Nos, én úgy tudom, hogy a magyarhoz legközelebbi finnugor nyelvek a nyelvterület keleti végein találhatók. Vagyis a magyar nyelvnek valahol arrafelé kellett léteznie, mert ha onnan nyugatra lett volna, akkor a permiek, vagy a finnek lennének a legközelebbi nyelvrokonaink.
Bejegyzésed módszertani hibát árul el, ugyanis itt van egy kimondatlan feltétel, vagyis hogy a magyarok ősei egy helyen éltek. Nyugaton-keleten, a világ bármely szélrózsáján.
Ez az egység és egyedüliség semmivel sincs igazolva, ez egy káros félrevezető előfeltétel.
Már betettem a Northern Archeology cikkét, xalter nikk is érdekes orosz álláspontokat tett közzé több alkalommal is. A magyarok egy része valóban Baskíriában élt, a jelek szerint a mai magyar nyelv elődjét beszélték. Ám nem 3000 éve, hanem mindössze kb. 1200 éve keltek át az Uralon keletre, és ekkor történt a magyar-hanti-manysi keveredés és a közös nyelv létrehozása. Talán kreol, ehhez nem értek.
Julianusék is adtak hírt az ott élő magyarokról 780 éve.
Már azt is feszegettem, hogy csak az ugor nyelvekben közös az edzésre vonatkozó kohászati terminológia, és félreérthetetlenül vasra vonatkozik, mivel minden más fu nyelvből hiányzik, ergo nem valami bizonytalan fémmunka szava, ami pont itt az ugorban tök véletlenül lett vasmegmunkálási leíró. Erről nyilván csak fejlett vastechnológia esetén lehet szó egyáltalán, amely arra 3000 éve nem létezhetett.
Vagyis az "ugor-nyelvcsalád" nem a nyelvészhumbug szerint létezett és bomlott fel, és ezért is a legnagyobb a "nyelvrokonság".
A magyarok nyelvét hordozó nép egyrészt őshonos a lgm óta egész Kelet-Európában, bár konkrétan természetesen nem lehet pontos földrajzi helyhez kötni a népeket magukat, a nyelvészet ehhez kevés. Másrészt már a szarmata-kor óta áttelepülésekkel is érkezett magyar-nyelvű nép ide.
Ha úgy jobb, éppen fordítva van a kritizált hipotézis. Biztosan nem egy helyen éltek magyarok.
Ha már szóba kerül a népvándorlás néha a bölcsészek is konzultálhatnának valami TTK képzettségű egyénnel, milyen is volt a klíma az adott korban. Ebben a korban a fő esélyes a keresztségben a "Younger Dryas" neevet kapott brutális klíma változás.
De érdemes még a "Heinrich event" és "Dansgaard–Oeschger events" kulcsszavak alapján is keresgélni.
Ezen az ábrán is jól látható a jégkorszak nem egyszerűen hideg volt, hanem az északi féltekén kaotikus is.
Ezért minden olyan elmélet ami a későbbi helyben ülő népek szokásai alapján akar egy őstörténetet kitalálni erre a korra csak hülyeségbe tud fulladni. Feltehetően csak nagyon kevés helyen tudott letelepedett civilizáció kialakulni és ezek a klímaváltozások nagyon hamar elsöpörék őket. Nyilván mindenki állandó mozgásban volt. A hőmérséklet változások észak dél irányban, a csapadék zónák változása viszont kelet-nyugati irányban is hatottak.
Látod megint Cserezel Makkay-zol, Krantzozol. De mit mondtak, mi a gondolat? Ez a lényeg! Én is Krantz-oztam itt de úgy, hogy idéztem a leglényegesebb gondolataikat, hanem az egész művet. De nincs vita köztünk szerintem Safi, mert Te oszt küldted nekem az anyagokat rendesen. És bizony ezért is szépen összeállt a nagy, ma még képtelennek látszó, de igaz kép. Ennek csak egyik apró megállapítása, amit Te is vallasz, hogy a mai magyar nyelv őshazája, csak a KM lehet. Azt hogy a honfoglalók (melyik, hányadik beárjadás??? (L.GY.)) hozták volna ide be a szlávokra, az egy iszonyat nagy marhaság. Apró részletekben lehet nyilván köztünk vita. Pl. ugye Árpádék nyelve kérdésében. Azaz, hogy tényleg nyelvidegenek lettek volna-e? Azaz türkök. Mi van ha asztat mondom, hogy az 1200-1700 évvel ezelőtti török nyelv, még sokkalta közelebb állhatott az akkori magyar nyelvhez. Még csak olyan mai dán, norvég, izlandi távolságokban egymástól. Lehetséges. Nem!? De!!! :-))
Sokat elmélkedtem a szvidéri elméleten is. Miért mentek kelet felé ezek a neolitikus ősemberek? (Szerintem itt a KM kertben nem is lehettek olyan kevesen) 14000 éve? Sokkal egyszerűbb lehet a magyarázat mint gondolnánk. Ez pedig egyfajta napimádat. Ahol a nap felkel, ott melegebb van. Ott lakik a nap. Nipon a japán neve a felkelő nap országának. Nyilván dél-délkelet lehetett a fő menekülési útirány. Duna Fekete-tó (csak később lett tenger) majd a Földközi. Egyszer írtam, hogy négy évszakos helyek kellenek termelési mód váltásokhoz, sőt mint természeti nyomás a technika és technológia fejlődéséhez is. Az egy, vagy kétévszakos helyek ősi állapotban hagyják az embereket. Ezért éltek a közép-afrikai törzsek is egészen a XX.-ik századig gyakorlatilag még őskorszaki törzsi körülmények között. A kérdés az. Kik laktak, vagy esetleg kik települhettek ide a KM-be, akik tudása szétárjasztotta a (tudás) magot. Na én nem akarok sem UFÓ-zni, sem mást, de ugye nincs a tudomány birtokában normál evolúcionista magjárázat. :-))
A régészek szerint egy Szerbiában feltárt, mintegy 7500 éves rézbalta megváltoztathatja az eddigi történelmi korszakok időhatárát - jelentette a Beta hírügynökség még 2008-ban.
"A lelet nem kevesebbet bizonyít, mint hogy őseink a fémet 500-800 évvel hamarabb meg tudták munkálni, mint azt eddig feltételeztük" - nyilatkozott Julka Kuzmanovic-Cvetkovic régész a hírügynökségnek.
A szenzációs leletet egy újkőkori régészeti ásatás helyszínén, Plocnikban találták, a Belgrádtól 200 kilométerre délre fekvő Prokuplje városa mellett. A tudósok szerint Plocnik az egyik központja volt a fémfeldolgozásnak a Balkán-félszigeten. Dusan Sljivar régész szerint a rézbalta révén most sikerült bebizonyítani, hogy a térségben már az i.e. 6. évezredben folyt fémfeldolgozás.
Az ásatások ugyan már 1927-ben megkezdődtek Plocnikban, de a terepet csak az utóbbi években kezdték alaposabban kutatni. A szakemberek a már ismert újkőkori ház mellett feltártak ugyanebből a korból egy másik házat is, melyben fémszerszámok előállítására szolgáló berendezéseket találtak."
"ha a finnségi nyelvek jóval előbb érintkeztek a SZLÁV (balti) nyelvvel mint akár a magyar, vajon miért nem érte semmiféle hangváltozási hatás ?"
Itt évezredeket ugortál át. Közben az északi népek népsürűsége is megnőtt, és a saját nyelvükkel is tökéletesen ki tudták fejezni magukat. És valszeg az ősszláv is épp elég primitív lehetett.
Sőt mi több, a magyar Szemerényi által kitalált balti-szlávot 1973-ban Antanas Klimas-nak sikerült cáfolnia, kijelentvén, hogy a balti nyelvek NEM szláv nyelvek, ámbár indoeurópaiak.
Ráadásul ezen balti nyelvek állnak a legközelebb az indoeurópai alapnyelvhez.
Ilyen alapon az indoeurópai őshazát ide Északra kellene tennünk, a Te közeli-távoli "nyelvlogikai" levezetésed által.
A Halmesvirta szerkesztette , Debreceni Egyetem által kiadott Finnország története már kellően részletesen szól arról, a Kr.e. 9. évezredben LAKOTT volt a terület, és ez kb. 20 ezer finnségi embert jelentett, mivelhogy a 16. században Finnország lakossága mindössze 300 ezer úgy, hogy ennek 20 százaléka - az uralkodói réteg - SVÉD. Míg Észtország 1200-ban 160 ezer.
A keresztesháborúk idejére Finnország lakosságát 20-80 ezer közöttire teszik.
Ne feledjük: eza 20 ezer gyakorlatilag egymagában a magyar vezéri kíséret állandó lovasharcosainak 300 évvel korábbi létszámának felel meg, a 9-10. században! (És hol van még ehhez a hét törzsi létszám!) Finnország egésze egyetlen püspökség, a TURKUi alá tartozott, írd és mondd: alig több mint száz egyházközséggel...
Látom, ezzel is gondjaid vannak. Nos, én úgy tudom, hogy a magyarhoz legközelebbi finnugor nyelvek a nyelvterület keleti végein találhatók. Vagyis a magyar nyelvnek valahol arrafelé kellett léteznie, mert ha onnan nyugatra lett volna, akkor a permiek, vagy a finnek lennének a legközelebbi nyelvrokonaink.
Nagy hiba egy földrajzilag MA elhelyezkedő nyelvi kapcsolati rendszerről bármilyen "perdöntő" kiindulási dolgot levezetni.
Ilyen alapon azt is mondhatnánk, a francia nyelv Amerikából jött, mert a Quebecben beszélt francia jóval közelebbi rokonságot mutat a 300-400 évvel ezelött beszélt franciával......
Ez nem lehet vitás. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az itt lakók egy nyelvet beszéltek volna. Ma sem teszik, régen meg a kapcsolatok még szórványosabbak voltak. A neolit időszakban itt gyalogtörzsek éltek halász vadász gyüjtögető életmódban. Egy törzs olyan 100 km átmérőjű területet birtokolt, és féltékenyen őrizte a függetlenségét. A törzsek közt csak ritka kereskedelmi kapcsolat volt. Még ritkább, mint a szvidériek-északiak esetén, ugyanis itt nem voltak olyan árucikkek, amivel kereskedni kellett volna. (Mindenki egyféleképp "termelt".)Szóval nincs indoka az egységes nyelv kialakulásának.
Elavult nézet. Az ősember ugyanolyan szellemi és fizikai tulajdonságokkal bírt, mint ami a mai ember rendelkezésére is áll, természetesen a korának színvonalán.
Az ÚJKŐKORSZAK pedig annál is inkább, hiszen éppen ez az időszak, ahol a Kárpát-medencének jelentős szerepe van.
És éppenhogy hatalmas a kereskedelmi kapcsolat, hiszen számos olyan ásványi anyag van, amelyhez a legkönyebben csak a KM-ben fértek hozzá.
A szvidéri elmélet azon alapul, hogy a csak ritkán lakható területtől délre levő legészakibb nép (a szvidéri kultúra népe) adta át a nyelvét a tőle északra lakóknak. László Gyula nem tartja elképzelhetetlennek, hogy ez az átadó nyelv területe egész az Uralig elért, és mindenütt az épp tőle északra lakó szomszéd nyelvére települt rá a (fejlettebb) közvetítő nyelv. Kérdezed, "
Mik azok a KONKRÉT IGAZOLÓ adatok a HATÁSra, amik ezt eredményezik ? Egy feltételezésből levezetett további feltételezés feltételezése ?"
Igen, az.
"ha a finnségi nyelvek jóval előbb érintkeztek a SZLÁV (balti) nyelvvel mint akár a magyar, vajon miért nem érte semmiféle hangváltozási hatás ?"
Itt évezredeket ugortál át. Közben az északi népek népsürűsége is megnőtt, és a saját nyelvükkel is tökéletesen ki tudták fejezni magukat. És valszeg az ősszláv is épp elég primitív lehetett.
"Egyébiránt, MIK ezek a HATÁSOK ? Mert legtöbbször csak megemlítik őket, hogy léteznek, ellenben soha senki nem tapasztalta és nem látta ezeket."
Mások nevében nem tudok nyilatkozni, de én a szvidéri hatásról már beszéltem, a jég visszahuzódásának a hatása meg számomra nyilvánvaló. Vele együtt a zárt erdő, a tajga és a tundra határai is északi irányba mozdultak. A zárt erdő lakóinak tehát két választásuk volt. Vagy mennek északra a zárt erdővel együtt, vagy maradnak a helyükön, és átállnak a pusztai (erdős sztyeppei) életmódra. Az elmozdulás északra azért nem olyan egyszerű, mert ott is laknak emberek, akiktől el kell venni a területüket, és ez konfliktus nélkül nem megy.
"A magyar nyelvnek előbb innen több, mint 1000 km-t kellett volna megtenni keletre, majd onnan északra, de ezt a keleti irányú mozgást semmi sem igazolja."
Látom, ezzel is gondjaid vannak. Nos, én úgy tudom, hogy a magyarhoz legközelebbi finnugor nyelvek a nyelvterület keleti végein találhatók. Vagyis a magyar nyelvnek valahol arrafelé kellett léteznie, mert ha onnan nyugatra lett volna, akkor a permiek, vagy a finnek lennének a legközelebbi nyelvrokonaink.
" Bánffy Eszter régész szerint is a máig ható ásatásokból az a kép tárul elénk, miszerint a Kárpát-medence több mint 10 ezer éve FOLYAMATOSAN LAKOTT terület volt."
Ez nem lehet vitás. Ez viszont még nem jelenti azt, hogy az itt lakók egy nyelvet beszéltek volna. Ma sem teszik, régen meg a kapcsolatok még szórványosabbak voltak. A neolit időszakban itt gyalogtörzsek éltek halász vadász gyüjtögető életmódban. Egy törzs olyan 100 km átmérőjű területet birtokolt, és féltékenyen őrizte a függetlenségét. A törzsek közt csak ritka kereskedelmi kapcsolat volt. Még ritkább, mint a szvidériek-északiak esetén, ugyanis itt nem voltak olyan árucikkek, amivel kereskedni kellett volna. (Mindenki egyféleképp "termelt".)
Szóval nincs indoka az egységes nyelv kialakulásának.
A szvidéri elmélet, és az északra huzódó jégtakaró elmélet szerint nem lehet a magyar nyelv Kárpát medencei eredetű, mert ezek szimplán északi irányú hatásokat igazolnak
Mik azok a KONKRÉT IGAZOLÓ adatok a HATÁSra, amik ezt eredményezik ? Egy feltételezésből levezetett további feltételezés feltételezése ?
Avagy egy ÖNKÉNYES kiválasztás, miszerint a finnségi nyelvek jóval közelebb állnak a finnugor és az uráli nyelvalaphoz , majdhogynem megegyezve azzal ?
No de kérdem én, ha a finnségi nyelvek jóval előbb érintkeztek a SZLÁV (balti) nyelvvel mint akár a magyar, vajon miért nem érte semmiféle hangváltozási hatás ?
1. Érte, csak a nyelvészek nem vesznek róla tudomást, a finnségi nyelveket a maguk állapotaként tekintik -- prekoncepcionált önkénnyel -- az ősivel megegyezőnek.
2. Nem érte, de erre nem tudnak magyarázatot adni. Vagyis ha adnak is, tudományos értelemben nem elfogadható ködös hablatyról lenne szó.
Egyébiránt, MIK ezek a HATÁSOK ? Mert legtöbbször csak megemlítik őket, hogy léteznek, ellenben soha senki nem tapasztalta és nem látta ezeket.
A magyar nyelvnek előbb innen több, mint 1000 km-t kellett volna megtenni keletre, majd onnan északra, de ezt a keleti irányú mozgást semmi sem igazolja.
Majd igazolni fogja a szláv nyelv mélyrehatóbb elemzése, illetve a magyar nyelvbe bekerült (?) , szláv eredetűként jelzett szavak új, szélesebb spektrumú etimológiai vizsgálata. Főként az "R" és az "L" mássalhangzós szavak a lényegesek.
Egyre több gond merül föl az ősszláv-ószláv nyelv kutatásai kapcsán.
Van ugyan egy gyenguska igen-igen erőltetett mamutvadász teória, de ez olyan ingatag lábakon áll, hogy én is össze tudom rogyasztani.
Többek között Bánffy Eszter régész szerint is a máig ható ásatásokból az a kép tárul elénk, miszerint a Kárpát-medence több mint 10 ezer éve FOLYAMATOSAN LAKOTT terület volt. A genetika ezt szépen alá is támasztja.
Az emberek ha csak nem muszáj, önként nem cserélgetik a nyelvüket.
Persze akadnak egyedi esetek. Egyszer valahol már említettem Wade Davis antropológus egyik előadásából: létezik olyan törzs, aki mindenképpen MÁS NYELVŰ törzsből veszi a feleséget, így egy többnyelvűség jön létre, ahol mindenki a maga nyelvét beszéli, ugyanakkor megérti a másikat. Ugyanakkor nem gondolom azt, a Kárpát-medencébe is ez történt.
Minden belakható életterületen és annak mikrocelláiban (mikrocella = éghajlatilag elkülöníthető kisebb életterek) felismerhető - jól beazonosítható - egy domináns csoport, amely uralja az adott teret. Úgy a növényvilágban, mint az állatvilágban, beleértve az embert is. ( = mozgólények /e tekintetben a növények is mozgólényként értelmezhetőek, maximum nem önmaguktól (primer) változtatnak helyet, hanem a természeti erők: szél, víz, illetve az állatok és emberek (szekunder) által ).
E domináns csoportok pedig a maguk nyelvét is dominánsan használják, amely kihat a környezetük nem domináns csoportjaira.
A szvidéri elmélet, és az északra huzódó jégtakaró elmélet szerint nem lehet a magyar nyelv Kárpát medencei eredetű, mert ezek szimplán északi irányú hatásokat igazolnak. A magyar nyelvnek előbb innen több, mint 100 km-t kellett volna megtenni keletre, majd onnan északra, de ezt a keleti irányú mozgást semmi sem igazolja.
Van ugyan egy gyenguska igen-igen erőltetett mamutvadász teória, de ez olyan ingatag lábakon áll, hogy én is össze tudom rogyasztani.
A nagy neveket is csak a megfontolandó és értékes gondolataik termelik ki. A gondolat azonban sokkalta fontosabb maguknál a neveknél is.
Ez persze csak egy magánvélemény. L.GY. sem lenne hírös neves László Gyula, ha nincs egy érdekes és értékes továbbgondolásra is érdemes elmélete a kettős honfoglalásról. Eszem ágában sincs neveket negligálni. Még Budenz-ét sem.
-------------
László Gyulának nemcsak a kettős honfoglalás elmélete van.
Legalább olyan fontos a szvidéri őshaza elmélete.
Idetartozik Makkay János elmmélete "a jégtakaró északra húzódó pereme mentén a fésüs kerámia területe vagy a külön finn őshaza elmélet a Baltikumnál. Meinander és Huurre
És tedd hozzá a Krantz elméletet és mindjárt nem olyan hülyeség a Cser Ferenc féle elmélet sem.
Ezek mindegyike alapjaiban cáfolja az úgynevezett finnugor elméletet (nem nyelvészetit) és tegyük hozzá még, hogy Makkay János szerint aki igazolja is, hogy nem a honfoglalók hozták ide nyelvünket.
A nagy neveket is csak a megfontolandó és értékes gondolataik termelik ki. A gondolat azonban sokkalta fontosabb maguknál a neveknél is.
Ez persze csak egy magánvélemény. L.GY. sem lenne hírös neves László Gyula, ha nincs egy érdekes és értékes továbbgondolásra is érdemes elmélete a kettős honfoglalásról. Eszem ágában sincs neveket negligálni. Még Budenz-ét sem.
Én már gyűlölöm ezt az ostoba nagynevekkel való dobállózást. nem mintha ez semmit sem nyomna a latorba. Mi lenne, ha csak a tényekről beszélgetnénk. A finnugrizmusnak azért annyi valóságalapja mindenképpen van, hogy maga az ősmagyar az a bizonyos közös ősnyelve az egész nyelvcsaládnak. Szigorúan szerintem.
Ui:
Én meg én vagyok csak kitiltottak.
e(6)g(5)i(4)c(3)i(2)m(1)
---------------
Szia.
Gyűlölni gyűlölhetsz bármit csak az itteni szófosásnak nincs értelme akkor amikor a nagy neveket is negligálják.
Nem rossz, nem rossz! Facér fél, kell a férc. Ha meg férsz.
Tanáltam egy verset erről a fél problémáról. (poliszeizmikus probléma ugye a fél ige és a fél névszó)
Gén etika
Jön az éj, a félj Fél vagy, hogy társként megélj Másik félem féled Olvadékom benned éled.
Két félünk lenne egész? Szinte hős már, merész Ránk borulnak árnyas sátrak Egy e kéljünk, legyünk bátrak!
És jön az éj, a félj Leszünk együtt is újra fél Én félek, Te élsz, félsz s én élek Égésszé vágnak minket az élek?
És jön a reggel az éggel Felelek neked kétséggel Miért félsz, ha én fél-lélek Egymásba tekertek minket a gének
A gének az ősi, vitéz ítészek Vonzák egymást mint építészek Kik fél sejtként tudják vagy sejtik, hogy tán pont épebb félüket rejtik
A félt, ami kevésbé fél, de féltett. Félből alkottunk mi félő új egészet Legyünk egy új káosz nyitánya S legyen utódunk e káosz kapitánya
A testet elcseréltük, lelkestül megtérünk, de marad a világnak szomjára nékünk: Fél-vágyainkból összecsordult csermelyünk: Édes, drága, ezért is féltett gyermekünk.
Én már gyűlölöm ezt az ostoba nagynevekkel való dobállózást. nem mintha ez semmit sem nyomna a latorba. Mi lenne, ha csak a tényekről beszélgetnénk. A finnugrizmusnak azért annyi valóságalapja mindenképpen van, hogy maga az ősmagyar az a bizonyos közös ősnyelve az egész nyelvcsaládnak. Szigorúan szerintem.
(ÁLTUDOMÁNY = tudományos köntösbe öltöztetett valótlan, hamis, tudományosan nem igazolt állítás, illetve kitaláció, hazugság, valamilyen feltételezés igazoltnak való beállítása.)
Ha létezne egy ősnyelv, amit a finnugor nyelvek gyökerének tekinthetnénk, azt rekonstruálni is képesek lennénk, ám ezt nem tudjuk megtenni. Magyarul nincs egy „finnugor közös nevező”: a jelenkori egyezések vitathatatlanok, de lehetetlen megállapítani, hogy a történelem során ezek hogyan és mikor alakultak ki. Nem lehet nyomon követni, hogy a nyelv milyen szinteken (pl. a hangzókészlet vagy a szókészlet szintjén), milyen sebességgel változott, a régi korokból hiányoznak az összehasonlítható nyelvemlékek.
(...)
...A XI. század közepéről nem rendelkezünk finn, lapp, vogul, osztják, mordvin, udmurt, stb. nyelvemlékekkel, így fogalmunk sincs, milyen állapotukat élték akkor az említett nyelvek. Nyelvemlékek híján pedig határtalan tér nyílik a találgatásra, a nyelvtörténeti (re)konstrukcióra! (És akkor még csak a nyelvekről beszéltünk, nem a nyelveket beszélő emberközösségekről.)
(...)
Ha ez kicsit sok volt, vágjuk át a gubancot egy szemléletes példával. A finnugor elmélet a mai állapotokból kiindulva, matematikai modellekkel próbálja visszavezetni évezredek történelmét. Ez olyan, mintha a kezünkbe kapnánk fél tucat falevelet, amelyekből meg kellene állapítanunk, hogy adott fának merre hajlottak az ágai és hogyan nézett ki a törzs, egészen a gyökerekig. Egész egyszerűen lehetetlen – emeli ki Szabados György
(...)
Ismétlésként legtöbbünk tankönyveiből: a finnugor elmélet szerint az Ural nyugati lejtőjén élt egy közösség, amelyet urali nyelvcsaládnak nevezünk. Ebből a Krisztus előtti IV. évezredben levált a finnugor nyelvcsaládba tartozó közösség, ami legkésőbb Kr.e. 2000-ig ismét több ágra bomlott, majd egy szép, egyenes vonalon eljutunk a Kárpát-medencébe. Hangsúlyozzuk: sem az „őshazát”, sem a vándorlást, sem a szétválást nem bizonyítja semmi a jelenkori állapotból visszavezetett nyelvészeti „modellszámításokon” kívül. Túl azon, hogy a nyelvtörténet és a néptörténet fogalma összecsúszik, a régészet, a genetika, a történettudomány vagy nem lát rá erre a korszakra, vagy eredményeiből nem vonható le történeti, ethnogenetikai következtetés.
(...)
A mai Svédország és Norvégia, Szibéria „magasságáról” beszélünk, tundráról, tajgáról: itt öt-hatezer éve életben lehetett maradni, de „túlszaporodni” nem. Abban az időben ilyesmi csak az ideális környezeti feltételeket nyújtó termékeny félhold, a mai Közel-Kelet területén volt lehetséges, ahol komoly birodalmak születtek, és az akkor ismert világot megrázó népvándorlások indultak ki.
Mégis, ha elvetjük a ma finnugornak nevezett népekkel való rokonságot, mi magyarázza a nyelvi megfeleléseket? Csak úgy, hogy létezhetett egy déli „ősnyelv” – csak történetünk szempontjából nevezhető délinek –, amelynek elemei kisugározhattak a népvándorlások vonalán. Lehetett ez egyfajta „közlekedő nyelv” is, amit egy közösség számarányának vagy kulturális színvonalának köszönhetően elterjedt, mint az európai katolikus középkorban a latin, vagy a mai globalizált jelenünkben az angol.
Ezek lenyomatai lehetnek a ma urálinak nevezett nyelvekben, de olyan alapvető dolgokat nem tudunk eldönteni, hogy vajon az „ősnyelvet” beszélő közösség költözött szét, vagy maga a nyelv hódította meg a népeket. Egyikre sincs bizonyíték, de az utóbbi feltevés életszerűbb, mert legalább számol azzal, hogy a nyelveket hús-vér emberek beszélték, akiknek élelem és ruha kellett az életben maradáshoz. Fentiek persze nem írják felül a nyelvi egyezéseket, de arra mindenképpen rávilágítanak, hogy a belőlük levont néptörténeti következtetések mennyire gyenge lábakon állnak. És ha megismételjük, hogy a nyelvészeten kívül egyetlen más, a magyar őstörténettel foglalkozó tudományág nem támasztja alá ezt az elméletet, lassan eljutunk addig a pontig, hogy alapjaiban kérdőjelezzük meg helyességét. Ma már a felelősen gondolkodó nyelvészek sem tesznek egyenlőségjelet a nyelvtörténet és az őstörténet közé.
Teszem én hozzá, hogy az azért érdekes, hogy a Kristó-tanítvány Szabados fogalmaz meg ilyeneket, hacsak nem a cikkíró adja az ő szájába...
Nem féltudást Kedves Barátom, hanem hamis elméleteket gyártottak, hogy legyen megfelelő indokuk az ország szétszakitásának! A magyaroktól elvették ősi történelmét, hogy a dicső indogermanizmust hazug háttérrel kellő szintre emeljék!
A XIX. században egy nagyon felületes féltudást betonoztak be, amivel az utódokat terhelték meg, s akik most nem tudnak, nem mernek tovább lépni, mert az egzisztenciájukat veszélyeztetnék.
