Az attól függ, hogy mit nevezünk fotonnak. Ha egy energiaképződmény, aminek a korpuszkulák közötti kölcsönhatásban van szerepe, akkor a sebességét ( C ) leszámítva, sok-sok energiaértéke és mérete lehet. Méret alatt a közvetítés útvonalhosszát értem. :)
"The protonproton chain, also commonly referred to as the p-p chain, is one of two known sets of nuclear fusion reactions by which stars convert hydrogen to helium."
In the Sun, deuterium-producing events are rare. Diprotons are the much more common result of protonproton reactions within the star, and diprotons almost immediately decay back into two protons.
A nagy üres semmiben is vannak belső szabadsági fokok. És a vákuum tényleges energiája nem végtelen, nem szükséges renormálni. Mert azt is szét lehet tépni, ami által virtuális részecske párok képződnek.
Az a kérdés, hogyan definiáljuk a nagy üres semmit? Ha azt mondjuk rá, hogy anyagtalan téridő, akkor tele van szabadsági fokokkal. De minek van szabadsági foka, ha a semminek nincs energiája? A diszkrét elemekből álló, anyagtalan téridőnek van energiája, ami egy négydimenziós téridő-kvantum létezésében nyilvánul meg. Na, ennek van végtelen sok belső szabadsági foka. A diszkrét elemekből álló téridő végtelen nagy energiája, a végtelen-számú kvantum folyamatos felbukkanásával magyarázható. A renormálása azt jelentené, ha a Planck időnél és hossznál kisebb értéket is tudnák kísérletileg mérni. Ez azonban még elméleti fikció.
(Vagy pedig a téridő kvantáltsága olyan finom léptékű, amit egyelőre nem veszünk észre.)
A téridő-kvantumok széttépése számomra azt jelenti, hogy egy lokális téridő-kvantum halmaz, szinkronizáltan, vagyis egy időben bukkan fel (a végtelen potenciából). Ebben a halmazban realizálódik az, amit az anyag elemi részecskéjének nevezünk (e, p, P, E). A téridő-kvantumoktól örökölt belső szabadsági fokok az anyagban, az elemi részecskékben már specializálódnak. Ez a különböző töltésekben, a kiralitásban és a tömeg értékében mutatkozik meg. :)
Ha jobban belegondolunk, az csak egy modell, hogy a proton kvarkokból áll. (Ugyanis nem lehet belőle kiszedni.)
A proton egy bonyolult valami, aminek belső szabadsági fokai vannak. Ezeket a belső rezgéseket elnevezték kvarkoknak, de ez csak nézőpont kérdése.
Az meg egy másik dolog, hogy szórási kísérletekkel a proton hasában valami keményebb részeket lehet felfedezni. Csak arról ne feledkezzünk meg, hogy kvantum szinten minden mérés befolyásolja a vizsgált objektumot. Ilyen csomósodások akkor vannak a protonban, amikor megszórjuk és letapogatjuk. Hogy mi van benne, amikor nem tapogatjuk ki a belsejét, azt a fene sem tudja. (Ez lenne egy becsületes válasz.)
Hidrogénmagok héliummá fuzionálásához miért nem kellenek neutronok?
Ez egy nagyon mély értelmű kérdés!
Az egyszerű magyarázat az, hogy időnként a proton átalakul virtuális neutronná egy rövid időre. Szerencsére ez nagyon ritkán fordul elő, különben a Nap felrobbanna.
Nem fognak összeragadni, mert ahhoz neutronokra is szükség lenne.
De az egy túlegyszerűsített elképzelés, hogy a kinetikus energia "skaláris" tömeggé alakult - gömbszimmetrikus gravitációval.
Tegyük fel, hogy a belső szabadsági fokok elkezdenek rezegni. A proton mikrogravitációjának finomszerkezete pedig a rezgési módusoktól függ, ahogy a belsejében az energia rezegni kezd. De itt már az energia tenzor keveredik a határozatlansággal! A fekete doboz modelledet pedig a hajadra kenheted. ;)
"Baj van a nitrogénnel" - idézte Gibbs szavait Teller Ede.
Hát mi a baj azzal a nitrogénnel?
Mozoghat három irányban, foroghat két tengely körül. Ez eddig 5 szabadsági fok.
Elvileg rezeghetne is. De a nitrogén ezt az energiát nem veszi fel.
És hogy még bonyolultabb legyen, magasabb hőmérsékleten mégis felveszi. Megnyílnak további szabadsági fokok.
Teller sajnos nem részletezte, hogy ez miféle fizikai tulajdonságtól függ. Ki kell tanálnunk.
A molekulák mozgása nem kvantált, mert tetszőleges sebességgel mozoghatnak. (Vagy pedig a téridő kvantáltsága olyan finom léptékű, amit egyelőre nem veszünk észre.)
Mi a helyzet a forgással?
A molekula rezgése viszont kvantáltnak tűnik, harmonikus oszcillátor. Nézzük meg részletesebben...
Legyen két különböző molekula, azaz két különböző harmonikus oszcillátor. Az egyik már alacsonyabb hőmérsékleten is gerjeszthető, a másik viszont csak magasabb hőmérsékleten. (Persze az átmenet a gerjesztett és gerjesztetlen állapotok között a Maxwell-Botzmann eloszlást követi.) De mi a különbség a kettő között?
Feltételezhetjük, hogy az eltérő viselkedés a rúgómerevség különbözőségéből adódik?
A klasszikus rúgókból álló harmonikus oszcillátorokat bármilyen energiával (amplitudóval) lehet gerjeszteni - viszont csak egyetlen frekvencián. Ezzel szemben a hőmérsékleti sugárzás rengeteg különböző frekvenciájú komponensből áll. (Ráadásul Feynman szerint a frekvencia tetszőleges lehet, nem kvantált. Planck egységekben az energia kvantuma GeV nagyságrendű lenne.)
Nem tudunk csak úgy hipp-hopp nagyobb tömegű elektront gyártani. Ez kérem nem megy!
Az ütközés kinetikus energiáját valamilyen belső szabadsági fok veszi fel. Ha túl nagy az ütközés energiája, meghaladhatja a belső szabadsági fokokat összetartó potenciálgödör magasságát, és elszabadul a ménes.
Ugyanez lehet érvényes a vákuum polarizáció esetén is. A nagy üres semmiben is vannak belső szabadsági fokok. És a vákuum tényleges energiája nem végtelen, nem szükséges renormálni. Mert azt is szét lehet tépni, ami által virtuális részecske párok képződnek.
A matek is nehéz benne, de értelmezni még nehezebb. Mostanában igen mély dolgokon gondolkozok az elektrodinamika és a gravitációelmélet matematikai leírása és a valóság kapcsán.
Így megfogalmazva még nem hallottam, hogy "maximális öregedés", de igen: a geodetikusokhoz ilyen extrémumelv tartozik.
A másik elv zavarosnak tűnik, mert egyenpotenciál a newtoni elméletben van, gravitációs időlassulás meg az áltrelben. Mondom: tűnik. Talán kitisztázható.
Más: van olyan elv, hogy maximális öregedés elve, ha egy kavics szabadon esik, akkor két időpont között a trajektóriája olyan lesz, hogy a legtöbbet öregedje a kavics.
Meg valahol hallottam olyat, hogy a Földön a lehelyezett órák ugyanakkora sebességgel járnak az egyenlítőn és a sarkokon is, mert a Föld folyékony, és ezért a felszíne egyenpotenciálon van a végtelenhez képest (belevéve hogy az egyenlítőnél a Föld vastagabb, messzebb van a középponttól a felszín, és még mozog is 1600 km/h-val).
Ez a második állítás levezethető valahogy az elsőből?
Ha azzal kezdesz el foglalkozni, hogy a víz hogyan lölyög benne, vagy a gáz, esetleg a fény, akkor már az nem "fekete doboz".
Hümm-hümm.
Nekem már meg kellett fejtenem néhány "fekete dobozt" eddig. Mert az volt a kérdés, hogy mi van benne, hogyan működik. Mit csinál, mit cselekszik, mi történik.
(Hoppá, megnyomtam valamit, félrement. Idézőjelet akartam, csak az emelő helyett másik váltóbillentyűt nyomtam meg.)
Ezek szerint nem ugyanazt értjük fekete doboz modellen. (Mérőészjárásokmindenkimásképphülye?)
Van egy szerkezet, aminek a működése megfejtendő, visszafejtendő (reverse engineering).
1. lépés: Nem tudom, hogy mi van benne. Meg kell vizsgálni a viselkedését.
2. lépés: A viselkedés alapján ki kell találni, hogy mi van benne.
(Különféle okokból. Régi darab, már nem gyártják, nincs pótalkatrész. Vagy valahol hibázik és a gyártója nem javítja ki a hibát.)
Ha nem foglalkozol azzal, hogy mi van a dobozban, az a sárkánymese. Mert a dobozt - a tényleges tartalmától függetlenül - mesebeli tulajdonságokkal ruházol fel. Mondok egy példát: Nem mindegy, hogy elefántok mennek át a hídon, vagy egerek, vagy pedig egy kígyó. Ez a példa pedig a középiskolai fizika tankönyvben volt. És azt magyarázta, hogy az elektromos áram kvantált.
A te fekete doboz modelledből nem derülne ki, hogy elektronok mennek át egy potenciálgáton.
És ha megrázod a dobozt, nyilván nem mindegy, hogy egerek vagy elefántok vannak benne.
A fény által plusz energia (ekvivalens tömeg) van a dobozba. A dobozzal együtt ezt is gyorsítanod kell. Lehetne benne víz, gáz, akármi. Rakománnyal gyorsítod. Kész. Ha azzal kezdesz el foglalkozni, hogy a víz hogyan lölyög benne, vagy a gáz, esetleg a fény, akkor már az nem "fekete doboz". Ezt értsd meg. A fekete doboz a rakományával együtt merev. Ez némi idealizáció is.
