Köszönöm a megnyugtató választ, s elnézést a laikusságomból fakadó kavarásért :) Mindig tanul az ember a gépészetről, főleg, ha nem ez az alap szakmája.
Visszamegyek read-only módba, de még lehet, hogy később felvetek kérdéseket!
A csövek hosszával, illetve a kanyarok számával (egyenértékű csőhossz) romlik a hatásfoka. Mint a kerti slag, minél hoszabb...
Ha rendesen szigetelve van, és nem a 6mm-es gyári szigetelt csőre gondolok, akkor nem. Ha hozzáért a telepítő, eleve jól csinálja. Csak annyit csökken a teljesítmény, hogy 0 fokban a gyári szigetelés 45 fokos, a jó megoldás meg +5.
Minden (felesleges) méter cső, bármi is megy rajta, veszteség.
A beltérben menő csövek a helységet fűtik, hűtik, szerinted az mekkora veszteség? Persze helység kérdése. De a szigetelés mindenhol segít.
Próbálok ideális helyet találni a hőszivattyúnak (kültéri és beltéri).
1, Befolyásolja-e a hőszivattyú teljesítményét a beltéri és a kültéri közötti gázcső hossza?
2, Gondot okozna-e az, ha a gázcsőből kb. 1,5 méter a szabadban menne, ez miatt csökken-e a teljesítmény, COP?
3, Mire kell törekedni, hogy a gázcső hossza legyen minél rövidebb vagy az beltéri (puffer) és az osztó közötti távolság, azt tudom, hogy az a jó ha mindkettő a lehető legrövidebb, de melyikre kell jobban oda figyelni?
Próbálok, de nem egyszerű feladat itt a környéken ilyet találni. Megkérdezhetem, hogy ti az ország melyik részén tevékenykedtek?
Első sorban a neten tudok keresgélni, rengeteg hőszivattyút árusító oldal van, de hogy ezek közül melyik a megbízható, valószínűleg csak utólag derül ki.
A fűtésre használt klímám telepítéséhez is hónapokig keresgéltem, aztán az egyik fórumon találtam egy mindenki által dicsért forgalmazót/telepítőt, azt hittem milyen profik lesznek, aztán ideküldtek nekem 2 fiatal tanulót felszerelni, akik akkor látták először ezt a típust (sajnálom, hogy nem csináltam képeket a munkájukról mielőtt kijavítottam azokat).
Remélem hamarosan kiderül mi a probléma, mert én is szemezem ezzel a típussal, de egyenlőre még csak érdeklődöm, próbálok üzletet, illetve tapasztalt kivitelezőt találni Kecskemét környékén, eddig sikertelenül.
Ha egy gép időnként bizonytalan és nem teszi a dolgát, akkor egyszerűen hibás. (10-ből nyolcszor jó közel ugyanazon paraméterek mellett)
Nem kell mindenben keresni a hibát, mert már a hibák keresgetésével hetek mentek el mindenkinek aki benne volt erőn felül.
A gond egyszerűen annyi, hogy ha egy hőszivattyú nem elindul, akkor mindenki hárít és nem a javításra fókuszál, hanem arra, hogy ki lehet a hibás.
Az automatika is igyekszik a hőszivattyú kedvére tenni, optimalizálni.
Nem a túlbonyolítás miatt. A vezérlés maximális finomítása is azért kellett, hogy kijöjjön a hőszivattyú hibája.
Lehet ezen okoskodni, de zárjuk le és kiderül javít-e a helyzeten a kültéri alaplap cseréje.
Az alap vezérlés inkább arra indult, hogy lehető legkevesebb legyen a ki-be kapcsolás, ha kevés lenne a kért fűtési igény, akkor ne induljon el addig, ameddig nem jön össze annyi, hogy a gép legalsó modulálási értéken tudjon menni kikapcsolás nélkül.
Ha pedig sok az igény, akkor addig késleltesse ugyanazon helyiségek második (pl. mennyezet) hőleadó felületének az indulását, ameddig nem tud a gép magasabb előremenővel dolgozni.
Ha rám gondolsz akkor nem teljesen pontos amit írtál!
Nincs t-cap-em hanem r32-es j szériás a gép.
Illetve nem akarok azon spórolni, hogy nappal menjen csak a gép. Sőt jellemzően pont nem nappal megy a gépünk.
Reggel 6:30-ra van kérve a programban a 23C. Ami a loxone-nál azt jelenti, hogy 6:30-ra megcsinálja a kért hőfokot. Tehát valamikor 4 és 5h között kezd fűteni és nem napközben.
Reggelre -10C-ban sem hűl 22,5C alá egyik helyiség sem tehát 0,5C-ot kell emelnie vagy annyit sem. 21h után 22,5C a "takarék" hőmérséklet.
"" Némelyek már tudományos szintre emelték a készülék folyamatos figyelését és b@sztatását. ""
A Te rendszerednél ami folyamatos hötermelést és fogyasztást végez , az okos termosztátok és a HMV vezérlése végzik azt a munkát , amit a topiktársnál igyekeznek okos vezérléssel megoldani .
Csak egy hatalmas különbség van a két rendszer között !
A topiktárs azon szeretne villamos energiát megtakarítani , hogy a nappali melegebb kinti hömérsékletet szeretné erre a célra kihasználni . Ezért okoskodtam én is , hogy az ilyen rendszernél sajnos olyan vezérlés kell , ami igyekszik az igényeknek megfelelö módon biztosítani a höellátást de úgy , hogy a höszipka is normál üzemmódban dolgozhasson . Ha a topiktársunk hagyná folyamatos üzemben a gépét , akkor lehet , hogy miután utolérné magát a gép a höenergia elöállításában az igényeknek megfelelöen , akkor a " hiba " is megszünne.
A gyártó szerint a T-CAP képes egészen -15°C kinti hömérsékletig biztosítani a 8kw-os teljesítményt . Ilyen állapotban is a COP 2,5 . Akkor mekkora az az energiamegtakarítás ? Érdemes végette a gépet kínozni ?
Oké, nem az a helyzet, mint ami az első leírásodból kitűnt (csodálkoztam is, hogyan működhet egyáltalán), mert nem a hidrováltó előtt van közösítve a két hőtermelő, hanem utána! Maradhat ebben a formában. Egyébként a függőleges a hidrováltó, a vízszintes egy nyomáskülönbség nélküli osztó.
A puffernél a hőfokesés elkerülhetetlen, mindig van keveredés még ha pont szembe lehet kötni a csöveket, akkor is. Ha túl nagy a hőfokesés, akkor az arra is visszavezethető, hogy nagyobb a hőleadó kör térfogatárama, mint amit a hőszivattyú ad a primer oldalon, ezért van visszakeverés a szekunder kör visszatérőjéből.
Nekem Daikin van.8Kw.230L HMV tárolóval.Most a -10C fokokban direkte megnéztem a villany fogyasztásomat.Mást nem néztem, mert a többi különösebben nem érdekel.107 nm ház.23C a hőmérséklet.48C a HMV.Helyiségenként szabályozva termosztáttal,NGBS felügyeleti rendszer .12-14Kw a napi fogyasztás villanyóránál mérve. Semmi extra nincs. Nincs külső hőmérséklet követés, nincs napi, vagy heti program.Fix 35 C fűtő víz van beállítva és nincsenek piszkálva az okos NGBS termosztátok.
Érdeklődve olvasgatom az itteni hozzászólásokat.Némelyek már tudományos szintre emelték a készülék folyamatos figyelését és b@sztatását. Szerintem ha jól be van állítva akkor egyszerűen csak hagyni kell,hogy tegye a dolgát minél egyszerűbben.
Furcsa hiba, Panasonic kellene laptoppal, nézzék mit csinál.
Hűtőközeg nem kevés benne? Nyomásokat és hőmérsékleteket nézte valaki, amikor kiáll? Ebből el lehetne indulni, telepítő nézzen már nyomás,t hőmérsékletet, Delta T-t.
Mivel nem üzemszerű a működése, ha a telepítő nem tud/ tudása nincs megnézni, mit is csinál a hőszipka, marad a Panasonic szerviz...
Köszönöm a válaszod és Peterch-nek is. Találtam egy régebbi képet, még hsz előttről. Ezen látszanak a csövezések, remélem. Ezt csatolom, lejjebb. Berajzoltam, hogy hová illesztették a hőszivattyúsok a pufferből bemenő és pufferbe visszatérő csövezést.
Ami még fontos lehet a megértéshez: a képen még csak sima gázkazános rendszerünk volt: a kép bal alsó sarkában a piros és kék csövezések kapcsolódtak a gázkazánhoz. A képre nézve elbizonytalanodtam, hogy valójában milyen komponenseim vannak a rendszerben (S bocsánat a laikusságomért): eddig azt gondoltam, hogy a hidrováltóm az a vízszintes szigetelt doboz, a jobb felső sarokban. Viszont a kép bal oldalán, rögtön a gázkazánból bejövő víz után függőelegesen egy Vaillant-os fekete dobozt látok, ami szintén hidrováltónak tűnik (?) (levegőztető szelep a tetején: elnézést a wc-papír tekercsért: kis magyar gépészvalóság:)). A gépészünk nem arról volt híres, hogy elmagyarázta volna, mi mire jó, én pedig még nem kérdeztem akkor. A csövezés nem biztos, hogy jól látszik: a fekete végűek vannak a viszintes fekete dobozba kötve, a ház fűtési köreihez menő 4db matricázott fémszínű az mögötte megy el.
(s lehet, hogy veszek egy mély levegőt és szétkapom a szigetelést, hogy megnézzem, mi van a vízszintes doboz mögött)
A hőszivattyú beszerelésekor nekem fontos volt, hogy bivalens rendszerem legyen, s át tudjak kapcsolni gázkazánra vész esetén. Kézzel rajzoltam, hogy a pufferből jövő csövek hogyan kapcsolódnak a régi rendszerhez. Most is tudna úgy menni, hogy a gázkazán fűt: már volt rá pékda, mikor teszteltem. Olyankor a pufferig áttolta a 40 fokos vizet (a rendszer a keverőszeleppel 40 fokot enged max).
Hőmérsékletek: hőszivattyú kilépő kb 35 fok, s utána amit látok, az a fűtési kör előremenő (hidrováltó után), az kb 30-32 fok (ami kb ugyanaz, mint a pufferben) az emeleti körben, s 29-30 fok a fszt előremenő körben (ez általában kisebb, amit szintén nem értek: ha elvileg ugyanabból a pufferből szív). Visszatérő ágon kb 28 fok az emeleti, de 29-30 fok a fszt (ami szintén necces nekem, mintha alig adna le hőt). A képen a job felső sarokban lévő 4 csövön vannak a hőmérők, scak ez már nem látszik a képen.
Hőszivattyú szabályozás: ebben sem biztos, hogy profi vagyok. A 35 fok kimenő fok beállításán kívül mást nem állítok a hsz-on. A szobánkénti termosztátok vezérlik a fűtést: ha van fűtési igény, akkor általában a hsz is megy. Naponta mostanában többször is megnézem, s szerintem folyamatosan megy, szinte 0-24. Nagyobb melegben látom, hogy néha a külső egység áll. A Daikin beltérin nem látom, hogy hol lehetne megnézni, mennyit kapcsolgat (láttam, másnak Pana van, ott ezt mutatja). Remélem erre gondoltál.
A Zubadan-okba lehet tenni SD kártyát, ahova gondolom többet közt ezt is logolja. Szinte kizártnak tartom, hogy a Panába ne lenne valami, ahol enne az egésznek nyoma van. Nézte ezt már esetleg valaki? A logokból nem derűl ki valami? (Már ha van.)
