A cimkék ragasztójával kapcsolatban minden oldószert végigpróbáltam, de csak a sebbenzin vitte le. A polimerizálódott étolaj foltokra az enzimes mosószerek is hatásosak tudnak lenni.
köszönöm a választ mindkettőtöknek etil acetát tartalmú körömlakklemosó is semmi ehhez a régi cucchoz képest, "zsíros" volt (inkább petróleum jellegű mint egy zsírtalanító hamar illanó den.szesz vagy alkohol) és erős "kőolaj származék" szaga volt, barnás üledék maradt az üvegcse alján talán ez mond vmit. ehhez képest minden visszalépés sajnos, ha valakinek volna ötlete mi lehetett ez ebből szeretnék kiindulni sok illúzióm nincs mert a tapasztalatok elég rossz irányba mutatnak, én nem tudom mit csinálnak de a den. szeszre se lehet pl. ráismerni mint vmi vizes lötty, szaga semmi, hatása se sok
Az étolaj maradványt én vizes szódabikarbónával/szódával próbálnám súrolni (annyi vizet adsz hozzá hogy víz nedves legyen), vagy ha nem árt a felületnek akkor tömény NaOH oldattal áztatni (De ez az aluminiumot is oldja + néhány műanyagot is megmarhat és a bőrt is marja!)
A ragasztó ragacsa pedig becsapós tud lenni, mert van a vízoldható csirizes ragasztó, azt szerintem a vízen kívül más nem is oldja olyan jól, de az is akkor jó ha meleg/forró.
Az oldószeres ragasztóra talán az etil-acetát a legjobb (észter hígító?) esetleg a toluol ami mondjuk a nitrohígítóban van.
Izopropil alkohollal úgy oldottam a matricák ragacsait, hogy a ragacsra konyhai papírtörlő darabkáját tettem, majd az alkoholos cseppentés fölé egy műa. fóliát, és pár perc múlva
Tudtok-e kiskereskedelemben kapható vegyszert ami könnyen oldja a ragacsokat (étolaj ragacsai ill. matrica ragasztó ragacsai) végig próbáltam már: alkohol, aceton, foltbenzin, petróleum, den.szesz, kböző higítók, hideg zsíroldó (bár picit olyan érzésem van mintha az előbbieket az utóbbi években mind higítanák)
találkoztam ilyennel, sokáig használtam egy régi terméket, talán a 80-as években még lehetett kapni háztartási boltban kis üvegcsében (2dl?), mivel a címkéje már nem volt meg sose tudom meg mi volt az, rendkívül hatékony volt, azokkal a ragacs foltokkal amikkel az említett szerek csak szenvedtek ez 1-2 törlésre oldotta őket
CAS szám alapján kénsav, a pH-t nyilván elírták. Vélhetően van nekik NaOH-s lefolyó tisztítójuk is (eleve az a gyakoribb) onnan maradt benne a pH érték
Odakinn az udvarunkon egy fóliát kellene megtisztítanom a kosztól és lemosnom. Valakinek volna ötlete, milyen szerrel kéne csinálni, hogy ne folyassak bele veszélyes anyagot a talajba? Tescoban a mosogatószereknél van egy környezetbarát polc, esetleg ha onnan választok valami szappant vagy ilyesmit?
A vegyület számomra egy struktúra, mint egy épület, egy szerkezet, vagy egy élőlény.
Egy struktúra stabilitását két tényezővel határoznám meg - tehát nem skalár mennyiséggel.
Az egyik tényező annak a külső hatásnak a mértéke, amivel a struktúra szétrombolható. A másik tényező pedig az az időtartam, ami alatt - az adott körülmények között - a struktúra szétesik. (Nem feltétlenül kell "porrá" zúzódnia. Egy molekulát elegendő kettétörni. Egy épület esetén viszont elkezd leperegni a vakolat, de ez még nem a teljes megsemmisülés.)
Az elemi kénnel történő trágyázás nem is annyira újkeletű, sőt több ország (élenjáró Lengyelország) használja is. Az a teória mögötte, hogy bár a kén nagyon inert elemi állapotban, a talajban lévő tiobaktériumok igen lassan szulfáttá oxidálják és így a növények kénigénye biztosítva lesz. Tehát a feltáródás igen lassú és elhúzódó, viszont a legolcsóbb kénpótlás. ezt azért is írom mert már importáltam már granulált elemi ként Lengyelországból (ott gyártják) hazai agrárcégnek trágyázás céljára.
Ez abból fakadhat, ha elvizesedik, akkor elég korrozív főleg fémekkel szemben és elég csúnyán tud kinézni ha egymással kölcsönhatásba lépnek. A reakció alatt keletkezhet hidrogén gáz ami tűzveszélyes. De egyébként a víz csökkenti a brinzanciáját! A brizancia fokozását szerves anyagokkal pl gázolaj adalékolással szokták végezni, de még ez sem elég hogy mechanikus energiától érzékeny legyen.