Augusztus 20. után kiürül a Balaton, mintha elvágták volna. Közeleg az ősz és az iskola. A nyár utolsó forró napjait élvezhetjük, de hajnalban már lehet érezni hogy egyre hűvösebb van. A falevelek is sárgulnak már.
A mai világban mindenki olyan gonosz lett, hogy már semmi jót sem várhatunk egymástól! Hogy én? Nem, én jó ember vagyok, meg a családom is, úgyszintén a rokonam meg a szomszédaim... Hogy ellentmondás? Tetszik tudni, ezt csak úgy általában értettem...
Szép gondolat, csak hát minden szentnek maga felé hajlik a keze. És akkor mit várunk az embertől, aki finoman szólva sem szent! Távol álljon tőlem, a borúlátás, de hát ami igaz, az igaz.
A magyarok a csapatsportágakban azért rosszak, mert nincsenek kellőképpen pszichésen felkészítve. Szükség lenne a sportpszichológia fejlesztésére. Fejben fáradunk el, nem bírjuk a nyomást. Hiányzott a kellő koncentráció.
Így is van, nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. Ugyanakkor ha valamit csináljunk, csináljuk tisztességesen. Ha egy versenyző nem úgy áll oda, hogy meg akarja nyerni a versenyt, az nem is fogja. Minden fejben dől el ugyanis.
Emlékszem, gyerekkoromban még 4 évszak volt., akkor még volt igazi tavasz is meg ősz. Na nem panaszkodni akarok, a világért sem, nem vagyok az a panaszkodós típus.
