Nagyon kell vigyázni azokra az emberekre, akiknek igazuk van. Például, nagy méltánytalanság, galádság sújtotta oket: elrabolták munkájuk gyümölcsét, szabadságukat, megölték kedvesüket, s mindezt jogtalanul cselekedték mohó, vagy aljas vagy kegyetlen emberek. Ezeknek az embereknek igazuk van, s úgy járnak a világban, mint a lángoló fáklya, vörhenyes vésztüzet hordoznak körül, a maguk kétségtelen igazságát. S kárpótlást akarnak, vagy bosszút akarnak, s néha maguk sem tudják, mit is akarnak? - csak történjen valami... Ezek a szerencsétlenek nagyon veszélyesek, mert igazuk van; minden ember veszélyes, akinek igaza van és tudja ezt.
A gyakorlatban csak a bűntudatos emberekkel lehet megvalósítani az együttélést, azokkal, akik rossz fát is tettek a tűzre, így vagy úgy, s ezt tudják. Ezekkel lehet működtetni a társadalmakat. A megsértettek, s azok, akiknek feltétlenül igazuk van, rosszabbak, mint az egykönyvű emberek. Mert ezeknek csak egy igazságuk van, s azt akarják, hogy az egész világ ezt az egyetlen igazságot, az ő méltatlan szenvedéseik igazságát szolgálja. Értelmi és érzelmi érvekkel egyáltalán nem lehet közeledni hozzájuk. Meg kell várni, amíg az idő kiszívja lelkükből az első fájdalom kígyómérgét. Akkor megnyugosznak. S egy napon ráeszmélnek, hogy ők, az igaztalanul üldözöttek és megkínzottak, igen, ők is felelősek mindazért, ami történt. Mindenki felelős azért, ami történik vele. Akkor vigasztald őket; ne előbb."
2008. jan. 31-i tárgyalásomon bíróm "vallomást" tett: "tévedett" a bíróság, amikor a jogalapi közbenső ítéletet követő kártalanítási perszakasz perszámát változatlanul hagyta, azt új perszámon kellett volna 2004-től folytatni. A 7.K.26.600/2000. sz. ügy 2008. jan. 31-et követően - hét és fél év után - menetközben csiholt új perszámon folytatódik. Utasításra! A végzés pontos szövegét még senki sem ismeri.
Töröm a fejem, mire jó ez. Mert valamire biztosan.
Arra tuti, hogy a letéti eljárás jogerős rendelkezését keresztbe verje:
"Egyidejűleg a fenti ügyekben hozott letéti elfogadó és kiutaló végzéseket akként módosítja, hogy a kiutalásról való rendelkezést mellőzi azzal. hogy arra csak azt követően kerül sor, ha a Pest Megyei Bíróság előtt folyamatban lévő 8.K.26.600/2000. számú ügy jogerősen befejeződik."
Amely egyszer már jogerősen befejeződött, kis- alig- éppenhogy stb. jogerővel.
Szinte látom, amint áprilisban az ügy befejeződik, a letéti bíróság megkapja az ítéletet, amelyen más perszám lesz mint a letéti végzésben. Megtagadja a kifizetést, ezzel megkísérli lenyúlni a dohányt, de legalábbis megfuttatni a felpereseket, ameddig ismét csak használja a letéti összegeket. Ki van ez találva!
De jó a perszám változás másra is. Pl. arra, hogy az EJEB előtt immár a MK hivatkozhat arra, hogy dehát ez nem egy ügy hanem kettő, miáltal a peridő 8 év helyett csak 2*4 lesz, és külön-külön nem lépi túl a hat évet, amely fölött szankcionál az EJEB. (Remélem, Baka András nem asszisztál ehhez.)
De jó a statisztika számára is: a bíróságokra évente tíz százalékkal több ügy érkezik - mondja Lomnici - miáltal több pénz szükségeltetik ennek az elszabadult állami monopolszervezetnek. Tessék, a mi perünk pl. legalább hat perszámot jelent, a jogalapi perszakasz vagy öt perszámon futott míg nem egyesítették, a letéti is vagy négyen. (Amit Lomnici mond, nyugodtan el lehet osztani mondjuk kettővel. De inkább hárommal.)
Elővettem a 2000-es letéti eljárás anyagát, feltárva belőle ezt az oly jellemző történetet:
2000-es kisajátítási határozatra hat tulajdonos nem vette át a kiutalt telekhányad-ellenértéket. Ezen összegek bírósági letétbe kerültek, külön-külön Pk. ügyszámon.
Miközben a kisajátítási határozat jogalapjának kérdésében szintén külön-külön perszámon csordogált ezen felperesek pere, a városi bíróság gondolt egyet, és a letéti eljárásokat 2001. március 06-án közös ügyszámra egyesítette. Nyilatkozta, hogy XY perének jogerős befejezését követően utalja ki a többiek letéti összegét is. Megfellebbeztem és mások is mondván, a felperesek pere nincs egyesítve, ezért más perében hozott jogerős bírósági döntés alapján a többiek letéti összegét nem lehet kiutalni. Félő volt, hogy precedens per alapján bukunk.
A megyei bíróság konstatálta, hogy tényleg nincsenek a perek egyesítve, és kirótta a 3000.- ft fellebbezési illetéket koponyánként. Vártuk, hogy a fellebbezésnek helyt ad.
A megyei bíróság a pereket 2001. szeptemberében egy perszámra egyesítette, majd elbírálta a 2001. márciusi letéti fellebbezéseket, elutasítva azokat.
"...Ugyanakkor a fellebbezések előterjesztését követően a közigazgatási perben bekövetkezett változás - a fellebbezők közigazgatási peres ügyeinek a 7.K.26.600/2000. számú ügyhöz történő egyesítése - folytán az elsőfokú bíróság végzése helytállóvá vált, a bíróság a tényállás felderítetlenségét és ezáltal a határozat megalapozatlanságát nem állapíthatta meg, ezért a megyei bíróság az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott határozatát a Pp. 259.§-a alapján alkalmazandó 253.§ (2) bekezdése szerint helybenhagyta.
Budapest, 2001. év október hó 10. napján"
És a fellebbezési illetékeket az állam benyelte. Mi lakoltunk, mert a városi bíróság a tényállást elfelejtette felderíteni.
A jogalap kérdésében a megyei bíróság 2001. szept. 25-i keltezéssel - december 16-i kézbesítéssel!!! - döntött: hatályon kívül helyezte a kisajátítási határozatot. A döntés jogerős, amelyhez jogkövetkezményeknek kellett volna társulniuk, mármint egy jogállamban, de nem a MK-ban és nem a mi ügyünkben. Nagy ívben tettek az Alkotmánybíróság 9/1992.(1.30.) AB határozatára
"Az anyagi igazságosság és a jogbiztonság követelményét a jogerő intézménye hozza összhangba - megintcsak a jogbiztonság elsődlegessége alapján. A jogerő intézménye, alaki és anyagi jogerőként való pontos meghatározottsága a jogállamiság részeként alkotmányos követelmény. Az Alkotmánynak megfelelően biztosított jogorvoslati lehetőségek mellett beállott jogerő tiszteletben tartása a jogrend egészének biztonságát szolgálja. A jogerős határozatok megváltoztathatatlanságához és irányadó voltához alapvető alkotmányos érdek fűződik. A jogállamiság lényeges eleme, hogy a törvénynek egyértelműen meg kell határoznia, mikor támadható meg egy bírósági határozat rendes fellebbviteli jogorvoslattal, illetve, hogy a jogerőssé vált határozat megtámadására milyen feltételek alapján van lehetőség, s hogy mikor következik be az az állapot, amikor a jogerős határozat már semmiféle jogorvoslattal nem támadható. A jogbiztonság megköveteli, hogy a jogerős határozat - az eldöntött kérdés személyi és tágyi keretei között - irányadóvá váljék mind az eljárásban résztvevőkre, mind a később eljáró bíróságra, illetőleg más hatóságra. Ha a jogerő beálltához előírt feltételek teljesültek, akkor annak hatálya a határozat tartalmi helyességétől függetlenül beáll."
Nos, ez a jogerő nem állt be: mivelhogy felperesek és alperes is felülvizsgálati kérelemmel éltek, a letéti összegek maradtak letétben. Az LB felülvizsgálat jelen esetben mint másodfokú eljárás működött, annál annyival volt rosszabb, hogy három évig tartott!! Az LB felülvizsgálatnem az Alkotmány szerinti jogorvoslat közig. perekben, amint azt az AB rendre megállapítja, mert a felülvizsgálattal az 57. § (1) és (5) bekezdés alkotmányjogilag nem áll összefüggésben.
A letéti bíróság számára a jogerő nem jelentett semmit - amiről eszembe jut a végrehajthatóság nyugvása, vagy kis jogerő, alig-alig jogerő, feltételes jogerő, kvázi jogerő, mintha-éppenhogy-majdnem jogerő stb. marhaságok.
Az LB megfordította a megyei ítéletet, a letéti összegek pedig azóta is a bíróságot gazdagítják valamelyik peres fél hátrányára.
Mielőtt megnéznénk, hogy a fenében lehet még mindig bírósági letétben a 7 milla - jogerős, ingatlant visszaadó megyei bírósági döntés ellenére - egy napi hír:
a köztársasági elnök nem jelöli újra az LB és OIT elnökét, Lomnici Zoltánt.
Első látásra baromi deficitesnek tünik a bíróságnak szűk nyolc esztendeig vizsgálnia egy kisajátítási határozatot. Nézzük, miként profitál ebből többmilliót a bíróság.
1. A perilletéket - 6000.-/koponya - lerója minden felperes. Ez a bevétel az államé.(Én leróttam). Perünkben 12 felperes van, egyikük elhunyt a hosszú eljárás alatt. (Haszonélvező is hunyt el, nem volt felperes.) Bevétel: 66.000.- ft.
2. Egyes felperesek nem veszik fel a kártalanítási összeget, az bírósági letétbe került, és ott nyugszik 7,5 éve. cca 7 milla. Ennek kamata kb. félmillió/év. A kamatot a bíróság már megnyerte. Ennek az összegnek elvileg a helyi (városi) bíróságon kellene lennie, de nem ott van, mert a megyei bíróság gazdasági hivatalához került. Időnként kérdezgeti a megyei a városit, nem kell-e még visszafizetnie. 7,5 évre ez a megnyert kamat kb. 3,6 millió.
3. A bíróság szakértői költségelőleg címén bekér felperesektől 500.000.-ft-ot, de csak fél év után rendeli ki a szakértőt, addig használja a dohányt. Nyer -7 %-al - 17.500.-at.
4. Kiállítja a számlát a szakértő 178.000-ről. A fennmaradó 322.000.- ezret vissza kéne fizetni.
Kiküldi a bíróság a végzést, nem kifogásolja-e valaki a szakértői költségszámlát. Senki.
Itt álljunk meg egy szóra, mert trükk van a dologban. Végzésszám, hogy a bíróság is tudja követni: 7.K.26.600/2000/98. Dátuma: 2007. március 30. Hozzám érkezik: 2007. ápr. 03-án. Szövegrészlet: "....végzés, ...A bíróság Venéczi György (1118 Budapest Iglói u. 16.) igazságügyi szakértő részére 120.000.- ...munkadíjat és 58.560.-...forint szakértői díjat állapít meg..... Indokolás Stégmár Dénes igazságügyi szakértő a bíróság kirendelésének megfelelően a szakvéleményt elkészítette....stb....a szakértői díj kifizetését elrendelte."
Fals az indokolás, Stégmár Dénes semmit sem csinált a perünkben. De hátha megfellebbezi valaki, akkor a végzés nem emelkedik jogerőre, ergo később kell a visszajárót kifizetni. Ezt a trükköt nem vesszük be, nem fellebbezzük meg. A végzés elvileg jogerős 2007. ápr. 03. + 15 nap után.
Eltelik 8,5 hónap, pénz sehol, ellenben a bíróság kiküldi ugyanazt a végzést: ld. dőlt betűs kiemelést, nem teszem be újra. Kézhezveszem 2007. dec. 12-én. Nézem, mi a különbség, miért nem fizetnek vissza. Leesik: az első végzést a boríték szerint a 7.K.26.205/2006/15 sz. perszámra küldték - fogalmam sincs, kinek a pere. Nem az enyém, az biztos. Még mindig Stégmár Dénes az indokolás alanya.
A nyolc és fél hónapra a 320 ezer kamata - 7 %-al - 16.000.-ft.
A második végzés elvileg jogerős 2008. dec. 12. + 15 nap után.
Persze pénz még mindig sehol, de ez már másodlagos.
5. Összesítsük, mennyit keresett eddig a bíróság (az állam) rajtunk:
- 66.000.-
- 3.600.000.-
- 17.500.-
- 16.000.-
- 3.699.500.-
Ez a kis eszmefuttatás mutatja, milyen jó üzlet az államnak a perelhúzás, azon belül is a bíróságnak. Bolond lenne gyorsan dönteni, minden nap átlagosan 1350.- ft-ot keres rajtunk. Hogy ez tisztességtelen? Nem kicsit. És még nincs vége...
Mielőtt még valaki azt hinné, fordult a tendencia topikcím ügyben, ki kell ábrándítsam. A javulásnak csírája sincs a bírósági ügyvitelben. Ami miatt hanyagoltam a bírálatot, annak oka a felperesek és II. r. alperes közti jóvátételi tárgyalások eredményességébe vetett bizalmam volt. Ez a bizakodás tévesnek bizonyult igazolva a mondást: kutyából nem lesz szalonna.
A Ktvr. problémája, hogy a kisajátítási eljárás során a polgármester nyilatkozik, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Aztán eltelik pl. nyolc esztendő, amikor már ki tudja milyen az önkorm. anyagi helyzete, és a kisajátítást a nyolc évvel korábbi nyilatkozatra alapozzák - ez aztán jogállami megoldás a javából!
Nos, megkeresésemre, hogy ugyan nyilatkozzon már a polgármester, hogy a kisajátítási fedezet még mindig rendelkezésre áll 2000. óta, elfelejtett nyilatkozni. Ellenben ügyvédje levelében zaklatással vádol, hogy megzavarom a Képviselő-testületet stb.
Ha valaki elhamarkodottan azt hinné, hogy hét év hat hónap után már van bírósági döntés ebben az egyfokú közig. perben, téved. Újabb tárgyalási időpont áprilisban.
Ja, és a bírósági biztatás, hogy már intézkedett a fel nem használt szakértői költségelőleg visszafizetéséről :) (tudjátok, amelyet jogtalanul használ több mint egy éve, 320.000.-Ft).
Szeretném felhívni a figyelmet egy évek óta húzódó bírósági ügyre.
Meg kell jegyeznem, hogy az egész eddigi eljárás során a bíróságok hozzáállásából és a meghozott végzésekből számomra világosan kirajzolódik a véleményem szerint elfogult és az önkormányzat érdekeit kiszolgáló tendencia.
Magam is úgy látom, hogy a perfeljegyzés esetünkben nem lehetséges. A jogerős ítéletet követő végrehajtási eljárás már inkább, ill. annak feljegyzése az ingatlan-nyilvántartásban.
A Ktvr. problémája, hogy a kisajátítási eljárás során a polgármester nyilatkozik, hogy a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. Aztán eltelik pl. nyolc esztendő, amikor már ki tudja milyen az önkorm. anyagi helyzete, és a kisajátítást a nyolc évvel korábbi nyilatkozatra alapozzák - ez aztán jogállami megoldás a javából!
Persze ez a bíróságot nem érdekli. Bár épp nemrég nyilatkozta Lomnici, hogy a bíróságok milyen nagy hangsúlyt fordítanak az ítéletek végrehajthatóságára. Látom.
Perfeljegyzést csak akkor rendelnek el egy ingatlanra, ha maga képezi a per tárgyát. Azon az alapon, hogy ezekben látod egy csak reménybeli kötelezésed fedezetét, nem fognak helyt adni a kérésnek.
Talán a 101-es hsz-ben követett logikai sorrend szerint lehetne haladni - ha van kedved hozzá. A kár konkrét, tehát aránylag könnyű dolgod van. Mivel a jogorvoslatokat végig kell vinned, mégiscsak szükséged lesz ügyvédre. És menet közben be kell hivatkozni az Ejeb előtti panaszhoz szükséges, Római Egyezmény megfelelő §-ait.
Bocs, saját ügyeim elszólítottak. Végig kellett hallgatnom egy tehetségtelen ügyvéd dörgedelmeit arról, hogy közig. perben alkotmányjogi panasz miatt perújítás lehetetlen (így a közérdek vizsgálata is). Ehhez összes érve a jogi egyeteme volt - röhögtem.
Most ott tartunk, hogy mint a csapdába esett dúvad, menekülne a kisajátítás elől: pénze az önkorm-nak nincs, ha a döntés kisajátító, fizetnie kell, oszt folytatjuk ahol abbahagytuk. Csak számonkérik rajtuk a veszteséget...ha más nem, az ellenkező politikai oldal.
Most nekem lenne egy kérdésem bárkihez: mit szólna az önkormányzat egy ingatlannyilvántartási bejegyzéshez, perfeljegyzéshez, mely szerint kb. 45 millás követelés iránt per van folyamatban, amely miatt egyes (több tucat) ingatlanokra - ha nem fizetne - igényt jelentünk be? (Körbe kéne járni ezt a kérdést jogilag. Lehet, hogy a hitelintézetek elgondolkodnának...Tudom, szemét vagyok stb.)
"pusztán azon az alapon, hogy igazad van (és károd), nem ítélnek meg kártérítést." - érdeklődve várom, hogy akkor mi szükséges még hozzá? Egy belevaló ügyvéd mit tud még ehhez hozzáadni, azonkivül, hogy elveszi a pénzemet ő is?
Sok gőgös kisisten, igen. Annyira függetlenek - a jogtól is :)
BH 1992.60. A bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kár címén a Ptk. 349. § szerint a pert a megyei (fővárosi) bíróság ill. a Legfőbb Ügyészség ellen kell megindítani.
De csak kéne egy belevaló ügyvéd, mert pusztán azon az alapon, hogy igazad van (és károd), nem ítélnek meg kártérítést.
Vess számot azzal, hogy a pert elveszíted, és fogj bele. Így nem érhet csalódás. 3-4 évre saccolom.
"a bíróságok igazgatása ismét az igazságügyi tárca hatáskörébe kerüljön." - miért, most hol van? Csak nem önmagát igazgatja, és minden(ki)től függetlenül tehet, amit akar? El se merem hinni. Hát tényleg isteni hatalommal vannak felruházva?
Először is: átvilágításra azért volt szükség, mert többen - jogászok - megkérdőjelezték a bíróságok tevékenységének jogszerűségét (lásd még: nem zörög a haraszt...)
Az átvilágítás eredményéről még semmit sem tudni, kivéve azt a nyilvánvaló tényt, hogy azért mehetnek a dolgok szarul, mert kevés a bíróságokra fordított pénz. Ezt nyomban gondoltam. Nem tudok elképzelni olyan állapotot, amikor némi pénztöbblet ne tudna javítani a dolgok állásán.
Esetemben ha több pénz lenne, kijelölték volna a hármas tanácsot időben? Frászt.
Kedvenc bíróságom tavasszal új tárgyalási időpontot tűzött ki azon a tárgyaláson, amelyről alperesek és jómagam is amiatt maradtunk távol, mert a perérték 30Mft. fölé került, emiatt fel kellett volna állnia a három hivatásos bíróból álló tanácsnak. Természetesen a tanács nem állt fel - törvényes bírósághoz való jog sérelme.
Ellenben bíróm kitolta a tárgyalást kilenc hónappal.
Ha több pénz lett volna, sem kaptak volna a tanács tagjai magasabb fizetést, (talán nem béremelésre kellene a többlet, hanem pl. WC-papírra meg gépíróra) legfeljebb több munka jutott volna rájuk fejenként. Tehát éppenhogy ellenérdekeltek lettek volna.
A tanács kijelölésének elmulasztása az LB-nek ad többletmunkát, közigazgatási per lévén - alacsony illeték - éppenhogy pazarláshoz vezet, és ha meg kell ismételni a pert, méginkább.
Az állam - látjuk - szinte minden területen válságban van. Költségvetés, nyugdíjrendszer, TB-ellátás, közigazgatás stb. Miért pont a bíróság lenne kivétel? Ott minden szép és jó?
Nem, a jelentés szerint nincs válságban a bíróság, csak nehéz helyzetben. Hogy ez mit jelent, majd kiderül.
Azt már nem is merem kifogásolni, hogy a szakértői költségelőlegből fennmaradó nagyobbik hányadot - jogerős végzés ellenére - elfelejtette visszautalni a bíróság, idestova fél éve. Így támogattatja magát az állam, akaratunk ellenére. Kamatostul.
Szóval azért nem kaphatjuk vissza jogerős végzés ellenére a költségelőleg fel nem használt részét, mert a bíróságok alulfinanszírozottak. Csak nem azt sugallja Lomnici úr, hogy tüntessünk a bíróságok apanázsának növeléséért, hiszen akkor a bíróság hamarabb tesz eleget törvényi kötelezettségének, a végzés jogerejének, és fizet: egyébként pedig szivatni kénytelen az állampolgárt?
"A bírósági szervezet legfőbb értéke, hogy miközben a közjogi intézményrendszer egészében számos válságjelenséggel találkozunk, a bírói szervezet és mögötte az ítélkezési funkció egészében intakt maradt" - idézte az Eötvös károly Közpolitikai Intézet megállapításait a Legfelsőbb Bíróság elnöke.
Hozzátette, hogy "ez az eredmény az ítélkező bírák felkészültségén és a szervezet önállóságán múlt", megjegyezve, hogy a szerzők a szervezeti és személyi számon kérhetőség javítását vetették fel, valamint azt, hogy olyan módon kellene felülvizsgálni a nyilvánosság kérdését, hogy az szerepének növekedése ellenére se legyen negatív hatással a pártatlanságra.
Ugyan minden szép és jó, mégis felvetődik a szervezeti és személyi számon kérhetőség javításának gondolata. Bennem is, de nagyon.
És vigyázni is kell, mert az a fránya nyilvánosság mindenütt ott van, és intaktnak maradni qrva nehéz lesz.
noha a jelenlegi forma jól működik, elképzelhető olyan megoldás, hogy a bíróságok igazgatása ismét az igazságügyi tárca hatáskörébe kerüljön.
Dodonai megállapítás, afféle parasztkábítás. Nem jobb az, ha maga ellenőrzi sajátmagát? Persze csak ha némi pénztöbbletet kap, mert egyébként az IM csapna le a dohányra.
gazdasági joggal foglalkozó topik is van valahol....? estleg tudna vki fiatal, agilis, gazdasági ügyekkel foglalkozó ügyvédet... Komoly ügyről van szó....!!! Pesten vagy Pest megyében ...vagy helymegjelöléssel az ország középső részéhez közel?
A 19/1994.(V.31.) KHVM rendelet a közutak igazgatásáról szól. Állami tulajdonban vannak az országos közutak (hiába fut át egy településen), ezt vettem igénybe egy raklap erejéig (0,80*1,2 m).
"Kedvenc" önkormányzatom rendeletében az áll, hogy aki közterületet engedély nélkül vesz igénybe, szabálysértést követ el. Ezt a szabályt vetítette állami közterületre - no meg a rendelete tarifáit.
Ilyen alapon egy Bugacon vagy Sopronban található állami közterület engedély nélküli igénybevétele is szabálysértés az önkormányzati rendelet vonatkozásában.
az állami tulajdonnak általában kezelője van, jogviszonyba (pl. bérleti) csak vele kerülhetsz... ez itt jelen esetben az önkormányzat...
Szerintem csak pongyolan fogalmazott, de a biroi iteletbol lathato, hogy biztos nem az onkormanyzat volt a kezelo (vagy Te tudsz valamit az ugyrol, amirol en nem). Nyilvan arra gondolhatott, ha egy allami terulet kezeloje a KVI vagy a MEH, vagy a SPROTFOLIO, vagy akarmelyik allami penznyelokamuceg, akkor NEKI kell fizetnie maximum, de nem az onkormanyzatnak, akinek a terulethez valoszinuleg semmi koze.
