creative Commons License 2007.11.02 0 0 12845
    Régebben nálam Kassai Lajos ált az első helyen, amiket akkoriban tett és mondott azt
    hiszem fontos volt odafigyelni.
    Egy kis idézet akkoriban mit írt könyvében.......


    " A lovasíjászaz bölcsője Belső-Ázsia, itt készültek a leg-
    jobb ijak, az akkori idők legmodernebb technikájával.
    A szkiták rövid íjakat használtak,egészen kicsi háromélü bronz
    nyílhegyekkel ellátott nyilakkal.
    A szkita íjakat a hunok fejlesztették tovább,az anyagszerkezet
    nem változott,de merev szarvak kerültek a végére.
    Ezek jelentősége hogy erőkarkéntt működve megnövelik az íj
    sebességét és a huzáshosszát.
    A pici szkita hegyeket felváltotta a hunok hatalmas háromélüre
    kovácsolt acél hegyei. Megjelentek a hosszú asszimetrikus íjak,
    és elindult a lovasíjászok áradata a Kárpát-medencébe.
    Áldozati üstjeik,gyönyörü ékszereik, fegyvereik tömegével
    meg hazánkba.

    A hun férfi sátorban született és lovon halt meg.A lovaglást és az
    íjászatot gyerekként kezdte.Eza harcmodor egy életforma, ezt
    nem lehet közepes eredménnyel csinálni.Ha a harcos nem éri el a kívánt szintet
    nagyobb veszélyt jelent saját magára mint az ellenségre.
    Ezért kiképzésük szakadatlan folyt.A téli pusztán sok volt a farkas
    az állatok őrzése állandó éberséget követelt.
    Életükkel fizettek a hibáikért.
    Egy lovasíjásznak kiképzése során meg kell tanulnia előre, oldalra és hátrafe-
    lé lőni,vágtató ló hátáról célba venni 180' szögben mindent,
    a célpont magasságától és mozgási irányától függetlenül.
    Pontos lövést 50 m. sugaru körben lehet nagy biztonsággal
    leadni.Ez igazából közelharcnak számít a lovasíjászat szemszögéből.
    A nagy távolságra leadott lövéseketugy gyakorolták( ez maximálisan 250-300m)
    hogy két cölöpöt levernek és közéjük kifeszített kötélre lőnek.
    Ennek a gyakorlatnak az a lényege hogy a harcos megtanulja az
    ellenséges sorokat kilőni.
    Az íj maximális lőtávon is képes nagy átütő erővel becsapódni, agyonvágni
    egy lovat, vagy átütni egy vértet.Ugyanis az optimális kilövési szög 45',ilyenkor nagyon
    magasról zuhan a nyil a célba.Hozzá kell még venni a vágtató ló sebességéből
    a támadás során az előre leadott lövésnél keletkező mozgási
    energiát.Ha a vágtató ló sebessége 50km/h ez oly mértékben megnöveli az íj
    átütő erejét hogy a gyözelem már akkor biztositva van ha az ellenség ua.
    hatásfoku íjakkal van felszerelve, de nyilait álló helyzetből lövi el.
    Ezt az előnyt ugy lehet kihasználni ha a sereg egy állandó forgó moz-
    gást végez, a balszárny állandóan helyet cserél a jobb szárnyal.
    Az előrerohanásnak meg kell torpannia, mielött az ellenséges nyilak lőtávon belül
    érnek,hirtelen irányváltás történik jobbra, és visszahelyezkedés a harcvonal
    mögé.Nincs az a haderő melyet egy ilyen támadás ne bomlasztana fel.
    Ha ez megtörtént két lehetőség van::: vagy megfutamodik vagy elkeseredett
    támadásba kezd.Bármi történjen a lovasíjásznak kedvez.
    De, számukra csak egy a fontos, mindenáron el kell kerülni a frontális összeütközést,
    mert a hirtelen rájuk törő nehéz gyalog-lovas sereg végveszélybe sodorja őket.
    A taktika tehát a következő...( nem kell fejjel menni a falnak) ha a csata helyét s idejét
    jól választották meg akkor a menekülésre elég hely áll rendelkezésre.Ilyenkor ke-
    rül sor az üldözők lenyilazására, a nyeregben visszafordulva.
    A pozició tiszta az üldöző nehéz fegyverzetű nem képes tartani a tempót, a gya-
    korlott lovasíjász bevárja 4-6 méterre és ha kell a páncél résein is talál akkora helyet
    amin a nyílhegy befér, vagy egyszerüen kilővi a lovat.
    Egy bukás a csatamezőn még akkor sem tartozik a leányálmok közé ha a bukott harcoson nem gázolnak át a társai.
    A menekülés addig tart amig van üldöző.
    Azt a sereget,amely ilyen fegyverekkel volt felszerelve, tökéletesen kiképezve a lovasíjá-
    szatra, lehetettlen volt megállítani.
    Kortársaik igy beszéltek a hunokról::: magas hegyről alásüvöltő,egyre erősebbé és
    gyorsabbá váló forgoszél ::::


    Úgy érzem ezek a szavak most is igazak és mérvadók, ha valaki komolyan foglako-
    zik népünk emlékeivel. De mostanában azt érzem hogy Lajos hagyományörzőből inkább üzletember lett. Mondok példát:::: megcsinálta a bőrvértezetet, felveszi a bemutatókra promócios célból,a nem kis összegü honoráriumot a bemutatóért, de a pénzért nem tiszteli meg a közönségét hogy az általa gyártott bőrvértezet mellé ne vegyen fel mai lovaglónadrágot és lovaglócsizmát., arról nem beszélve hogy amig kezdetben megpróbált a hitelesség utján járni bármily nehéz is az, mostanában pl. aluvesszővel lő, ellentétben Kelemen Zsoltal aki olyan amolyan de legalább összepasszoló kinézetet prezentál.
    Sajnos eleink dolgairól nagyon sok mindent hogy ugymond " filózgatós" spekulativ
    módszerrel kénytelenek megvalósítani.
    Pl::: nagyon sok vita volt egy időben hogyan lőttek gyorsan eleink, hogyan töltöttek, tegezből vagy marokra fogták a vesszőket, ha marokra akkor melyik oldalra a kifutóra vagy a másikra.... melyik oldalon volt a kifutó mint a kunoknak meg később a mongoloknak, nekünk is ugy volt 300 évvel elötte???
    Még maga László Gyula professzor is nemegyszer azt mondja " ez igy lehetett" hát akkor mit tegyen szegény mai hagyományörző akinek a gyakorlatban is fontos lehet ősei cselekedetei, a képzeletére hagyatkozik a fehér foltokat kitölti " tündeformákkal"
    Azért lelkesedem ezért a topicért mert ugy látom lenne emberanyag, tudásanyag
    arra hogy nemcsak itthon hanem nyugaton is eloszlassunk tévhiteket.

    például Kaufbaurenben jártunk a Tanzelfesten ott aztán egy bajor gyerek bejött a jurtába és meg akarta magyarázni hogy a magyarok azért rakták a nyereg alá a hússzeleteket hogy puhább legyen könnyebben fogyasztható. Az persze nem érdekelte hogy a Hortobágyon a mai napig ismert gyógymód a feltört hátu lovak kezelésére, bekötözésére.




    Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!