a valóságban ez is nyílt levél volt, hiszen megjelent, de nem szeretem az olyan nyílt leveleket, amelyek nem mennek el a címzetthez.
(BE: Lehet, hogy HAME arra gondolt, hogy egy magyar társadalomhoz intézett levél is elegendő lett volna.)
De Franciaországban kibontakozott egy, ha nem is nagy méretű, szolidaritási akció a menekültek érdekében. Őket diffamálják most azzal, hogy orosz ügynökök vagy kommunisták.
(BE: De a francia társadalom sem feltétlenül szolidárisabb általában, vagy nem toleránsabb, mint a magyar.)
Általában természetesen nem, de ebben a konkrét esetben az volt.
Én mindenekelőtt nyman 7-es kérdéseire várom a választ :
( 1.
Milyen üldöztetes az olyan, amikor az üldözöttek hazajarnak a segelyert?
2.Milyen üldöztetes az olyan, amikor
önkenyes lakasfoglaloknak uj hazakat epitenek? )
A zámolyi romák franciaországi befogadása és a 33-ak levele óta nagy a mozgás a kormány roma-politikájában. Tárcaközi bizottságok, újabb pénzek felajánlása, munkahelyteremtés, lakásépítés stb. Talán még valami (bár elég elenyésző) eredménye is lesz. Az akció tehát sikeresnek mondható.
a 79-es Charta aláírásától szokták számítani a demokratikus ellenzék születését. Vajha ez a mostani aláírás egy demokratikus szolidaritási mozgalom kezdete volna!
Elolvasva Esterházy cikkét, Egy katolikus magyar értelmiségi feljegyzéseit, az az érzésem támadt, hogy egy ilyen mozgalom születése azért mégsem teljesen kizárt.
a demokratikus ellenzék esetén az aláírók bőrére ment a játék. itt viszont a romákról, és a roma-kérdéssel kapcsolatos liberális álláspont hitelességéről és életképességéről van szó.
ez a válasza(1232) engem arra a PR fogásra emlékeztet, miszerint mindegy, hogy jót, vagy rosszat, csak beszéljenek rólunk.
Az 1228-hoz, most függetlenül attól, hogy nekem mi a véleményem a levélről, nem gondolja, hogy a célnak megfelelt volna egy nyílt levél is valamelyik újságban?
Szívesen mondanék még egy-két dolgot a magyar fogadtatásról. Van ennek egy nemzeti aspektusa.
Ami azt illeti, hogy ki kezdeményezte a levelet --mivel mindenki vállalta az aláírást, és senki sem vonta vissza, ezért szerintem mindegy, hogy ki fogta a tollat.
A megkérdezettek közül néhányan nem írták alá, az elutasítások száma azonban meglepően csekély volt. Különösen, ha összevetem azzal a tapasztalattal, ahogy a nyolcvanas években a különféle tiltakozó aláírásokat fogadták.
(BE: dehát az diktatúra volt, ez meg nem az!)
Valójában senkinek nem kellett tartania komoly következményektől, de még olyan gyűlölethullámtól sem, amellyel most gondolom valamennyi aláíró számolt.
(BE: értetlenséggel is számoltatok? (például az enyémmel?)?)
Kedves Eszter! Annak idején a Chartha aláíró pontosan tudthatták előre, hogy az áláírás gyűjtésnek rossz viszhangja lesz, és fokozódni fog a formálodó demokratikus ellenzéket nehezedő nyomás, ellenintézkedések fognak történni stb. Szerinted hiba volt az áláírás?
nem igaz, hogy jogszabályokat hágtak át. Nagy Boldizsár nemzetközi jogásznak a HVG-hez írott, és azóta közölt leveléből tudható, hogy a HVG újságírója nem ismerte pontosan a döntés során alkalmazott jogszabályokat.
A döntés megfelelt a nemzetközi normáknak.
Ha a politikai utasításra való menekültügyi döntésre akarunk példát hozni, akkor a magyar menekültügyi hatóságnak a koszovói válság miatt menekülő albán, szerb és magyar nemzetiségű, jugoszláv állampolgárokkal kapcsolatos döntését érdemes szemügyre venni.
A magam részéről számítottam arra, hogy a levélnek erőteljes visszhangja lesz. Azt vártam, hogy a rokonszenvnek és a gyűlölködésnek a hullámát váltja ki, és ez meg is történt.
Bocsánat, az előzőeket Kőszeg Ferenc diktálta, itt azonban az én kérdésem következik hozzá:
nem tartottatok-e attól, hogy a levél belső visszhangja óhatatlanul rossz lesz, és nemcsak félreértésekre ad okot (ld. "Magyarország lejáratása idegen érdekekből, stb."), hanem a roma kérdés körüli, elég kiélezett és kritikán aluli vitákat is tovább élezi.
A demokratikus államberendezkedés egyik alapkérdése az, hogy a döntések jogszabályok alapján történnek, és nem politikai utasítások alapján.
Kőszeg Úr,
mint az többek között a HVG cikkéből is kiderült, ennek az ügynek az elbírálása során temérdek jogszabályt hágtak át vagy hagytak figyelmen kívül. Ön mivel magyarázza ezt?
A zámolyi cigányok kálváriája több mint három éve tartott. Sorsuk rosszra fordulásában szerepet játszott a zámolyi önkormányzat, az Országos Cigány Önkormányzat, amely, amikor a zámolyiak átmenetileg Budapestre jöttek egy építkezési területen helyezte el őket, köztük tucatnyi gyereket, és megakadályozta őket abban, hogy elhagyják a romos épületet.
(BE: Összefügg szerinted a zámolyi bűnügy és a zámolyi romák eredendő lakás-problémája?)
A bűnügy sokkal később történt, mint ahogy az eredeti probléma.
Súlyos a felelőssége a csóri polgármesternek is, aki élősködő állatokhoz hasonlította a zámolyi romákat, és az egész társadalomnak is, amely eltűrte, hogy ez az ember továbbra is egy önkormányzat élén álljon.
Nem tudom, a kérdező milyen jogorvoslati lehetőségre gondol. Egyébként a menekültként való elismerésnek nem feltétele a hazai jogorvoslat kimerítése, mégcsak a konkrét üldöztetés sem, elegendő az üldöztetéstől való, megalapozott félelem. Ld. Genfi Egyezmény és a menedékjogról szóló magyar törvény.
A levél megírására a szerzőket, megítélésem szerint, két dolog késztette, az egyik az, hogy ki akartuk fejezni a köszönetünket azoknak a franciáknak, akik szolidaritást vállaltak a zámolyi romákkal, és segítettek nekik azok alatt a hosszú hónapok alatt, amíg a döntésre vártak.
(BE kérdése: miért Jospin-hez idéztétek a levelet?)
Azért Jospinnek címeztük, mert a francia társadalomnak nincs fax-száma. A másik ok az volt, hogy valami módon reflektálni kellett arra a sok ostobaságra, amely a menedék-kérelem tartalmát illetően elhangzott. Egyebek közt a kormányszóvivő szájából.
A menekültként való elismerés azokra vonatkozik, akiket menekültként elismernek, nem lehet tehát közvetlenül általános következtetéseket levonni belőle arról, hogy mi a véleménye az elismerő ország kormányának a származási ország politikájáról. Magyarországon például függőben van román állampolgár menekültkénti elismerése, ez azonban nem jelenti azt, hogy bárki is úgy gondolná, hogy Romániában valamiféle elviselhetetlen diktatúra uralkodik.
Az elismerésről egy kormányhivatal dönt, de egyedi ügyekben a tisztviselők nagyfokú függetlenséggel járnak el, akár a bírók. Az ostobaság ennek a meg nem értéséből származott, és ezért hangzottak el ezek a tétova kijelentések, hogy a Francia Menekültügyi Hivatal valamiféle civil szervezet-e, vagy a kormány álláspontját fejezi ki.
A demokratikus államberendezkedés egyik alapkérdése az, hogy a döntések jogszabályok alapján történnek, és nem politikai utasítások alapján.
(BE: miért kell megköszönni, ha jogszabály van rá?)
A joguralom azt jelenti, hogy jogszabályok és mérlegelés alapján döntenek. A mérlegelés jogi értelmezés. Azt gondolom, hogy a francia hatóság humánus módon értelmezte és alkalmazta a jogot, amely egyébként nem francia belső jog, hanem nemzetközi szerződés, amely Magyarországon is kötelező.
1, Mi celja volt a levelük megirasanak? Elöre lathato volt, hogy ez nem segiti hazank megitelesenek javitasat, söt
kifejezetten art neki, hogy a menekülthivatal dönteset jelentösegeben emeli azzal, hogy közvetlenül a francia
miniszterelnöknek irnak egy ujjongo levelet. A ciganyok helyzeten ez semmit nem javit, hazank hiren szinten nem javit,
akkor kinek hasznalt?
2, Minek tartja az olyan embereket, akik szandekosan artanak hazajuk erdekeinek?
3, Az alairok közül sokan, köztük Ön is, hivatasszerüen foglalkozik a ciganyok erdekvedelmevel. Nem erzi-e ugy, hogy
ezzel az ujjongo levellel sajat munkajukat is minösitik, hiszen a zamolyi ciganyok nem meritettek ki a hazai
jogorvoslati lehetösegeiket?
4, Ki kezdemenyezte a level megirasat? Jelezte-e valaki utolag, hogy megbanta a level alairasat? Volt-e valaki, aki a
felkeres ellenere nem vallalta az alairast?
5, Elfogadhatonak tartja-e a fegyverkezessel valo fenyegetözest az erdekvedelem soran? Ha nem, miert vallalnak
közösseget Krasznai Jozseffel, miert nem hatarolodnak el töle?
6, Krasznai szerint a zamolyi ciganyok a segelyekböl sporoltak össze a francia utat. Elfogadhatonak tartja-e, hogy erre
volt penzük, de a közmüdijakra nem?
7, Milyen üldöztetes az olyan, amikor az üldözöttek hazajarnak a segelyert? Milyen üldöztetes az olyan, amikor
önkenyes lakasfoglaloknak uj hazakat epitenek?
8, Miert nem fogadtak el a felepitett hazakat es a felajanlott munkalehetöseget?
9, Miert tamogatnak nyilvanvaloan törvenyszegö cigany allampolgarokat? Es itt most gondolok a monori esetre is,
amikor egy önkenyes lakasfoglalo kilakoltatasakor felvonult az egesz diszes tarsasag, komoly atfedesek az alairokkal,
miközben a kilakoltatottnak volt sajat tulajdonu ingatlana es 1,5m Ft, segelyekböl(!?) összesporolt penze. Persze a
közmüdijat ott sem fizettek. Nem gondolja, hogy az ilyenek tamogatasaval csak artanak a ciganyoknak?
10. Miert lehet a tobbseg altal a romaknak okozott serelmekrol adatot gyujteni, es miert nem lehet ugyanezt forditva
megtenni?
11. Miert kodositenek es rasszistaznak a cigany vezetok, amikor a nemzetkozi hirek szerint (www.romnews.com),
pont Magyarorszagon a legjobb a helyzete a romaknak. Legjobb kisebbsegi torveny, egyedul a Mo-romak utazhatnak
vizum nelkul sok mas orszagba, oktatasra aranyaiban a legtobbet forditja az allam, stb.
12. Az eltero kulturarol: Miert nem tudja a ciganyok nagyresze felvenni az un. europai 'tempot'? Mar ami az eletvitelt
illeti. A kulturalis kulonbseget szinten nem tudom elfogadni valaszkent, mivel az utobbi egy-ket evtizedbe europa
erkezok meg tudtak tenni, anelkul, hogy egyes kulturalis hagyomanyukat fel kellet adni. A ciganyok, pedig a 14-15
sz.-tol itt elnek, es boven lett volna ido.
13. Nagyon sokan - legalabbis akik forumban megszolaltak - a sorozatos negativ tapasztalataik miatt nem
szimpatizalnak a romakkal. Holott allitolag a tapasztalat utjan szerzet ismeretet un. 'valodi iteletet' alakitanak ki es
nem 'eloiteletet'. Tudnank tisztazni ezeket a fogalmakat?
14. Miert beszelgetunk folyamatosan a romakrol es nem a ciganyokrol? A kisebbsegi torveny szerint romak
nincsenek Mo.-n.
15. Biztos, hogy diszkriminacio az oka, a magas munkanelkulisegnek a romak koreben? Velemenyem szerint egy
profitoriientalt munkaado aszt nezi a leendo alkalmazottjaban, hogy az minnel nagyobb hasznot hajtson.
16. Mi volt elobb, az eloitelet, vagy a ciganyok nagyreszenek jelenlegi hozzaallasa?
17. Mennyiben felelosek a ciganyok maguk a kilalakult helyzetukert?
18. Az ingyenes oktatas velemenyetek nem nyujt eleget az un. 'eselyegyenloseg' megvalositasahoz? Kirekesztest,
mint kodositest nem valasz erre a kerdesre.
19. Mellekes kerdes: A lakokornyezet allapota, mennyiben fugg a hozzaallas es mennyiben az anyagi helyzettol?
20. A demokracia nem azt jelenti, hogy a kisebb csoport alaveti magat a tobbseg akaratanak?
21. a A javak elosztasa: Mivel mar nem szocializmus vagyunk, a javak elosztasa, nem a megtermeles aranyaban
kellene tortenie?
21. b. Nem a 21 pontban megfogalmazott kerdes lenne a meltanyos? (Andorka Rudol, Bevezetes a szociologiaba:
Meltanyosnak nevezzuk azt a tarsadalmi berendezkedest, a jovedelemelosztast stb., ha minden allampolgar akkora
javadalmazasban reszesul, amelyik aranyos a tarsadalomnak nyujtott szolgalataval)
22. Mikor altalanosithato vmi egy csoportra? Ha 50% +1 tagjara igaz, vagy pl. 5x-osen tulreprezentaljak magukat a
tobbi csoporthoz kepest vagy?
23. Egyes cigany vezetok politikusok, miert ertekelik rasszizmusnak, ha egyes polgarmesterek, illetve
kepviselotestuletek a szocialis segelyek folyositasat bizonyos teljesitmenyhez (kozmunka, csemete az iskolaban
stb.) kotik?
24. A romak az anyagi helyzetukhoz kepest tul sok gyereket vallalnak. Miert ilyen felelotlenk a gyerekvallalassal
kapcsolatban?
25. Van egy birosagi iteletunk a zamolyi legiosokkal kapcsolatban, miszerint a polgarmester johiszemuen all hozza a
problemahoz. Miert kell meg szerencsetlen tovabb szekalni
26. Onok tudjak mi a helyzet Krasznai Ibolya halotti anyakonyvevel?
Hazánk megítélése nem azon múlik, hogy aláír-e "negyven" -- a valóságban pontosan harminchárom -- magyar állampolgár egy a francia miniszterelnöknek címzett, de inkább a francia társadalomnak szóló levelet. Még csak nem is azon, hogy elismernek-e menekültként húszegynéhány roma kérelmezőt. De azon igenis múlik, hogy vajon miért érzi úgy polgártársaink egy része, hogy Magyarországon oka van a félelemre. Gyermeteg dolog azt képzelni, hogy a roma-kérdésben azért éri kritika a magyar kormányt, és a magyar társadalmat, mert néhány liberális értelmiségi negatív tartalmú jelentéseket ír. Az Európai Únió, az Európa Tanács, az ENSZ és egy sor egyéb nemzetközi szervezet képviselői itt vannak Magyarországon, nem is beszélve a követségekről. Egy nyitott országban nincs titok. Nem volt már a késői Kádár-korszakban sem, amikor az akkori ellenzéket, s köztük a mostani aláírók egy részét, azzal vádolták, hogy imperialista ügynökségek szolgálatában le akarják járatni a szocializmust építő országot, merthogy kétségbe vonják a "nemzeti közmegegyezést" és a belügyeinkbe való beavatkozással biztatják "az imperialisták legagresszívabb köreit".
Esztert nem engedi fel az Elender, ezért késnek. Egyébként már a gép elott ülnek Koszeggel. De már kapott kölcsön hozzáférést, remélhetoleg mindjárt muködik.
Erre en is kivancsi vagyok! Ha nem lesz semmi meg most szoljanak, mert akkor megyek haza. 8-ig valoszinüleg amugy sem tudok majd maradni, de bizom benne többen fogjak itt "kinpadra" vonni Köszeget, ugyhogy nem fogok nagyon hianyozni.
Járjanak elő jó példával - hisz az értelmiségnek ez kellene legyen az egyik legfőbb feladata és egyben erénye is - és ha már ennyire a szívükön viselik a magyar cigányság sorsát, hozzanak létre egy alapítványt, mondjuk, "ÉRTELMISÉGIEK A MAGYAR CIGÁNYSÁGÉRT" elnevezéssel, amely célul tűzi ki a magyar cigányság szellemi és anyagi fölemelkedését. Komoly, embert próbáló munka, de megmutathatnák végre, hogy nem csak szervilis, talpnyaló "köszönőlevél" írására alkalmasak, de képesek és hajlandóak anyagi áldozatokat is hozni az ügy érdekében.
Pénzük azt hiszem van elég, induló tőkeként gyorsan össze tudnának dobni egy többmilliós pénzalapot, sőt, kiválóan működő bel- és külföldi kapcsolatrendszerüket is kamatoztathatnák e nemes cél érdekében (kérni nemes ügyért, sohasem szégyen).
Mutassák meg, hogy alapítványuk segítségével - "köszönőlevél" helyett - ezentúl iskolák, különböző kultúr-, sport- és egyéb létesítmények, családi házak, munkahelyek, stb. hirdetik áldásos tevékenységüket.
Mutassák meg, hogy félreismerték őket, szándékuk valóban tiszta és mentes mindenféle politikai aljasságtól!
Mutassák meg, hogy képesek felnőni Széchenyi nagyságához!
Legyen mindegyikük egy-egy modern Széchenyi!
Rajta "40 értelmiségi"! Mutassatok példát!
A feladat hatalmas, hozzátok méltó! Ragadjátok meg az alkalmat, éljetek a lehetőséggel! A jó példa ragályos, csodákra lenne képes!
nem hiszem, hogy emlékszik még rám, de valamikor 95 februárjában végigbeszélgettünk egy repülőutat Frankfurt és Budapest között. Akkoriban még kisebb volt köztünk a nézetkülönbség, mint ma, de minthogy önt változatlanul a gondolkodó emberek között tartom számon, véleményemet a szokásosnál valamivel részletesebben ismertetem.
Abból indulok ki, hogy az ember életének minden pillanatában kommunikál. Nem szándékolt szavaival, tetteivel, gesztusaival, minden megnyilvánulásával. Ebből a szempontból az önök levelét minden szempontból az egyik lehetséges legrosszabb üzenetnek tartom.
Miről is szól ez a levél?
Mikor fordul valaki külső hatalomhoz nyomásgyakorlás érdekében? Akkor, ha úgy látja, belső eszközökkel a probléma már semmiképpen nem oldható meg. Adva van 40 bátor kereszteslovag, az igazak maroknyi élcsapata, akik a reménytelenül sötét, rasszista tömegben magasra emelik az igazság fáklyáját.:-) Ugyanezt Hell István ugyanebben a topikban így fogalmazta meg: "A 40 aláíró - személyes véleményem szerint - meg szeretné orizni az ország hm... becsületét, azt a nézetet, hogy vannak Magyarországon, talán nem is olyan kevesen, akik nem cigányellenesek, és az állampolgárok egyenjogúságának eszméjét a nevükkel is támogatják. Gondolom, nemcsak 40-en." Ha Hell úr nem írt volna alá, a franciák még azt hinnék, egyetlen ilyen ember sincs. :-)
A probléma nagyságát nem akarom kisebbíteni. A cigányság emancipálását, azon belül is hangsúlyozottan az oktatását - ha szabad ezt azt agyonkoptatott kifejezést használnom - az elsőszámú nemzeti sorskérdésnek tekintem. De ezt csakis belső eszközökkel, a problémában közvetlenül érintettekkel folytatott közvetlen párbeszéddel és nagyon sok türelemmel lehet megoldani. Minden olyan kísérlet, amelyben egy hazai közösség külső nyomásgyakorlást alkalmaz azért, hogy az általa reménytelennek bélyegzett belső többséggel szemben pozícióba kerüljön, _automatikusan_ zárja a többség sorait, amit a kollektív psziché egészséges megnyilvánulásának kell tekintenem még azzal együtt is, hogy az ellenvélemények sokszor nem éppen gusztusos formában lökik felszínre mindazt a zavart, amit a társadalom kollektív tudatában feloldatlan feszültségek okoznak. Itt most nem Csurka szövegel "nemzetidegen testről", ezt a levelet maguk írták a saját két kezükkel! Ez a levél - sajnos azt kell mondanom - semmi mást nem szolgál, mint egy magát élcsapatnak képzelő kisebbség kollektív nárcizmusát, ugyanakkor a lehetséges megoldástól egyre távolabb visz.
A mi régiónkban amúgy is hagyományosan rossz az optikája mindenféle külföldi hatalomhoz fordulásnak. Szinte látni véltem a levél végén, hogy: "... továbbá kérjük, hogy fenyegetett honfitársaink védelmében Magyarországra elvtársi segítségnyújtás keretében csapatokat küldeni szíveskedjenek". És bár elnevettem, sőt kicsit el is szégyelltem magam, az igazi baj az, hogy az olvasók 99%-ának ugyan nem ugrik be ez a mondat, de a minták és a szövegkörnyezet hasonlósága miatt nagy részük pontosan úgy reagálja le, mintha ott állna!
Amellett az összehasonlítás is elég tendenciózusra sikeredett. Lehet, hogy a franciák (egy kicsit) kevesebb előítélettel közelednek a romákhoz, de bármibe lefogadnám, hogy a zámolyiak jobban kedvelik az arabokat, mint a strassbourgiak és Pesten barátságosabban viszonyulnak a négerekhez, mint Párizsban. Furcsállom, hogy aláírta a levelet Faludy György, aki egyszer azt írta, hogy Franciaország volt az a hely, ahol a háború elől menekülőként soha egyetlen jó szót nem kapott. Ezzel nem azt akarom sugallni, hogy ha ők is sárosak, akkor mi ugyebár relatíve tisztábbak vagyunk, de azt igen, hogy ennek az összehasonlítósdinak nem sok értelmét látom, és pláne nem az önök által alkalmazott szövegkörnyezetben.
Az előítélet amúgy is egy összetett jelenség és még sohasem tapasztaltam, hogy sikerült volna azzal megszűntetni, ha az előítéletesen gondolkodót megbélyegezzük.
A példabeszéd kicsit olyanra sikeredett, mint amikor az egyszeri apa a szomszéd bezzeg-gyerekére apellálva próbálja saját csemetéjét jobb tanulásra ösztönözni, ráadásul mindketten tudják, hogy az sem olyan mintagyerek, mint amilyennek láttatni akarják. Ha van gyereke, talán nem kell ecsetelnem az efféle eljárás hatásfokát.
Ugyanakkor - a gyerekekkel ellentétben - az ország felnőtt lakosságának van szavazati joga és a legközelebbi választásokon ki is fogja fejezni véleményét az efféle hozzáállásról. Ennek a kárvallottja csakis az SZDSZ lehet és ebből a szempontból szinte mindegy, hányan tartoznak az aláírók közül az MSZP vagy más párt szimpatizánsai közé. Ami az önök csapatát az SZDSZ-szel összeköti az - bár ezzel a nagy többség egyik oldalon sincs tisztában - egyfajta közös gondolkodási/viselkedési minta. Egy párt is, mint _minden_ emberi közösség, bizonyos alapmítoszok köré szerveződik. (Annak idején az ELTE Pszichológia Tanszékén az egyik szertárba ki volt téve a Szondy-teszt egy táblája. Mind a 8 kép alatt egy párt neve díszelgett. Az illető egyértelműen viccnek szánta, de a poénon túl ez pontosan így van.) A pártok közül az SZDSZ-re a legjellemzőbb a hisztéria, a dolgok túlreagálásának tendenciája - "ezüstérmes" a MIÉP. (Paranoid tendenciákban viszont a MIÉP vezet, hogy valami vígasztalót is mondjak.) Most már érti, miért mondta Demszky, hogy ha az MSZP-nek lenne ilyen értelmiségi háttere, akkor ők lennének ott, ahol a part szakad? A magyar pártpalettán igazán erős élcsapat-tudata két pártnak van: az SZDSZ-nek és a MIÉP-nek.
Mondhatja persze erre, hogy elvi politizálást folytatnak, amit nem befolyásol cselekedeteik várható következménye. Ez így fennkölten hangzik, de amit elveknek nevezünk - és ez valamennyiünkre vonatkozik - tulajdonképpen nem más, mint komplexusaink összessége, melyeken keresztül a világot szemléljük.
Megértem, ha önöket aggodalommal tölti el a radikális jobboldal némely megnyilvánulása és az, hogy eddig tabutémának tekintett dolgokról nyílt beszéd folyik. Engedje meg, hogy az uralkodó közfelfogással szöges ellentétben ezt pozitívumnak tekintsem. (...és ezügyben azt sem tartom feltétlen mérvadónak, hogy uralkodó felfogás szerint mi számít szalonképesnek.) Régi igazság, hogy amivel nem akarunk szembenézni, az hátulról ugrik ránk.
Kicsit elméletibb megközelítésben: Ahogyan egy egészséges pszichéjű személy képes párbeszédet folytatni saját elfogadható és elfogadhatatlannak ítélt személyiségvonásaival egyaránt, ugyanúgy egy egészséges társadalom is csak a pólusok közötti párbeszéddel képes a kollektív pszichében felhalmozódott feszültséget csökkenteni és erre a "terápiára" éppen a legszélsőségesebb nézetek vannak leginkább rászorulva. Büntetni - megítélésem szerint - kizárólag a konkrét erőszakos cselekményeket lenne szabad, ha ilyenek előfordulnak. Szerencsére ilyenek Magyarországon a - részben önök által is keltett - pánikhangulat ellenére rendkívül ritkák, ellentétben mondjuk Németországgal, ahol rendszeresek a jobboldal elleni tiltakozó felvonulások, ellentüntetések, és ennek ellenére gyakran előfordul, hogy agyonvernek külföldieket, felgyújtják idegenek szállásait, sőt bombamerénylet is volt. Az az álláspont, hogy "az ember ilyenekkel nem áll szóba", zsigeri reflex és az égvilágon semmire sem megoldás. Ha túl tudjuk magunkat tenni a szokatlan megoldások és még szokatlanabb embertársaink iránti ellenérzéseinken, esetleg kitalálhatunk valamit, amire még a nyugat sem jött rá.
Talán egy éve, amikor a MIÉP épp a homoszexuálisokon köszörülte a nyelvét, megszólaltattak a rádióban egy pszichológust, aki elmondta, hogy aki ennyire allergiás rájuk, annak erőteljes hom. vonások lehetnek lefojtva a tudattalanjában. Ennek én egyfelől örültem, másrészt bosszankodtam rajta. Örültem, mert a megállapítás pszichológiai szempontból teljesen korrekt volt, bosszankodtam, mert a fickó itt abba is hagyta. Elmondhatta volna ugyanis ugyanezt az "idegenszívűekről", a "fasisztákról", a "hazaárulókról", a "rasszistákról" és a mi kis magyar kisértetkastélyunk többi szereplőjéről. Nyugodtan elmondhatta volna, hogy akik mindenhol diktatúrát szimatolnak, azoknak a _tudattalan_ pszichéjéből egy katonai junta vezérkarát lehetne kirázni. Az alaptétel ugyanis úgy szól, hogy nem az irritál minket a másikban, ami nem mi vagyunk, hanem az, amit önmagunkban a legkevésbé szeretnénk észrevenni. És ezen az sem változtat, hogy az észrevételezett jelenség mellesleg valóban létezik* - a projekciónak ugyanis nem az a lényege, hogy látok a másikban valamit, ami nincs benne, hanem hogy saját magamban _nem_ látok valamit, ami bennem van. (* kell is, hogy létezzen - amit saját magunkban nem akarunk észrevenni, azt mindig a környezetből importáljuk)
Jelen pillanatban - sok körülmény együttes hatása folytán, amelyből az önök szereplése csupán egy tényező - a MIÉP felszálló ágban van. Bár remélem, az országos választáson nem fognak annyit kaszálni, mint Dabason, de nagy a valószínűsége, hogy 2002-ben 98-hoz képest tovább erősödnek. Ha akkor újabb levélben óhajtanak tiltakozni a "szélsőjobb" vagy a "fasizmus" előretörése ellen, már kezdhetik is fogalmazni. Félek, sohasem fogják megérteni, hogy ehhez az "előretöréshez" legalább annyival járultak hozzá, mint Csurka írói munkásságával.
Ezúton kérem elnézését, ha a fentiekben időnként keményen fogalmaztam. Ahhoz, hogy az álláspontok tisztázása megtörténhessen, elengedhetetlennek tartom, hogy minden gondolat, álláspont, vélemény kikerüljön az asztalra.
Úgy látszik rosszul fogalmaztam. Az eredeti felvetés nálunk is az oroszokra vonatkozott. Erre volt a SIS válasza, igen titkosszolgálati indíciók vannak, de nem keleti, hanem nyugati.
Ha nem haragszol azért várnék, míg előkerül valami bizonyíték is. Arról nem is beszélve, hogy egy esetleges szlovákiai bizonyíték semmit sem mond a zámolyiak esetéről. (Más a nagyságrend pl.) Ráadásul most már tényleg kapkodom a fejemet. Nálunk a ruszkik, Szlovákiában meg a bűnös nyugat titkosszolgái keverik a szart. Borzasztó, ezek a kémek mással sem foglalkoznak, mint a romák lázítgatásával. Csak tudnám hogy marad idejük a hadititkok elcsórására is?
