Ilyen régi nyelvek megfejtése, amelyek ráadásul csak a mássalhangzókat jelölték többnyire, valamint sok esetben egy egy szótag szó jele az eredeti kiejtés és bizonyos összecsengés alapján teljesen mást is jelenthetett nagyon nehéz. De azt hiszem nekünk magyaroknak, mint az egyik agglutináló ,-s hiszem, az egyik legkiforrottab ezek közül, hiszen több száz év távlatából is érthető a nyelvünk, próbálj meg egy Balassi korabeli francia szöveget elolvasni- nyelv birtokosainak kötelességünk lenne a sumerral és az összes altáji nyelvvel foglalkozni, legalább annyi esélyt adni( 150 év és egyetemi katedrák, ösztöndíjak) mint amennyit a finnugristák kaoptak az elmúlt időben. Azonkívül nem hiszem, hogy Bobula, Badinyi, Zajti, Kőrösi Csoma,Sára Péter ,Marton Veronika... Azaz egy csomó értelmes nyelvész az élete nagy részét hülyeségnek szentelné, akik ráadásul tudják, hogy a hazai tudományos élet igyekszik ellehetetleníteni őket ezért a tevékenységükért.
Azon könyvek között amelyeket olvastam ebben a témában valóban voltak bolondgombák is(nem a felsoroltak írták), voltak olyanok amelyeknek a stílusa volt túlságosan csapongó, vagy lehetetlenül tudományos - nem hiszem, hogy ne lehetne közérthetően, uram bocsá magyar nyelvtani kifejezésekkel kifjezni a fogalmakat egy szakkönyvben- de azért akadt olyan is amelynek a gondolatmenete tiszta volt, a szóelemzések világosak, és csak néha éreztem, hogy vagy én vagyok kevés vagy nem elég meggyőző a dolog (finnugoros művekben általában jóval több a bizonytalan, megerőszakolt elem). Azaz véleményem szerint, ha a hazai tudományos elit és az elhivatott külföldi, hazai sumerológusok, törökösök szóba állnának és öt évig komolyan vennék amit egyesek egész életükben vallotak, lehet, hogy előbbre jutnának, és egyesek belátnák, hogy tévedtek, mások pedig igazuk tudatában tovább folytathatnák munkájukat.
Egyébként tud valaki valamit közületek a híres behisztuni feliratokról?
Badiny szvsz jobban tette volna, ha regényt ir... De azért valszeg lesznek dolgok amiket a munkásságából lehet használni. Mindenesetre nem tartom komoly tudósnak.
Láttad azt a filmet amin az életművét foglalja össze úgy két óra terjedelemben (Z tévén mutatták amig volt)? Szerintem tök jó fej. Ilyen mezopotámiai motivumos nyakkendője volt. És megszállott módon magyarázott...
Erre mondtam azt, hogy "nyilván nem..." De ezt épp a te könyvtárnyi megfejtett anyagos példádra hoztam fel, mint ellenpéldát...
Na, még eszembe jutott pár dolog:
1. Egy nyelv megértése és nyelvcsaládba való billesztése nem ugyanaz a kategória.
2. Sumer témában én csak Badinyit olvastam, tényleg nem a tudományosság csúcsa, de a Sumer-magyar topicban van egy fazon, aki sumerül tanul, és azt mondta, hogy régebben voltak aztért jó próbálkozások is, csak közbe a tudomány sokat haladt. Pl. A régi (50 éves) szótárak már nemsokat érnek... Vagyis az, hogy megfejtessz egy nyelvet, az nem azt jelenti, hogy elolvasod, mint mondjuk most te az angolt... Lehet, hogy egy sereg szó már teljesen mást fog jelenteni, stb. stb.
3. Ide kapcsolódik az, ami épp a sumer kapcsán lényeges, hogy nemcsak az a gond vele, hogy nagyon távol áll időben a mostani nyelvektől, hanem és ez az egyik fő érv, amivel a próbálkozás lehetősége is megszűnik, hogy nem ismerjük a nyelv hangzását! Vagyis elolvassuk, lefordítjuk (könyvtárakat), de nem tudjuk kiejteni... Még úgy sem, hogy mellette ottvannak az akkád szövegek, szótárak, meg miegymás, amely nyelvnek már a kiejtése is ismert valamennyire. Hettitával nem tudom hogy állunk, de sokkal jobb helyzetben nem lehetünk...
Na mindegy, ezzel nem azt mondtam, hogy a hettita nyelv nem indoiráni, csak amit eddig tudok róla azalapján lehetséges, hogy Yekininek van igaza, vagyis túl kevés bizonyiték alapján, túl gyorsan jelentettek ki a tudósok valamit. (mint a szkitáknál).
Olvasd el még egyszer kérlek! Én nem azt írtam, hogy nem hiszem (mert ez most nem lényeges), hanem hogy egyáltalán nem meggyőző a bizonyítás. Pedig Ceram műve inkább szórakoztató ismeretterjesztés, de még így is kilóg a lóláb.
Ha olyan módon ment a fordítás, ahogyan Ceram is leírta, tehát ahol nem passzolt a szöveg az elképzelt nyelvi, nyelvtani szabályszerűségekhez, ott a szöveget változtatták meg, akkor egész könnyen tölthettek meg könyveket fordításokkal.
Bemásolnék néhány dolgot Götz L. könyvéből (Ő is idézi ezeket):
"....W.v.Soden (Sumer, Babylon und Hethiter bis zur Mitte des II.Jahrtausends v. Chr.)is kiemeli, hogy a hetitaknal csak egész vékony réteg lehetett indogerman. Isteneik, kiralyaik, de meg főuraik nevei is legnagyobbreszt ősi kis-azsiai
nevek...."
"....K.Bittel (Grundzuge der Vor- und Frühgeschichte Kleinasiens) szerint a Hettitak esetében semmi esetre sem beszélhetunk kompakt indogerman népről.
A.Moortgat (Geschichte Vorderasiens bis zu Hellenismus) megallapitja, hogy a Hettitáknál egyetlen indogerman istennév sem fordul elő. Isteneik hurri es hatti eredetűek.
A hires hettita sziklaszentélyben, Yzilikajaban is csupa hurri istenséget es hurri nyelvű feliratot talalunk.
M.Semper (Rassen und Religionen im alten Vorderasien) leszögezi, hogy a hetita nyelv erősen kevert. Szókincse legnagyobb részben ősi kis-ázsiai (hatti) eredetű. Csak egyes szavak és nyelvtani sajátsagok áruljak el az indogerman beütést. A palai, luvi nyelvek eseteben ugyanez a helyzet. De a hettitak isten- es személynevei is mind kis-azsiaiak. Ezek szerint tehát csak igen csekély számu indogerman bevandorlóval szamolhatunk....."
Ezeket is kutaqtók írták, szóval a dolog nem lehet annyira egyértelmű.
Ami a sumero-magyarológusokat illeti, hát vannak köztük fantaszták, vannak korrekt tudós emberek.
Van egy Varga Domonkos (vagy Zsigmond?) könyvem, amelyben a szerző a sumer nyelv kutatásának első kb.100 évét dolgozza fel, gyakorlatilag hónapról-hónapra leírva az aktuálisan megjelenő nemzetközi cikkeket. A kutatók nagy hányadának elsőre rögtön a finnugur, a mongol ill. a török nyelvek ugrottak be, mint a sumer kései rokonai. A nyelvrokonság tézisét tehát nem lehet egy legyintéssel elintézni.
Látod a germánok mi mindent kihoztak a hettitákból! Pedig az sem biztos, hogy igaz! :)
Amig egy picit fel nem szérad még nem tudok elindulni, úgyhogy válaszolok.
Elég gyakori dolog, hoyg álmában jön rá a kutató a heyles megoldásra. Különösen akkor, ha valamilyen prekoncepció bénitja, hogy helyes irá?nyba indüljon. Közismert eset Kekule a benzol képletével. Ett?l függetlenül a Cerám könyvben nincs benne az álmodós változat, s?t Zamarovskyban sem. Szóval akkaro jeelent?sége nem volt.
Van egy egy sejtésem, hogy a magyar papirusz is olyan izmos lábakon áll, mint a sumer-magyar egyeztetések.
Valami benyomásom van arról, hogy hogy kell egy ilyen dolgot csinálni. Annak idején megpróbáltam Champillion után "újra megfejteni" az egyiptomi nyelvet. Addig könny? volt, amig a közismert fáraó nevekkel próbálkoztam. De amint átváltotam a teljes szövegre, iszonyú sok buktató került el?. Rá kellett jönnöm, hogy a hieroglifákat korszakonként csoportositanom kell. Vannak ejelentés beli változások stb. Marha sok munka és csak az tudja végig csinálni, aki tényleg ezzel foglalkozik. Ha elolevsom a többi nyelv megfejtését, mindenütt hosszú kemény munkát látok, zsákutcákkal újboli nekifutásokkal. Önelllenörzésekkel stb. Ehhez képest a sumér-magyaritás könnyedén félredob minden elelnérvet és a hályogkovécs biztonségával jelenti ki, hogy ez a két szó rokon. A rokonitás elvei szóról szóra szabadon változhatnak és szabadon keverednek szumér és csak a magyaritok által szumérnek tartott akkád és ,ás nyelvek beli szavak. Ez a megközelités már a módszertanánál rögtön megbukott. Néha felcsipnek a tudomány asztaláról egy-egy nem is korrektül megértett morzsát, ami valami hasonlót moond mint ?k és diadalmasan bejelentik, hogy ime mégis igazunk lett.
Lehet, hogy működik a megfejtés, de azok a történetek, hogy álmában bevilant egy német mondat, meg egyik nyelv segitségével megértette a másikat, meg kijavitották a helyesirási hibákat, stb. stb. Szóval ezek ilyen mesék, amiket el lehet adni hozzánemértőknek, de ne csodálkozzanak a tudósok, ha az egyszeri ember hisz a sumer-magyaritásnak mondjuk, ha ilyenekkel találkozik hivatalos oldalról...
El kell olvasni a konkrét szakmunkákat, hogy kiderüljön, a megfejtés tényleg tudományos-e.
Mostanában jelent meg egy könyv, amiben egy egyiptomi papiruszt fejtenek meg magyarul. Namost akkor az is magyarul van irva, csakmert megfejtették? Nyilván nem...
ne haragudj, de igy lemasirozol a tudománnyosság mezsgyéjér?l. Egyszerüen beáltálltál abba a pozicióba, hogy nem hiszed, mert nem hiszed. A hettita nyelven Hrozny megfejtései alapján könyvtárakat megtölt? irott szövegmennyiséget lehetett megfejteni. Ez tény. Nem lehet letagadni.
Az csak apró hab a tortán, hogy Hroznyt, mint sémi nyelvek ismer?jét hivták meg a hettita nyelv megfejtésére. Sémi nyelvként akarta megfejteni. Csak nehezen fogadta el, hogy akkár merre is tekeri mégis csak az indogermánból van értelme a mondatoknak.
Érdemes esetleg elolvasni Wojtech Zamarowsky könyvét is. ? Hrozny munkáássága köré épiti fel a Hettita nyelv megfejtését és a hettiták törrténetét.
Nem akarom bántóan kritizálni a sumero-magyarologusokat, de elolvastam az ? m?veiket. Na most ezek annyira távol állnak a tudománytól, mint a mondjuk az bioenergetikus természetgyógyászok halandzsája az NMR spektroszkópiától.
Erre utaltam finoman amikor Mercuriusszal beszeltem... De akkor megveszem ezt a könyvet, mert ez tényleg durván hangzik. Jó lenne, ha benezne ide egy igazi nyelvész, mert bár amatőr vagyok, annyit én is tudok, hogy ilyen nincs. Épp az ilyen érvelések miatt szokták a magyar-sumer, de még a magyar-török egyeztetéssel próbálkozókat is elküldeni a búsba. (egyébként többnyire jogosan). De akkor remélem, hogy a Hettitáknál nem alkalmaznak kettős mércét.
Két nyelvet, ami között 3000 év van és ráadásul nem is egymásból fejlődtek ki, hanem közös az ősük, nem lehet ilyen könnyen megérteni!
"...Antikváriumban szoktam látni Cream: A Hettiták regénye című könyvét. Érdemes megvenni?..."
Érdemes! És elolvasni is érdemes, mert érdekes és szórakoztató!
Elhinni nem érdemes! Nem biztos, hogy nem igaz, de ha valami csak ennyire bizonyítható és mindenki tapsol hozzá, akkor azt el kell utasítani.
Elképedtem, amikor a szerző lelkesen írta, hogy ezek a tudós nyelvészek (akik természetesen indogermánok), annyira tudták olvasni a hettitát (ami természetesen indogemán nyelv), hogy KI TUDTÁK JAVÍTANI A HETTITA IRNOKOK HELYESÍRÁSI HIBÁIT!!!!
Az fel sem merült bennük,hogy esetleg az ő koncepciójukkal lehet a baj.
Végtére is egy indogermán, ha be akarja bizonyítani bármiről, hogy indogermán, akkor NEM TUD TÉVEDNI. Ha esetleg kiderülne, hogy mégsem indogermán, akkor is az.
Így van ez a szkítákkal is, így van ez a pelazgokkal is, így van ez a Közép-ázsiai, állítólagos ó-indo-irániakkal is.
sajnos ki vagyok ütve a párbeszédb?l tekjesen szeméelyes okok miatt (tegnap hoztam ki Édesanyám a kórházból. Pár óra múlva viszont a fiam az egyik fiam vitték be a traumatológiára, szóval a pechsorozatom nem állt le).
Lóról annyit,
hogy a hettitáknak szép nagy lónevelési tankönyve is volt. Lovaglás tény leg nem mutatható ki a lovak megjelenésekor, viszont ismert a legendás hettita harckocsizó hadsereg, amelyik forradalmi újitás volt a hadakozásban, amikor a hettiták megjelentek. Lovaglás csak kés?bb honosodik meg. Nagyjából akkor, mikor az asszirok és a szkiták hadakoznak.
Az indogermán alatt meg pontosan mit értesz ? Ha a terminológia ponattalan, akkor a zavar forrása lehet.
Mercurius
P.S.: azért szorgosan olvasgatok és szivesen folyttaom pár nap múlva. PuPu-t meg pvc-t hajtsátok el, mert minden értelmes párbeszédet eltolnak. Küldjétek át ?ket valamelyik anyázós topicba, mert az az ? világuk.
A ló magyar találmány.
Eleinte őseim látták el feladatát, de aztán annyit és annyian ütötték a hátukon ülő magyar vitéz fejét, hogy behorpadt a púpjuk, és készen volt az új találmány...
:O))))
Egy kis megjegyzés a lovakhoz, miután szó volt róluk.
A legtöbben úgy tudják, hogy a ló megszelídítése, a lovaglás, mind indogermán találmány. Ez is, mind oly sok más tévedés!
Hančar: Das Pferd in prähistorischer und früher historischer Zeit, 1956, (kb: A ló a történelem előtti és őstörténeti időkben) c. munkájában bebizonyította, hogy sem a ló megszelídítése, sem a lovaglás nem mutatható ki az ősi indogermán népeknél.
Már ne vedd zokon, de ezt a megjegyzésedet egy kissé "szőrszálhasogatósnak" érzem. Mi a "transzmisszió"? Szerintem "átadást", "átvitelt" és ehhez hasonlókat jelent.
Kérdezném: szerinted az akkori időkben, hogyan adták át egymásnak a különböző népek, népcsoportok a kultúrát, civilizációt, stb.?
A válasz erre csak az lehet - szvsz -, hogy csakis közvetlen érintkezéssel, mivel más lehetőség akkor még nem volt.
A fejlettebb, túlnépesedett vidékekről - éppen a megélhetés miatt - először lassabban, majd egyre gyorsuló tempóban elindult egy kivándorlási folyamat az akkor még szinte lakatlan európai és eurázsiai területek felé.
Nem értem egészen mire alapozod ezt a "sztyeppei éhenhalást". Én - már a korábban leírtak fényében is - pont az ellenkezőjét látom. Szerintem logikus és ez volt az egyetlen kiút a kivándorló népcsoportoknak, a mérhetetlen sztyeppe, amely nem csak állattenyésztésre volt kiválóan alkalmas, hanem földművelésre is.
A "tömegekről" meg csak annyit: ne a mai fogalmak szerint értsd. Pár ezres népcsoport az akkori időkben már "tömegnek" számított, különösen a kezdetleges halász-vadász hordák esetleg százas csoportjaihoz képest.
>> ...amit ebben a hozzászólásodban előadtál, az kb egy 50-60 évvel ezelőtti kutatási álláspontnak felel meg... <<
Azt még el tudom képzelni - habár eléggé nehezen -, hogy íródtak esetleg olyan szakmunkák is, amelyek már a mejelenésük pillanatában túlhaladottnak számítottak, de hogy tudósok egész hada arra adja a fejét, hogy az elkövetkező "jövőben" olyan szakmunka megírására vállalkozzék, amely legkevesebb már évekkel túlhaladottnak számít, hát, nem tudom, de eléggé hihetetlen...
Ugyanis azokat a munkákat, amelyekre a témával kapcsolatban Götz hivatkozik, zömmel a 60-70-es években adták ki, azaz már jó 15-25 éve elavultnak számítottak. Persze lehet, hogy viccből írták őket gondolván, jó tréfa lesz fiúk. :))
Egyedül Childe bizonyult kemény diónak, ő nem szállt be a tréfálkozásba. 1949-ben gyorsan megírta "Az európai kultúra előzményei" c. munkáját, így egy-két évig még az élvonalban is lehetett. :))
Nézd csak Cirmoscica!
Én sok mindent el tudok képzelni, még azt is, hogy a régészet "öles léptekkel" halad, megdőlnek korábbi megállapítások, stb., de hogy mindegyik korábbi munka elavult lenne..., na ne... ez már erős...
Már nem tudom melyik könyvemben olvastam, de ha lesz időm megkeresem, hogy a ló (asza) szavak a finnugor nyelvcsaládnak csak kb a felében található meg, ami elég furcsa egy lovas nomád nagyállattartó nép esetében :), viszont a kínai nyelvben is teljesen hasonló hangzású a lú- hoz közel álló a megnevezése, az asza szó pedig nagyon sok magyar település nevében is megtalálható, ha jól emlékszem a sumerban a huszár szó megfelelője a gis-ar , úgyismint lovas katona .Elnézést ha nem pontosan idézem a dolgot, a lényege ez volt.A kínaiak pedig Maotun fejedelem óta ismerik közelebbről a lovasnépeket :).
Hallottam egy előadást, amiben történelmi emlékek elemanalízisének adatait ismertették (többek között). Itt hangzott el, hogy nagyszámú sumer aranyékszerben extrém magas a tellur szennyeződés.
A Tellur ritka fém, arany ezüst ércekben található nyomokban.
Eurázsiában EGYETLEN nemesfém lelőhely van, ahol az ércet tellur szennyezi, ez pedig a dél-Erdélyi aranymező.
Ha ehhez hozzáveszed a Tatárlaki táblát, amit szintén Dél-Erdélyben találtak, a Maros mentén, és az Unesco összefoglaló történelmi enciklopédiájában, a Kr.e 4500 eredet miatt a LEGELSŐ ÍRÁSOS EMLÉKNEK tartanak, és a táblán az ó-sumérral megegyező piktografikus jelek találhatóak, akkor igenis, hogy van valószínűsége
a két terület közötti kapcsolatnak.
A lovakat én is úgy tudom, csak most Bartha megkavart egy kicsit. Az volt a baj, hogy nem fejtette ki bővebben. Mindegy ő mintha úgy tartaná, hogy annakidején nem tartottak lovat. De persze nyugodtan lehet, hogy csak felhagytak vele.
Ha van kedved utánanézni, akkor érdekelne hogy mire jutsz.
Én annyit tudok, erről, hogy Fodor István feltételezte, hogy az ősugorok (ő egyébként ugyanazon fanevek alapján Ny-Szibériába tette az őshazát - nonszensz szvsz, márminta az egész szituáció) az andronovói kultúra peremén éltek, részben beletartozva. Persze nem nagyon tudta szvsz igazolni ezt. Csakhát nyelvészeti érvek miatt a magyaroknak délre kellett jönniük egy adott időben, és délre épp az andronovói kultúra volt... Most kicsit elbagatelizálom, de nagyjábol ezt olvastam ki a könyvéből...
A szemfedők elmélete úgy tudom megdőlt, először asszem Benkő Mihály '89-ben mutatta ki, hogy a szemfedők az egész eurázsiai steppevidéken elterjedtek, legkorábbi eredetük, meg mezopotámia. Azóta sokan hivatkoztak rá (Érdy Miklós, Bakay Kornél, és pont tegnap olvastam Götz előszavában Lászlótól is). Szóval nem nagyon lehet erre se hivatkozni.
Most meg Barthánál olvastam érdekes dolgokat egyébként. Aszongya, hogy az obi-ugorokról bebizonyosodott, hogy csak pár száz éve tartanak lovat (arra már nem emlékszem, honnan szedi, nem mentem utána). Meg azt is mondja, hogy pár száz éve az Altajban is éltek ugorok, akik a szomszédos török népek hatására nyelvileg eltörökösödtek, de az istennek sem akartak kimenni az erdőből és nem változtattak életmódot... Most akkor mi van?
Na most ennek utána kéne másznom, de emlékeim szerint van valami amai az Andronovoi Kulturával is kapcsolatba hozza az ugorokat és az obi ugor szemfedőknek is köze van a lokalizációhoz (persze lehet, hogy tévedek).
Hát ezt elnéztem... :-)) De azért elég jól érted a témát, ahogy látom...
Viszont ha már László Gyulát hoztad fel, akkor hagy mondjak valamit, mert sokat gondolkoztam a könyvén, amit azóta is az egyik legjobbnak tartok a témában...
Ami érvet felhozott, az nekem kevés volt. A pollenvizsgálatok és a hozzájuk kapcsolódó közös finnugor szavak szerintem nem alkalmasak arra, hogy az összes nép helyét meghatározzuk ami az adott nyelvcsaládba tartozik. Egyrészt, mert ha jól tudom, az adott fanevek, amikkel operál nincsenek is meg a magyarban, másrészt mivel nem egy közös kis őshazáról van szó, hanem egy területről ami nyelvileg egymásra hat, ezért nem kell mindegyiknek ugyanott lennie. Arról nem is beszélve, hogy én eleve durvának tartottam pár fanév alapján őshazát kijelölni... Az ősiráni jövevényszavak pedig csak irányt jelölnek ki, de semmiképpen nem határoznak meg "minimális magasságot".
mielött félreértés alakulna ki, szeretném leszögezni, hogy nem történész vagyok, hanem kutatóorvos és a mitokondriumok a szakterületem :).
A történelemhez annyi közöm van, hogy erdélyi székely családból származom és sokáig régész szeretetm volna lenni. Afféle romantikus elképzelésként Attla sirját akartam megtalálni, amivel majd bebizonyitom, hogy mi székelyek igenis a hunok leszármazottai vagyunk. Elég módszresen készültem, mindent elolvastam, amit lehetett. Aztán végre kezembe került Kézai Huntörténete, ami alaposan kiábránditott. Kiritt a műből, hogy Kun László kun orientációját szolgálja. Ekkor nyergeltem át a molekuláris biológiára. Maradt viszont kikapcsolódásnak, mint másoknak a szépirodalom, nekem a történelmi vonatkozású könyvek olvasgatása.
Az eredeti kérdésre visszatérve, az a populáció, amely a magyarság kialakulásnak nyersanyagául szolgált, az általad emlitett könyvekben (ami azért az elfogadott álláspontnak tekinthető) valóban a a sztyeppe (tegyük hozzá közvetlen) északi szomszédságában van az ugor szállás terület. Ennek indoklását legalaposabban László Gyulánál találod meg, amely főleg pollenvizsgálatok és nylevi adatok (pl. növény nevek) egybevetésén alapul. Ezzel a lokalizációval öszhangban vannak a magyar nyelv ősiráni jövevény szavai is. Ezek arról tanuskodnak, hogy az ugorok déli csoportja érintkezett és talán valamelyest be is logott az iráni szállásterületbe. Átvették a fejlettebb gazdálkodásra utaló szavakat, tehát nagy valószinüséggel a technológiát is. Ennek következtében megnőtt az élelem termelés terméshozama. Ez tett lehetővé egy fajta népesség robbanást. Követhető, hogy mivel a déli csoport vette át elöszőr a fejlett technológiát és ez a csoport nőtt meg legjobban. Ezek voltunk mi magyarok.
Még egy kicsit visszatérnék a tegnapi nyelves dologhoz. Azért pár őstörténeti munkát olvastam, amik azért nem voltak olyan nagyon régiek (László, Bartha, Fodor, sőt Hajdu). Mindegyikben ragaszkodtak hozzá, hogy a magyarok ősei, amikor a finnugor ősnyelv területébe tartoztak, akkor a füves steppétől északra, a mai finnugorok területén valahol helyezkedtek el. Ehhez miért ragaszkodnak ennyire? Van erre valami kényszerítő tény? (akár nyelvi, akár más) Azért kérdezem, mert sok történész(?) képzeli úgy, hogy a magyarok a finnugor nyelvi kapcsolatokra úgy tettek szert, hogy a steppén szomszédságba kerültek a finnugorokkal. Ha pedig nincs ősnyelv, ősnép, őshaza elmélet, akkor mi szól ez ellen?
Másik kérdés/kérés: Az ideirogató történészektől kérdezném, hogy mi a szakterületük és, hogy ők melyik magyar őstörténeti elmélethez állnak a legközelebb?
történetesen itt van a kezemben Gordon Childe azon müve amire szerintem te hivatkozol. Az enyém angol és a cime:
The Down of the Europian Civilization.
Na most ebben azért nem az szerepel, amit te irsz - azaz, hogy Mezopotámiából benyomuló telepesek hozzák létre az Európában található régészeti kulturákat, hanem hogy zajlik egy culturális transzmisszió az eurázsiai sikságon keresztül. Ez a IX. fejezet és nálam a 148. lapon van. Ez mai fogalmakkal technológiai transzferről van szó. A modern kori analogiánál maradva, úgy néz ki a dolog, hogy mi is sok mindent átveszünk az USA-ból - úgy a farmertől a McDonaldsig, de azért nem vagyunk amerikaiak.
Tömeges bevándorlásról már csak azért sem lehet szó, mert ez a terület lényegesen kevésbé termékeny, mint Mezopotámia.Ide vagy a sztyeppére csak éhenhalni lehetett volna jönni délről.
a világért sem akarom elrontani a játékodat,
ezért csak halkan jegyzem meg, hogy amit ebben a hozzászólásodban előadtál, az kb egy 50-60 évvel ezelőtti kutatási álláspontnak felel meg... a régészettudomány azóta elég öles léptekkel haladt előre és ezeket a kérdéseket ma már kicsit másképp látja...
csak néhány példa:
a réz már az első mo-i neolitikus kultúrában, a Körös-kultúrában megjelenik, termésrézből kalapált apró ékszerek formájában
a tisza-vidéki tellek egyáltalán nem pontos másai a mezopotámiai-levantei telleknek, más a jellegük, szerkezetük, stb.
a Shachermeyr-féle Dimini-Wanderung elmélete kb 30 éve megdőlt - amióta jobban ismerjük mind a görög, mind a magyarországi, mind a balkáni neolitikumot és annak egymást követő fázisait és kiderült, hogy a szakálhát-tiszai ill. rokon kultúráknak az égvilágon semmi közük a Dimini-kultúrához
