A szélerőmű mindenképpen egy alternatíva és ahol lehet ott építeni kell. De Mo-on kevés hely van, ahol viszonylag erős szél fúj az év jelentős részében.
A napkollektorok szintén javíthatják az energia mérleget, törökországban a 10 emeletes betonházak tetőrészei ezzel vannak tele, szerintem a magyar panelvárosok tetején is elférnének, de ez nem érdeke a távfűtő vállalatoknak, sajnos a társasházaknak eszébe sem jut komolyan foglalkozni a kérdéssel, kellene egy kis felvilágosító munka. Más kérdés, ott a napsütéses órák száma is magasabb(picit rondák is), télen nem sokat segítenek.
nem becsüljük le az alter forrásokat, csak megfelelő jelentőségükön kezeljük őket.
Egyébként pedig a napcella amelyik melegvizet ad az nem összetévesztendő a napból villanyt csináló cellákkal! A háztetőkön lévő cucc amiben glíkol vagy mi a frász kering az nagyon szuper, tényleg nem nagyon kell mellé a boyler, talán csak hőtárolónak. Csak ettől a cucctól még nincs villany az iparnak. A napból villanyt csináló gépezetek meg igen alacsony hatásfokúak.
Nekem valami olyas elképzelésem van, hogy vannak atomerőművek amelyek elektromos energiát állítanak elő, a háztartások (főleg kistelepülésen) szélerőművekkel elégítik ki a helyi igényeket a tetőkön meg vízmelegítő napcellák vannak. Így az atomerőművek energiája mehetne az iparba és a nagyvárosokba (közvilágítás, mittomén) a kisebb helyekre csak akkor amikor valamiért nem elegendő a szélerőmű teljesítménye amit ki lehetne biogázzal, mibánattal egészíteni.
Jártam egy 3500 lelkes német faluban amelynek a határában 2 db szélkerék volt és ellátta az egész falut. Évente egy-két napon kellett plusz energiát felvenni az országos hálózatról. Csendes, tiszta, (évi 4 karbantartással) megbízható. És nem ugattak, hogy csúnya a dombon a két nagy oszlop... állami hitelből építette a falu.
Na persze, hogy ez mekkora marhaság (már amit írtam) azt majd megmondják a szagemberek, én laikus vagyok.
hogy a magánkézbe adot erőművek is úgyanolyan ócskán működnek, mint az állam kezébe adottak, lehet még ócskábban. Mert a magánüzemeltettő még véletlenül sem ruház be szénbunker előmelegítőre azért, hogy 10 évente ne fagyjon be a szén, az állam esetleg ezt véletlenül megteszi...
Minek is kellett privát kézbe adni a magyar energia ipar jelentős részét? Csak azért, hogy egy páran jól járjanak...
A technologia teljesen keszen van, csak a politikusok az emberek irracionalis felemere alapozva nem mernek donteni. Lasd a lerakok koruli vitakat a honi belpolitikai eletbe.
jött a hideg és az áram még a konnektúrbúl sem jött...
Ezzel szemben az a nyomurult Paksi atomerőmű az csak forgott, se szénfagyás, se pakura besűrüsödés, csak nyomta az áramot.
A "környezetkímélő" erőművek meg olajfagyással, szénfagyással csökkentették szennyezőanyag kibocsátásukat, amit áramelvonással egybekötve hoztak a magyar környezetvédők tudomására :-))
Észre kéne venni, az atomerőművek életbentartásának módját. a fűtőelem elhelyezéssel együtt...
Most Belgium döntöt úgy, 2025-ig bezárja az atoerőműveket. Szerencsére a honatyáknak volt annyi esze, csak akkor ha tudják a kieső energiát nem fosszilis forrásból származó energiával pótolni.
Nem kellene talál nagyobb energiákat fordítani az döglött fűtőelemek ésszerű hasznosítására és tárolására? Mintsem kidobni egy komoly tartalékokkal rendelkező, egyébként nem környezet szennyező forrást?
Nem mindenki lakik nagyvárosban. Értelmes ember már azt is ellenérzéssel szemlélte, amikor erdővel körülvett zalai falvakba bevezették (az orosz import) gázt. Utána természetesen, mint néhány évtizeddel korábban az olajkályhákat, szórták ki a vegyestüzelésű kazánokat, egyes butább emberek még a cserépkályhát is szétverték. A gázszolgáltató meg ész nélkül nyomja az új fejlesztéseket (ha elfogy a gáz, a csövet senki nem húzza ki a földből, meg a pénzt a zsebéből). Nem akkor kell más lehetőséget keresni, amikor az előző elfogyott!
Konkrét példa. szüleimnél elindult az új fűtőrendszer. Egy nagy (40 kw) os vegyestüzelésű kazán. Gallyal,fával fűtenek. A kazán kapacitása simán elég még egy ház fütésére. Ráadásul most csak 350 liter víz kering a rendszerben, még kellene egy kb. 1000-2000 literes tartály, akkor elég lenne pár órát csak gallyat tüzelni és egész napon át meleg lenne.
Biztos, hogy a mai egységes nagy ellátórendszerekben kell a jövõ energiaháztartását tervezni? Az alternatívok ebben nem jók, de kisközösségi rendszerekben igen.
A németeknél folyik egy fejlesztés ahol a radioaktiv anyagokat üveggyönygburkolatba zárva lényegesen biztonságosabb tárolást tesznek lehetõvé. Tud valaki forrást mutatni errõl?
Sokan lebecsülik a megújuló energiaforrások lehetőségeit és mennyiségét. Csak gabonaszalma és kukoricaszár évente MO-on 8- ill. 10 millió tonna mennyiségben termelődik, aminek szalma esetében kb. 50-60%-át, kukoricaszárnál 90%-át beszántják. Nem is számolva az egyéb mezőgazdasági hulladékokat, ami mind egy biogázos erjesztés után visszaforgatva hasznosabb lenne a talajnak, mint nyersen beszántva. Nem szólva az úton-útfélen égő máglyákról (erdőirtási ághulladék, gyom, tarló stb.)
Akit érdekel, részletes tanulmányokat talál a következő címen: http://www.bacskiskun.hu/ecostep/megujulo-energiak.
Pont erre való a biogázfejlesztő. A mezőgazdasági hulladékból kivonja a talajba felesleges széntartalom egy részét (lásd szénhidrát hatás), a visszamaradó masszában (lében) feldúsul a nitrogén, kálium és a nyomelemek. Ráadásul a végeredmény enyhén lúgos, ami külön jó a műtrágyától besavanyodott talajainknak. Ha szükséges, már az erjesztendő anyag beadagolásakor meszet is lehet adni hozzá. Az eredmény a friss istállótrágyánál 5-15%-kal hatékonyabb, majdnem szagtalan, könnyen kijuttatható massza vagy lé. A kutatások szerint a talajéletet élénkíti. A biogáz tökéletesen felhasználható fűtőerőművekben áram és hő termelésére. Külön előny, hogy olyan mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladékokat is hasznosítani lehet vele, ami más technológiák számára káros, vagy szemét, pl. vizes, sáros, rothadó vagy penészes dolgokat, amit elégetni v. takarmányként feletetni nem lehet, vagy nem gazdaságos. Nagyon jó pl. a lekaszált parlagfű megsemmisítésére, mert a gyommagvak közben elhalnak.
hogy nagy híve vagyok az értelmes(ésszerű)környezetvédelemnek és úgy gondolom a fosszilis energiáknak lassan a végéhez közeledünk - mi lesz veled autózás mondjuk ötven év múlva? -atomerőművekkel(melyeket Schrőder 25 éven belül fel akar számolni) generált hidrogén(vagy PB gáz) hajtja a négyütemű motorokat? -
nem szeretem Csernobilt és nem szeretem a rosszúl kezelt atomhulladékot sem.
De azt sem szeretem, mikor a GreenPace ipar politizál, a zöldek is(többnyire balról).
Tehát ezért érdekel, hogy látjátok a magyarországi Greenpace "leányvállalat" vajjon merre megy tovább?
Most a szalma meg fanyesedék stb jó részét elégetik, a trágyagáz pedig szabadon megy ki a légkörbe.
Ha annyit csinálsz, hogy spéci kazánokban elégeted a szalmát, fát - a hamut pedig kiszórod, a trágyát pedig zárt térben tárolod, majd miután megérett (azaz már nem termel több gázt) kiszórod, akkor nem igazán veszítesz tápanyagot - esetleg valamenyi rostot -da a mostani állapothoz képest azt sem, mert most sem hagyják a szalmát a földön.
Személyes példa: alamtermő viddéken korábban a teljes fűtési szükségletet fedezni lehetett volna a lemetszett anyagból (most már nem, mert a mai termesztési módnál alig kell metszeni)
Nos, ugye, derék növénykéinknek (ha azt akarjuk, hogy nőjenek is) azért igenis szükségük van bizonyos, szerves stb. anyagokra. Nomármost, ha folyamatosan csökkented a biomasszát (azzal, hogy visszaforgatás helyett félreteszed energetikai célokra), lényegesen több kárt okozol vele, mintha fosszilis anyagot tüzelnél, még akkor is, ha tovább működteted a bányákat, és a szenet szórod ki a földre. A szenet ugyanis nevezett növénykék — éppen, mert szénült szerves anyagról van szó — sokkal silányabban hasznosítják, mint a friss növényi/állati maradványokat.
Magyarország szántóföldi talajainak tápelem-mérlege valamennyi, vizsgált komponensre negatív!
Az a bizonyos, kivont — vissza nem forgatott — (nem csak szerves) anyag egyre jobban hiányzik (lásd pl. a termésátlagok alakulását). Igaz, hogy jelenleg ennek java lecsorog a szennyvízzel — de még így is új biomassza lesz belőle, csak nem a földben, hanem a vízben. Ha viszont elteszed, és fűteni stb. kezdesz vele, előbb-utóbb bacik nélkül maradunk.
Hát... magyarországon azért nem ezrelék lenne az.
Több millió tonna szalma meg fanyesedék keletkezik évente. A trágyát nem tudom, de szerintem az is milió körül van.
Jó bocsát ki ként, de amikor nő, akkor vissza is szedi. A földgázzal ellentétben.
1) nem tiszta. a fa, szalma stb az egeteskor hasznosulo szen (es valamennyi hidrogen) mellett tartalmaz egy csomo olyan anyagot is, ami kifejezetten kornyeztkarosito, elsosorban kent. (az egestermekben SO2, kesobb savas eso). Remelem, hogy a berentei hoeromuben (amit most alakitanak at fahulladek-tuzelesure) meg korabban, a barnaszen-idoszakban felszereltek fustgaz-kenmentesitovel.
2) a mennyisege igen-igen keves, a kovetkezo szaz evben a fold energiaigenyenek ezreleket lehet ilyen modon kielegiteni.
Ez az elem téma amúgy tényleg gáz. Ugyanis a civilizált emberek zöme egyszerűen beledobja a szemétbe, pedig az naggyon gáz...
Én egyszerűen kötelező visszaváltást írnék elő minden elemre jó nagy betétdíjjal, akkor az emberek 90%-a visszaváltana, a maradék 10% pedig má mar sem elemet, hanem akksis cuccokat használ.
Persz ue. igaz az akksira is.
Nem értem, hgoy miért becslitek alá a bioenergiát, meg az egyéb alternatív módokat.
Nyilvánvaló, hogy bár nem helyettesíthetik a meglévő,iletve remélhetőleg rövidesen előálló áramtermelő technológiákat, azért jelentős szerepet játszhatnak - pld: ha a mezőgazdaságban keletkező trágyából összegyűjtenék a biogázt és azzal fűtenének - akkor egyrészt kevesebb gáz menne a légkörbe, másrészt kevesebb fölgázt kellene kitermelni. Úgy sejtem, hogy ez nagyságrendlig sem lehet kevés. Ugyanez igaz a fára, mint tüzelőanyagra, illetve a szalmára. A napelemek is felfutóban vannak - igaz elsősorban vízmelegítésnél hatékonyak, a vilamos energia iparnak viszont nem nyilván nem jó, ha éjszakai teljesítményigény csökken (a napkollektorok az év jelentős részében frankón kiváltják a vilanybojlerek éjszakai fogyasztását)
Szélenergia: igeni svan létjogosultsága szeles helyeken:
Apály-dagály energia: ha jól sejtem, a föld energiaigényének jó részét fedezhetnénk belőle.
Szóval attól hogy nem szeretitek a zöldeket, még nem kell ugynaazt a hibát elkövetni, mint ők.
Bhopal-ban az union carbide egyik gyára durrant el. Azért telepítették indiába, mert ott sokkal enyhébbek a környezetvédelmi előírások. Erre gondoljon mindenki, aki Energizer elemet vásárok (UCAR = Union CARbide).
