Szerintem az idióta EU politikusok az IMF-fel karöltve borzalmas idiótaságokat csinálnak, az EKB pedig már összemosódott velük, minden ostoba politikus döntést támogatnak és még rá is licitálnak (lásd korlátlan állampapír vásárlás). Ennyit a független jegybankról...
"Aha,tehát a jegybank működésének nincsen hatása a gazdaságra."
Én ezt természetesen nem állítottam. Nagyobb monetáris bázis több banki hitelezést tesz lehetővé. Vagy szerinted a repo hogyan hat a gazdaságra?
Az alapokkal sem vagy tisztában, de osztod az észt.
"10% árfolyamveszteség 10% veszteség a forintban hitelt adónak,ha átváltja a pénzét euróra,miközben csökken az árfolyam."
Jé, korábban még mást írtál. Pontosan ezt:
"Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét"
A jó része az a 10%. Aha.
"Ellenben a jegybank Ha viszont nincsen elég forint a piacon,akkor a kereslet csökken a valuta iránt-a forint árfolyama erősödik.
Tehát a jegybank közreműködése nélkül nem lehet hiperinflációt csinálni."
Bocs, de nem sikerül követnem ezeket már. Önmagadat cáfolod a hozzászólásaiddal, olyan jegybanki műveletekről írsz, amik nem léteznek, folyamatosan a számba adsz dolgokat, amit nem mondtam.
Állandóan a mérnökökkel jösz, de semmi logika sincsen a hozzászólásaidban. De sajnos ezt sem fogod megérteni :)
Ilyen jegybanki művelet nincsen. A jegybank csak a jegybankpénz állományát képesek növelni. A gazdaságban keringő pénzmennyiség a banki hitelezés függvénye.
Aha,tehát a jegybank működésének nincsen hatása a gazdaságra.
Akkor pontosan miért is létezik?
A többi, amit írsz is teljes ellentmondás. Hogyan értetted azt, hogy a külföldi befektetők átváltják a pénzüket és nagy veszteséget szenvednek? Ezt csak úgy érthetted, hogy az ország valutája leértékelődik. Ez pedig nagyon komoly inflációval jár függetlenül a jegybanktól.
10% árfolyamveszteség 10% veszteség a forintban hitelt adónak,ha átváltja a pénzét euróra,miközben csökken az árfolyam.
Ellenben a jegybank Ha viszont nincsen elég forint a piacon,akkor a kereslet csökken a valuta iránt-a forint árfolyama erősödik.
Tehát a jegybank közreműködése nélkül nem lehet hiperinflációt csinálni.
"Nem,a bank letétbe teheti az állampapírt,amiért cserébe hitelt kap a jegybanktól."
Ilyen jegybanki művelet nincsen. A jegybank csak a jegybankpénz állományát képesek növelni. A gazdaságban keringő pénzmennyiség a banki hitelezés függvénye.
A többi, amit írsz is teljes ellentmondás. Hogyan értetted azt, hogy a külföldi befektetők átváltják a pénzüket és nagy veszteséget szenvednek? Ezt csak úgy érthetted, hogy az ország valutája leértékelődik. Ez pedig nagyon komoly inflációval jár függetlenül a jegybanktól.
A repot akartad ezzel leírni? Ha a jegybank a banktól állampapírt vásárol, akkor a bank a jegybanki tartalékát növeli, mint már írtam.
Nem,a bank letétbe teheti az állampapírt,amiért cserébe hitelt kap a jegybanktól.
Te írtad az előbb, hogy a befektetők a átváltják a pénzüket és ezzel nagy veszteséget szenvednek. Ez csak úgy lehet, ha az ország valutája jelentősen leértékelődik. Ez pedig hiperinflációval jár egy spanyol vagy görög méretű nyílt gazdaságú ország esetén.
ennek feltétele,hogy a jegybank exponenciális mennyiségbe nyomja a pénzt a rendszerbe.Ehhez pedig nem a külföldi befektetők kellenek,hanem a jegybank.
A repot akartad ezzel leírni? Ha a jegybank a banktól állampapírt vásárol, akkor a bank a jegybanki tartalékát növeli, mint már írtam.
"Mitől lenne hiperinfláció?"
Te írtad az előbb, hogy a befektetők a átváltják a pénzüket és ezzel nagy veszteséget szenvednek. Ez csak úgy lehet, ha az ország valutája jelentősen leértékelődik. Ez pedig hiperinflációval jár egy spanyol vagy görög méretű nyílt gazdaságú ország esetén.
Ha repoval állampapírt vásárol a jegybank, akkor a bankok jegybanki tartalékai növekednek. Ebből nem lehet állampapírt vásárolni. Úgyhogy csiszolj még az elméleten, ugyanis a repo max. a meglévő banki állampapírállomány felvásárlására szolgálhat, az ellenoldalból pedig törvényszerűen a jegybanki tartalék nő.
Ha repoval állampapírt vásárol a jegybank, akkor a bankok jegybanki tartalékai növekednek. Ebből nem lehet állampapírt vásárolni. Úgyhogy csiszolj még az elméleten, ugyanis a repo max. a meglévő banki állampapírállomány felvásárlására szolgálhat, az ellenoldalból pedig törvényszerűen a jegybanki tartalék nő.
"Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét"
Ezt úgy érted, hogy a valuta leértékelődik és hiperinfláció lesz? Fantasztikus kiút, tényleg.
"Ha eladod az országon belül,akkor a jegybank likviditásbővítéssel fel tudja szívni az állampapírokat."
Nem tudja, leírtam az előbb.
"Vagyis ha az illető valutában van a pénzed,akkor az árfolyam csökkenése pl. nem fog arra sarkalni,hogy ad el a papírjaidat."
50% infláció mellett csak látod a pénzed elértéktelenedését.
Kifejthetnéd, hogyan kaphatnak a jegybanktól pénzt a bankok.
És azt is, hogy miután a külföldiek eladták az állampapírjaikat, mit kezdenek a kapott pénzzel. És azt is elmondhatnád, miért csak a külföldiek adnák el az állampapírjaikat. Mi a különbség ilyn szempontból a belföldi és külfoldi befektetők között?
Repóval.
Átváltják valutára,és elvesztik a pénzük jó részét
Ha eladod az államkötvényeket akkor mibe tartod a pénzedet?Nem kamatozó bankbetétbe?
Ha eladod az országon belül,akkor a jegybank likviditásbővítéssel fel tudja szívni az állampapírokat.
Ha külföldre adod el,akkor realizálod az árfolyam veszteséget.
Vagyis ha az illető valutában van a pénzed,akkor az árfolyam csökkenése pl. nem fog arra sarkalni,hogy ad el a papírjaidat.
"az ország jegybankjától kapott pénzből a hazai bankok olcsón meg tudják venni a külföldiek által eladott papírokat."
Kifejthetnéd, hogyan kaphatnak a jegybanktól pénzt a bankok.
És azt is, hogy miután a külföldiek eladták az állampapírjaikat, mit kezdenek a kapott pénzzel. És azt is elmondhatnád, miért csak a külföldiek adnák el az állampapírjaikat. Mi a különbség ilyn szempontból a belföldi és külfoldi befektetők között?
Egyébként saját vaultában is el lehet adósodni külföld felé. Az ugyan jobb, de ha pánik van, akkor úgyis omlik a valuta.
Itt van a különbség.
Ha a külföldi valutában adósodik el az ország,akkor ha bedől minden,akkor a valuta árfolyam elszaladásának kockázatát a hitel felvevők viselik,és pl. egy gazdasági visszaesés ezért négyzetesen fog hatni: csökken a bevétel,mellette a hitel törlesztő részlete is emelkedik.
Ellenben ha saját fizetőeszközben adósodik el,akkor a hitelező külföldi viseli a kockázatot.Vagyis ha beomlik a gazdaság,akkor a hitelt felvevők költségei nem emelkednek,illetve az ország jegybankjától kapott pénzből a hazai bankok olcsón meg tudják venni a külföldiek által eladott papírokat.
Vagyis itt a külföldiek buknak. Ez előzőben meg a hazaiak viselnek MINDEN kockázatot.
Mint a görögök most.
A germok 0 kockázatot viseltek,a spanyolok ellenben korlátlant.Lassan ez kezd is számukra kikristályozosni.
Spanyolország nem a megszorítások miatt van csődhelyzetben. El sem kezdődtek a megszorítások, amikor vészesen kezdtek emelkedni a spanyol hozamok. A bankrendszerük külső segítség nélkül összeomlóban, a gazdaságuk is elég szar állapotban, az éves hiányuk nagyon magas.
Pénzkibocsájtás nélkül a spanyol gazdaság folyamatosan megszorítási módban van.Első pillanattól kezdve.
És hány ország ment csődbe ezen idő alatt? Rengeteg, köztük számtalan olyan, amely költekezett.
Sok,olyanok,akik külső pénzben adósodtak el,és a hitelezők az adósság görgetéseként megszorításokat követeltek.Amelyek a gazdasági teljesítményt visszavetették,és végül csődöt hoztak.
"Annak millió cáfolata van,amit mondasz,de egyetlen olyan országot sem tudsz mutatni,ahol a megszorítás sikert hozott."
Erről beszélek, el sem olvasod, amit írok. Hol írtam, hogy pl. a görögöknél, spanyoloknál a megszorítás sikert hoz? Sehol.
"Az USA pl. nagyjából 100 éve adósodik el,és az eszmélés pillanata a mai napig nem jött el."
És hány ország ment csődbe ezen idő alatt? Rengeteg, köztük számtalan olyan, amely költekezett.
"Mennyi idő múlva jut csődbe japán?100-300 év?Esetleg 1000?"
Nem vagyok jós, de sokkal hamarabb fog. 10 éven belül a demográfiai folyamatokat is figyelembe véve.
"Mikor jut csődbe Spanyolország a megszorítások miatt?"
Spanyolország nem a megszorítások miatt van csődhelyzetben. El sem kezdődtek a megszorítások, amikor vészesen kezdtek emelkedni a spanyol hozamok. A bankrendszerük külső segítség nélkül összeomlóban, a gazdaságuk is elég szar állapotban, az éves hiányuk nagyon magas.
Egyébként pedig Japán adóssága 80%-ról 220%-ra nőtt ezen időszak alatt, a 20% QE elenyésző ehhez képest. Vagyis a japán hídépítést az államadósságot finanszírozók fizették, vagyis a japán emberek, nyugdíjalapok.
Persze ezt értelmezheted sikernek a 20 év alatt 0% körüli GDP növekedést, de az igazság órája majd akkor jön el, amikor a piac (=90%-ban a japánok maguk) nem fogja 1%-on hitelezni az államot.
A japán GDP 20%-a az összes QE 20 év alatt. Átlagban évi 1%.
Spanyolország csak bankmentésre kapott 100 mrd-ot az IMF-től, ami GDP arányosan 7%. Emellett az EKB is vásárolt már spanyol állampapírt és az IMF/ESM is jelentős összegeket fog adni hamarosan. Egy év leforgása alatt össze fog jönni 20% GDP arányosan. Vagyis a spanyolok egy év alatt kívülről fognak annyi segélyt kapni, mint amennyit japán "nyomtatott" 20 év alatt.
Egyébként hecsevel párszor megbeszéltük, hogy a QE közel sem olyan pénznyomtatás, mint amilyenre te gondolsz. A QE csak akkor igazi pénznyomtatás, ha banki hitelezéssel tásul, ami Japánra nem volt jellemző az elmúlt 20 évben.
Nem tűnt fel, hogy Japánban évtizedek óta stagnál a GDP és a QE minden, csak nem siker?
Vagyis kijelenthetjük,hogy összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van japán ,mint spanyoló.
Pl. az ingatlanpiaci buborék eldurranása után pár évvel nem volt 25%-os munkanélküliség.
Amit a japánok csinálnak,annak a neve strukturális változás.
Ami mostanában fejeződik be,lásd a veszteséges japán nagyvállalatokat
Nyomtathatsz annyi pénzt, amennyit akarsz, de több millió eladatlan lakás mellé úgysem fognak még pár milliót építeni. A probléma strutúrális és nem a pénzmennyiség a gond.
A gond a munkanélküliség.
Az,hogy a dolgozók mit csinálnak lényegtelen - japánban hidakat húztak fel a semmibe.
No, egy picit logikusan gondolkodva: 25% munkanélküliség egészen pontosan miben fogja segíteni a strukturális problémák megoldását?
Nem tűnt fel, hogy Japánban évtizedek óta stagnál a GDP és a QE minden, csak nem siker?
Az sem tűnt fel, hogy a Japán gazdaság a legkevésbé sem hasonlít a spanyolhoz?
Gondolom az sem tűnt fel, hogy Spanyolországban összeomlott a húzóiparág, az építőipar? Nyomtathatsz annyi pénzt, amennyit akarsz, de több millió eladatlan lakás mellé úgysem fognak még pár milliót építeni. A probléma strutúrális és nem a pénzmennyiség a gond.
De nyilván érvként újra le fogod írni, hogy nyomtatni kell a spanyoloknak Pesetát - persze az eu kilépés után.
Fordíjjuk meg a kérdést:Mitől központ világgazdaságilag japán,és periféria Spanyolország?
talán mivel japán nem mondott le egy nagy adag lócitromért cserébe a pénzkibocsátás jógáról,és hajlandó volt a gazdasági aktivitást magas szinten tartani,miközben visszavágta az importot?