"1985 őszén az erre még teljesen alkalmatlan, fejletlen kéztőcsontokkal próbáltam meg a háromujjas tollfogást elsajátítani. Fájó, bedagadó kézzel, elzsibbadó ujjakkal, kínlódva kanyarítottam a fecskefarkat meg a karikát a vonalak közé."
Azt írja a pasi, hogy már ledolgozta a hátrányait, másutt meg azt, hogy nem kívánná a gyerekkorát a gyerekének. Én se vagyok egy Nobel-díjas élsportoló, de azért ilyen fikázó panaszáradatot se zúdítanék a volt iskolámra 33 évesen.
Mindnyájan emberek vagyunk, és meg kell bocsátanunk a volt tanáraink botlásait. Az iskola jövője meg ennyire borzasztó lenne, mint ahogy a cikkíró vázolja?? Én ezt nem hiszem el!!, de akkor is az lenne az üdvözítő út, hogy sírok, mint a fürdős k..va, már bocsánat, pluszban még jól odamondogatok azoknak, akik verik a gyerekeiket??
Hogy magamnak is válaszoljak: a mai gyerekek keze ugyanúgy ki fogja bírni a 3 ujjas ceruzafogást, mint anno a miénk. Amit a szülők tehetnek: otthon gyurmáznak a gyerekkel, meg nagy csomagolópapírra festik a betűket, ennyi az ötletem.
Én még azt is megkockáztatom, hogy Steiner azt se tudta nagyon, mi az az óvoda. Persze tudta, hogy van iylen, mert akkoriban gyermekkertnek hívták ezeket,
Susan Howard írja ebben a cikkben, 2005, A Waldorf óvodai nevelés kezdetei:
Steiner 1919-ben az első Waldorf-iskola alapításakor beszélt az első 7 év fontosságáról. Többször mondta a tanári karnak, hogy kéne egy óvoda, de ők nem érezték ezt fontosnak. Steinernek eszébe jutott, hogy volt egy fiatal nő Dornachban, aki olvasott teozófiát, és részt vett a Goetheanum építésében, egyébként tanári és óvónői képesítése volt.
Steiner útmutatásai szerint foglalkozott egy gyerekcsoporttal Elizabeth Grunelius 1919 tavaszán-nyarán. Majd 1924-ben az egyik tanár H. Hahn az óvodaügy mellé állt, és 1926-ban megnyílt az első Waldorf óvoda, Steiner halála után. 1938-ig működött, akkor bezárták a nácik. Grunelius ezután az USÁ-ba ment, és részt vett óvodaalapításban, könyvet írt,
majd 1957-ben visszatért Európába, és újra a Waldorf-mozgalomban dolgozott.
Közben a volt tanítványa és barátnője működtetett Waldorf óvodai csoportot 1931-től-38-ig Hannoverben, a háború alatt otthonában, majd egy pincében. A háború után az iskola részeként 1946-ban újraindult az ovi, ami 1953-ban végre önálló helyet kapott. Az ötvenes években néhány más óvónővel képezték magukat.
1969-ben alapították Nemzetközi Szövetségüket, E. Gruneliust választották tiszteletbeli elnöknek.
Én adogattam neki a kezébe a krétácskákat, mutattam, hogyan tud vele bánni, ő meg vonatot épített belőle meg házat
:)
mert az oviban annyi minden hat inspirálólag és mert ezt nem feladatként kell megélnie... és hát egyáltalán nem.
Nem tudhatom persze, hogy a te fiadnál az ovis szokások lohasztották-e le a kedvét, vagy amúgy is felhagyott volna-e a rajzolással. Azt viszont megemlíteném, hogy mikor én gazdasszony voltam, azt láttam, hogy az óvónéni elhivatott (túlságosan is), ügyes, szorgalmas, de mire minden reigelést, meg székkört, rendrakást végigcsinált a gyerekekkel, szinte semmi spontán tevékenységre nem maradt ideje.
Nem azt mondom, hogy ne legyen egy foglalkozás, meg ne csinálja az óvónő a saját kézimunkáját, miközben játszanak a gyerekek, de azért az alapvető pszichológiát tartsuk már be, hogy figyeljünk a gyerekek spontán megnyilvánulásaira! És hát Steiner korában hol tartott a pszichológia? ... még nagyon az elején. A gyereklélektan meg pláne gyerekcipőben járt akkoriban.
(Én még azt is megkockáztatom, hogy Steiner azt se tudta nagyon, mi az az óvoda. Persze tudta, hogy van iylen, mert akkoriban gyermekkertnek hívták ezeket, és Montessori híres volt a Gyermekházairól. De tény, hogy Waldorf-óvodákat csak később, Steiner követői alapítottak.)
A kicsi 5 éves, és ha maga választhat, akkor a vékonyat veszi elő. Van vastag is, de ő sem szereti.
Anno friss Waldorfosként én is elkámpicsorodtam, hogy az unokaöcsém a filceket szereti legjobban. A kedvenc Walt Disney filmjeiről is mindig próbáltam lebeszélni. Egy időre nagyon megromlott a kapcsolatunk. Mára jobb-ban vagyunk, de ma is pirulva emlékszem erre a korszakomra. Meg ha én akkor zsírkrétát vettem volna a kezembe, biztos azt is kipróbálja. Azt viszont meggyőző érvnek tartom a sulira nézve, amit Vekerdy ír: "a kéz funkcionális anatómiai fejlődésének és az agy finom-koordinációjának kutatója, Hámori József is nyilatkozott arról, hogy a régi tanító néni zseniális volt ebben, csak nem tudjuk, hogy mi vezette őt erre a felismerésre, hiszen a 6-8 évesek kézkoordinációjára vonatkozó vizsgálatok az 1950-es, 60-as években folytak." (Másféle iskolák) Ha egyre többször bizonyítja be a tudomány, hogy a gyerekeknek vmi. bumfordibb íróeszközzel kéne írni kezdeniük, akkor adjunk nekik olyat! Egyébként kipróbáltam a betűrajzolást tegnap (sima) zsírkrétával, és az benne a "benneség", hogy sokszor áthúzod vele amit írtál, és ezt a grafitceruzával nem olyan kellemes, meg nem is szoktuk. Ugyanis a Waldorf-elsőben 3 hétig formarajzzal kezdődik a tanítás, és az a lényege, hogy az egyenes, görbe stb. vonalakat áthúzod egy csomószor. Na most, képzeljük el ezt egy HB-s grafitceruzával. Azért nem ugyanaz.
a te hozzáaszólásaidat jó olvasni, még olykor is, amikor nem feltétlenül értek egyet veled. Építő jellegűek, elgondolkodtatóak.
Nem értem, miért kell-ene egy étel házhozszállítós topicban megvédeni az otthoni főzést ? amikor annak az étel házhozszállítás a témája és nem az otthon főzés örömei. Így, világosabb ?!
Lehet, de az én gyerekem sose szerette a postairont. Ő a vékony 3 szögletű színes vagy grafit ceruzákat szereti most is. Tudod, a gyerekek nem olvasnak szakirodalmat :-)
A kicsi 5 éves, és ha maga választhat, akkor a vékonyat veszi elő. Van vastag is, de ő sem szereti.
Senki nem kérte, hogy olyan emberek olvassák, írjanak ide, akik közelről nem láttak még ilyet, nem tapasztalták, maguk, vagy gyerekük révén. Aki w intézménybe iratja gyerekét, oka van rá. Megmásíthatatlan.
Azért az nincs odaírva a cím alá, hogy csak Waldorfos-szülők írhatnak ide!! Ha így van, akkor én kérek elnézést.
Lehet, hogy neked szenvedés tök laikusok véleményét olvasni -tényleg fájdalmas néha elismerem!-, de megértem a kérdéseiket, amiket itt megfogalmaztak. És nem csak az ő hibájuk, ha csak fikáznak.
Van postairon elsőben végig. Pontosabban addig, amíg az összes betűt meg nem taulták, és az nem 3 hét, hanem sokkal több. Sőt, nálunk mág másodikban is kellett.
Egyébként nem fikáztuk a W-t, csak megvédtük a nem W-t, ami nagy különbség.
muzsa, és miért enniyre merev az ovi? Ha nem méhviszkrétával akat rajzolni a gyerek, akkor inkább ne is rajzoljon? Nem lenne egyszerűbb többféle rajzeszközt felajánlani, aztán mindenki azzal alkot, amelyik neki a legjobban megfelel?
Ez akkor lenne releváns, ha olyanok tollából jönne a w kritika, aki megtapasztalta. ... Összehasonlítani a két pólust az tudja, aki megélte mindkettőt.
Én úgy fogalmaztam meg a kritikáimat, hogy megtapasztaltam a Waldorfot. És valóban, összehasonlítani csak az tudja.
a fikázás megy és a hallottam a valakitől, addig nem lehet mérvadó szempont.
A normál iskolákról eleget olvashatsz az összes babaszoba topicon.
És a Waldorfról meg lehet a W.topikokban, meg Waldorf-iskolák honlapján? Igen, nekem pl. teszik ez a betűmese-módszer, de hogy a G betűhöz görnyedt gonosz anyókát kéne társítani, már túlzásnak tűnik. Vagy a S betűt föltétlenül siklóként, sálként, vagy a virágok sóhajtásaként kell lerajzolni.
És ha azt mondaná egy államis tanító néni, hogy gyerekek rajzoljuk le a kígyót, és ez az S betű? Az se nagyobb képzavar, mint a pásztorbotot juhászbotnak, vagy a kígyót siklónak nevezni.
még egyszer , mert telefonról nehezen ment, bocsánat
Ezek szerencsere nem ilyen kobevesett szabalyok.Csapas iranyt kovetve igaz,de vannak elteresek.
Hát, ha egyszer ez a kötelező, akkor kőbe van vésve, nem? :)
Amúgy inkább arra akartam rámutatni ezzel a kis képpel, amin a tégla alakú zsírkréták (méhviaszkréták) vannak, hogy ég és föld a különbség az államihoz képest, ahol max az első 3 hétben van postairón. És ezt elgondolkodtatásnak is szántam a nem- Waldorfosok felé, hogy az sem ördögtől való dolog, ha a gyerekek a hagyományos suliban mondjuk egy évig használnák a postairónokat. Meg hogy a kis elsősök nyugodtan használhatnának nagy lapú, nem vonalazott füzeteket.
(Részletkérdés: van annak pozitív hatása, ha a postairónt félbevágom? Így rövidebb lenne, és jobban a gyerekek kezébe simulna. Persze az ideális az lenne, ha az állami suliban is krétával írnának a gyerekek, de hát ez egyelőre nem így van. )
Ezt nagyon jó, hogy írod. A lányom "művészi" beállítottságú, de tele volt kudarcokkal, hogy neki semmi nem sikerül, béna, nem tud rajzolni..blabla. Pedig, a rajz-kézműves órák a hagyományos iskolákban is jók voltak, sokszínűek, sok rétegűek.
Itt mágis más. Már eleve a kréták, 1 napig csak nézegették a tömb krétákat és a rudakat. Aztán, hogy ezek nem piros-sárga, hanem bíbor, karmazsin...stb. És kezdődött, hogy mindenbe, mindig rajzolni kell, a füzeteket diszíteni, Majd belép a formarajz óra , ami önmagában egy érdekes dolog, főleg végigcsinálni . A festés órán is minőségi termékeket használnak , gyönyörű képek készülnek.
Amíg a hagyományos iskolában "füzet-füzet " volt ( mármint, darab, darab), nem számított, hogyan néz ki, itt rettenetesen büszkék önmagunkra, a munkájukra. Nem utolsó sorban ez egy nem éppen eminens , nehezebben tanuló gyereknek IS és a többieknek borzasztó jó kifejezés mód.
Ez akkor lenne releváns, ha olyanok tollából jönne a w kritika, aki megtapasztalta. De, amíg nem, csak a fikázás megy és a hallottam a valakitől, addig nem lehet mérvadó szempont.
A normál iskolákról eleget olvashatsz az összes babaszoba topicon. Összehasonlítani a két pólust az tudja, aki megélte mindkettőt.
volt szó a méhviasz téglácskákról, amikkel rajzolnak...
úgyhogy akkor most saját élmények: a fiam kétéves korában már arcot, emberalakokat rajzolt, az arcon minden a helyén volt, döbbenetes volt látni. Én adogattam neki a kezébe a krétácskákat, mutattam, hogyan tud vele bánni, ő meg vonatot épített belőle meg házat és rajzolni a leghegyesebb hegyű ceruzát választotta, és vékony filctollakat. azóta is ezeket szereti. szerintem ha tudná, hogy létezik rotring ceruza, azt kérne an mikulástól:) az oviban persze nincs más, csak a téglácska formájú kréták. mikor odakerült, először egyáltalán nem is akart rajzolni, mióta már igen, azóta meg - ha nagyon szigorú akarok lenni - akkor csak firkál. és az az érdekes, hogy ez az itthoni "termésre" is hatással van, már nem rajzol olyan részletgazdag, fantasztikusan érett dolgokat, sőt, a kedve is alábbhagyott. sőt, valójában egyáltalán nincs kedve rajzolni, csak intenzív noszogatásra. azt meg én nem akarom csinálni... persze lehet, hogy kréta ide vagy oda, volt egy rajzos korszaka, és mindenképp elfordult volna ettől más irányba, ezt nem tudhatom. de én magam csalódásként éltem meg ezt a változást, tudom, egoista egy dolog, de olyan büszke voltam a gyönyörű rajzaira, meg hogy mindez milyen korán jelentkezett nála, lehetett mit mutogatni, na:) és aztán most itt van 5 évesen és csak firkálni tud?:(
ez így nem igaz, tudom. van is rá bizonyítékom néhány. amikor most egy szülinapi üdvözlőkártyát csináltam, és kérdeztem, akar-e rajzolni valamit bele az unokatesójának. ódzkodott. aztán fogta, és rajzolt bele egy virágot. közepe, szirmocskái, szár, egy levél balról egy jobbról. és tökéletesen kiszínezte. SOHA ilyesmit nem rajzolt, minimálisan sem érdekelte a virágrajzolás vagy a természet. de nyilván valakit megfigyelt korábban és tökéletesen leutánozta, mintha gyakorolta volna jó sokat...
de amit ki akarok kerekíteni ebből: valahogy az volt az előfeltevésem, hogy az ilyen dolgokban mint rajz, festés (és persze nem csak ebben) majd szárnyalni fog a fantáziája és nagy kedve lesz hozzá, mert az oviban annyi minden hat inspirálólag és mert ezt nem feladatként kell megélnie... és hát egyáltalán nem.
en nagy erdeklodessel kovetem a pro es kontra irasokat is, mert mindket oldal a temahoz tartozik. a konstruktiv kritika egyreszt segit a dontesben, masreszt alkalmat ad a pro oldalnak arra, hogy ervekkel tamasszak ala a sajat dontesuket. engem, aki a valasztas elott all, ez kifejezetten izgat es nagyon hasznos szamomra.
Egyébként, azt gondolom, hogy a topic témája a waldorf iskolák.
Nem pro, vagy kontra, hanem "A Waldorf iskolák" .
Senki nem kérte, hogy olyan emberek olvassák, írjanak ide, akik közelről nem láttak még ilyet, nem tapasztalták, maguk, vagy gyerekük révén. Aki w intézménybe iratja gyerekét, oka van rá. Megmásíthatatlan.
Nyilván egy "állami iskolák" topicba waldorfos szülők nem irogatnának.
még egyszer , mert telefonról nehezen ment, bocsánat
Ezek szerencsere nem ilyen kobevesett szabalyok.Csapas iranyt kovetve igaz,de vannak elteresek. Vegig ures lapos fuzetet haaznalnak es a kretakat. Negyediktol patronos toltotollat,amit az osztalytanito ad at nekik, rettentoen varjak es buszkek. Es egyszeruen meseszepek a fuzeteik, az osszes, meg a matek is, maguk szinezik,diszitik, evvegen "kiallitas" van a fuzeteikbol.
Ezel szerencsere nem ilyen kobevesett szabalyok.Csapaa iranyt kovetve igaz,de vannak elteresek.
Vegig ures lapos fuzetet haaznalnak es a kretakat. Negyediktol patronoa toltotollat,amit az osztalytanito ad at nekik, rettentoen varjak es buszkek. Es egyszeruen meseszepek a fuzeteik, az osszes, meg a matek is, maguk szinezik,diszitik, evvegen "kiallitas van a fuzeteikbol.
A végén még kiderül, hogy w sulia jár a gyerekem, csak nem tudok róla DD
A viccet félretéve: ha jól emlékszem, a G betű a majom farka, a C a cica stb volt. Az összes betűt valamilyen állatrajzon kezdték gyakorolni, utána tértek át a sima betűre másolására. Bár valószínűleg sokkal gyorsabban, mint egy W suliban.
Még az jutott eszembe, hogy ezek szerint a nagy nyomtatott betűkkel kezdett a gyereked az elsőben?
Mert ha kis írott betűvel kezdenek az elsős tanító nénik a legtöbb helyen, arra is ajánl megoldást a Vekerdy:
"Eljön aztán az idő, amikor a tanár rámutat mondjuk egy álló hurokra, és azt mondja: ha en-nek az egyik szárát még tovább húzzuk lefelé, és övet is teszünk rá, akkor ez az, amit a felnőttek arra használnak, hogy jelöljék vele azt a hangot, amit a fa vagy fecske szó elején hallotok... Az f-hang latin betűs formája nem valamiféle abszolútum, hanem egy konvenció a sok közül. (Előtte persze már fecskét is csinálhattunk a hurokból, csőrt, szemet rajzolva neki...)"
A viccet félretéve: ha jól emlékszem, a G betű a majom farka, a C a cica stb volt. Az összes betűt valamilyen állatrajzon kezdték gyakorolni, utána tértek át a sima betűre másolására.
Nekem van tanár közeli hozzátartozóm, aki felsőben tanít, és az ő sulijukba pl. most már a sokadik waldorfból elhozott gyerek jár. Magyart tanít. És úgy látja kriminálisan kevés a tudásuk. És most nem a lexikaira gondolok, hogy ismeri a költőket, vagy sem. Hanem pl. egyáltalán nem tudnak írni. 11 éves gyerek simán írja kisbetűvel az összes tulajdon nevet.
Ez tudod miért van így? Mert 4 évig tart a W-ban az írás-olvasás tanulása.
1. osztály: nyomtatott nagybetűket tanulnak írni a gyerekek,
