Keresés

Részletes keresés

Hehe164 Creative Commons License 2020.10.20 -1 0 63333

Nem kell hosszú távra betárolni, úgy nem körülményesebb.

Acéltartály és kompresszor.

 

A nátriumos tárolás drága, és nem megfelelő.

Előzmény: zöldkomcsi: (63332)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63332

Nátriumban is tárolható, ahoz meg csak bádoghordók kellenek. A hidrogént körülményesebb.

Előzmény: Hehe164 (63331)
Hehe164 Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63331

Csudának kell szivattyús tározó?

A ceruzádat szeretnéd kihegyezni és láncfűrész kell hozzá?

Sima vízbontás+generátor kombóval tetszés szerinti energiát tárolhatsz el/használhatsz fel ha nem süt a nap , nem fúj a szél.

És a bekerülési költség töredéke egy atomerőműének.

 

Csak amíg a nagy szolgáltatók nem lesznek rákényszerítve, eszük ágában sem lesz így építeni.

Előzmény: pert2 (63330)
pert2 Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63330

En a fuziot egyenlore rabiznam a Napra, bar ez nemileg pazarlo mert meg az egymilliardod teszet se tufjuk.hasznositani, es a kovetkezp egy ketszaz evben energiatetmelesben matadmek a fisszional. A gravitaciot is kivaloan lehet energiatermelesre hasznalni, csak egyetlen nagy hazai nap vagy szeleromuhasznalo.se epit egy szivattyus tarozpt sem, igaz a zoldikek is iszonyodnak a gravitacio ilyen modon torteno felhasznalasatol.

Előzmény: jee_c (63328)
jee_c Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63329

Az ilyen változásnak (a megújuló energiák használatának a terjedésének a felgyorsulása) maga után kell vonnia az energia disztibúció, szállítás és az energiatárolás komoly fejlődését is.

Előzmény: ab05 (63326)
jee_c Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63328

Mondhatjuk, hogy az urán, (és persze igazából minden elem, amely a hélumnál nagyobb atomtömegű (sőt a hélium java része is)) így napenergiával képződött, de azért nem a Nap energiája. Mondjuk nem a mi Napunk energiája. :)

 

Máskülönben pedig miért is működik a Nap? Mi indítja be? A gravitáció - ami pedig nem más, mint a tér görbülete - tehát maga a mi "élő" téridőnk, amely visszahat saját magára. (bár a fúzió nem ehhez köthető, ha sikerülne ehhez kötni vmilyen ravasz módon, az már a GUT lenne, haha! :D )

Előzmény: pert2 (63327)
pert2 Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63327

Az atomeromu is fuzios eromu, mert az uran a csillagok fuziojanak vegso szakaszaban kepzodott

 Nagy elonye hogy ejszaka es szelcsendben is mukodik

 

Előzmény: jee_c (63323)
ab05 Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63326
jee_c Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63325

No problemo. :)

Wiegner is kiemelkedő elme volt, mind a négyen (öten Kármánnal együtt) azok voltak, nyilván.

Bár pont Wiegner-nek nehezebb helyzete volt, mivel Neumann-nak volt az iskolatársa, és emiatt - bár hihetetlen képességei voltak - néha csak a második legjobbként kezelték. Milyen durva már, hogy két ilyen hatalmas elme egy iskolában, egy időben.. :) Azt hiszem bármelyikükért összetenné a két kezét bármely iskola, egyetem, bármikor is a történelem folyamán - beleértve a jelent is (és a jövőt).

Előzmény: Törölt nick (63324)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63324

Utánanéztem a könyvben, igazad van. Rosszul emlékeztem, elnézést.

Előzmény: jee_c (63319)
jee_c Creative Commons License 2020.10.20 0 1 63323

A fúziós erőmű (mert ugye a H bomba, Ede bácsinak, illetve Szaharovnak köszönhetően aránylag gyorsan meglett) nem egyszerű sztori.

 

Ezért jó a "központi fúziós erőművünket" használni a nepelemeken, napkollektorokon keresztül. :) (sőt, az összes megújuló energiatermelést az hajtja, és ráadásul még a fosszilisek nagy részét is közvetetten).

Előzmény: pert2 (63322)
pert2 Creative Commons License 2020.10.20 0 0 63322

Ami az alternativ energiat illeti a maghasadas felfedezese utan mar tiz evvel mukodtek az energiatermelo atomreaktorok, bar az energiaval csak a kormyezo folyokat futottek, mivel a reaktorokat plutoniumgyarzasra hasznaltak

 A fuzio feltalalasa utan hetven evvel meg mindig csak tervezik hogy par evtized mulva tan lesz fuzios reaktor. Egyebkent kozeledik, a hetvenes evekben meg otven evnyire volt, most a huszas evekben mar csak negyven evnyite, extrapolalva kb 2200- ra lesz fuzios eromu.

Előzmény: jee_c (63321)
jee_c Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63321

Valóban, érdekes története van a nukleáris energiák kezdeti kutatásának.

Előzmény: pert2 (63320)
pert2 Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63320

A nemetek a neutronutkozes hatasara vegbemeno maghasadast regisztraltak es azt kogy uj neutron is keletkezik,  tan Hahn, strassman es Liese Meitner voltak, azztan ezt az amerikaiak csakpontositottak. A reaktorszabadalom.semmit sem.ert, mivel titkositva volt, igy aztan az oroszok es a franciak is feltalaltak.

Előzmény: jee_c (63316)
jee_c Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63319

Ez még érdekesebb, mert én nem rá gondoltam. :D

https://www.ne.anl.gov/About/hn/news960518.shtml

hozzáteszem, hogy ebben a cikkben aránylag negatívan írnak Szilárdról, pedig a láncreakció eredeti ötelet akkor is tőle származik., sőt az első levédett találmány is (még ha technikailag nem is volt tökéletes).

A cikk végén természetesen ott van, hogy Fermi és ő együtt szabadalmaztatták a nukleáris reaktort, amin dolgoztak.

Ugye, Fermi Nobel díjat kapott a munkájáért, míg Szilárd Leóról, és szerepéről nem sokat tudnak.

https://www.nytimes.com/1993/01/24/books/hungarians-think-the-darnedest-things.html

Előzmény: Törölt nick (63318)
Törölt nick Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63318

nukleáris láncreakció alkalmazásait ki írta le először, (és ki szabadalmaztatta is

 

A fizika tankönyvben erről azt írták:

Amikor Rutherford kijelentette, hogy a maghasadást nem lehet energiatermelésre hasznosítani, ezen Wigner úgy felháborodott, hogy azonnal kidolgozta és szabadalmaztatta az eljárást.

Előzmény: jee_c (63316)
jee_c Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63317

... és persze nem kell a cikk minden következtetését kézpénznek venni! :)
azér tlinkeltem, mert sok érdekes adat van összegyűjtve benne a témáról.

Előzmény: jee_c (63316)
jee_c Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63316

Nézz utána, hogy a nukleáris láncreakció alkalmazásait ki írta le először, (és ki szabadalmaztatta is btw). Annyit segítek, hogy nem német volt.

És egyébként ő volt az is, aki segített Ferminek megalkotni az első atommáglyát, valamint ő harcolt utána azért, hogy az amerikai elnököt figyelmeztessék az atombomba alkalmazásának a veszélyeire, Einsteinnel együtt* írták meg a levelet.

 

* ő fogalmazta meg alapjában, nem Einstein

 

Nyilván nem csak az a 4 Budapesten tanuló magyar** tudós volt az atombomba létrehozója, de a helyzet ennél bonyolultabb, és mégiscsak van némi alapja ennek az állításnak. Van itt egy érdekes cikk, ami ezt taglalja,

https://www.lesswrong.com/posts/xPJKZyPCvap4Fven8/the-atomic-bomb-considered-as-hungarian-high-school-science

de részletesebb képért érdemes elolvasni az Öt világformáló marslakó c könyvet. Illetve a fent (nevén nem) említett úriemberről készült nagyon jó életrajzi könyv, szintén tudom javasolni (azt hiszem, a "Zseni árnyékában" az alcíme)

 

** a helyzet bonyolult, lásd részletesebben a linkelt cikkben.

 

Előzmény: pert2 (63315)
pert2 Creative Commons License 2020.10.19 0 1 63315

Volt azert ott egy Fermi nevu akarki is aki mintha iranyitotta volna az egeszet, meg megvtobbszaz tudos meg mernok.is. Es volt tan harom nemet tudos is akik unalmukban tizbevvel.korabban feltalaltak a maghasadast. 

Előzmény: zöldkomcsi: (63313)
hiper fizikus Creative Commons License 2020.10.19 0 0 63314

:)

Előzmény: zöldkomcsi: (63313)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2020.10.18 0 1 63313

Azok négyen voltak kulcs emberek akkor ott losalamosban. Lehet 4 zsidónak is mondani mert az volt mind ...na igen, ha atomenergia akkor a 4 magyar, ha atombomba akkor a 4 zsidó. ((((-: de mindegy hiszen zsidó sokkal több volt az usa ban, de ha az nincs lett volna cigány, vagy tót....vagy mindegy, ez a társadalom volt itt az alkalmas erre. Szóval nem az egyedszámmal függ ez össze, valószínűleg azt a magyar társadalmat nem is lehetne felnagítani amerikai méretre amikét pl a bolha se nőhet akkorára mint egy elefánt.

Előzmény: jee_c (63312)
jee_c Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63312

Valami igazság van ebben. Igen különös dolog volt.

Amúgy én jobban szeretem a Marslakó kifejezést rájuk, mert valóban annyira jók voltak, és olyan nyelvet beszéltek, amit ott nem értett senki. :)

Krámánt szokták még hozzájuk sorolni, bár ő valamivel idősebb volt (róla nevezték el az űr határát).

 

Ugyanakkor a statisztika is sokat számít, hiszen képességek is sokat nyomnak a latban. Persze kell hozzá az is, hogy e képességeket ki is használja az illető. Maguk a képességek eloszlása valmilyen statisztikai eloszlást mitat, és ezeknél számít az össz létszám.

Előzmény: zöldkomcsi: (63311)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63311

A kiemelkedés az társadalmi jelenség, 100 millió elég hozzá, vagy sokkal kevesebb is.

Pl a magyar atom maffiának is mondott négyek, Wigner, Teller, Szilárd, Neumann. Az usa lakossága sokkal nagyobb volt de ez a társadalom volt alkalmas ilyesminek a kialakulására.

Előzmény: jee_c (63309)
jee_c Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63310

"Akkor 100 millió? Az ugyan arra képes lehet mint a 100 milliárd."

ezt akartam idézni. :)

Előzmény: jee_c (63309)
jee_c Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63309

"a gravitáció nagyon nem a földinek felel meg, ezért nehéz lenne ott tartósan élni"

Szerintem nem. Statisztikai alapon sokkal több lesz a kiemelkedő képességű ember nagyobb létszámból.

Előzmény: zöldkomcsi: (63304)
jee_c Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63308

"a gravitáció nagyon nem a földinek felel meg, ezért nehéz lenne ott tartósan élni"

Ezzel kapcsolatban nulla tapasztalattal rendelkezünk. Azt tudjuk, hogy a mikrogravitáció, ami pl. Föld körül keringve, vagy egy szabadesésben mozgó űrhajón van, hosszú távon káros az egészségre. EZt már egészen részletesen ismerjük. Viszont még azzal sincs tapasztalatunk, hogy a Hold gravitációján hosszabb távon fellépnek-e ezek a negatív hatások.

Csak akkor foiguink erről többet megtudni, ha elkezdünk ott lenni tartósan.

A Marson kb 40%-a a gravitációs gyorsulás a földinek. A Hold 1/6 g-jéhez képest ez lényegesen több. A Jupiter és Szaturnusz holdjai kb a Föld holjának felenek meg (kicsit kisebb értékeik vannak).

 

Egy O'Neil hengerben olyan gravitációt lehet csinálni, mint ami tetszik - ez mérnöki kérdés. Nyilván minél nagyobb g-t szeretnénk a belső felületen, az annál problémásabb.

Előzmény: padisah (63301)
Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63307

8 milliard tudatos alkoto-epito leny tudata alkoto-epito hatassal van a fizikai vilagra.

Az alkoto-epito lenyeke....

Maketheworldabetterplace Creative Commons License 2020.10.18 0 0 63306

Gravitaciopotlek: centrifugalis ero forgo kerekben.

Hidrogen+oxigen mukodik.

Oxigen a humanoid mukodesehez is szukseges.

Nuklearis mindenhol szennyez, es karositja a humanoid+egyeb letforma informaciohordozojat(DNS).

Előzmény: padisah (63301)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2020.10.17 0 0 63305

... az őskorban mindenki ismert mindenkit, nagyon ritkán vagy soha életében nem találkozott valaki olyannal akit már ne ismert volna. Elképzelhető, hogy a szentinézek, akik India mellett a szigetlakók senkivel nem hajlandók szóbaállni, azonnal megölnek minden idegent. De nagyon ritkán fordul elő, az indiai kormány is tiltja a sziget megközelítését.

Állítólag 60 000 éve élnek ott. Lehet, hogy tudnának atomerőművet is működtetni de nem kell nekik. Nem tudom, nem tudjuk.

Előzmény: hiper fizikus (63303)
zöldkomcsi: Creative Commons License 2020.10.17 0 0 63304

Nem jó vagy rossz, nem mondtam, csak azt, hogy milyen sok már pár tízezer is. Akkor 100 millió? Az ugyan arra képes lehet mint a 100 milliárd.

Előzmény: hiper fizikus (63303)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!