Van két feromoncsapdába való pótcsalétkem almamoly számára. 500Ft-ért odaadom akinek kell. Mail címem publikus, és Bp-en lakom, itt szívesen elviszem bárhova.
Mondjuk valószínű, hogy szilvát fogok a helyére ültetni. Jelenleg 3 fát akarok két sorban. Az első sorban egy (ez lesz a mostani alma helyén) és mogötte két fa egymás mellett. Kb úgy nézne ki mint egy egyenlő oldalú háromször 3 csúcsán lévő fa. Csak azon gondolkozom még, hogy melyik fa nőhet nagyobbra - persze egy magasságon túl nem engedes fákat nőni, mert akkor még a nagy létrámmal sem tudom leszedni. De szerintem a besztercei és a golden esetében ez lényegtelen kérdés.
Mindenesetre szeretném azért a kissebbet a háromszög csúcsára ültetni, mert a nap is onnan süt.
A csersznyelégy elleni lapokhoz meg annyit: lehet kapni spéci cseresznyelégy csapdákat, amit én nem nagyon értem, hogy miben tér el a sima sárga színű lapoktól. Én a sima sárga lapot használtam. Kilyukasztottam a két szembe lévő sarkánál, egy dróttal összehúztam hengeressé úgy, hogy a ragadós fele legyen kifelé, és felkötöttem egy ágra. Néha kicsit nehéz olyan helyet találni, hogy a széltől ne ragadjon bele a levelekbe, de megoldható. Nálam nagyon bevált, csak egy hibát követtem el, hogy nem vettem pótlapokat. A lapok pár nap alatt szinte tele lettek. Kb 6db-ot raktam ki, de mire már végeztem az elsőn volt kb 10-20db beleragadt légy. Mondjuk engem annyira nem zavart a kukacos cseresznye, mert nem néztem soha a belsejét, hanem csak ettem:) És legalább így a pálinka alap is kicsit húsos lett:)
Remélem még meg tudom védeni így a fámat a következő években is. Igazából gombás betegségek még alig kapták el. Egyszer-egyszer egy-két levélen lehetett látni egy két kisebb foltot, pöttyög, de azokat inkább lecsíptem.
A cseresznyefa megvédését én is hasonlóan tervezem majd, a lapok áráról majd informálódom.
Ha kipusztul a fa, akkor nyilván már öreg, beteg volt, felhasználhatta a tápanyagokat, esetleg a betegségét elősegítő tényezők jelen lehetnek a talajban. Nyilván a fáknál is jó a vetésforgó!:-)
Ellenben, ha a fának csak egy része beteg, s annak oka nem a talaj környékén keresendő, maga a fa sem idős, akkor nyilván jelentősen kisebb a kockázat.
Ha nem biokertes fórum lenne, akkor nyilván javasolható lenne az ültetés előtt egy talajfertőtlenítés, de szerintem egy részleges talajcsere, tápanyagdúsítás, ha már itt vagyunk szerves trágyával, a talaj egyéb jellemzőinek javítása,pl. kötötté homokkal, egy kis tőzeggel a vízháztartás javítása biztosan jót tehet. A Golden azt hiszem, nem túlzottan igényes a talajra, de nem én vagyok a legmegfelelőbb válaszadó a témában, talán a gyümölcsfás fórumban más is tud mondani valamit.
Érdekes dolog ez, hog ymi kíván permetezést és mi nem. Nálunk is van egy golden almafa, de idén ki lesz vágva. Egy fő ágába belefészkelt valami kártevő pár éve, és lényegéban azóta haldoklik a lombkorona fele. Gyökér felől szerintem teljesen egészséges a fa, de inkább újat nevelek helyette. De pl van egy kb 10 éves germersdorfi fám, amit semmivel nem permetezek. Leragasztom a törzsét a hangyák és tetvek ellen, teszek rá a cseresznye érésekor sárga lapokat a cseresznyelegyek ellen, és ennyi. Semmi betegség, gyönyörű termés. Más meg azt mondja, hogy szerencsés vagyok:)
Illetve még egy kérdésem nekem is van: ha kiveszem ezt a golden almafát, akkor ültethetek a helyére egy ugyan ilyet? Hallottam, hogy nem szerencsés, de úgy rémlik, hogy az csak olyan esetekben, ha kipusztul a fa.
Van egy igen koraim, egy egy szeptemberi érésűm. A téliek közül Gloster, Golden, starking édes fajták. A Glosster és a Golden nem kíván permetezést. A Starking kicsit kényes a varasodásra.
A rezisztens alma sorozatból nekem egy Topaz terem. Savanykás ízű, igénytelen. A pincémben csak január elejéig áll el . Az édes almákat szeretjük, de néha jólesik egy savanykás is azért ültettem.
A várakozó álláspontot esetleg úgy tudod rövidíteni, ha látsz ilyet másoknál akiknek már több éves tapasztalatuk van vele. Én is ezt próbálom. Mindenesetre az tény, hogy egy új gyümölcsnél a kártevők gyakran lemaradnak, a filoxéra és a krumplibogár is jóval később érkezett. Ma ugyan jóval gyorsabban megy minden, a selyemakác-levélbolha már bő tíz év után megjelent a növény elterjedése után, de pár év nyereség is nagy kincs.
A datolyaszilvát azért egyesek már évtizedek óta ismerik mint a kivit és a fügét is. És egyelőre nem szokás permeztezni.
Ősszel én is ültettem több rezisztensnek mondott szőlőt, egy Freedom almát és tavaszra egy Rebellát is szeretnék. Kíváncsi vagyok miként válnak be.
Általában minden kertész a saját portékáját tartja a legjobbnak. Ez pszihikai hatás. Én a Toponári kertbarát körbe járok ahol az év legjelentősebb eseménye a borverseny. A bírálat után a társaság megissza, a versenyeztetett borokat. Megfigyeltem hogy minden versenyző gazda a sajátjára a legbüszkébb és kínálgatja buzgón. Biokertészek esetében ez még hatványozottabban jelentkezik, hiszen azt csak mindenki maga tudja, bio e a termény? A kereskedelmi forgalomban lévőről ki merné biztonsággal állítani ezt? Ezért jobb a saját termény. Az utóérlelés és egyéb szállíthatóságot, pulton tarthatóságot segítő manipulációk még ténylegesen is rontanak az értékén.
Ezekkel az újonnan felkapott gyümölcsökkel várakozó állásponton vagyok. Az idén vettem egy nasi csemetét. Négy évig baciláltam rajta. A feleségemnek nem ízlett, mondván nincs körte íze, míg az idén rászántam magam és megvettem. Majd az idő eldönti jót, cselekedtem e?
S természetesen erre is igaz, hogy a saját termés általában jobb. Mostanában árulnak egy Sharon nevű izraeli fajtát, állítólag az is gyengébb minőségű ízben. S a bolti gyümölcsöket Co2-vel érlelik, a hozzáértők szerint a sokáig fán hagyott, szinte ott utóérlelt gyümölcs ehhez képest is jobb. Az én saját termésem nem volt különösebben finomabb mint a bolti, emlékeim szerint, de nekem a bolti is ízlett, s az enyém is sárga volt, amikor leszedtem, utórleléskor lett narancsos színű. S talán még érhetett volna, amikor megettük. Szóval, így is jó volt, de benne van az esély, hogy jobb is lehet.
Ha van olyan hely, ahol biztosabban lehet megvédeni a nagyobb hidegtől, dombos réstz vagy közel egy fűtött házhoz, akkor mindenképpen érdemes megpróbálni egyet.
A mási ilyen gyümölcs a paw-paw amitől sokat várok, ez a szőlőnél is jobban bírja a hideget, egy-két farontó rovar már talán néha kikezdi, de alapjában véve ezt se kell permetezni, a gyümölcséről pedig ódákat zengenek.
Az a baj csak, hogy kényes az átültetésre, a szélre, fiatalon a napszúrásra, hamar romlik a gyümölcse és sokára fordul termőre. Nem árt legalább kettő belőle. De szép fa ez is, tápláló és nagy méretű, finom, egészséges biogyümölcsökkel.
Éppen ma Skype-n szóbajött ez a datolyaszilva miközben atifocival beszélgettem. A szupermarketben vásárolok alkalomadtán és kipróbálom. Kíváncsi vagyok rá.
Igen, most tavasszal ültettem egyet, szóval még nem telelt, igyekszem rá vigyázni majd. Állítólag -15-ig bírja, ha hidegebb lesz be kell majd avatkoznom. Egy termés volt rajta, nemrég ettük meg.
Hogy milyen szempontból jó?
Az már eleve jó, hogy egy olyan gyümölcs, amit nem kell permetezni. S ráadásul nagy mennyiségű gyümölcsöt ad, pár éves faként is. Nem hasonlítható aromában egy körtéhez vagy őszibarackhoz, savszegény, de kellemes ízű. Általában a sütőtök, sárgarépa és őszibarack keverékeként szokták jellemezni. Egészségügyi hatásairól is nagyon jókat állítanak. Novemberre érik, s leszedve utánérlelés szükséges mint a naspolyánál, mert keményen csersavas. Ha megpuhul, akkor válik édessé, ehetővé. Ez a novemberi, decemberi hónapokat jelenti, amikor már csak a téli körte, alma marad vagy a naspolya a hagyományosabb gyümölcsök közül, ez is jó benne. Egy ideig eláll. Néha lehet kapni a szupermarketekben, ha egyszer veszel egyet, eldöntheted érdemes-e foglalkozni vele, én is így tettem. A legnagyobb beruházás tulajdonképpen a fa megvétele, ezért szerintem megéri. Vannak egyébként Magyarországon már több évtizedes fák is, csak amig kicsi, vigyázni kell rá nagy hideg esetén. Faként is szép, erős, jellegzetes sötét levelei vannak.
Nagyon szép hely. Csak azzal vigasztalom magam, hogy praktikussági szempontok alapján az alföld jobb, én meg praktikus típus vagyok. Ott a hegyoldalon pl. tiszta para lennék, ha szaladgálna a gyerek, vagy szakadna az eső, vagy az asszony kézifékkel szeretne elindulni felfelé stb. Nem beszélve arról, hogy itt mennyivel könnyebb építkezni. No meg a nyílvessző röppályáját is könnyebb megbecsülni.
A várost (Kaposvár) dombok ölelik körül. Mindkét telkem dombon van. Ez a kép a lakóházam telkén készült. A ház a domb alján van, a kert a ház fölé magasodik. Nem ideális kertészkedésre mert nehéz felcipelni a gépeket, trágyát stb., de vállalom mert hegymániás vagyok. Síkságon nem tudnék élni.
Akkor ezek szerint a perverz ötletem (lombcsere) nem is volt annyira marhaság. Nekem is van egy nagy diófám, aminek összeszedtük a levelét, de miután a gyerekkel jól kihemperegtük benne magunkat, kihordtam a kiserdőm egy olyan helyére, ahol sok a tarack. Rátettem jó vastagon, hátha kipusztul alatta, amit nem nagyon hiszek, ismerve a tarack életképességét. Gondoltam, ha más nem, jó lesz a sünöknek, ha szeretik, bár elég erős illata van. Állítólag a bolhák sem kedvelik, a sünökben meg szokott lenni.
Szépnek tűnik a képen látható hely, igaz én itt a nagy lapos alföldön már egy kunhalomnak is nagyon szoktam örülni. Lakhelyetek, vagy nyaraló? Panorámaképed nem volna :-)?
A fiatal fákat diófalevéllel takarom ősszel. Előtte sekélyen fellazítom a talajt. Azért szeretem a diófalevelet mert erős illatát a pockok nem bírják és nem költöznek a takarás alá. A nagy fák alá ősszel semmit se teszek. Azokat egész évben elhalmozom ágnyesedékkel.
Ma olyan szép idő volt, hogy arra gondoltam, jó lenne egy őszi lemosó permetezést végezni. Ti szoktatok ilyet? (Magam nem nagyon.) Mit használtok hozzá?
Hogyan érdemes a fák alatti területet gondozni ilyenkor? Gondolom, hogy egyfelől érdemes összeszedni a levelet, mert onnan indulhat a következő évben a fertőzés, másfelől pedig ha a természetből igyekeznénk mintát venni, akkor ott hagyjuk, mert a levelek bomlásakor tápanyagok kerülnek vissza. (Ráadásul olyanok, amikre a fának szüksége van.) Perverz ötlet a lombcsere.
Szerintetek a fák alatta -füves talaj jobb, vagy a -tisztára kapált? Ha eddig kapálva volt, télire érdemes betakarni? Gondolom igen, de mivel? Esetleg az a jó, ha a vegetációs időben rendszeresen kapálva van, ősszel meg hagyni kicsit benövényesedni, -akár rávetni valamit- amit tavasszal be lehet kapálni?
Levéltetű ellen nekem nagyon bevált a "fülbemászó-lakások" kifüggesztése a fák ágaira. Fogtam egy műanyag cserepet, beletömködtem kicsi faágakat, füvet, faleveleket, és fejjel lefelé felkötöztem a fákra. Azóta levéltetvek eltűntek a fákról, mert a fülbemászók felfalták őket. Velük együtt pedig a hangyák is odébb álltak...
Az alábbi gyönyörű, nagyon hasznos könyvet kaptam (kölcsön) a biodinamikus gazdálkodásról. Akik ismerik/használják a biodinamikus vetési naptárt, azoknak e könyv szerzője bizonyosan már régi ismerősük.
