Még egyszer. Az író István és Koppány konfliktusát más dimenzióba helyezte.....és ezzel meghamisította. Ez szíve joga, végülis egy művészi alkotásnak nem témája a történelmi hűség. Viszont a nézőknek tudni kell, hogy az író alkotása egy fikció.
Ezután már beszélhetünk arról, hogy az író által felvetett - nem létezett - történelmi konfliktusra milyen válaszokat lehet adni.
És az 1983-as válasz egy felmagasztosulás érzése volt, (új nemzet születése) Alföldi válasza meg egy letargikus, depressziós hamis, alkalmasint provokatív, a mai magyar nemzetet sértő válasz volt.
Érdekes, Szörényi látott. Most akkor ő egy, a darabbal maximálisan egyetértő etalon, vagy egy szenilis vénember, aki még egy SS-egyenruhát sem ismer fel a színpadon?
" Nem ez a darab egyik dilemmája? ("idegeneket hív amagyarok ellen segítségül")"
Igen, ezen a ponton találkozik Szörényi, meg Alföldi értelmezése. Mindketten így látják.
Rosszul látják mindketten, teszem hozzá.
Szent István idegenek segítségével biztosította a magyarság fennmaradását. Vagyis épphogy nem a magyarok ellen, hanem a magyarokért használta fel az idegen erőt.
Ez a valós történelmi igazság.
A történelemről általában beszélni messzire vinne, most a darabról: rosszul látják mindketten, írod, de valahogy látják - a közönség meg eszerint kétféleképpen látja: 83-ban megdicsőülve, 2013-ban összetörve: ugyanazt. Mert Szörényi-Bródy akkor is ugyanezt mondta (mint írod: rosszul), hoy lehet hogy akkor a darabnak nem volt negatív visszhangja?
Érdekes mondjuk Koppány vízióját rávetíteni az ország mai megosztottságára, hisz ő mondja, hogy HA maradt volna nála a hatalom, kevésbé drasztikus térítéssel, kevesebb idegennel, akkor a megosztotság is (feltételezi ő) kisebb lett volna, dicső módon alakulminden ("Dózsa lesz György királyunk", "nagyhatalom századokon át"). A darab egyik üzenete (akkor és most is), hogy a a választott út véresnek, nemzet-fogyasztónak, ellenségeskedőnek bizonyult... Ezért meglepő nekem a korabeli finálé dicső és felemelő volta.
Ez előbb még nem tudtál pöttyöket feltételezni se, alakulsz.... :)
"SS-jelvények nélküli német katonai egyenruhába van bújtatva"
Nem lehet, hogy mindezt csak az látja, aki ezt akarja látni? :)
Én nem láttam SS egyenruhát a színpadon. Ezer egyszerű módja lett volna, hogy egyértelműen azzá tegyék, de nem tették. Vélhetően pont azért, hogy mindenki beleláthassa a mumusait.
"Valóbanez az egyetlen út - megéri ezt megpróbálni ha az ország felét ki kell hozzá irtani, ha ez ennyi vérrel jár?"
Azért azt látni kell, hogy a konkrét események zajlása közepette nem ezek foglalkoztatják a történelmi szereplőket. Koppány a pogány ideológiát akarta felhasználni a hatalom megszerzéséhez, Szt István meg a keresztény ideológiát használta fel a hatalma biztosításához. István tett a jó lóra. Ez történt dióhéjban. Kettejük konfliktusa a hatalmi harcban olyan mértékig elmérgesedett, hogy sok áldozattal, végül Koppány felnégyelésével járt.
Vagyis. Távolról sem kell azt hinni, hogy Istvánt csakis a keresztény hitnek tüzzel-vassal a magyarságra erőltetése érdekelte, mozgatta. Ugyanígy Koppányról is nyugodtan feltételezheted, hogy a királyi koronáért simán áttért volna a keresztény hitre.
Volt egy hatalmi harc, ahol István lefoglalta a keresztény térfelet, Koppány meg azt hitte, hogy a pogányság van olyan erős, mint a kereszténység, ezért ott keresett támaszt a trónért való harcához. És valószinűleg jól mérte fel Koppány az erőviszonyokat, csak épp azzal nem számolt, hogy neki nem lehet külföldi segítsége, Istvánnak viszont természetesen meg volt adva a külföldi támogatás. Így már Koppány eleve a vesztes oldalon találta magát.
Szöréyi Levente viszont sajnálja ezt a pogány világot. Mintha mi most a lóvasút hiányát sajnálnánk. Hülyeség. Az volt, elmúlt, kész.
"Kérdem Leventétől: az jobb lett volna? Vagy van annyira hülye, hogy azt hiszi, hogy egy pogány ország fennmaradhatott volna az identitását megőrizve Európa közepén? "
Ez a barab már 83-ban se volt színpozitív. Még nekem se, aki akkoriban még úttörő voltam... :)
Más kérdés, hogy ott a zenei élmény (egy igen jó lemezfelvétel) sok mindent feledtetni tudott az emberrel, és amolyan magyaros sírva vigadósan csak fel lehetett oldódni az egészben.
Alföldi meg modern színházat csinált, a modern színház meg nem feltétlenül katarzist akar, ugyanis az nem használ a gondolkodásnak. De mindezt tetszettek tanulni érettségi előtt... :)
És azok az apró piros pöttyök rajta? Messziről egészen pirossá teszik azt az alapvetően zöld táskát...:)
Szóval: antinacionalista a a "bálványdöngetés" (magyar nemzeti szimbólumok, történelem) miatt (rozsdás korona, Gizella mint házasságszédelgő, főurak gúnyos bocskaiba öltöztetése, a moslékzabáló őseink, stb., stb.), antifasiszta meg a nácizás miatt, amit ugye akkor is elitélünk, ha az csak SS-jelvények nélküli német katonai egyenruhába van bújtatva.
" Nem ez a darab egyik dilemmája? ("idegeneket hív amagyarok ellen segítségül")"
Igen, ezen a ponton találkozik Szörényi, meg Alföldi értelmezése. Mindketten így látják.
Rosszul látják mindketten, teszem hozzá.
Szent István idegenek segítségével biztosította a magyarság fennmaradását. Vagyis épphogy nem a magyarok ellen, hanem a magyarokért használta fel az idegen erőt.
Ez a valós történelmi igazság.
Szt István nélkül (pl. Koppány győzelme esetén) idegen hadak keresztes hadjárat keretében takarítottak volna le bennünket (a magyarságot) a térképről.
Kérdem Leventétől: az jobb lett volna? Vagy van annyira hülye, hogy azt hiszi, hogy egy pogány ország fennmaradhatott volna az identitását megőrizve Európa közepén?
Nos, a valós történelmi helyzet ismeretében bizony a "felkelt a mi napunk" szó szerint érthető, a maga teljes magasztosságában.
Én úgy gondolom, hogy Alföldi ilyen mélységekbe nem ment le - megelégedett a ballib toposzok színre vitelével (egy kis nácizással, kersztény- és nacionalistaellenességel megfűszerezve), oszt jó napt.
"1983-ban a katarzis élményével távoztak a nézők, most meg csupa negatív érzelemmel." - így van, ennek az okaira, a különbségekre kérdezek rá: miért ez az érzés, hisz a szöveg végig ugyanaz, az "idegeneket hív"-tól kezdve az "elkésett békevágyig", a Gizellával kokettáló főúrig (Koppány szájából), tehát engem az ilyen tömör megállapításokon túl az okok érdekelnek. Ha azt meg tudod fogalmazni hogy "ég és föld", akkor nyilván ennek az okait is - mert az én szememben csak hangsúlybeliek, a fő üzenet ugyanaz mindkettőben: megosztottság, a véráldozat vállalásának dilemmája a TALÁN jobb jövőért, István kétségei, az ünneplés a halottak árnyékában (a felnégyelés megfélemlítése után).
És azért, mert dogmatikusan bélyegezzük egymást "hazaárulónak" meg "fasisztának"...
Akár ennek is lehet az analógiája a "pogány itt mindenki, ki velem van és nem Istvánnal"
Vagy ahogy Sarolt rögtön árulásnak tekinti a magyar múltra való emlékezést, sőt még Réka kérését is, hogy tisztességgel eltemessék apját...
De a másik irányban is megvan ez, ahogy István szemére veti Koppány, hogy "idegeneket hív magyarok ellen segítségül". Vagy a kereszténység "idegen zabolának" minősítése annak is lehet analógiája, hogy az EU-t Magyarország "gyarmatosításával" vádolják.
Lehet, ha Koppány győz, a magyarság egy tömbben marad itt a Kárpát-medencében, idegen befolyás nuku - nade akkor Alföldi sem rendezhette volna meg ezt a darabot se így, se úgy.
A különbségre azért kérdezek rá, mert az akkoriban is, a mostaniban is végig ott volt az alapkérdés: Valóban ez az egyetlen út - megéri ezt megpróbálni ha az ország felét ki kell hozzá irtani, ha ez ennyi vérrel jár? - ha Koppányt felnégyelve kell kitűzni 4 várfalra: máskülönben hiszen az ország legalább fele (már aki életben maradt) nem fogadná el, nem hódolna be.
Értem tehát az üzenetet - a kérdésem hogy nem ugyanaz volt-e a 83-asban mint a mostaniban a dilemma, még ha kis hangsúlykülönbséggel is?
Nnnna, Alföldi rendezésében ilyen gondolatok nem merülnek fel az emberben. A magasztos gondolatmenet, érzelmek helyett egészen más, mondjuk ki, bicskanyitogató gondolatok kavarogtak bennem. Ezért volt más az 1983-as előadás, mint a mostani.