sztem egy rendkívüli ülés lehetősége azért mindenképpen fennáll. mondjuk az is világos, hogy egy soron kívüli kamatdöntésnek az lenne az üzenete, hogy a jegybank be van szarva. ez pedig elég rossz üzenet. felhívás keringőre.
amúgy forgalom ha lyól tudom nem nagyon volt még a nagy zuhanásoknál se, csak kóstolgatás meg pofozgatás. a speki majd csak most jön. na majd akkor lehet kamatot emelni rogyásig. mindig elfeledkezünk róla, hogy az mnb látja a pontos napi forgalmi adatokat. mi meg sajnos nem.
De még tartani se tud, mert nem kamatmeghatározó ülés. Vagy kommunikálják, hogy áttekintették a helyzetet meg bla bla, vagy megtesznek valamilyen lépést. A kérdés csak annyi, hogy van-e komplex indok soron kivül akciózni és a jól befuttatott döntési naptárt felrúgni. Részemröl ilyen nincs.
Mi csak rendes ülésekben müködünk. Amúgy meg annál rosszabbat nem is csinálhatna az MT ha belemenne abba a csapdába, hogy az adott körülmények között "rendkivüli válságdöntéseket" hoz.
akiknek viszket a keze, vagy épp ellenkezőleg, azok mondják el itt, hogy miért kellene vagy nem kellene hétfőn kamatot emelni (csökkenteni, muhaha), szóval legyen-e rendkívüli kamatdöntés vagy se. (irl MT lesz, ugyebár, ezt se hagyjuk figyelmen kívül.)
Egyetertek. Ez a 25 pont most mire jo? Vagy emeljenek legalabb 50-et, vagy tartsanak. Nem hinnem, hogy ennek a 25 pontnak lenne barmifele komoly hatasa is, de lehet, hogy ok is csak a kormany fele tett figyelmeztetesnek szantak. Ahhoz viszont megint keves...
amúgy szerény véleményem szerint ez annyi, mint halottnak a csók, ha emelnek, emellyenek rendeset. ha nem, akkor meg ne emeljenek. nem a fed-ez, hogy 25 bp-onként tökölődjenek...
Sztem tartani akkor, mikor a Ft a 274-et kóstolgatja, a stabilizáció részben elinflálásra alapul (stb. stb.) nem lehet. Még akkor sem, ha tényleg furcsa az optikája, ha azon a mechanikus logikán keresztül közelítünk, hogy fisk. szigorításra mi szokott jönni.
Az indoklásban viszont kiemelném, hogy a piaci bizonytalanság elmúltával illetve a kormányzati tervek konkrét formába öntése után a MT lát lehetőséget az új irány fordulására. (bár erre a kommunikációra irl elnökünk lehet hogy genetikailag alkalmatlan.)
Nem mondom, hogy előrejelző szempontból húde biztos vagyok a döntésben...
A kamatjelzes szuksegessegevel kapcsolatos ervekkel egyetertve + 50 bp.
Sajat szempontbol osszefoglalva: az elmult honapok ex lex allapotat feloldo kiigazito csomag az egyensulyteremtest a vartnal valamivel rosszabb strukturaban es gyengebb mertekben kivanja megvalositani, ami szamunkra annyiban erdekes h nyomas ala helyezi a forintot. Ezen es a konkret intezkedeseken keresztul inflaciogerjeszto hatasu. (Ami aggaly, foleg nekunk, habar osszgazdpol szempontbol lehet h a gazdasagi dinamika erdekeben az arfolyamgyengulest reszben akkommodalni lenne erdemes, illetve h csak korlatozottan lenne erdemes reagalni a kormanyzati intezkedesek miatt megugro inflaciora.)
A hosszu ex-lex kivaras alatt a globalis kockazatviselesi hajlandosag erosen csokkent, ami szinten a kamatemeles szuksegesseget tamasztja ala.
Mindez egy jelentosebb kamatemelest indokol. Amivel egyutt erdemes lehet egyertelmuve tenni, hogy ezzel nem az elmult egy honap esemenyeire, es nem csak a kormanyzati intezkedesekre reagal a VMT, hanem egy hosszabb ideje tarto nki folyamatra.
Tanul kollégáim számos érdekes kérdést vetettek fel, és többet a maguk nézőpontjából meg is válaszoltak.
1. Szerintem az MNB nem engedheti meg magának, hogy az elmúlt egy hónapban a világ kockázatviselési hajlandóságában megmutatkozott változásokra, és a nyilván emiatt is gyengülő forintra ne reagáljon.
2. Az MNB ugyancsak nem engedheti meg magának, hogy ne ismerje el a csomag erős, és minden jel szerint elégséges tűzoltó hatását.
3. Az MNB nem engedheti meg magának, hogy ne vegye figyelemebe a kormányzati intézkedések tartós hatásait, annál is inkább, mert a csomagnak nincs bejelentett kifutása.
4. Az MNB nem tűrheti, hogy a miniszterelnöknek önálló, az inflációs szempontokat figyelmen kívül hagyó árfolyampolitikája legyen. SZVSZ az S&P fura időzítése is az emiatti felháborodás eredménye. (A helyzet súlyát jelzi, hogy ezt az üzenetet az összes egyéb tényezőt figyelembe vevő döntés fölött +25 bp megszavazásával vélem átvihetőnek.)
5. A magam részéről úgy vélem, hogy a csomag kereslet csökkentő hatását a piac némileg alulbecsüli, és ezzel összefüggésben azt is gondolom, hogy a magyar gazdaság még soha nem reagált olyan erősen keresleti hatásokra, mint ahogyan most fog.
Mindent egybevetve javasolom, hogy az elnök úr a 2. és az 5. pontban foglaltakat elfogadva, az üzenőfüzet 25 bp-jét is beleértve 50 bp-s kamatemelés mellett döntsön.
Csak ott folytathatom ahol abba hagytam az elözö ülésen:
Elvileg arra vartunk hogy a valasztas utan azonnal jon egy - es most mar nem csupan a cirkuszba valo retorikai elkotelezettseg - hanem egy azonnali fajsulyos fiskalis restrikcio. Most mar lathato hogy abbol nem sok lesz.
S akkor tovabbra is varunk a bazi nagy fiskalis korrekciora ami majd egycsapasra rendbe rak minden negativ kockazatot. Na e scenariora mara null eselyt latok. Mintha beerett volna a kerdes, hogy mire varunk meg?
Azóta megjött a csomag, amire el lehet mondani, hogy mind a mérete mind a válságmegoldó jellege alapján megbukott. Esetleg a dolgot hajlandó vagyok finomitani annyira, hogy a mérete esetleg stimmel - azon kivül semmi.
A dolgot nem ragozva részleteiben a következményeket emelném ki:
- a tavaly szeptember-október óta beállt árfolyamgyengülés és országkockázat növekedés trendje nem hogy nem szakadt meg hanem egyre mélyebb fázisokba kerül
- a kormány által ismét kilött infla cél teljesitésre aligha lehet passzivan várakozni és negativ reálkamat kilátással válaszolni. Ha a megtakaratitás nem jelent alternativát egy restrikciós kurzusban, akkor mit is konszolidál az egész csomag? Sorry, tetszettek volna hamarabb átgondolni a prociklikus restrikció hátrányait.
- lehet újra Vati-ban gondolkodni, de mind a nemzetközi infla növekedés tendenciája felöl, mind a ft árfolyam gynegülésének trendje felöl a "megtisztitott" infla mutatóktól is csak a romlás trendjét lehet elvárni
Mindazonáltal nem értek egyet H. nyilatkozatában azzal, hogy az mnb az ülésen inflára koncentrál, oszt ennyi az egész trükk:
Az ezelötti üléseken a tartás az adott "csendes kompromosszum" miatt (a befektetök kivárták a választást) a tartás még elfogadható volt, a befektetök bevállaták a kockázatot az adott eszköz mutatók mellett. Mostanra azonban annyi negativ kockázati tényezö és szakmai megroggyanás illetve hitelesség romlás halmozódott fel, hogy számomra a mai ülés egyetlen kérdése, hogy van-e monetáris hizelességünk vagy nincs.
Az a JB aki ennyi negativ esemény és negativ kilátás után nem lép semmit, az aligha emelei a hitelességi renoméját.
Mindazon tényezöket amelyek az alapkamatlab emelését megkövetelik már felsoroltam az elözö ülésen.
Mostanra a pénzpiac is erösen beárazta az emelést. Az mnb mondhatja, hogy nem lép, mert infla fronton nincsenek problémák.
A baj csak, az, hogy a piac szerintem nem az infla növekedést árazta be elsösorban (ekkor robbannának a hozamok) hanem az országkockázatot, a nem-konszolidációt, a leminösitést. S ha az mnb nem lép, akkor a piac esetleg úgy gondolja, hogy ilyen szinten majd bolond lenne tovább rizikózni inkább keres magának olyan helyeket ahol az ottani JB kamatpolitikája visszatükrözi a stabilitási irányába tett szándékot.
Mindezen rövid argumentációk alapján: 25 bp-s emelést javaslok.
A fokozatosság jegyében. E téren egyetértek H-val.
Beszélt az az év elején is amikor (a) Neményi (frakció) azt hirdette, hogy a csökkentés is szóba jöhet. Hát engem ezek a "testületi munkáról" szóló kommunikációk már rég nem tudnak meghatni.
az euró 271. egyelőre nagyon nehéz ebből elkülöníteni, hogy mennyi a nemzetközi helyzet, mennyi a gyurcsány csomag elkeféltségének és mennyi annak a hatása hogy maga gyurcsány hülyeségeket beszél. ha van egy kis esze a piacnak, akkor elkezdi tesztelni a jegybankot: meddig engedi esni a forintot. a montan a jövő év elején átalalkul, akkor valszleg elég megengedőek lesznek árfolyam kérdésekben. kérdés, hogy addig mi van. járari most beemel, aztán majd ők visszaveszik? ha a fiskális politika rángatja az inflációt hülye intézkedésekkel majd a hülye intézkedések tökéletes ellentétével, ami persze ugyanolyan hülyeség - vö áfa csökkentés, majd emelés -, akkor kell-e erre reagálnia a monpolnak? tényleg azt akarja a kormány, hogy elinflálja a saját csomagját? akkor viszont nem 5 százalék lesz jövőre az infla, az tuti. summa summarum: túl sok a bizonytalanság még ahhoz, hogy a monpol megalapozott döntést hozhasson. a montan egyelőre semmilyen jelzést nem adott a csomagra. egyáltalán nem adott semmire semmilyen jelzést. hacsak a hallgatást nem vesszük annak. ez viszont veszélyes lehet, mert szabad utat ad a forintgyengítési szándékoknak. kérdés, hogy első jelzésként - hacsak nem járai bosszújáról lenne szó - megfelelő lenne-e egy kamatemelés. szerintem nem. így továbbra is a tartásra szavazok, bár kétségtelen, hogy a piac belőtt egy +50 bp.-t. szóval nehéz a helyzet, de legyen tartás. aztán legfeljebb elsöpör a népharag :))
Holnap kicsit elfoglalt leszek, megnyitom hát az ülést.
Beidézném múlt havi zárógondolatomat: "a jegybank bizonyára most mutathatja ki utoljára döntésében transzparensen, miként is gondolkodik az inflációs veszélyről, hiszen egy hónap múlva bizonyára már áfa-emelésről és egyéb árindexet emelő intézkedésekről fogunk tudni. Na az is egy fura ülés lesz majd."
Ennek fényében néhány fontos kérdés, elsősorban a kamatemelés irányába mutató kockázatokkal:
1. a májusi infla-adat pocsék lett, és bár zömében ideiglesen hatásoktól, eléggé nyilvánvalónak tűnik, hogy a jegybank némileg optimistább volt az idei inflációs pályát illetően, mint a valóság. Csak egy gondolatkísérlet: ha egy új előrejelzés jövő év elejére 4,1%-os CPI-t mutatna ki az új intézkedések nélkül (vagy ennél kisebbet, de magas felfelé irányuló kockázatokkal), az azt jelentené, hogy a jegybank rosszul mérte fel a tendenciákat, és indokolatlanul laza monetáris kondíciókat tartott fent. (3±1%-os inflacél bukása.)
2. ennél is érdekesebb, hogy vajon az új intézkedések, amik 6% körüli szintre tolhatják fel az árindexet, mennyiben tekinthetők tartós hatásúnak? A tb-járulék-emelés igen, az áfa-emelés nem, a keresletmegszorítás ellentétes irányú - szóval van bizonytalanság bőven. (A várakozásokról ne is beszéljünk.)
3. aztán itt van az az egyszerű tény, hogy vajon megengedheti-e magának egy magára valamit is adó jegybank, hogy amikor a 2,5 százalék alatti inflája mindenféle okokból triplázódik, akkor megvonja a vállát?
4. de ott van az is a serpenyő másik oldalán, hogy a mon pol megengedheti-e magának, hogy egy kellően erélyes kiigazító csomagra szigorítással válaszoljon, a szerkezetére hivatkozva. Vagyis: mennyiben tekinthető elinflálónak a csomag?
5. ha egy csomag szerkezete növekedési szempontból nyilvánvalóan szar, és ettől való félelmében a kormány nekiáll barom módra verbálisan gyengíteni a forintot, mert egyes idióták szerint ez majd jól megmenti a növekedést, akkor udvariatlan válasz-e, ha kamatemeléssel jelzi a tanács: ezt ő másképp gondolja?
6. itt egy SnP sokk is, amit akár le is lehetne reagálni, de közben azt is tudjuk, hogy csak a piac által már rég beárazott infokat tartalmazza.
7. erősödne-e a forint, ha jegybank jelezné egy emeléssel: no way?
Szóval érdekes ülés lesz, érdemes lesz figyelni a holnapi eseményeket, híreket is. Kérem az ajánlatokat, ahol szükséges, ott az előrejelző és a normatív üzemmód transzparens jelölésével.
Az egyhangú elemzői várakozásoknak megfelelően mai ülésén is az irányadó ráta változatlanul, azaz 6%-on hagyásáról döntött a Monetáros Tanács. Ezzel már a nyolcadik egymást követő ülésen született ugyanaz a döntés. November óta valamennyi kamatdöntésénél egységes volt a testület, a mai döntés hátterét a fél háromkor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti Járai zsigmond MNB-elnök. A mai ülés rövidített jegyzőkönyve 2006. június 10-én 14 órakor jelenik meg.
A Monetáris Tanács a kamatdöntés mellett önálló állásfoglalást tett közzé:
"Az inflációs jelentésben felvázolt gazdasági tendenciák szerint a jövő évben várható emelkedését követően az infláció középtávon összhangban lehet az árstabilitással, a 3%-os cél közelébe csökkenhet. Ugyanakkor a Monetáris Tanács megítélése szerint a jövőbeni kormányzati intézkedések és azok szerkezete, illetve piaci fogadtatása az inflációs folyamatokat az előrejelzettől eltéríthetik.
Az elmúlt hónapok adatai alacsony inflációs környezetről tanúskodnak. A inflációs trend mutatói szerint nincs egyértelmű jele inflációs nyomásnak a magyar gazdaságban; áprilisig nem következett be fordulópont a tavalyi évre jellemző folyamatokhoz képest.
Az infláció várható alakulásával kapcsolatban a szokásosnál több tényező hatását is figyelembe kell venni. Számos folyamat az infláció határozott emelkedésének irányába mutat, más tényezők azonban ezzel ellentétes, fékező hatást gyakorolnak.
A Monetáris Tanács továbbra is a korábbi időszaknál tartósan gyengébb árfolyamot és a magas olajárat tartja a legfontosabb inflatorikus tényezőknek, és kockázatot jelent a minimálbér év eleji emelése is. Az áfa-csökkentés vártnál kisebb dezinflációs hatása, illetve a hagyományosan volatilis zöldségárak elmúlt hónapokban tapasztalt meredek emelkedése középtávon nem okoz inflációs nyomást, ezért a monetáris politika szempontjából kisebb jelentőségű.
A mérsékelt infláció irányába ható legfontosabb tényező a piaci szolgáltatások év eleje óta határozottan lassuló árnövekedése. A Monetáris Tanács megítélése szerint a piaci szolgáltatások körében tapasztalható áralkalmazkodás kulcsfontosságú az árstabilitás megszilárdulásához. Kedvező jel az inflációs várakozások alacsony szintje. Az inflációt fékező folyamatok figyelhetők meg a munkapiacon is. A versenyszféra termelékenységének növekedésével párhuzamosan a munkakereslet a munkakínálatnál visszafogottabban bővül, ami elősegíti az alacsonyabb inflációs környezethez történő béralkalmazkodást.
A magyar gazdaság számottevő egyensúlyi kockázatai miatt nem elhanyagolható annak a valószínűsége, hogy az inflációs jelentésben vázolttól eltérő módon kerül sor - akár gazdaságpolitikai, akár piaci eredetű - korrekcióra, ami jelentős mértékben megváltoztathatja a reálgazdasági kilátásokat.
A nemzetközi tőkepiacokon az elmúlt hónapokban megnövekedett a volatilitás, ami a feltörekvő piaci eszközárakra is kedvezőtlen hatást gyakorolt. Az ingadozások önmagukban nem jelentenek veszélyt az inflációs célokra nézve, de amennyiben megnő a kockázata annak, hogy a globális folyamatok tartósan eltérítik a hazai inflációt a céltól, a Monetáris Tanács döntéseiben ezt figyelembe veszi."
pro: növekvő inflációs kockázatok (de nem tudjuk, hogy a jegybanki előrejelzés milyen mértékű kockázatnövekedést mutat majd)
kontra: új kormány, kiigazítási ígéretek.
Érdekesség még, hogy a jegybank bizonyára most mutathaja ki utoljára döntésében transzparensen, miként is gondolkodik az inflációs veszélyről, hiszen egy hónap múlva bizonyára már áfa-emelésről és egyéb árindexet emelő intézkedésekről fogunk tudni. Na az is egy fura ülés lesz majd. De hát ez is az, a magam részéről nem túl nagy megyőződéssel hajlanék egy +25pb-ra, de végül meghajlok az ajánlások súlya előtt: legyen tartás.
A fiskalis es makrogazdasagi egyensulytalansag meg nem ert el azonnali beavatkozast kovetelo szintet, es eddigi be nem kovetkeztebol nem kovetkezik elmaradasa; korabban VMT-tagok is oszig rendelkezesre allo hataridot emlegettek.
De szuksegessegehez ketseg nem fer, es a gazdasagpolitikai lepeskenyszer feloldasa a monetaris politikat is alapvetoen befolyasolja. Ezt figyelembe veve felmerul, h amennyiben a kiigazitas szuksegesse teszi a kamatpalya modositasat, akkor osszehangolhato lenne a konkret intezkedesek bejelentese es az ennek megfelelo kamatdontes. Ha holnap, holnap, ha montan ulestol fuggetlenul, akkor rendkivuli kamatdontes formajaban.
A kivaras egyre veszelyesebb, nem tul biztato a Financial Timesban es tarsaiban Mo-t UjZ es Izlanddal osszefuggesben emlegeto cikkeket olvasni. Nem tul jo dolog az sem h az inflacios kockazatok aszimmetrikusnak tunnek. Ha el is erne a tavalyi AFA-csokkentes inflaciohuto hatasa a vartat, a kiigazito intezkedesek jelleguktol fuggo mertekben dobhatjak meg az arnovekedest, a konjunktura visszafogo hatas csak kismertekben hut, egy esetleges arfolyamgyengules viszont megdobhatja az importalt arnovt.
Remelem, h nemsokara nyugodtabban alhatunk. Most tartas.
