A kiskert.com hírdet Iharosberényi 29 és Nagymarosi 38 fajtákat 100 + cm méretben , de árat nem ír ,hívni kell őket . Nem írja ,hogy mennyivel magasabbak egy méternél .
Keresgélek a mostani gesztenyefáim mellé valami nagyobbacskát. Ha láttok véletlenül - elsősorban Zalában - nagyobb méretű átültethető szelídgesztenye fát, szóljatok. Minél nagyobb, annál jobb lenne. Akár 2,5-3 méteres is. Lehet dbd is, de akár egy Iharosberényinek is örülnék.
Természetes közegében nem láttam gyökérről hajtást. Az első oldalhajtások a kivágott fa gyökeréhez közel, de már a törzs részről erednek. Itt magyarországon is tud már valaki gyökérről szaporítani, vagy ez még csak laboratóriumi eredmény?
Termés tárolása nem egyszerű. Nekem egész jól bevált az a módszer, hogy a gesztenyéket megnedvesítettem és meraktam műanyag dobozba, hogy párás közegben maradjon. Normál hűtőbe tettem és 2-3 naponta megforgattam őket, így nem penészedtek be. Nem tudom mennyi ideig lehetne így eltartani, mert nekem kb 2 hónap után elfogyott. Viszont az állaga egész jól megmaradt, mintha még friss lenne.
KV zaccról olvastam, hogy ne a föld tetejére rakjuk, hanem keverjük bele a földbe, mer különben penészes lesz. Így aztán közvetlenül a marhatrágyával kevertem.
Kb. fele ültetéssel megvagyok, már szinte csak a magoncok vannak hátra, meg 3db porzó fa áttelepítése. Na meg a kerítés a vadak ellen... meg...:) Sosem lesz vége.
Én is szkeptikus vagyok a fán hajtás gyökereztetéssel ,de ez most egy kísérlet szeretném tudni ,hogy kialakulnak e gyökérkezdemények a hajtáson. Viszont van két fám amit vettem és azok nem oltványok ,nem magoncok ,hanem saját gyökerű vesszők. Vannak szaporíto iskolák ahol már így szaporítják a fajtákat és aki ezekből telepít annak egyöntetű az állománya és persze nincs évek múltán oltás elhalás . A technologiát nem ismerem és persze nem is kötik az orrunkra , de úgy gondolom ,hogy speciális körülmények között növényházban gyökereztetik ezeket a vesszőket ,ahol a hőmérséklet , páratartalom stb. be van szabályozva meg a vessző gyökér képző hormonokkal van kezelve. Utána kellene ennek is nézni hol szaporítanak így ,mert ez már a valoság !
Gesztenyével nincs hűtős tapasztalat. Berkenye van most nálam hűtőben. Első termés, így nem tudom, milyen lesz a végén, de sokat alakult már 1 hét vacogás után is. Édesedett. Mondjuk nekem ízlik így is, ezért rájárok. Hogy marad-e belőle a végén, azt nem tudom... :-)
Azt olvastam a külföldi szakmai irodalomban ,hogy jo néhány hibrid fajtánál a termést hűtőben kellene tárolni egy darabig ,hogy utoérjen mielőtt megsütjük ! Nálam ez a kis termés most hűtőben van kb. 2 fokon ,majd sütök belőle hogy milyen az íze . Ahogy írják a Marigule fajtának finom édes íze van és könnyen le is válik a belső héj a magrol . Ebből szeretnék majd párat oltani . Biztos érdekel benneteket is . Amúgy van valakinek tapasztalata a termés hidegen tartásárol mielőtt megsütjük?
Igen én már meg is tapasztaltam , milyen amikor vagy túl sok porzos vagy termős virág van a fiatal fán ! Amíg tudod mind a kétféle virágot ritkítani kell ,ugyan úgy mint más gyümölcsfákat mondjuk őszibarackot , különben megszakad a fa meg apro lesz a termés !
Kávézaccot ne. (szerintem) Ahol eddig láttam, ott mind csak penészforrás lett belőle.
Pl. Oázis kertészetnek van 20 literes savanyú tőzege kb. 1500 Ft-ért. Tetejére valami fás cégtől szerzel fenyő gyaluforgácsot, és kész is.
(3 egység savanyú tőzeg, 2 egység eredeti föld, 1 egység trágya, és felülre pár centis rétegben tiszta savanyú tőzeg. Én így ültetném.)
Gyaluforgáccsal abszolút pozitívak az idei tapasztalatok. Tökéletesen árnyékol, és szinte mindig nedvesen tartotta a talajt egész nyáron. Mostanában kezdtem bekapálni a gyümölcsfák környékét, szépen korhad az alsó része a forgácsnak, és ahogy keveredik a talajjal, nem engedi bekötődni a talajt, porózus marad.
Még kicsik a fáim. A dbd oltások mind elpusztultak. A magoncok élnek, virulnak. Messze még a termés.
Sajnos a dbd oltásokat nem gesztenyés kertészetből vettük, így eleve kódolt volt, hogy gond lesz velük. Jó eséllyel meg is fagytak még a kertészetben tavasszal. Drága tanulópénz volt, mert 4500-ért adták darabját. Persze semmi felelősséget nem vállalt a srác.
Zsákos marhatrágyával próbálkozok, meg kaptam egy nagy adag kv zaccot, abbol is keverek egy nagyon keveset a trágyához, mert a trágya elvileg lugos a vk meg savanyít. Szerencsére annyira nem vészesen agyagos a földem, van ahol egészen homokos-agyagos.
Más. Vettem a Lidliben gesztenyét. A papírja szerint BdB. Megsütöttem és az íze csalódás volt. Amit tavaly vettem sokkal finomabb volt. Nem elég, hogy megmaradjon a fa, teremjen is és még az íze is jó legyen... A tiétek milyen? Ízre, méretre...
Ilyen talajba mindenképp úgy ültetnék fát, hogy a lehető legnagyobb ültetőgödörbe, és tőzeggel, sziárccsal, humusszal, bármivel meglazítanám a talajt. A keményre száradó agyagban szerintem semmilyen fa nem fogja jól érezni magát. Valahogy meg kell oldani, hogy az eső ne szaladjon el, legyen lehetősége a gyökérzónába leszivárogni, de ugyanakkor ne pangjon ott. A csemete gyökere alatt én még 20-30 cm-t legalább meg szoktam lazítani, hogy tudjon lejjebb menni a víz. Majd lemegy annyi gyökér a víz után, amennyi a fának kell.
Az ültetőközegbe is szoktam érett(!) trágyát keverni. ha csak alá teszem, akkor pont az első 1-2 évben marad tápanyag nélkül a fa. Azok váltak be, és azok indultak el viszonylag gyorsan, amelyeknél az első cm-nél már ott volt a gyökér közelében a jól elkevert tápanyag.
Mondjuk én könnyen ások ültető gödröt, mert kiviszem a kis árokásómat a birtokra, és azzal megoldom. Nem tudsz bérelni egy kis árokásót? Baromi sokat tud segíteni.
2 kis fa 80 deka az szép eredmény! Mekkora 1-1 szem?
Hallottatok már olyanról, hogy esetleg a gesztenye csemete megszakadna? Vagy ez a gesztenyére nem jellemző? Talán nem véletlen, hogy a természetben a fák több évig csak nőnek és nem hoznak termést. Ennek nyilván megvan a magyarázata. Ha ráoltunk már termő ágat és azon sok termést hagyunk, az nem okoz az a kis fának problémát?
Sok helyen olvastam már, hogy a fenyőkéreg, meg a tűlevél is jó lehet a gesztenyének. Ennek ellenére a valós élettere mégsem a fenyvesekkel kapcsolódik. Talán azért, mert a fenyő gyökérzete már a felső talajrétegben "megfojtja" a magonc fejlődését? Ha így van, akkor egy fejlettebb fa leültetése akár ígéretes összhangot is alkothat. Csak természetes úton nem tud tovább terjedni. Persze lehet csak én gondolom, hogy a fenyőknek a felső rétegben sűrű a gyökérzete, mert eddig ilyeneket láttam.
Jut eszembe, magoncot már ültettem fenyőfák közé, homok talajba, csak úgy. Addig bírta, míg a magból tudott fejlődni, aztán megállt és elhalt.
Szkeptikus vagyok a fán fajtás gyökereztetéssel. Még nem hallottam, illetve a megfigyelt fáknál sem láttam, hogy a földhöz érő vessző gyökeret eresztett volna. Persze egy próbát megér.
Nagyon becsomagoltad. Szándékosan dunsztolod? Vagy van locsolási lehetősége?
Szerintem csak akkor bontsd ki, mikor a fa már nyugalomban van.
Élni fogok a lehetőséggel. Bár nem tudom, hogy azok az alanyok, amik így eldobálják a faiskolai BdB oltásokat, alkalmasak-e egyáltalán, vagy inkább cseréljem őket saját magoncra?
A tölgyre oltásod jobban néz ki mint a magoncaim. Bízom benne, hogy az új közeg helyrepofozza őket.
Nagy dolog lenne ez a tölgyre oltás. A kezdet jó, csak maradjon is így. Nekem az idén beszerzett 17 BdB fámból már 1 kipusztult, 2 meg az alanyról hozott hajtásokat és az oltott vesszőt eldobta. :(
Agyagos világosbarna talajom van. Szárazon eszméletlen keményre össze van állva. Csákánnyal tudom az ültetőgödröket kiásni. Ha nedves, akkor morzsalékos, jól lapátolható,
Most ott tartok, hogy kiépítettem az öntözőrendszert és megkezdem a csemeték ültetését. Az öntözőt tavasszal fogom beüzemelni. Sajnos nagyon lassan haladok és a szabim is elfogy, meg vasárnap egy kutyus is megharapta a kezem, nem tudom idén el tudom-e ültetni a fáimat. Félek, hogy a konténeres fáim el fognak fagyni télen.
Beérett nálam a Betizac , két kis fárol kb. 80 dekát szedtem össze és nagyon örülök neki ! Van még két kis Marron de Lyon fám ,azokon is lesz de ott a kupacs még nem nyílik .