A Melsungen botladozása nem kifejezetten Sipos vagy a kapusok sara. Elég nehéz úgy játszani a Bundesligában, ha van egy meccsre összesen négy átlövőd és nulla igazi irányítód és nekik pár ilyen meccs kinézett. A védekezés általában rendben van, mindkét magyar srác erősebb Morawskinál, akit tavaly volt Simić árnyéka, az meg várható voilt, hogy ennyire kevés Bundesliga-tapasztalattal (sőt, komoly bajnokságban szerzett tapasztalattal) nem ők lesznek a csapatuk legjobb játékosai.
Holnap este két, a szezont meglehetősen elbaltázottan kezdő csapat fog összecsapni Kasselban. Igaz, a lipcseiek gyanúsan nem gondolták, hogy az utolsó helyen fognak állni, mikor a Melsungen ellen pályára lépnek. Pedig de.
Kiesési rangadót választani pedig tudni kell, mert az eddig nulla pontos és kevéssé meggyőző újonc Bergischer HC bizony pokoli verést mért Momir Ilić Wetzlarjára egy nagyjából félig teli csarnokban Wuppertalban. Az első félidőt a vendégek kezdték jobban, a BHC zárkózott, a félidei 16-16 igazságosnak tűnt. A Wetzlar játéka kis túlzással kezdetlegesnek tűnt, a lövő posztokon főleg Ahouansou azt csinált, amit akart, jobblövőben kis levonásokkal Sebastian Theiß vagy a helyén Čavor nagyjából dettó. A hazaiak játszották az ötletesebb, kreatívabb kézilabdát, tény és való, hogy elég sok hibával.
A második félidő elejére a Wetzlar az öltözőben maradt nagyjából az eisenachi meccset másolva, amiben az volt igen kellemetlen, hogy a BHC nagyjából extázisba játszotta magát. Egy picit elszántabban védekeztek a wetzlari lövők ellen, így a fal mögött Christopher Rudeck egyfelől picit többet tudott védeni, másfelől elszórtak a hesseniek pár labdát, harmadrészt meg annyira állt meg a tudomány, hogy háromnegyed óra után a harmadik időkérésénél Ilić üvöltözött a játékosaival, hogy tegyenek már úgy, mintha az életükért játszanának. Akkor még nem tudhatta, hogy az első húsz percet lehozzák a félidőben hat darab lőtt góllal, pedig de.
Elég olcsó életnek tűnt őszintén szólva, mert a támadójátékuk mellett a védekezésük is megszűnt, a Bergischer HC támadásban csúcson lévő Magdeburgnak nézett ki a wetzlari védelem mellett, ráadásul határozottan szép akciókat vezetve. Irányító poszton Eloy Morante Maldonado egészen kivételes napot fogott ki, élmény volt nézni, hogyan lubickolt.
Kilenc gól volt a legnagyobb különbség, hét maradt a végére, kuriózumnak pedig azt tenném még hozzá, hogy a Wetzlar mind a négy hetesét kihagyta, kettőt Rudecknek, kettőt pedig az utolsó tíz percre beálló Lukas Diedrichnek, aki egyébként talán a kapujára tartó első öt lövést fogta meg - mindegy is, addigra eldőltek a lényegi kérdések, legfeljebb kicsit jobban demoralizálta a vendégeket.
Aki kárörömöt talál kiolvasni a beszámolómból, jól teszi, semmilyen minőségében nem kedveltem Ilićet.
Szokásosan hiányolom Bognár Alexot, habár nem tudni, hogy mizu vele, ha a gólokat nézzük, akkor nem muzsikál vmi fényesen a Celjében.
Jó lenne már találni vkit beállóba és ballövőbe is! De Chema a mosolygós tutista, a megnyerő modora mellett elsősorban a jó zsíros állásába kapaszkodik és nem nézi, h hosszútávon mi lenne jó,
de meg is lehet érteni, mindig a legjobbakat és a kedvenceit hívja be, ki csinálná másképpen?
Ma megnézem a Barca ellen Bánhidit és Bodót, ez lesz az idei első szeged meccs amit látni fogok, de ők sem lesznek már fiatalabbak, és sehol senki?
Nagy Bence, Győri Matyi, a fradiból senki? Beállóban esetleg Vajda? Tavaly jól ment Jánosinak spanyolban, 108 gólt lőtt, most visszajött Füredre és teljesen eltünt...
Amúgy kevesen vanak még/már jó formában, a Melsungeniek botladoznak, Ligetvári jóformán alig játszik, talán Fazekas és Pepe akikről jó hírek szoktak érkezni.
Lékai már nincs, így Fazekas mögött Hanusz és Lukács tűnt fel, valamint érdekes módon Pergel ide van írva, pedig nekem úgy rémlik, ő ballövő. És nem is lenne baj, ha Bodó helyére jelentkezne valaki alternatíva.
Máthé Dominik újra a keretben, míg Hári Levente első alkalommal került be.
Közben zajlik az élet a Balkánon, az EHF montenéger alelnökét letartóztatták egy politikai ügy miatt, az oláh ffi szövkap meg a klubcsapatának egy bajnokiján lökdöste egy játékosát a kispadnál, mert az nem ült le, mire 2 percet kapott, de az oláh kéziszövetség pénzbüntetésre itélte meg eltiltotta.
Mindezalatt Stuttgartban, a TVB-Melsungen margójára:
A Melsungen úgy néz ki, szeretne felnőni kupleráj tekintetében a Berlinhez.
Elég abszurd volt a melsungeni szóvivővel a Stuttgart elleni összecsapás előtti "interjú", ahol Michael Allendorf sportigazgató csütörtöki, azonnali hatállyal való menesztéséről esett szó. Egy felső polcos NER-funkcionárius megszólaltatása informatívabb lett volna, pláne, hogy szegény ember az entretien közben jogi fogalmakba kapaszkodott, izzadt, mint a ló és egyértelműen rendkívül ideges volt.
A csütörtöki kommüniké HR-es szemmel csemege, a tíz mondatban található jég önmagában visszafordítaná a globális felmelegedést.
Ez a helyzet egy olyan csapatnál, amelyik egyébként is még mindig csak küzd a régióban javuló megítéléséért, PR-katasztrófa. Ugyan Allendorf Dél-Hessenből származik, de tizenöt éve állt a Melsungen szolgálatában, tizenkettőt játékosként, utána vezetőként és nehéz elvitatni az érdemeit a tavalyi bronzérem megszerzésében.
===
Esküszöm, Roberto Garcia Parrondo sokkal informatívabb volt, tőle legalább azt megtudtuk, hogy nem a szerény szezonkezdet miatt történt a szakítás. Lehet, azért, mert Garcia Parrondo németje nem alkalmas a komolyabb ködösítésre, mindenesetre ő a jövő hétre vár első fejleményeket.
===
A mérkőzésről sok mindent nem érdemes mondani (túl azon, hogy a stuttgartiak első négy hármas védője sérülés miatt nem áll rendelkezésre, az ötödik ezen a meccsen sérült meg, így az utánpótlásból hoztak jobb híján egy fiút, aki ehhez a szinthez érthető módon még gyenge), hacsak nem azt, hogy az 53. percet a Melsungen hármas emberhátrányban kezdte (Sipost küldték ki először, utána Arnarssont, hogy másodpercekkel később ziccerből Ntanzi anélkül lője arcon Rebmannt, hogy bárki zavarta volna), hogy véletlenül majdnem négy emberrel álljon neki védekezni...
31-29 a vége a Melsungennek úgy, hogy 24-27-ről 27-27-re vissza tudott kapaszkodni a Stuttgart a hármas emberelőnynek köszönhetően. Magyar szemszögből felejthető meccs volt, Sipost nem állították komolyabb feladatok elé, a kapuban pedig Bartucz picit erősebb volt, mint Pala, noha utóbbi egy időn túli hetest megfogott még.
Hát gyerekek, ez mi volt... 32-29-re nyert az Eisenach egy olyan meccsen, aminek a nézésétől is kimerül az ember nagyjából :) Nem tudom, az egységsugarú szurkolójuknak mennyi hangja marad holnapra, nekem a képernyő előtt sem biztos, hogy nagyon sok...
És megértük, hogy Sebastian Hinze lemeccselje Gudjón Valur Sigurdssont. Vagy nem is tudom, túl izgatott voltam :) Tillmann Leu és Philipp Meier (akik közül Leu az idén érkezett Dessauból, Meier pedig Misha Kaufmannt leszámítva egyetlen edzőnél sem lett volna az első osztályban védekezőspecialista) a védelem tengelyében, bal kettőben a csapatkapitány, egykori birkózó Peter Walzcal megtámogatva gyakorlatilag felszámolta a második félidőre a Gummersbach csapatjátékát.
Ha Miro Schluroff tudott lőni vagy "szabadon" passzolni, abból eredményesek tudtak lenni, egyébként ennyi, a jobb oldal nagyjából megszűnt létezni, az oda menő passzok nagy részéből eladott labda lett.
Elől pedig a türingiaiaknál a második félidőben minden működött, hattal is vezettek és egy Hinze-csapathoz képest szenzációs módon lehozták a teljes meccset érdemi hullámvölgy nélkül. Felix Aellen mellé az újoncok közül fel tudott nőni jobblövőben Stefan Seitz végre és ez annyira elég volt, hogy megossza a vendégek figyelmét védekezésben. Hinze kicsit támaszkodott a kaufmanni örökségre, egész sokat játszottak úgy, hogy Walz játszott a jobblövő és a jobbszél között és onnan futott be beállóba - vagy tükrözve a másik oldalon ugyanez.
Őrületes, extatikus mérkőzés volt, ezt még Schluroff is elismerte a lefújás utáni értékelésnél.
Gummersbachban tényleg nem egyszerű jegyhez jutni, évek óta minden meccs teltházas (akárcsak Magdeburgban és Flensburgban). Én voltam már kétszer ott meccsen, de mindkétszer válogatott meccs volt, arra azért könnyebb jegyhez jutni. Most is játszik majd ott a női válogatott, Észak-Macedónia ellen, selejtezőt, szerintem kihagyom (pár éve Törökország ellen volt selejtező, telt ház volt, csak úgy zengett a török himnusz).
Rangadókat azért megnézek, bár utána időnként úgy érzem, kár volt :-)
De itt van, tényleg csak példának, a tegnapi meccsünk a Regensburg ellen. Rendes kamerával, kommentárral. És ez a másodosztály. Ugyanebben a formában jött tegnap élőben. Pedig, hányan nézhették vajon? Huszan, és akkor már sokat mondok?
Valamivel magasabb szinten zajlott az imént a THW - Löwen meccs. Tíz éve a bajnokság csúcsrangadója lett volna, most meg várható volt, hogy főleg a kapusokról fog szólni, és kb. úgy is lett. A Löwen az idén eddig elég jó benyomást kelt, de arra azért nem számítottam, hogy négy perccel a vége előtt hárommal vezetni tudnak Kielben. Aztán a végén még ők örülhettek a döntetlennek. És igen, Späth és Wolff kb. mindent kivédett, amit lehet.
Az Eisenach-Gummersbach (15-15 a szünetben, röhejesen jó meccsen, mintha nem is kiesés elől menekülő csapat játszana egy éremesélyessel) a félidőben levadászták Christoph Schindlert, a Gummersbach vezérigazgatóját.
Ők nem igazán értik a SportBild akcióját, tekintve, hogy például a klub 2019-ben még nyolcmilliós adósságát mostanra talán 1,2 millióra dolgozták le. A klub rekordszezont zárt, zsinórban 34 telt házas hazai mérkőzést játszottak, várólisták vannak úgy a rendes, mind a VIP-jegyekre vagy éppen a bérletekre.
Ebből is és szponzorációból is rekordbevételt ért el a klub, de igen, keresnek további szponzorokat és befektetőket is, mint minden épeszű sportegyesület, mert szeretnék megerősíteni a pozíciójukat a pályán és azon kívül egyaránt.
Nagyon remélem, Schindlernek van igaza, mert ez a Gummersbach egy őrülten attraktív kézilabdát játszik nem is igazán puccos játékosokkal. Jól mutatnak a táblázat előkelőbb végén.
Nem ez a szűk félóra győzött meg arról, hogy idén nagyobb energiákat fektessek a női Bundesliga követésébe, mint tavaly. (Mint ahogy NBI-et ks legfeljebb elvétve nézek, mert nekem is csak egy életem van.)
Ja, Lena Ivančok az osztrák válogatott kapusa, a szombathelyi Ines testvére. Kordovská cseh válogatott is volt, esetleg onnan lehet ismerni, Munia Smits pedig Xenia húga.
A női közvetítéseket nem a Dyn készíti, ők csak átveszik a műsort, amit mások csinálnak.
Egyébként meg, hasonlítssd össze, amit láttál (és most határozottan nem a mérkőzésre, hanem a közvetítésre gondolok) bármelyik nem tévés magyar meccs közvetítésére, az automata kamerával a plafonról. Mindezt úgy, hogy a magyar NB I-ben lényegesen több pénz forog, mint a német női első osztályban. És Németországban ugyanez jön a másodosztályból is.
Az erősen látszik, hogy a DYN igen más színvonalon szolgálja ki a női és a férfi kézi Bundesligát, bár, a ma látottak alapján a különbség lehetne nagyobb is. Ritka alacsony színvonalú meccs volt - kevésbé valószínű, hogy átugrottam a szakmailag értékes részeket.
A Neckarsulmnak volt kapusa, Lena Ivančok a kapujára tartó első három lövést védte, ezzel kellőképpen el is bizonytalanította a házigazdák lövőit (a végjátékban pedig szintén lehúzta a rolót, keretbe foglalva a teljesítményét). Egészen könnyen lehet, hogy a THC egyszer sem vezetett egész meccsen (átugrottam 5-10 perceket, így lehet, hogy egy góllal néha igen), az meg egyértelmű volt, hogy a Neckarsulm védelme maximális fordulatszámon pörgött, nagyon agresszívan játszottak. Szórták ki őket rendesen, de bejött nekik, így végülis szinte mindegy.
Pont a nagyon agilis, elszánt védekezés miatt nekem úgy tűnt, akár Kuczora, akár Reichert kénytelen volt félhelyzeteket is elvállalni. Beállóban Faragó kezdett, összeszedett egy buta két percet, utána beküldték a még mindig nem egészséges Noitmeert. A hét a hat elleni játékban Faragó kolléganője a vonalon Annika Niederwieser volt, akinek a mozgásán még mindig látszik, hogy nem ez a fő profilja, hiába szokott Herbert Müller vészmegoldása lenni beállóban. Faragót meg egyszerűen súlytalannak éreztem. Mintha vagy nem tudna zárni vagy elfelejtette, hogy kell, de igen csekély segítséget tudott adni a lövőinek.
Töredelmesen bevallom, a teljes Neckarsulmból egyedül Antje Lauenroth Döll neve tűnt ismerősnek, ő pedig a meccs általam látott részeiben borzalmas volt. Egyébként nem tűnt egy kifejezetten izgalmas csapatnak.
A Thüringer HC minimum egy jó Eckerlével gyengébb, mint tavaly és rájuk egyébként is jellemző a hullámzó játék. Neckarsulmban meg simán lehet, hogy ők fognak nyerni.
De változott a rájátszás rendszere. Megváltoztatták egyszer, aztán a Ludwigsbug visszalépése után még egyszer. Nincsenek negyeddöntők, hanem az alapszakasz legjobb négy helyezettje jut az elődöntőbe. Ha a THC így folytatja, necces lehet nekik. Persze még van 16 meccs, még lehet javítani.
A másodosztályban az tiszta volt, hogy a Leverkusen nem lesz harcban a feljutó helyekért. De most az a helyzet, hogy a Rostock tegnap győzött, mi meg kikaptunk hazai pályán a Regensburgtól, úgyhogy a mezőnyben már csak egy nulla pontos csapat van, a Leverkusen. A jegyzőkönyvbe 148 nézőt írtak be, én 110-et számoltam. Ahhoz képest, hogy a csapat tavaly szeptember óta 32 meccsből csak egyet nyert meg, csoda, hogy a játékosok ismerősein és családján kívül van még, akit ez egyáltalán érdekel.
Viszont simán benne van, hogy, kilenc évvel a kizárás után, visszajut a HC Leipzig az első osztályba.
Mondjuk, ő ütötte nyélbe azt a szerződést a GraWe biztosítóval, ami miatt a Nallaci anno tiltakozott. De utána még évekig nem tudott a szövetség kibújni abból a szerződésből.
A Kidobás podcast szerint a Gummersbachnak sürgösen elö kellene teremtenie 3 mio €-t, különben 4 pontot levonhatnak tölük, mert már 3. éve nem tudják csökkenteni a negatív törzstökéjüket.
Pár éve már mintha csödbe mentek volna, vagy ha nem is, de nagy anyagi gondjaik voltak.
Azt nem tudom, hogy benne lesz/van-e, de kiváncsiságból megnéztem az online kiadást (már amit a paywall enged), a HSV 46:47-re kikapott Drezdában a német kupa 2. fordulójában... (2x-i hosszabbítás után)
Köszi szépen, ez hiánypótló írás volt a javából! Nettó kíváncsiságból próbálok vadászni egy Handballwochét holnap a müncheni pályaudvaron, vajon ők megemlékeztek-e erről :)