Nos a Los Roques-i szállás, szerintem sem volt rossz annyiért, mivel hallottam, hogy az egyik legdrágább üdülőhely. Ha azt veszem, hogy itthon egy 3* szállodában 14.900.-ft egy éjszaka, akkor az még tűrhető ár volt. A kajára. Hát én kissé gondban lezek a hallal, mert nem szeretem, a tengeri herkentyűket sem és a húsból is csak a csirkét eszem meg. Zöldségből viszont jöhet bármi a zeller kivételével. Gyümölcsöt mindent megeszek ami ehető. A rizst is imádom.
Kórház!!!! Mit kerestetek a kórházban? Milyen az ellátás, ha valaki bekerül? Gondolom a biztosító fizette! Meddig voltatok kórházban?
Azt hallottam, hogy a kajával vigyázzni kell.
Mesélj a búvárkodásról is. Bár én nem merülhetek, mert tüdőbeteg voltam és amúgy is tériszonyom van. Úszni tudok, mert úsztam gyerekkoromban 4 évig. Készítettetek vízalatti képeket? Biztos nagyon szép az élővilág. A sok korall és a sok féle hal és egyébb tengeri herkentyű.
Időjárás milyen volt? Azon kívül, hogy biztos nagyon meleg. Hogy bírtad az ottani klímát? Tudtál alkalmazkodni az időeltolódáshoz? Engem lehet, hogy a nagy páratartalom meg fog viselni.
Los Roqueson 1 éjszakára volt 150.000 bol 2 főre egy szoba. Ez egy magánszállás volt és a reptér melletti Oscar's Shopban ajánlották miután bementünk pár posadaba és 120.000 / fős árakat mondtak 1 éjszakára. Nekünk a reggeli benne volt. Vacsoráért még kértek 30.000 pesot / fő. Tudni kell, hogy abban a néhány étteremben, ami a szigeten van nem tudsz 30.000-ért kajálni, tehát megérte és hangulatos is volt.
A kaják jók és változatosak. A legjobb steaket Mochimában ettük és ettünk sok-sok tengeri herkentyűt. Tucupitában egyszer előfordult, hogy a lau-lau (macskahal?) romlott volt, de ezt nagymennyiségű rummal kezeltük.
Én sokkal jobban szerettem itt a kajákat mint Ázsiában. Bár a venézek is előszeretettel adnak rizst minden kajához. Mindig külön szólni kellett, hogy papas fritas legyen rizs helyett.
Tehát nagyon finomak a húsételek (carnes) és a halételek is. Meg vannak banánlevélbe csomagolt húsdarabok rizzsel. Ennek a nevét nem tudom, de La Paraguában a korházban töltött kényszerszünet alatt ettünk ilyet és meglepően finom volt.
Gyümölcsből meg ugye van mindenféle. A "platano"-t asszem zöld banánnak hívják itthon és soxor adnak ilyet az ételekhez megsütve. Finom is. Szopogattunk kakaómagot is meg csomó olyan helyi gyümit aminek még a nevét sem tudom. Rossz élményünk a kajával kapcsolatban nem igazán volt a lau-laun kívül. Illetve az utolsó napon sikerült egyfajta ételmérgezést összeszedni, de ennek okát nem sikerült megtalálni.
Szia R-U-D! Köszi a részletes árlistát és a telefondíjakat. Nagyon nagy segítség!!!! Ha egyenként nézem akkor nem is volt semmi sem olyan egetverően drága.
Volna viszont egy kérdésem: Los Roquesben a szoba mennyi időre volt 150.000.-bolivar és hány főre volt? Egy csomo dolog amit én a felsorolásból kihagyok: Nem iszom alkoholt, nem merülhetek, mint búvár, mert tüdőbeteg voltam. Ja és az Angel túrát is valószínű kihagyom. Helyette biztos lesz más. Puerto La Cruz-ba csak azért megyek, mert az közel van a szigetekhez és át tudok menni mondjuk Isla Margaritára, bár pont oda nem akartam menni. De bizonyára vannak szigetek ahová lehet menni, pl: La Tortuga, de ott van Paria Peninsula. Végtére is mindegy, mert Los Roques sem esik sokkal messzebb.
A telefont, már ugyan itthonról tudom, de az onnan indított hívásokat nem tudtam. Nagyon jó, hogy leírtad, mert 858.-/perc!!!!!!!!! Hát hallod!!! Nem piskóta.
Az sms-t azt tudtam, mert a kinti barátommal sms-ezek és innen 54.-ft/db onnan viszont látom, hogy sokkal több. Vagy az ÁFÁ-t nem számoltam hozzá??? Majd a számlámon meglátom ha megjön, mert volt néhány az utóbbi napokban.
A Digitelt megkérdezem, mert az egyik barátnőm fia ott dolgozik és ő biztos megtudja mondani, hogy ugyan azon cég-e vagy sem.
A kajáról mesélhetnél!!! Milyen??? Mi az ami nagyon jó volt és mi az ami nem? Gyümölcs????
az utunk kb 550k lett fejenként tokkal vonóval, ami nagyjából megfelel a tervezett keretnek. Lehetett volna kevesebb is, de +1 repülőút meg a finom, ellenálhatatlan konyha és koktélok kicsit megdobták a költségeket. No meg Los Roqueson is lehet költeni ám rendesen kajára&piára. Egyszóval nem vontunk meg magunktól semmi jót. Szörnyű hedonisták vagyunk :-) A túrák tették ki a legnagyobb tételeket, írok 1-2 árat (/fő)
Angel túra (3 nap 2 éj)- 330 USD (bár ez Caracasból + 1 éjszaka szállással) Orinoco (3nap 2 éj) - 450.000 BOL Catatumbó - 140 USD 2 merülés Los Roqueson - 80 USD Szállások: általában 40.000 BOL /szoba Szállás Los Roques 150.000 BOL / szoba Szállás Meridában (La Montana) 75.000 BOL Rövid taxiút: 6-7000 BOL Caracas - reptér transzfer 120.000 BOL Merida Caracas repjegy 95 USD Caracas Los Roques retúr repjegy 110 USD körül 1 koktél: 5000-10000 BOL olcsó étterem főétel: 8-12.000 BOL jobb étterem főétel: 15-25.000 BOL sör (Polar Ice light!) 1500-2500 BOL
Az ottani digitelnek sztem semmi köze a Magyarhoz, de kérdezd meg. Ezt nem tudom pontosan. A beszélgetés percdíja ha én telefonálok haza 850 HUF / perc a tmobilnál. Nem is telefonáltam nagyon.
Nagyon klasszak a képek. Az Angel-t tényleg nem lehet egy képen megítélni, mert egy kolosszális élmény lehet ott helyben látni. Azt hiszem én azért kihagyom. Los Roques! Nos majd meglátom, mert valami szigetre gondoltam én is. Azt már sokan mondták, hogy a part menti üdülőhelyek nem olyan szépek, sőt némelyik csúnya is. A szigetek viszont gyönyürűek. Az élménybeszámolód is nagyon klasz, szerintem egy könyvet írhatnál róla. Nem is rossz ötlet! Majd felvetem az egyik barátomnak aki operatőr és szeretne velem jönni. Ő is imádja délamerikát és készítene sok szép képet és hozzá a beszámolók! Milyen klasz lenne!!!
A pénzváltás nagyon fontos volt és köszi az infót, mert nekem is szükségem lesz rá.
Nem írtad, hogy belefért-e a tervezett pénzedbe az út? Vagy voltak még külön kiadásaid?
A DIGITEL ugyan az a szolgáltató aki itt is van Magyarországon? Mert ha igen, akkor veszek egy digitel kártyát magamnak és nem kell kínlódnom a t-com-mal. Vagy a készüléktől is függ??? Telefonáltál is haza? Ha igen, mennyi volt? Ha jól tudom elég húzós az ára a mobilnak, mert a vezetékes 290.-ft/perc . Nekem egy SONY-ERICSSON K750-em van. Tudom ott kint használni? Bár én az egyik barátommal telefonon tartom a kapcsolatot ithonról. Igaz nem olcsó, de olyan sokat nem használom. Az internet olcsóbb, csak akkor írok sms-t ha nagyon muszály. Köszi az eddigieket. Szuper!!!!!!!!!!!!!!!!! Jöhet a folytatás!!!!
A mobiliom (t-mobile) nagyon nehezen cuppant rá a DIGITEL hálózatra, azaz napokat vett igénybe. A digitel viszont kizárólag nagyobb városokban szolgáltat. Sztem nincs más frekvencia, vagy legalábbis az enyém azt tudta. A pannonos mobilnak 1 hét kellett ahhoz, hogy észhez térjen.
Utunk során többször is váltottunk: Caracas, reptér, Merida, Los Roques. Az árfolyam Los roqueson volt a legszarabb (2500) és Meridában ill. a reptéren a legjobb (3000). Bár biztos mindenhol meglehetett volna találni azt, aki 3000-ért beváltja, de nem ezzel töltöttük az időnket, ha szükség volt pénzre váltottunk annyiért amennyiért adták. Hivatalos váltóban viszont sohasem. Váltottunk utazási irodában, a reptéren leszólító fickónál, búvárközpontban, trafikosnál stb. Mindenki vált akit megkérdezel. Ha meg nem vált akkor 1 perc alatt szerez valakit, aki beváltja.
Úgy tudom ezek a fekete piaci váltók többnyire még drágábban továbbadják a dolcsit vállalatoknak. Ez azért van, mert asszem 4000 dollárt lehet csak alkalmanként és személyenként hivatalosan venni a venéz embereknek/cégeknek, de javítson ki valaki, ha ezt másképpen tudja.
Az országjárást meg mindenképpen ajánlom. Más relációba helyezed utána a tengerpartot és ez fontos. Puerto La Cruzt meg szerintem hagyd ki. Egy büdös, meleg kikötőváros. Többen ajánlották Morrocoyt. De hangsúlyozom, hogy Los Roques...Los Roques...Los Roques...
Canaima egy kicsit turistás benyomást keltett, minden futószalagon működött. Elvittek az étterembe, kaptunk ebédet, összeszedtek minket és vittek rögtön a túrára. Az igazi „csónakázás” a Sapo vízesés fölött kezdődik. Első nap kb 3 órát mentünk felfelé a folyón.
Luis még Ciudad Bolivarban mondta, hogy lehet, hogy kicsit vizesek leszünk. Mondtam, hogy az nem gond, de gondolom nem borulunk fel. Azt válaszolta, hogy hazudna, ha azt mondaná, hogy ilyen nem történt volna már korábban, de elvileg biztonságos a csónak. 2 indián csónakosunk volt, akik születésük óta itt hajóznak. Mint később kiderült erre a tapasztalatra óriási szükség volt.
A csónakban 10-en ültünk 2-esével egymás mögött és az első zubogók még kellemes kalandok voltak. Utána egyre keményebbek lettek.
Este 6 körül érkeztünk az első kempingbe, ahol kb 50-en voltunk. 20-an jöttek le és 30-an mentünk fel az Angyalhoz. A kempingben áram nem volt és függőágyakban aludtunk. Páran a csapatunkból jó sokáig fennmaradtunk és 1,5 liter rumot eltűntettünk. A részletekre nem vagyok büszke, így nem is osztom meg veletek .
Reggel persze fejfájással keltünk, így a bajtársak élvezhették a magyar quarelin által nyújtott gyors újraépülésből származó örömöket.
Node hajóba szálltunk, a hátizsákokat szemetes-fóliába csomagoltuk és nekiindultunk következő szakasznak csónakkal. Na ez már tényleg kemény volt. 1 méter magas zubogókon mentünk fölfele (!). Normális esetben up-river raftingnak hívná ezt az ember. A folyó egyre szűkebb lett, a járható mélyvíz is pár méter szélesre csökkent és mi ebben száguldottunk fölfelé, nagy hullámok közepette, néha sziklákhoz nekicsapódva. A víz is ömlött a csónakba, így csurom vizesek lettünk, a levegő is hűs volt, így sokan fáztunk. A végén 1-2 lány már pityergett. Ez a túra esős évszakban korántsem ilyen kemény, de január és április között kevés a víz a folyókban. Régebben a száraz évszakban hajózni sem lehetett az angyalhoz, de klímaváltozásnak köszönhetően az utóbbi években, egész évben hajózhatóvá vált a folyó. A száraz évszakban, mint ahogy mi is tapasztaltuk, kevésbé komfortos az utazás.
Nagy nehezen megérkeztünk a 2-es kempingbe, ahol levettük nedves ruháinkat, átöltöztünk és kis pihenő után elindultunk a dzsungelen keresztül fel a hegyoldalra az Angyal vízesés lábához. Kb 1,5 órát mentünk felfelé, amikor elénk tárült a vízesés a maga megdöbbentő méreteivel. Sajnos semmilyen fotó nem adja vissza azt a lehengerlő látványt és térbeli élményt, amit az 1 km magasról lehulló víz látványa és maga a függőleges, katlanjellegű hegyfal nyújtott.
Itt fürödtünk a vízesés alatt fekvő kis tavacskában is, amelynek vize úgy 16 fokos lehetett.
Szia R-U-D! Nagyon klasz a leírás. Elképzelem az utat, mintha én is ott lennék. Én valószínű nem járom ezt végig, de biztos nagyon klasz volt.
Folytasd légyszi!!! A képek is nagyon jók. Azt hallottam, hogy a telefonnal nem könnyű boldogulni ott, mert azt hiszem más frekvencián vannak a mobillal, de gondolom azért megoldottátok. A vezetékes ha van talán jobb lehet.
Azt hiszem már én sem fogok egész nap a parton ücsörögni, mert egy kis országjárás nekem sem fog megárteni.
Útközben is tudtál beváltani pénzt? És hol és mennyiért és hogyan?
Értelmes vagyok mi??? hehehehe Viszont ami nagyon tetszik a képeken, hogy nincs szemét és szép tisztának tűnik minden. Vagy csak olyan helyen készültek a képek?
Ciudad Bolivarban megérkezésünk napján csak sétálgattunk a városban és annak promenádján. Tele van mindenféle kis üzlettel. Maga a történelmi belváros szépen ki van pofozva. Megláttuk először az Orinico folyót is, ami már itt sem volt keskeny. A deltában van ahol eléri a 20 kilométeres szélességet is. Gondoltuk, hogy hazatelefonálunk, de nem tudtunk rácuppanni egyetlen hálózatra sem. Este találkoztunk az Adrenaline Tours tulajdonosával, Luissal. Egy rendes, segítőkész fickó. Elmesélte, hogy kikkel és milyen úton megyünk Angel Falls-ra. Utána jó sok Cuba Librét ittam….
Másnap reggel 7:30-kor talcsi volt az irodájában, ahol egy reggeli mellett megismertük utitársainkat: 1 ír pár, 1 német pár, 2 amerikai lütyő, 2 quebec-i lány és 3 fiatal spanyol biológus, akik az éjszaka Los Llanosból átvezettek Bolivar városba. 25-35 éves volt az egyébként tök szimpatikus csapat. A 2 amerikai srác éppen Kolumbiából érkezett, ahol 1 hónapot töltöttek. Mesélték (és olvastam is), hogy Kolumbia ma már biztonságosabb az Egyesült Államoknál.
Node jött értünk a jeep, ami röpke 3,5 óra alatt elvitt minket La Paraguaba, az utolsó falu, ahová autóval lehet eljutni. Itt a repülőtéren kiraktak minket és vártunk. Sokat vártunk. Alkalmam volt megfigyelni az amúgy teljesen tétlen katonák időtöltését miközben kint trópusi eső esett. Szépen sorban ötösével szálltunk be a cessnákba és repültünk Canaimába. Rumot még La Paraguában kell venni, mert Canaimában már 3x annyiba kerül egy üveg mnt egyébként. Elég népszerű a Cliquet rum, aminek üvegje (1 liter) kb 12.000 bolivarba kerül. (Canaimában ez már 40.000)
A repülőút során alkalmam volt megfigyelni a sokéves gép műszaki állapotát. A leglátványosabb az üzemanyagtartály telitettségét szemléltető mutató szambázó látványa és néha-néhai kiakadása volt. No de sikeresen landoltunk. A levegőből már szépen látszik a Salto el Sapo lenyűgöző látványa és a messzi tapuyk (így hívják a magas , függőleges falú hegyeket).
Los Roques-t ki ne hagyd! A Mochima NP-nél ezerszer szebb!
No de elkezdem az útleírást:
Caracasba TAP-val repültünk Bp-Lisabon-Maiquetia útvonalon. Lisabonban 1 éjszakát töltöttünk, arról nem írok. Maiqueita 1000 méterrel alacsonyabban fekszik a tengerparton mint Caracas és valami 30 kilométeres távolságban. A hiedelmekkel ellentétben nincsenek erőszakos, rádakaszkodó emberek a reptéren, akik mindenféle szolgáltatást akarnak eladni. Pontosabban vannak, de egy "no" erejéig veszed csak észre őket. A reptéren érdemes már feketén váltani USD-t merthogy elég jó árfolyamon váltják: mindenkinél 3000 Bolivar volt az árfolyam.
A kijáratnál ott sorakoznak a biztonságos ford explorer taxik, amik olyan 120.000 bolivárért beröpítenek Caracasba.
Ez a 30 kilóméteres út jelenleg 2 órát vesz igénybe, miután összedőlt egy híd a főútvonalon és 2x1 sávra csökkentették az egyébként 2x3 sávos országút áteresztő képességét. A régi hidat egyébként kb. 50 évvel ezelőtt építették és akkor valamiért még nem annyira számoltak azzal, hogy a 2 a híd által összekötött hegyek évente 25 cm-t (!!!) távolodnak egymástól. (Ez az infó egy sofőrtől származik).
Caracasba beérve rögtön eszre lehet venni a szélsőségeket: jobbra nyomornegyed, szemben meg magas "modern" épületek. Az is megdöbbentő volt, hogy a többtízemeletes lakóházak ablakai mind bevoltak rácsozva. Ez sokat elmond a betöréses bűntettek számának nagyságrendjéről.
Node miután minket már várt az előre leszervezett taxi, amivel egy rövid megálló után rögtön a keleti buszpályaudvarra mentünk, nem sokat láttunk a városból. A buszpályaudvaron rögtön megtaláltuk azt a busztársaságot, amivel Ciudad Bolivárba utaztunk kb 10 órán keresztül. Maga a busz nagyon kényelmes volt, szinte fekvő állapotra lehetett állítani a székeket. A klíma ellentétben alkalmas volt mélyhűtőtt húsok tartós szállítására. Node minket ez csak annyiban zavart, hogy baromira fáztunk. Vártuk a kalandot. A buszjegy 45.000 bolivarba került.
Reggel 5-kor érkeztünk Ciudad Bolivárba, egy régi spanyol orinocói kikötővárosba. Kb. 300-400 ezren laknak itt és elég hangosan hallgatják a latin zenét. Eltaxiztunk az egyetlen domb tetején található Hotel La Cumbre-ba, ahol egy kis várakozás után (felkeltek) megkaptuk a szobánkat. Maga a szálloda elég chill-outos hangulatú, nagyon hangulatos bárral és medencével rendelkezik egyedülálló kilátással az Orinocó folyóra. Ajánlom mindenkinek, ez talán a legeurópaibb hely ebben a városban, tehát az asszimilálódáshoz jó kiindulópont volt.
képek:
1. épülő új híd Caracas es a reptér között
2. Caracas
3. nyomornegyed (barrio)
4. Ciudad Bolivar Hotel La Cumbre
5. ugyanitt naplemente
6. ugyanitt kilátás a bárteraszról az Orinocó folyóra
Nagyon jó olvasni, hogy sikerrel jártál kint és sok szép élményben volt részed. Azt hiszem, Caracas nekem is csak egy-két-három napos lesz, mert maradok a tengerparti nyaralásomnál. Caracasba nem nagyon van miért maradni. Csak találkozom néhány baráttal. Végül is úgy néz ki, hogy egy filmes (operatőr) barátom is elkísér az utazásomra és nem kell egyedül utaznom. Egyelőre még nem mondott biztos választ, de majd ajálom neki a leírásodat és talán végérvényesen eldönti, hogy jön.
Majd a képeket is meglesem ha felteszel. Végül is mennyiből sikerült kihozni az egészet? Belefért a kertedbe, vagy többe került? Milyen volt búvárkodni? Írtad, hogy azt is szeretnétek!
Mostanság kevés időm van idejárni, de azért benézek.
Azt hiszem az én uticélom: Puerto La Cruz vagy valahol arra felé, lesz végül is. Azután lehet, hogy nem leszek 3 hetet Venezuelában, mert meghívott egy Mexico-i barátom is és lehet, hogy átutazom Mexico-ba. Meglátom mennyi lenne a repcsijegy, ha úgy mennék: Bp-CCS-Mexico-Bp. Szeretném Mexico-t is látni. Majd attól is függ, hogy egyedül megyek vagy sem.
San Cristóbal-ba kaptam meghívást, de azt most kihagyom, mert messze van a tengertől. Marad a levelezés.
Mégegyszer örülök, hogy jól sikerült az utazásod. Nekem még van időm. Majd szeptemberben utazom. Az útlevelem már készen van, a múlt héten kaptam meg.
Röviden annyi, hogy Venezuela nagyon sokoldalú mind a táj mind az embereket illetően. Sokkal több időt el lehet itt tölteni mint 3 hét. Bár ez sok helyen így van...
A 3 hét alatt 12 különböző helyen laktunk és 2 éjszakát töltöttünk buszon, tehát úgy érzem a maximumot kihoztuk az utzásból. Jó fársztó is volt 1x-2x.
A távolsági luxusbuszokon rendszeresen megfáztunk, hiába készültünk hálózsákkal meg csomó ruhával, egyszerűen szivatják a népet a 15 fokra lehűtött "luxussal". Azt is tudom, hogy a venézek sem szeretik annyira a mélyhűtős utazást, prüszköltek és köhögtek ők is rendesen. Voltak nálunk sokkal felkészültebb utazók, akik sapkában és sálban, meg kesztyűben utaztak. Ezeket a ruhaneműket csak a Pico Humbolton kell használni 5000 méter magasan és a távolsági buszokon. Őrültek!
Venezuela nagyrésze egyébként abszolút nem veszélyes az utazás szempontjából. Caracas, meg 1-2 nagyváros lehet a kivétel. Caracasban megszálltunk utolsó napon egy elég jó szállodában a Central Park felett a domboldalon. Ott voltam olyan bátor és sétáltam egy nagyot egyedül, de megdöbbentő volt az a betörés elleni védekezés, amit egyébként addig csak itt láttam az országban. Mindenhol magas falak, utána erős rácsok, majd áram a kerítés tetején. Mindenhol. No meg van egy csomó "nyomornegyed" Caracasban. Csak itt láttam koldusokat, guberálókat és félelmetes alakokat. Tehát ha valaki a venézekhez ellátogat akkor Caracast hagyja ki, úgysincsen semmi lényeges látnivaló. Az ország többi része sokkal gyönyörűbb minthogy itt töltse valaki drága idejét.
Utunk során az alábbi helyeken jártunk:
Caracas - Ciudad Bolivar - La Paragua - Canaima - Angel Falls - Ciudad Bloivar - Tucupita - Delta Orinoco - Pedernales - Irapa - Mochima - Puerto La Cruz - Merida és környéke - Catatumbo - Merida - Los Roques szigetek - Caracas.
A közlekedés országon belül zseniálisan egyszerű, szinte bárhonnan bármikor tudsz utazni "por puestokkal" (öreg el caminok), illetve buszok is sűrűn járnak mindenfelé. Sehol senki nem akart átverni, mindig az előre megállapodott összeget fizettük a végén és mindig azt kaptuk ami a megállapodás tárgya volt. Az éttermekben a borravalóval sem kell gondot okozni magadnak, mindenhol alapból felszámolják a 10%-ot :-).
Az ország nagyrésze egyébként meglehetősen olcsó(10-20%-al olcsóbb mint itthon). Ezalól kivételt képeznek a vezetett túrák és Los Roques szigetek. Los Roqueson viszont némi szerencsénk is volt, mert találtunk kb 40 dolocsiért szállást két főre egy családnál (ennek a duplája szokott lenni) és a retúr repjegyetet is meglepő 115 dolcsiért vettük. Los Roques álomszép, tele van fehérhomokos dűne jelleggű strandokkal és sekély, azúrkék vizű öblökkel. Itt voltunk a helyiek álatal csupán a "világ legszebb strandjának" titulált strandon is, ami mindent elmond. Kb 10-en voltak itt rajtunk kívül. A szigetekre egyébként jellemző, hogy nincsen sok túrista. Az 1100 fős lakosság mellett 500 vendégágy van.
Majd jönnek a fotók is.
Spanyoltudás nélkül is jól boldogultunk, bár lényegesen jobb lett volna, ha tudtunk volna spanyolul, mert angolul nem sokan beszélnek. A számokat jól megtanultuk, így az alkudozás is működött.
Amin egy kicsit megdöbbentem az az emberek hozzáállása volt Chavezhez. Egy negatív véleményt nem hallottam róla, még a meridai egyetemistáktól sem. Kezdem megérteni a 60%-os választási eredményt...
Rio de Janeiro - Fidel Castro az életéért harcol - jelentette ki Hugo Chávez venezuelai elnök, aki bízik a kubai vezető felépülésében. Chávez a Rio de Janeiróban tartott beszédében úgy fogalmazott, hogy Fidel Castro ismét a Sierra Maestrában van, és az életéért harcol”.
Ezzel azokra a csatákra utalt, amelyet az ötvenes években vívott Castro harcostársaival a Sierra Maestra hegységben.
A Castro nagy csodálójának tekintett Chávez elmondta, hogy a napokban telefonon fél órán át beszélt Fidellel. Castro azt mondta neki, hogy lassú a gyógyulása.
Bízunk abban, hogy Fidel teljesen felépül. Nem tudom, hogy mikor hal meg, de bárcsak élne még 80 évet vagy 100 évet” - jelentette ki Chávez.
Itt a helyzet nagyon forro, mar ami az idojarast illeti. Amugy mindenki happy es szeretik a turistakat is. Senki nem bant senkit, sot inkabb segitokeszek es baratsagosak.
Megjartuk Ciudad Bolivart, La Paraguat, Canaimat, Salto Angelot, Tucupitat, Delta Orinocot, Waraoknal aludtunk, Pedernalesbol athajoztunk Irapaba egy halaszhajoval, jartunk Mochimaba es most indulunk Meridaba.
Tok jo ez az orszag, nekem tetszik. Eljen Chavez :-)
Sziasztok! Etus! Mit tudsz a mostani helyzetről? Hallottam, hogy megszigorították vagy fogják az utazásokat külföldre?! Egy csomó változtatást akar a Chavez bevezetni? Mit tudsz? Igaz? Kaptam egy szomorú levelet a barátomtól. Elég riasztó!
Etuska! Hogy vagytok? Mi újság van felétek? Munka? Gondolom sok van. Milyen az idő? Esik sokat, vagy szárazabb az idő ilyenkor?
A jövőhéten beadom az útlevél kérelmem, mert lejár.
Van-e már valami változás ott kint? Mennyire viselte meg az embereket a választási csalódás. Találtam néhány érdekes képet egy venezuelai forumon. A leszakadt híd, azután egy érdekes kép: az személyiigazolvány? Csak úgy hamisítják? Érdekes? Azután az útburkolatra felfestik, hogy ,,lassan"! Tetszik! Talán ott az út vége?
Találtam néhány érdekes képet egy venezuelai forumon.
