Ha jól elolvasod, akkor direkte felhívja Alpha324 a figyelmünket, hogy nem fékezett blokkolásig, mert nem akarta a gumijait kukázni.
Így lehet, hogy nem 13 m, "csak" 9 m lett volna.
Az is elég sok.
Nincs harag? :-)
Egyébként terveim között szerepel, hogy megmérem én is a különbséget egy Vectra A Gt-vel.
Biztosíték ki, etc.
Majd beszámolok.
Hello!
Szóval lehet vitázni az ABS-ről, de nem hiszem hogy van autós aki (persze nem kísérleti célból) kiiktatná az ABS-t, mert "hosszabb miatta a fékút", még ha az is a nézete. Egyáltalán, van az ellenzők között ABS tulaj?
Nekem is hihetetlen. Másrészt egy BMW ABS-e nem biztos, hogy ugyanaz a kategória, mint pl. egy Astráé...
Fékpróbákat már én is csináltam két villanyoszlop között. NAGYON NAGY a mérési hiba. Külső szemlélő mondta, hogy méterek vannak a fékezési pontok között, másrészt, mivel nagyon kell figyelni, hol kezdesz fékezni, a sebesség is sokszor kevesebb/több pár km/h-val. Tehát ez a módszer finoman szólva nem tökéletes.
Na azthiszem meglepő fordulat állt be a topik életében!
Végre valaki képes volt arra, hogy kipróbálja a dolgokat élesben, és a 13 m különbség nem elhanyagolható...
A technikai adatokra nem tudok mit mondani, sejthető volt hogy a rendszert előszőr a hadiiparban, vagy az űrtechnológiában alkalmazták, igy nem meglepő a vadászgépektől való eredet. Talán csak azért irtam 15 évet a feltalálására, mert a járművek között akkor kezdett elterjedni.
A mintavételezésre akkor megközelitőleg jó adatot irtam, és a sleep-ben is egyetértettünk (valaki más is ezt mondta).
A hozzászólás többi pontja magáért beszél, kár lenne kommentálnom.
elirtam, bocsi,
szoval ABS nelkul jo 13meterrel hosszabbat fekeztem mint ABS-szel!!
meg egy adat, 96kornyeken az M3-as BMW volt a fekvilagbajnok!! elol 315x28mm tarcsak, 1 dugattyu, hatul 310*22mm tarcsak 1 dugattyu, Teves MkIV ABS, es igy sikerult emlekeim szerint 32-34m koruli fekutat produkalni!
(mindez utcai szeria autok versenyeben, de akkor a porschet is verte)
vegigolvastam a topicot, eloszor is nehany eszrevetel, kiegeszites.
a mai ABS computerekben altalaban 20MHz-es ipari computer van, ez kb. olyan 1millio muveletet tud elvegezni mp-enkent. ha szabalyozastechnikai ertelemben nezed az ABSt, akkor a mintavetelezesi ido termeszetesen nem 2*10^-6 hanem kb. 1mp-ben 1000 minta, ami kb. 12-15-20 beavatkozasi lehetoseghez ad megfelelo idot, ugyanis sajnos holtido a rendszerben a hydroaggregat ami eloallitja a nyomast, elengedi, stb. es jusson eszunkbe hogy ugye 1mp alatt a kereknek bizony el is kell fordulnia!!! tehat alapvetoen nem a computer sebessege kicsi hanem a pumpae. a computerek altalaban abban fejlodnek hogy a mintak alapjan kiszamitjak a megfelelő fékerőt és az idealis 10% slipen tudjak tartani a kerekeket, mindezt minimalis hibaval (szabtech: allando marado hiba, minnel kisebb lengesekkel).
ABS mar az 50es evekben is volt, a MIG21-esen is volt, igaz elegge egyszeru, mert csak feloldotta a feket es ujra tovig nyomta (nagy lengesek voltak), ennel nemileg jobb volt a fekernyo :) de biztos vagyok hogy az amerikai gepeken is volt.
autoban tenyleg kb. a 70es evek ota van, viszont ha jol emlekszem a 60as evekben valami amerikai kocsiba is raktak, de nem elektronikus volt.
régi fordokban (scorpio elotti xr3i, fiesta, stb) volt felig mechanikus ABS, ami ugy mukodott hogy a feltengelyrol egy bordassszijjal hajtottak meg valamit, ami ha megallt akkor feloldotta a feket, es ez tenyleg rettenetesen nagy fekutatat eredmenyezett, ja es csak az elso kerekekre hatott.
a mai modern autokban asszem mindenhol csak elektronikus ABS van.
AZ ABS BOLONDBIZTOS, tehat ha meghal az elektronika akkor is van feked, max nem mukodik a blokkolasgatlas, tehat meg tudsz allni blokkolo kerekekkel. persze citroennel lehet hogy mas a helyzet a gazgombok miatt ;-)
nekem ABS-szel (BMW E36, 1550kg onsuly) teligumival a legjobb fekutan 38.9m jeghideg aszfalton ABS-szel. ma a topic miatt kicsit probalgattam, ugyanakkora temporol ugyanattol a ponttol fekezve ABS nelkul jo 13meterrel hoszabb fekutat produkaltam mint ABS nelkul (ugye ez csak relativ), nem probaltam blokkolora fekezni a kereket mivel sajnalom a gumikat, de ugy erzem egy atlagos megijjedos fekezest produkaltam.
(ABS kikapcsolasa a rele és a biztositek kivételével állt be).
ami még tapasztalat:
véleményem szerinte a BMWkben vannak a legkulturaltabb leggyorsabb ABSek, amik nem rugjak vissza a talpamat csak nyomkodjak, mig a VW csoport ABS-ei szinte visszarugjak az allamig.
minnel nagyobb a tapadasi felulet annal inkabb nincs szukseg ABSre szaraz uton mert nem blokkol a kerek. (tapasztalat, 260kornyeken satufek, elol 4dugattyus porsche fekek, 255/35R17 gumi es 60ig nem kapcsolt be az ABS).
ettol fuggetlenul tenyleg csaloka, mert azt erzed sosem allsz meg, kozben ez azert van mert van idod gondolkodni hogy mi tortenik, tudsz kormanyozni, mig ha a blokkolassal vagy elfoglalva akkor repul az ido.
Még mindíg: nem a tapadás lassítja az autot, hanem a surlódás(tárcsa-betét vagy gumi-talaj), a kérdés csak az, hogy melyik jobb hatásfoku, szigorúan fékút szempontjából!
Akkor megint meddő a vita, mivel tapadás majdhogynem megszűnik a csúszás elindulásával.
Surlódás pedig valóban kisebb amikor gördül a kerék, mint amikor blokkolva csúszik.
De ennyi levezetgetés és vita után csak elismerhetnétek már, hogy a még éppen tapadó (és mellesleg forgó) kerék nagyobb erővel képes fékezni mint az amelyik megcsúszik (blokkol) és felmelegedve, önmagát kenve csúszik!
Nem a tapadás volt a kérdés, hanem a surlódás(legalábbis részemről), ha a tapadásról van szó, természetesen akkor, ha nem csúszik, mellesleg pont ezért marad végig irányítható az ABS-es autó.
Abból indulok ki, hogy a megcsúszás ténye csak az erőkkel magyarázható. Ezt az ABS vagy a kerekek egymáshoz való viszonyával helyettesiti, vagy pedig más módon vizsgálja az mindegy. Lényeg az hogy észleli valamilyen módon a megcsúszást és reagál.
De azt örülök hogy beláttuk, hogy a kerekeknek akkor jobb a tapadása, amikor nem csúszik mint amikor csúszik.
Az a baj, hogy erőkkel számolsz, ugyanakkor talán csak a legutolsó fejlesztésű ABS-ekben van gyorsulásmérő szenzor egyáltalán, így az ABS-nek "fogalma sincs" az erőket illetően, csak azt tudja, hogy valamelyik kerék forgásszenzorárol jön jel, vagy nem és kizárólag ez alapján határozza meg a csúszás tényét és reagál a beégetett programnak megfelelően(kimaradt impulzusszám alapján).
Álló helyzetben a keréknek nincsen surlódása mivel egyhelyben áll (tapadása van a felülethet, ami egy elég érdekes fogalaom, mivel csak elmozditással lehet mérni vagy észlelni). Amint elindul gördülési ellenállása lesz. Ha viszont mozgás közben blokkol akkor surlódása lesz. Az ABS-es fékezénél arra mennek rá, hogy a gördüléskor fékezett kerékre ható, őt a talajhoz szoritó erő, a haladási iránnyal ellentétes erőnél ne legyen nagyobb egy pillanatra sem, mert akkor elveszti a tapadását és megcsúszik (persze sleep meg stb. görbén ábrázolható, de most egyszerűsitsünk!)
Ha blokkol a kerék akkor az autó kerekére ható, menetiránnyal ellentétes erő nagyobb lesz mint az őt a talajhoz szoritó erő, egy pillanatra, de mivel erőteljesen felmelegszik és az anyag megolvad, és igy már jelentősen lecsökken a kocsit fékező erő. (érezhető ez akkor amikor a blokkolás megkezdődik akkor a kocsi bólint egy nagyot, és a csúszás megkezdése után már nem akkora a lassulás és a bólintás, persze ebben benne vannak az autó futóműreakciói is, de vizes úton elszakadva a viz feltorlódásától, stb, akkor érezhető)
Engem érdekelne a dolog, de pillanatnyilag még csak a csomiban van ABS-em(meg a jeladok a kerekeken), így nálam a biztikivétel semmit nem befolyásol:-)))) Majd tavasszal beépítem.
Ha valakiben van érdeklődés és megvannak a feltételei, egyeztessünk avantage cartárssal és uccu neki!!
Melyik surlódása nagyobb?? A tapadási(vagyis gördülési ellenállás), míg fékezésnél a csúszási surlódás nagyobb(a nem ABS-esnél), ezzel kiegészítve Infomaker és Yaa hozzászólását. A kérdés megoldása az anyag(gumi)jellemzőkben van, ehhez valószínüleg nem fogunk soha hozzájutni.
Egyébként Astra F 1.4 Caravan kb 1050 Kg, Subaru szerintem olyan 1300 Kg környéke, a "nyertes"-t illetően rosszúl emlékeztem, az egy 1.6-os F Astra Caravan. Egyébként a legérdekesebb az a bizonyos 1.4-es F Astra, aminek a grafikonján az látszik, hogy amíg nem blokkol, addig kisebb a lassulása az autonak.
Ugyanis nem 2 állapot van, hogy csúszik, vagy blokkol, hanem:
Elvileg végtelen állapot (slip) lehet, amikor mondjuk 100-zal mész, és a kerék 100-zal gurul (0 slip), vagy ha 100-zal mész, és a kerék 0-val gurul (100% slip, azaz blokkol)
Nos a kettő között végtelen állapot lehet, azaz:
100-zal mész, de a kerék csak "félig" csúszik, tehát 50-nel gurul. (50% slip, ha jól gondolom).
Most komolyan, miért nem ruccanunk össze egy tesztre? :)
Talizunk, oszt megvizsgáljuk a dógot lyól. :o) (Esetleg viszünk asszonyt is, aki majd hazavezet, mi meg jól berúgunk, mondjuk stílusosan forró borral... ;-)
Azért az Astra vs Subaru példa szinte azonos körülmények között(értsd ugyanolyan műszerrel mérve) lett vízsgálva, így nem olyan rossz összehasonlítási alap, de valóban jobb lenne egy autoval kipróbálni úgy, hogy ABS-el ill bizti ki és ABS nélkül, ugyanott, ugyanakkor, így már pontosnak is el lehetne fogadni egy bizonyos körülményre.
Egy apró pontosítás: amelyik gumi tapad annak kisebb a súrlódása.
Na ma én sem leszek valami aktiv, de majd csak el leszünk valahogy!
Trabis példa valóban lehet hogy kemény volt, de amit felhoztál, Astra kontra (asszem) Subaru, nem volt olyan jó.
A gumi valóban nem olyan jó hővezető mintha fém lenne, de itt nem az a lényeg hogy mennyire kenődik, hanem, hogy egyáltalán képes arra hogy olyan hőmérsékletet érjen el hogy kenődjön, márpedig ezt teszi. Ebben az esetben pedig mindenképpen szarabb a surlódása, mint annak a guminak ami megtapad a felületen. Tehát lehet kibelezni a témát, de akkor igencsak eltérünk az eredeti nyomvonaltól. :)))
Bocs, nem akartam eltünni tegnap, csak arra gondoltam, hogy nem akarok érvek nélküli vagdalkozónak tűnni és biztosan fent van elektronikus formában a weben is az anyag. Rosszul gondoltam.... vagy csak a keresést nem megfelelő kulcsszavakkal végeztem. Az idő meg elment közben.
A Trabis példa azért nem állja meg a helyét, mert nincsen sulya a fékezéshez szükséges leszorítóerő megteremtéséhez, így nem hiszem, hogy egyáltalán labdába rúghatna fékút tekintetében.
A gumikenődésnél megint van egy fontos tényező, az pedig a hőátadási képesség, emiatt a kívülre kerülő réteg korántsem biztos, hogy közel akkora hőmérsékletü lenne, mert nincs ideje a hőt közölni, ill kiegyenlíteni a teljes keresztmetszeten, mivel hamar leválik.
Na hajrá, felhoztam, folytassuk.... Hátha én sem veszek figyelembe valamit.
