Kedves Polyxena
A gyermekkorodért csak egy valami miatt nem irigyellek, a sajátom miatt.
A faluban nagyapám volt a fuvaros és mentem vele én is amikor a szódát vitta környékre.
Nem vagyok a nyelvek mestere, ez tény.
Amit szeretnék, az egyszerű őszinteség, aminek - véleményem szerint - az igazi testetadói a nagyapáink :)
Egyszerűek és bölcsek. Nem vagyok ilyen, de nagyon szeretnék.
Ganyét sem hánytam mindennap, de nagyon szeretem az istálló illatát. Te biztos érted mire gondolok.
Kicsúfolás? Távol legyen tőlem.
Milyen szakos vagy vagy tanár vagy? Az e-mail címed miatt kérdezem.
az igaz, hogy nagy baj velem, hogy általában mindent komolyan veszek, és nehezen tudok ellazulni, ez a bennem levö parasztember komolysága, amit valszeg a nagyapámtól, egy hihetetlenül fantasztikus parasztembertöl örököltem
amúgy talán azért olyan nevetséges nemkem ez a, egyes szociológiai rétegek nyelvének kifigurázása, és azért durvultam be egy kicsit, mert vidéken, egy bodrog közi kis faluban nöttem fel, ahol mindenki suk-sükölt, a krumplit kompérnak mondta, a kukoricát tengerinek, olyan gyönyörü szavakat használtak, mint a "nedáj" ("gyerünk", vagy valami ilyesmi), mink és tik személyes névmásokat használtak, és így beszéltem én is Miskolcon egy genyó középiskolában, amiért a sok paraszt miskolci kicsúfolt, elérték - mert megszégyenítettek, "kompérnak" csúfoltak - hogy leszakadjak erröl a nyelvröl
nem tudom, te hánytál-e mindennap ganét, ha nem, akkor kicsit meg tudom érteni, hogy leírsz olyanokat, hogy "Na gyere Jóska, hánnyuk tovább a ganyét", de ha igen, akkor csak csodálkozom
"gyere jóska, hánnyuk a ganyét, haggyuk az okosokat", tudod ki szokik ilyet mondani?, a Sas Jóska a Mikroszkópon, bocs, nekem ilyen mondatokról mindig ö jut eszembe, ahogy kicsúfoljuk a városból a parasztot, az meg, hogy a paraszti és az argó nyelv börébe bujunk, hogy így legyünk nem nagyokosok a nagyokosokkal szemben az interneten, szerintem, még idétlenebb
de elhiszem neked, hogy csak jószándékkal jáccol így a nyelvvel
Nem szoktam a világi dolgokkal sokat foglalkozni olyan amilyen úgy is meg fog égni akkor meg minek tépjem feleslegesen a számat :)))
Na, ez már kezelhető. Éppen ez a szemlélet hozza létre a magadfajta ászkarákokat. Ők jól meglennének a barlangrajzaikkal ma is.
Végül is egy amőbát se nagyon érdekel a tárgylemezen kívüli világ, igaz, nem is tudna sokat hozzátenni. Ehh, világi dolgok, megégnek úgyis. És arra gondoltál már, hogy ha pancser módon is, de az a te atyád ezt is létrehozta? (Neked pancser, biztos, elvégre nem érdekel.)
Csak attól óvjon meg a fegyveres erő, hogy valaha a magadfata korhadékevők hatalomra kerüljenek, mert akkor - mint más egyházak és prohászkarákok megmutatták - fuccs a kultúrának (helyesírásnak biztos), meg mindennek, amiért élni érdemes.
Képzeljünk csak el egy Hetek-szintű tévécsatornát úgy, hogy nincs más! Az a szerencse, hogy ma már az információ szabadságát - bárhogy akarják - még Kína sem képes megtörni, nemhogy ilyen krisztuscibáló kis pöcsök.
A feri járt könyvtárba. Hozott egyszer egy jó könyvet, ami Afrikárúl szólt. Vótak benne képek, is. Feri nagyon szereti afrikát, meg az oroszlánokat mega piramisokat.
Ebbűl olvasott nekünk, meg a rajkóknak. Ámúltunk és bámultunk. Meg nem sokat értettünk. De azér szépen beszélt. Na mondja utána a Ferkó felesége a gangon - nem hallgatóztam csak úgy hallatszott - "Te Ferenc én úgy szeretlek, te olyan okos vagy. Beszíjjé má nekem afrikárúl." Mongya Feri: Háááát. Izzééé. Na. Afrika nagyon szép.
Keveset mondott de értettem, hogy mit.
Ne hogy madra vedd, de ha egy mondat olyan bonyolult, nem biztos hogy tele van okossággal,
de ha egyszerű még attúl sem lesz értíkes gondolat benne.
Juteszembe. kisoskolás koromba vótam egyszer Pesten. Jól emlíkszem fenn vótunk a várban.
Vót egy kút egy jáccótér félén, mi meg szomjasok vótunk. Szaladtunk a kúthoz ricsajozva.
Hogy a tájszólásunk milyen vóut, az mindegy, vóut és van is. Majnem elsírtam magam amikor láttam a fővárosi kispajtásaim szemíben, hogy ...
Gyere Jóska,... menjünk a ...
Hű a keservit!
Minket megszakértettek.
Míg szerencse, hogy nem vagyok olyan oskolázott, hogy rájöjjek milyen buta vagyok.
Há megnemértett a lehet hogy vagyok. Író? Úgymint Petőfi? Ááááá nem.
Oszt mivóna, ha tényleg ilyen vónék, akkor más jobban tudná, hogy én milyen vagyok?
Na gyere Jóska, hánnyuk tovább a ganyét.
A komoly dógok azok.
Fődi, ne vegyél komolyan minket.
kedves gumicsiz man, te nem egy ilyen meg nem értett író vagy, visszautasított írásokkal?; amúgy, a szocialista kocsmakultúra és a vidéki paraszt- és argó nyelv plagizálását, vegyítve az internetes jelentés-anarchizálással - eltekintve mos attól, hogy mit is akarsz ezzel nekünk elmondani - mint stilisztikát, bünrosszul müveled, mint amikor egy nagyképü budai hülye gyerek elkezd egy nyíregyházit a tájnyelve miatt kicsúfolni, valahogy így jön le nekem a szöveged, bocs
Hééé Jóska! gyeremá eztet nízd.
...
Majd adol a tikoknak, gyeremá.
Van ahun lemezeket dobálnak ki. Nem kéne odamennünk? A kukoricadaráló ódalát bekéne fódozni má egy féléve. Hátha...
Mi? Marha vagyok? Teee... gyeride, te elkaplak!. - Jóvanna csak vicceltem.
...
Ja értem. Hogy hallgathatom-e a Dudás Julit. És a höhöhö..hö a sánat Simont mikor ríszeg azt hallgathatom? Mer az igenjónagy marhaságokat danászik össze akkor.
...
Hogy attúl függ, hogy utána nyugotna alszok-e? Há ennek meg mikoze...
Ahááá. A múltkor mikor a Feri szomszéd idétlen onukaöccse a Vili egésznak azt a GannyíZoltán hallgatta, hát még este is szólt az asszony, hogy fogjam már be a mocskos pofámat. Csak úgy dűlt belőlem a mocsok, a fejembűl is alig birtam kiverni. Jobb lett vón ha nem hallatszik át. Olyan mintha a Feri átborította vón a disznóganajt a gangra.
Na Jóska, hozzad a csokipapirt meg a fésüt oszt mulassunk!
Udvari,
Tudod, a konyvegetes mint olyan, amirol itten temazas volt, az potolhatatlan konyvekrol szolt. Gondolod az egyhaz egetett volna olyan konyveket, amik megvannak meg a vilagban 2000000000 peldanyban?
Es van ertelme olyan konyvet egetni, amelyben nincs igazsag?
Kicsit kifacsarodott nalad ez a dolog. Szvsz az egyhaz egyszeruen igyekezett megtartani a hatalmat, aztan pont. A szellemi hatalmat, hogy a vilagi hatalom is az ove maradhasson.
Nem azert egettek, hogy nehogy mar veletlenul a Satan bekukucskaljon hozzajuk.
Ja, ezzel a megfogalmazassal egyutt tudok elni. :)
Ket kikotesem lenne, csak. Az igazi josag az nem az en joakaratom raeroltatese masokra mert az valoban onzes. Biztos halottad mar azt a mondast, hogy "a pokol fele vezeto ut is joszandekkla van kiovezve" (Udvari biztos nem hallotta :). A josag szerintem a maga erdekeivel ellentetben igyekszik acceptalni a masik erdekeit es a maga erdekeit annak alavetni.
a masik; szerintem a megismeresrol alkotott tetelek es tartalmak minosegenek es menyisegenek merese szvsz gyenge meroszamot eredmenyez olyan gondolkodasnal ami a megismerhetetlen fele iranyul. Ha nincs objektiv valosag, akkor annak megismeresevel foglalkozni nem mas, mint az impresszioinkat az objektivitas szintjere emelni.
Vagyis az hogy egy tan ontologiailag primitiv az nem sokat szamit ebbol a szempontbol.
kedves Nan, mindenekelött szeretném leszögezni, hogy nem vagyok normális, és a szavaimért nem vállalok felelösséget
végül is, ha öszinte akarok lenni, az igazság az, hogy a kereszténységgel mint létfilozófiával az a legnagyobb bajom, hogy ha keresztezödnek az útjaink, akkor valahogy mindig kijön belölem a Sade márki: valahol természetesnek tartom, hogy azzal, hogy megteremtünk egy preferált oldalt, és nyomjuk azt (Mennyország, Abszolút Jóság stb.), automatikusan létrejön annak az ellentettje is, adott esetben kiszocializálódik egy Isten-gyalázó Sade márki, aki a haverjaival meg a csajaival közösen szokratizálják egymást; a Názáreti tanítása - akit borzalmasan rossz létfilozófusnak tartok, viszont valszeg ö volt a valaha élt legnagyobb szociális munkás - tulajdonképpen felgerjeszt a bünre, a rosszra, büntetve akar nevelni
említetted a gyakorolt irgalmasságot, pl. betegápolást (amit csak csodálni tudok, nem is tudnám csinálni, túl hiú vagyok hozzá), de azt nem hiszem, hogy ennek (vagy más irgalmas cselekedetnek) kizárólagos gyakorlása üdvösségre vezethetne, ellenkezöleg, úgy vélem, hogy a jóságra törekvés is csapda valahol, és nagyon vigyázni kell vele, mert könnyen elszállhat az ember, úgy lesz önzö, hogy nem is látja, hogy már az, hiszen "én csak jót akarok neked", szóval a "jóságot" is le kell gyözni magunkban: a lényeget, ha van egyáltalán ilyen, szerintem a folyamatos változásban kell kikuksolni
a gyakáshoz mint droghoz: szerintem az ember - hogy elviselhesse a mindennapok poklát - alapvetöen narkotikum-fogyasztó állat: mindenkinek meg van a saját kis napi adagja, transza: a kocsmázás, a Pláza-korzózás, az örjöngö orgiák, a pörgés a partikon, a játékszenvedély, az Egóhoz kötött mindenféle vallások, a beteges vásárláskényszer, a politika mint szintetikus kábítószer, a zene mint fizikai kábítószer, az autós száguldás, az utazás, az irodalom mint kifinomult nárcizmus, a zsidózás/cigányozás mint permanens gyülölet stb., szerintem mind az Egód transza, hogy, ha csak lehet, transzba légy, hogy elfelejtsd önmagadat: Dékártot parafrazeálva: Betépek, tehát vagyok
de ismerek csávókat, akiknek sikerült végleg lejönniük az anyagról: az ÚrBuddhának és Lao-cénak például :)
Szanalmas. Erre szoktam mondani ami nem megy...
Erolkodni meg a wc-n kell, ott szerintem ugyis sikeresebb darabokat tudnal eloallitani. Ja hogy az nem a szad???...
Bocsika, hogy belepofázok, de ott is azt írták, hogy az output teljesen független az inputtól. Tényleg elgondolkozhatnál már a dolgokon a saját fejeddel.
1. Kérdés elhangzása
2. Udvari bambán bámul a monitorra. Mit akar ez?
3. Írás 5.0 CD meghajtóba, Random Search indul. "Most maj jól odakúrom eztet az igét, bele a topikba. Ez az. Úgyse értik, kvak. Pogányok. Sátánosok."
4. Csak erősködik a kérdező, magyarázatot vár.
5. Ld 3. lépés, de közben:
5.1. Udvari telefonért nyúl. Felhívja okos barátját. "Figyelj, azt kérdezik itt, tod, tod, a 'neten, hogy... ööö... valami bakh. Bakh. Azt szabad-e nekünk."
- "Várj kicsit, leállítom a videót. Éppen a Sanyi visszatér-t nézzük a gyerekekkel."
- Bakk. Szabad nekünk, gyülevészeknek Bakkot?
- Ne hülyéskedj, barátom. Barátom, Zsolt, nekünk még pisilni is csak ülve szabad.
5.2. Udvari okos gyerek, veszi a lapot: presbitert felhívni. Hasonló dialóg után:
5.3. Hát persze! Pallas lexikon! Tegnap is segített! Aszongya...
Ahá! Ez egy zeneszerző. Katolikus. Biztos nem akárki, tehát... és így született az alant olvasható.
Na figyi, a Genesis-lemezeket is kidobtad?
Ezek a Prézli és Vurstli zenék vsz. legnagyobb klasszikusaink közé fognak emelkedni. Gratulálok.
De még mindig hátravan a kérdés a világi kultúráról.
