Rendkívül mozgalmasra sikerült a nyár, kutyás rendezvényeken voltunk, a törpék referencia fotózáson is jártak, valamint meglátogatták Zsazskát is pár napra-) Mozgásban, élményekben nem volt hiány:-)
Tünde ne is mondd a fülpucolást. Angienek minden másnap kell fület pucolni, Nem igazán tartozik a kedvenc időtöltéseink közé, de sajnos muszáj.Angie meglátja a fültisztitót és menekül.
Ma megint nagy eső volt, most fejeztem be a takaritást:-( Roy iszonyat stresszes, konzultálni fogok az állatorvossal,mert nem tudom mitévő legyek.Bíztam benne, hogy kinövi, nagyon sokáig nem is volt gond, reménykedtem, de úgy tünik nem. Ez az egész napos esőzés teljesen kikésziti szegényt. Kíváncsi vagyok a véleményére hátha van valami használható javaslata.
Gerencsértomi gratulálok az új jövevényhez, nagyon szép:-)
Hosszú , boldog közös életet kívánok.
Kajához nem tudok hozzászólni, Roy kiskorában Select Gold bárányos lazacos tápot kapott.
Pénteken sikerült megtalálnunk az új családtagot. Bagira egy nagyon szép 11 hetes, szuka, Shar-pei, aki jól érzi magát nálunk már lassan második napja. Szeretném egy kicsit a tanácsaitokat kérni abban, hogy milyen fajta táppal lenne érdemes etetni? Az állatorvosunk a Royal Canint ajánlotta, ami bevált korábban már a Yorkinál is. Ő jelenleg is azt eszi, csak neki van kimondott fajtatáp. Sajnos a Shar-peinek nem találtam sehol kimondott fajtatápot, így inkább a Ti javaslataitokra hagyatkoznék. Az eltelt közel két nap során Pro Plan lazacos és bárányhúsos tápot adtunk neki (a helyi állateledel boltban az eladó ezt ajánlotta). Jó étvággyal ette, mert feneketlen gyomra van :) Amennyit elé tennénk, azt mind képes lenne megenni, ezért csak mindig egy kis adagot adunk neki, ahogy az állatorvos is javasolta. Szóval ízlik neki ez a Pro Plan táp, de a Yorki fajtatápjára is szeret "rájárni", az is bejön neki :) Mindig el kell dugnunk előle, mert felfalná azt is. Szóval az alábbi tápot szemeltük ki neki:
Nektek is sok melótok volt Bombival, de ügyesen kitartottatok és meglett az eredménye:-)
A fül témához: én sem tartozom azok közé, aki meg tudta kedveltetni a projektet a kutyákkal, lehet azért is, mert kb egy évben 2szer folyamodok ilyenre, feltétlen ez sem követendő példa, de úgy vagyok vele, hogy amivel nincs gond, azt nem abajgatom:-) Szóval azt nálunk sem preferálják, ha a fülükbe szeretném dugni a tubust (ez két emberes meló lenne), meg tudnám oldani egyedül is, de ugye szeretném őket minél kevésbé frusztrálni,úgyhogy nálam úgy totál elviselik és együttműködnek, ha nem a tubussal nyúlok a fülükbe, hanem csak belecseppegtetem a cuccot. Vagyis tisztító folyadék vattakorongra, majd arról a fülbe csavarom a cuccot, utána ugyanúgy járok el, ahogy kell. Nem mondom, hogy ez így teljesen oké meg minden, de mivel nálunk tényleg csak nagy ritkán kell és akkor is csak azért mert kicsit koszos, ellenben nem gyulladt,stb, úgy gondolom ez is elég, legalábbis úgy tűnik.
Ailala, amikor hozzánk került Bombi, alig volt 8 hetes. Ahogy nőtt, mindenkivel nagyon kedves és aranyos volt a családban, kivéve anyukámmal. Ahogy egyre nagyobb kutyus lett, és már tisztában volt azzal, hogy milyen erővel rendelkezik, egyre szemtelenebb lett anyuval. Eleinte apró és bosszantó dolgokat művelt, amiért ha leszidta, rögtön morgás volt a vége, míg el nem jutottunk arra a szintre, hogy képtelenség volt itthon hagyni őket kettesben. Sajnos eljutottunk oda, hogy valaminek történnie kell, mert így hosszú távon nem élhetünk együtt, mert nem tudok állandóan itthon lenni. Nem mondnom, hogy könnyű, mert hónapok teltek el azóta, sokszor voltam vele szigorú, de úgy gondolom sikerült rendezni a dolgokat. Nem lettek puszi pajtások, örül anyunak ha haza ér, de ennyiben kimerül a szeretet :) Én nem tudtam volna megválni tőle, pedig már már majdnem ott tartottunk, hogy ez a helyzet tarthatatlan. Melós volt nagyon, és a mai napig is az, de megéri :) Persze ehhez az kell, hogy mindenki akarja, hogy jobb legyen a helyzet...
Egy kis tanácsért jöttem, nagyon nagy problémát okoz nekünk a fül tisztítás... Lehetetlen feladatnak tűnik számomra. Nem engedi, elfut, elbújik, már csak attól is ha meglátja a tubust... Ma már ott tartottunk a próbálkozások után, hogy rám mordult, ami miatt most nagyon haragba vagyunk, és nem beszélünk... :)
Itt több gazdinak van tapasztalat shar-pei+kistestű kutya témában, van,aki tart is mellette, még ha nem is yorkit:-) Egyáltalán nem kell tartani ettől a párosítástól:-)
Amúgy is általánosságban igaz, hogy nevelés kérdése minden:-) Akár különböző nemű, akár ugyanaz, működőképes a dolog:-) Persze, az ellenkező neműeket szoktak általában jobban preferálni, ott kisebb az esély bármiféle konfrontációra. Én a 3 szukával is remekül elvagyok:-)
Az,hogy kölyök vagy felnőtt kerül mellé, az már saját döntés, szerintem mindkettőnek megvan a maga előnye. Mindkét kutya jelleme fontos, legyenek összhangban, az úgy azért megkönnyíti a dolgot:-)
Helyes a kis feka, akit találtatok, és nem vagyok hozzáértő, de vagy a képek nem a legjobbak, vagy nem tudom, de nekem kicsit furi a szeme már most.:( De majd jönnek a hozzáértőbbek is biztos:-) Egyet tanácsolnék, hogy jobban nézzetek körül, menjetek el több helyre és higgyétek el, hogy nagy igazság, hogy olcsó húsnak híg a leve, ennél a fajtánál meg depláne! Sajnálom, hogy végül a menheyles kutyus nem a legmegfelelőbb, de szuper ötlet, hgy ilyenben is gondolkodtatok. Nagyon sok sharp keresi gazdáját, még szuka is van. Esetleg ez ügyben is keresgéljetek még:-)
Sikerült találnunk a "közelben" egy kis fekete színű, szuka Shar-peit, ami nagyon megtetszett nekünk. Úgy döntöttünk, hogy jobban "járunk, ha egy szukát hozunk haza a kan Yorki mellé, mert akkor talán még inkább kijönnek. A későbbi "balesetek" elkerülése végett ivartalaníttatnánk a szukát :) Mellékelnék egy-két képet a kiszemelt kutyusról. Kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy így képek alapján mennyire tűnik fajtatisztának a fajta jellegzetességeiből. Gondolom Ti már sokkal több kölyköt láttatok, mint mi, így örülnék ha tudnátok valami véleményt mondani a képek alapján. A jelenlegi gazdája annyit mondott el róla, hogy a szülők is mindketten fajtatiszták és a sajátjai. Két kölyök született, egy kan és egy szuka (a barna kan már elkelt).
A shar pei csak a mi kutyánk, ő Fedor.A másik négy (2szuka yorki és egy csivava kan, csivava szuka páros) hugomé. Nálunk és náluk is jól elvannak együtt a kutyák .Fedor kortól és nemtől, mérettől függetlenül, minden kutyával nagyon jól kijön. Legtöbbször igazából közömbös 2perc után.
Nagyon szuper képek :-) Jókat mosolyogtunk rajta a családdal, öröm volt őket nézegetni. Szabad tudni, hogy milyen a kutyusok neme? Illetve mióta "élnek" együtt? Ha valóban sikerülne nekünk is megbarátkoztatni a két fajtát egymással, akkor nálunk együtt élnének javarészt a lakásban, illetve ha nem tartózkodunk otthon, akkor össze lennének zárva. Bízunk benne, hogy nem bántanák akkor talán egymást, illetve a Shar-pei nem támadná meg a Yorkit. Várom a többiek tapasztalatait is, mert most nagyon foglalkoztat bennünket ez a kérdés.
Egy kis segítséget szeretnék kérni tőletek, mert már annyi mindenki mondott nekünk mindent, hogy teljesen összezavarodtunk. Nemrégen költöztünk kertes családi házba, és szeretnénk egy jó megjelenésű "házőrzőt" a családba. Jelenleg van egy 15 hónapos, kan Yorkshire Terrier kutyusunk, ami mellé szeretnénk nagyon egy Shar-peit is. Nagyon tetszik nekünk ez a fajta már régóta, de korábban társasházban éltünk egy tetőtéri lakásban, ezért akkor nem jöhetett sajnos szóba. A mai napon voltunk bent itt Nagykanizsán a helyi állatmenhelyen, mivel megtudtuk, hogy van ott egy 2,5 éves kan Shar-pei kutyus. Szerettük volna kihozni onnét (7e Ft-ot kérnek érte amúgy), de a vezető azt mondta, hogy nem jönne ki jól a mi kis Yorkinkal. Egy másik ismerősöm is azt mondat nekem (nekik korábban volt több Shar-pei a családban), hogy felejtsük el, mert nem fogja megtűrni a meglévő kutyusunkat. Most teljesen el vagyunk keseredve, de még ezek után sem mondtunk le a fajtáról. Bár a menhelyen lévőt biztosan nem fogjuk kihozni! Nincs még chipje sem, illetve nem ismert az előélete sem. Reméljük, hogy mielőbb szerető gazdát találnak neki. Úgy gondoljuk, hogy vennénk inkább egy kölyök Shar-peit, ami a meglévő Yorkshire Terrier mellett cseperedne fel, így talán "megszoknák egymást".
Még arra is hajlandóak lennénk, hogy szuka kölyköt vásárolnánk, így talán jobban "kijönnének egymással", bár szívünk szerint inkább kan kutyust szeretnénk. Várjuk az ötleteiteket és véleményeiteket, hogy mi tévők legyünk.
Detti remélem azóta már nyoma sincs annak a kis foltnak a tarkón:-) Amúgy ugyanazt tudnám írni, mint Shai is tette:-)
panni remélem Angie füle azóta már teljesen rendben van:-) szerintem a doki sem vágyik ilyen fülműtétre, amíg nem muszáj:-)
tünde hogy álltok a lakásvásárlással? biztos édes Bombi a kis macskával, aki remélhetőleg, jól bírja a gyűrődést :)
zsazska ha nem történik semmi, az sem baj, néha kell olyan is:-)
Köszi mindenkinek a köszöntéseket Kekszi nevében is:-)
Shai én köszi, hogy lehet nekem! Amíg nem volt, nem tudtuk, hogy mi hiányzik az életünkből :-)
Ailala: nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél és hogy végül erre a döntésre jutottál. :( Alapvetően egyetértek a többiekkel, akik már elmondták a véleményüket az ügyben, remélem nem veszed bántásnak! Nincs hozzá közünk és segítségért jöttél, de ez nyílvános fórum, hozzászólások és vélemények érkeznek rá. Vedd inkább őket bátorításnak és hátha újra gondoljátok a dolgot! :-) És persze csak a leírtak alapján tudunk nyilatkozni.
Soha nem voltam még ilyen helyzetben és remélem nem is leszek, de én is azt mondom, hogy ilyen esetben nem mondanék le a kutyá(i)mról.
Mi mind ismerjük a fajtát,a jellemét, tehát bizton állíthatjuk, hogy ez a viszony a párod és a kutya között nem végleges, lehetne rajta változtatni, csak melós és akarni kéne:-) És ha nem is lesznek puszipajtások, a közömbösségig simán el lehet jutni. Ahogy írod, kinti kutya, tehát nem igazán zavar az életteretekbe, lássuk be.
És a lényeg, hogy kutyának és főleg egy sharpeinek, akiknek nem a legkönnyebb a természetük (türelem,kitartás kell hozzájuk, nehéz a bizalmukba férkőzni főleg ilyen esetben), esetében is biztos lenne meló (pórázas séta,szocializáció) nem lesz könnyű gazdit találni, főleg olyat, amire vágynál, sőt! Hidd el! Ha ivaros, akkor lehet, hogy szaporítók felkeresnek, de gondolom nem az lenne a cél!
Tényleg nagyon bízom benne, hogy sikerül ezt az ügyet olyan irányba terelni, ami nem kényszerít ilyen döntésre! sok sikert! :-) Ha pedig mégis új gazdija lesz, akkor ahhoz is a legjobbakat kívánom!
Nem kérhet az embertől senki ilyet. A lényeg a feka szépségeddel kijössz a pároddal te sem és a dögszid sem, hát akkor nincs mese, lapát.... a párodnak :)
Az én fekám is bizalmatlan általában a férfiakkal, de nem mondanám, hogy ez a jellemző. Az idegen férfiakkal szemben lép fel a terület védő ösztön benne, de nem morog meg ilyenek, csak jelzi hogy hagyják békén.
A leírtak alapján akár az én fiam is lehetne :) csak ő bentlakó és ragaszkodó a lelkem.... a páromat imádja, úgy csóvál nekünk, ha hazaérünk, hogy majd "szétesik" az egész kutya :))))
Szerintem a párod fejében kellene helyre tenni egy két dolgot, ha ő utálattal lép fel a Drágáddal szemben akkor ne várja, hogy "örömtáncot" fog járni, ha meglátja őt!
Én ezért nem tudnék megválni egyik dögszimtől se, de szerencsére ahogy beléptek az életünkbe a páromnál is velük együtt jött a szeretet és imádat.....mivel mindkettőt én akartam.
Kérek szépen egy megosztást!!A vőlegényem sajnos nem szereti a kutyákat,és ezért kérem a segítségeteket!Fajtáját nézve nem keverék és két éve a társam. Igen játékos,bár a neveltetésében vannak hiányosságok. Nem túl hosszú a szőre ,de azért egy kis gondozást igényel,főleg a mellkasán.Sokszor egész éjjel ugat és kora hajnalban mindig felébreszt..A hasát nagyon szereti,de csak a legfinomabb falatokat,mint például,lazac,libamáj, sült liba comb.Sajnos egyáltalán nem örül,mikor haza érkezem és egy picit sem kedveskedik,amikor rossz kedvem van. Nem szokott harapni,de viszont egyfolytában morog és sokat szellent.Hát ennyit róla! Ha ismertek valakit aki a leírtak után befogadná a vőlegényemet,aki 40 éves,egoista és hatalmas bunkó,nagyon kérem jöjjön és vigye! Ingyen adom!! A kutyám és én nagyon örülnénk,ha megszabadulnánk tőle!
Tanulságos! Nálunk szintén nekem kellene mennem. :-) Ha szeret valaki akkor nem állít ilyen választás elé. Ez a saját véleményem, de én arra szavazok, hogy menjen a párod!
Van egy 2008 júliusi shar pei fiúcskám. Gyönyörű, egészséges, makacs, horkolós, röfögős fekete víziló. Én imádom, de a párommal nem jönnek ki. Hosszú ideje állandó vita közöttünk a kutyusom és most jött el az a pont, hogy már nem tudok ezen vitázni. Belefáradtam. A szívem szakad meg, de már nem bírom az állandó feszültséget amikor csak szóba kerül a kutya téma, vagy látótérbe kerül a kisdisznóm :(
Gyerekekkel, nőkkel szemben barátságos, játékos, de a férfiakat nem szereti vagyis velük csak egy bizonyos pontig barátkozik, túlzott bizalmaskodást már nem engedi meg, előfordult már egy- két alkalommal, hogy morgott a férfiakra. Nagyon ritkán sétált, így pórázon rettentően húz, bár nem ismeretlen számára- Idegen kutyákkal eleinte barátságtalan, de egy idő után megbarátkozik velük. Más állatokat nagyjából elvisel, kivéve a macskát....azt nem szereti.
Reggelente úgy köszön, mintha hetek óta nem látott volna. Kertes házi kutya, kint lakik, nem is akar bejönni picike korától. A bejárati ajtón belép, hallgatózik, izgatottan várakozik, örül az arra járóknak, de nem jön bentebb. Lakásban szerintem nem tud viselkedni, de nem is próbáltam. Alacsonyabb, mokányabb, robosztusabb termetű, nem olyan ráncos, így a bőrével és a szemével nem volt gondunk. Rendszeresen megkapta az oltásait, ősszel vitaminkúrát. Fürödni nem szeret, de tűri. Ritka jó házőrző, állandóan figyel minden mozgásra, de csak ritkán ugat mély és nagyon kemény hangon.
Tehát....szomorú szívvel keresek új gazdát a gyönyörű, makacs, vödörfejűmnek....
Csak olyannak adnám, ahol tudom látogatni ritkán vagy valamilyen módon nyomon tudom követni a további életét.
Kutyaimádónak, akinek van ideje és türelme, hatalmas szive, amibe belefér egy ilyen büdi boci :(
Ide várom az új gazdi jelentkezését: ailala@freemail.hu
Kicsit elvesztünk, bár nem a nyaralás miatt, még idén nem sikerült egy napnál több szabit összehozni. Lakásvásárlásba vagyunk, és már hetek óta csak rohangálunk, de már ott a fény az alagút végén :)
Bombi nagyon jó fiú, a szokásos kis csínytevéseken kívül nagyon jól viselkedik. Kapott egy kiscica barátot, akivel gyakorlatilag egész nap nyúzzák egymást :) Remélem mindenkinek jól telik a nyár, és legalább pihentek és nyaraltok :)
Közben, persze dokihoz járunk.Angie nem műtött füle begyulladt, nem vészes, de kezelésre szorul. Szerencsére még mindig nem tartja a doki szükségesnek a műtétet, én pedig nem ellenkezem:-)
Az állatorvosunk egy hétig még nyaralni van, de szeretném kideríteni, hogy ez mi lehet, amit a képen is láttok. Nem viszket neki, de mintha egy kicsit ritkább lenne a szőre ott egy foltban. Talán valamilyen atka? Az egész testét átnéztem, máshol nincs rajta ilyen és nem is bolhás.
Hát sajna.... én sem nyaralok. Egyszerűen csak nem volt miről írnom. Ez persze részint jó, mert legalább semmi rossz nem történt, csak az átlagos, nyári hétköznapok telnek.
Molera! Jó fejek a lányok, hogy befogadták, és védelmezik a kis wetit!
Mi nem nyaralunk, de hála istennek sikerül a lányoknak egy-két progit kitalálni, hétvégén pl kerti partyztak, medkóval meg jó társasággal meg minden:-)
Reggel és este vannak még mindig a maratoni séták, bár nem mondanám,hogy agyonra törik magukat fizikailag:) Hála istennek jó társaság az van:-)
Néha úgy tűnik, mintha Ramika direkt a lányokhoz, közéjük helyezkedne, azok meg élvezik, féltik, óvják is a kiscsajt:-)
Kedves Jilien! Nagyon sajnálom, hogy ilyen apropóból érkeztél hozzánk, és borzasztóan sajnálom ami veletek és a kutyusotokkal történt :((((((((((( Ez egy tragédia! Fogadjátok részvétemet! :-((((
Kedves Molera, szia! Köszönöm hogy ide tetted ....a mi kutyusunk volt. Megtalálták, értesítették az állatementőket...majd minket is megtaláltak...lélekszakadva kerestük őt. A szemünk fénye volt, a fiam kutyusa... ő kapta 3 éve karácsonyra... Állatorvoshoz vitték a 3 kerületbe, amikor odaértünk infúzióval a kis lábában feküdt, és hűtötték...meglátott minket, csóválta a farkát, mi pedig ráborultunk, és símogattuk, hogy itt vagyunk...minden rendben lesz. A fiam a kezében hozta, hátul ült vele a kocsiban....amint a lakásunk ajtaján beléptünk, és a fiam bevitte a szobájába...sajnos elment :(((( 42 celsius fokos testhőmérséklettel került oda az állatorvoshoz, azzal az utasítással hoztuk el, hogy adjam tovább az infúziót és hűtsük...:( Tragédia....mert mi dolgoztunk, és a párom ( aki már nem az ) vitte le...és tőle rohant el. Érthetetlen számomra hogy hogyan történhetett...és a szívünk szakadt meg, de megvárt minket, megvárta hogy megtaláljuk, hogy megölelhessük...aztán itthon...meghalt. KÖszönöm a kedvességed, hogy ismeretlenül is megosztottad a hírt, hogy kerestük. Vigyázzatok a kutyusaitokra!!! :(
