Régebben infot kértél erről:
"A magyar nép (Kiss Gy. Csaba Napimagyi pontos dátumot nem tudom) szerint genetikailag inkább szláv és germán, mint ázsiai."
A legújabb kutatások szerint a magyarok legközelebbi rokonai genetikailag a törökök"
Ceizel Endre:Az érték bennünk van című könyvében is van erről információ,kutatási anyag:
Íme:
"A rassztípusok %-os megoszlása a magyar népeségben:
Honfoglaláskor:
Turáni:12,5 %
Kelet-balti(cromagnoid):26,8%
Dinári:16%
Taurid:-
Pamíri:-
Mediterrán:5,5%
Alpi:14,2%
Nordikus:8%
Mongolid:17%
Egyéb:12,5%
Remélem senki nem gondol a felsorolásomba rasszizmust vagy hasonlót!A magyar népesség,amint látható elég kevert,de tájanként nagyon is változnak az antropológiai jellemzők.Némi magyarázat a fenti adatokhoz(rövidítve):
a,Turáni:
(dél-szibériai vagy alföldi típus)"..kelet-ázsiai típus,mind az európai,mind a keleti-ázsiai nagyrassz jellegeit magán viseli..."Türkös-magyar típusnak is hívják(Bartucz Lajos)
b,Kelet-balti:
(kelet-európai)Egyesek(Bartucz Lajos) a finnugor népességet leszármazottainak tartják őket,míg mások(Kiszely István) szláv eredtünek.
c,Dinári típus:
Hazánkba főleg a török veszedelem elől délről menekültekkel kerültek.
d,Taurid:
(armenid vagy elő-ázsiai)típus.Az örmény és a zsidó származásúak többsége ssorolható ide.
e,Pamíri típus.
Átmenet a turáni és az armenid között.Ez a típus(Lipták Pál szerint)a honfoglalók iráni származású elemeitől ered.
f,Mediterrán típus.
g,Alpi típus.Kárpát-medencei őslakosokból és később betelepülőkből adódik.
h,Nordikus vagy északi típus.
i,Mongolid.Főleg a palócság és a matyók között valamint a Dunántúl északnyugati részén találhatók ilyen típusok.
Az antropológusok gyakran kevert típusként adják meg az emebereket,viszonylag kevés a tiszta típus.
Végül Ceizeltől egy megszívlelendő mondat:"Természetesen e fizikai jelelgzetességek alapján senkinek sem "azonosítható" a magyarsága."
Ezek ugyan fizikai antropológiai mérések,de mint tudjuk a külső megjelenésünket,fizimiskánkat a gének határozzák meg.
Bocs' a hosszú írásért,remélem nem volt túl unalmas!
Miközben a szlovák vezetôk ,,belföldi fogyasztásra" mindeddig nem nyilatkoztak az elmúlt napok szlovákiai magyarellenes provokációiról, Mikulás Dzurinda miniszterelnök a CTK cseh hírügynökségnek azt mondta: nagyon aggasztják ôt a becsmérlô magyar- és szlovákellenes falfirkák, amelyek a múlt héten tűntek fel szlovákiai magyar intézményeknek otthont adó épületeken, illetve a békéscsabai szlovák kulturális központon.
Dzurinda a nyilatkozatban a politikusok felelôsségére apellált, de ,,politikai hibának" nevezte azt is, hogy szlovákiai (magyar) tisztségviselôk részt vettek ,,a Szlovákiában meglehetôsen vitatott személyiségnek tartott" Esterházy János, a magyar kisebbség háború elôtti vezetôje születésének 100. évfordulóján
rendezett budapesti parlamenti emlékünnepségen. A falfirkákról, egyéb provokációkról szólva Dzurinda kijelentette: ,,Természetesen aggasztanak az ilyen jelenségek, mert az egyébként nagyon kedvezôen fejlôdô hivatalos szlovák-magyar kapcsolatok, valamint a szlovákok és magyarok jó együttélése ellen hatnak." Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy nem szeretne elhamarkodottan ítélni, hiszen egyelôre azt sem tudja megítélni, hogy a becsmérlô jelszavak megjelenése ,,pusztán meggondolatlan, kisebb provokációknak" tekinthetôk-e. ,,Úgy gondolom viszont, hogy mindannyiunknak igen felelôsségteljes magatartást kell tanúsítanunk. Felelôs politikusként kell viselkednünk, és ebbôl a szemszögbôl politikai hibának minôsül szlovákiai politikusok részvétele a néhai parlamenti képviselô, Esterházy (János) tiszteletére rendezett (budapesti) évfordulós ünnepségeken" - idézte a szlovák miniszterelnököt a CTK angol nyelvű szolgálata. (Esterházy János volt a II. világháború idején a Jozef Tiso vezetésével fennállott szlovák fasiszta bábállam parlamentjében az egyetlen képviselô, aki annak idején a szlovákiai zsidók deportálása ellen szavazott. Késôbb a csehszlovák kommunista rendszer börtönében halt meg - róla emlékeztek a magyar Országgyűlés ünnepi rendezvényén. Szlovákiában viszont sokan - fôleg a jelenlegi ellenzék részérôl - irredentának minôsítik Esterházyt. A budapesti megemlékezésen részt vett Csáky Pál miniszterelnök-helyettest és Bugár Bélát, a Magyar Koalíció Pártjának elnökét a szlovák ellenzék azóta is támadja. - A szerkesztô megjegyzése.)
A Magyar Koalíció Pártját (MKP) nyugtalanítja, hogy Szlovákia legfôbb közjogi méltóságai máig sem foglaltak állást a szlovákiai magyar intézményeket meggyalázó falfirkák ügyében. Az MKP pozsonyi sajtótájékoztatóján Bárdos Gyula, a párt parlamenti frakciójának vezetôje kijelentette: - Elvárjuk, hogy a köztársaság elnöke, a parlament elnöke és a miniszterelnök a legközelebbi napokban nyilvánosan véleményt mondjon a magyarellennes vandál bűncselekményekrôl.
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ
Kik nyulják le a pénzeket?
Ugyan ebben a beszámolóban olvastam pénzekről is.
Igaz elég egyenetlen elosztásban.
Túl hosszú az anyag.
Ez itt egy izmos tétel pl. nem ez a jellemző.
A központi költségvetésbõl a szlovák nyelvû óvodai nevelésnek, általános iskolai és középiskolai oktatásnak nyújtott állami normatív alap- és többlettámogatások teljes összege az 1995/96-os tanévben:
A teljes anyag itt:
http://www.meh.hu/nekh/Magyar/szlovak3.htm
Egész más!
A magyarországi Szlovákok lefejezése az 1945 utáni embercsere alkalmával történt meg.
Ugyanis akkor vitték el a ittélő szlovák értelmiség javarészét a 70000 embert kiköltöztetésével egyidejüleg.
Miroszlav Kusynak ez a megállapítása megragadta a figyelmemet .
Bővebb magyarázatot nem fűz hozzá, ha vannak erről a dologról ennél bővebb ismereteid akkor tedd közzé.
kerub!
Az idézett beszámolóhoz hasonlót lehetne írni a koszovói albánok és a ruandai hutuk helyzetéről is. A leírtak szövegszerűen ugyan igazak, de nem fejeznek ki semmit, sem pro, sem kontra.
Emiatt néhány megjegyzés (ha lesz időm rá leírni őket):
- A művelődési házak száma nem mérvadó, mivel általánosan "jellemző" Mo.-ra. De vegyük pl. a szarvasi művelődési házat: azon kívül, hogy szlovákul ki van írva a megnevezése, nem túl sok "nemzetiségi" programot találunk a műsorán.
- A táncegyüttesek darabszáma volt a sztálini nemzetiségi polotika legfontosabb mérőszáma.
- Reginális nemzetiségi báziskönyvtárak: a Csongrád megyeiben kb. 3500 cím van hat-nyolc nemzetiségi csoportra összesen.
- Azóta a "Cesta, pravda a život" forráshiány miatt megszűnt. Ez több más lapocskára is igaz.
- Publikációk: magam is részt vettem többnek a kiadásában. Lehet, de a pénz összeszedése gyakran évekig eltart. Jellemző, pl. évtizedek óta először tavaly jelent meg az ált. iskola 1. osztályosainak szóló szlovák olvasókönyv. Addig vagy hozattál be valamit Szlovákiából, vagy fénymásolatból tanítottál...
- A heti 25 perc tv-adás enyhén szólva nem szignifikáns. Egy programról kb. egy-másfél hónap múlva adnak le tudósítást, annyi a felhalmozódott "hátralék". A tótkomlósi tv átadásán ott voltam. Nem tudom, hogy megy nekik, de az előre látható, hogy a Grétsy-féle tv-javaslat jelenlegi szövege megtiltja, hogy pl. csak szlovákul reklámozzanak benne.
- Szlovák Kutatóintézet: az infrastrukturális feltételeik nem sokkal jobbak, mint az egyeti Szlovák Tanszéké (ld. alább). Ennek ellenére valóban hősis munkát végeznek.
Ez tehát személyes aspektusból a jelentés tartalma.
Ez nem vélemény ez egy beszámoló mit a már ajánlott Magyarországi Szlovákok Szövetsége
(1054 Budapest , Akadémia u. 1 sz.) közreműködésével állítottak össze.
Volt egy tétele a beszélgetésünknek amit úgy jellemeztél nem tudod elfogadni.
Utánna olvastam mégis csak jól gondoltam én, ide is másolom mindannyiunk okulására:
Kerub
_________________________________________________
Kulturális intézmények, közművelődés: sajtó, rádió, tv, könyvkiadás
A magyarországi szlovákok által lakott mintegy száz település nagyobb hányadában működik a kisebbség kulturális igényeit is kielégítő helyi kulturális intézmény, a művelődési ház. A magyarországi szlovákságnak mintegy 30 felnőtt énekkara, kórusa, 15 táncegyüttese, 10 fúvószenekara, 5 hagyományőrző együttese, számos gyermekénekkara, táncegyüttese, 10 amatőr színjátszó együttese van. A települések több, mint felében működik szlovák klub. A kisebbség kultúrájának gyűjtésével az országos szlovák bázismúzeum - a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum, - valamint 27 falumúzeum, tájház, néprajzi gyűjtemény foglalkozik.
A szlovák anyanyelvű olvasók igényeit a négy regionális báziskönyvtár és az arra épülő települési és iskolakönyvtári hálózat elégíti ki.
A hazai szlovákság életét, identitását jelentősen befolyásolja az 1996. nyarán létrejött bánki Szlovák Kulturális és Oktatási Központ és az 1996 őszén megnyitott békéscsabai Szlovák Kultúra Háza.
A hazai szlovák nyelvű lap- és könyvkiadás állami támogatásból működik, így pl. a szlovákság hetilapja, a Ludové noviny a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségért Közalapítvány finanszírozásában jelenik meg. 1996 őszétől a Ludové noviny az Országos Szlovák Önkormányzat hetilapjaként jelenik meg. Újra megjelent a délalföldi szlovákok lapja, a Dolnozemský Slovák, a pilisi régió szlovák (ill. kétnyelvű) lapja a Piliš an. A Cesta, pravda a zivot ökumenikus vallási folyóiratot a Magyarországi Szlovákok Keresztény Egyesülete önerőből adja ki. Több helyi lap is megjelentet szlovák nyelvű mellékleteket.
Évente 4-5 kötetnyi szlovák publikáció jelenik meg - fő finanszírozója az MKM, ill. a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. Így pl. megjelent: a Náš Kalendár 1997, Oldrich Kníchal: Az iskolai ünnepnapok, Gregor Papucek: Keby svet bol (Weöres Sándor fordítása). Az elmúlt két évben több komoly tudományos értékű mű jelent meg: Tájházak, gyűjtemények, falumúzeumok a magyarországi szlovák településeken, 275 rokov v Békesskej Cabe, A magyarországi szlovákok népi kultúrájának atlasza, Tótkomlós története és néprajza, Békéscsaba megyei jogú város monográfiája, Krupa Andrsá: Kalendris szokások, valamint egy kiadvány a szlovák önkormányzatokról.
Fentieken túl alkalmilag megjelennek szlovák nyelvű publikációk önkormányzati, illetve anyaországi támogatásból is.
A közszolgálati, országos sugárzású rádió- és televízió valamennyi kisebbség nyelvén sugároz, így a rádióban napi félórányi műsoridő áll a szlovák kisebbség rendelkezésére, míg a televízióban hetente jelentkezik a szlovák nyelvű műsor 25 percben. Az adás ismétlésre is kerül. Az országos sugárzást itt is kiegészítik helyi és regionális szlovák nyelvű programok. Legutóbb - 1996-ban - Tótkomlós városában kezdte meg tevékenységét a helyi szlovák nyelvű kábel televíziós adás. Létrejöttét támogatta a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány.
A magyarországi kisebbségek közül elsőként a hazai szlovákság hozta létre - 1989-ben - a kisebbség nyelvének, kultúrájának és hagyományainak tudományos értékű feltárását, történelmének feldolgozását, jelenének tudományos elemzését célul állító kutatóintézetét, Békéscsabán. Az intézet részt vesz a kisebbségi oktatási rendszer reformjában, a szlovákság sajátosságait is figyelembe vevő tankönyvek kidolgozásában, figyelemre méltó tudományos publikációs tevékenységet is folytat. Az intézet jelentős állami és önkormányzati támogatást kap, programját, működési módját autonóm módon maga határozza meg.
kerub!
Sajnálom, hogy nem sikerült függetleníttetnünk a magyarországi szlovákok és a szlovákiai magyarok stárusának kérdését egymástól.
Ebben a helyzetben három lehetőségem maradt: űberelni a szlovákiai magyarok sérelmeit; vagy bejelenteni, hogy itt Magyarországon "mindennel meg vagyok elégedve".
Az előbbit választva a vitánk a "kölcsönös" sérelmekben való mazochista tobzódásba fog kulminálni; a másodikat pedig egy magyar fórumon -- különösen, ha az a magyrországi szlovákokról szól -- etikátlannak tartom.
Emiatt a harmadik opciót választom: konkrét, témaspecifikus elemekhez való hozzászólásokra korlátozom magam.
Azon elmélkedem, - a napi sajtót olvasva, hogy a felvidéken március 15.-vel kapcsolatban történt atrocitásokról és a derék Anna Malíková parlamenti kirohanásait hallgatva - hogy mi megint bemutatjuk, hogy milyen toleránsak vagyunk.
Az én Igor barátom, aki Martinban lakik itt járt éppen tegnap Pesten, és csak azt mondta, hogy szégyen és gyalázat, ami mostanában a választási kampány bevezetője ként Szlovákiában a Magyarokkal történik.
Látod erre én magam is, azt gondolom, hogy Igor akkor tenne jót, ha nem Pesten, hanem Martinban mondaná el ugyanezt egyre több ismerősének.
Tehetné, mert nem Magyar semmi féle pereputtya sem volt az. (Sőt lehet, hogy nem is szlovák az a gyanúm a neve után, hogy cseh. Nepela)
Peter Pleva Belügyes államtitkár megnyugtató mondatai a szoborgyalázók, konzulátusi ablakbetörők utáni nyomozás beindításáról majd akkor lesznek érvényesek, ha felmutatják a nyomozás eredményeit és a bírósági ítéleteket.
Tudod mindezeket a történéseket figyelembe véve az itt és ott élők létszámarányát sem feledve valahogy a Tóni barátom jut eszembe akit a szívműtétje után a látogatói megkérdeztek, hogy van és amikor beszámolt azt kellett hallania, hogy az semmi de amikor a körmöm beszakadt az nagyon fájdalmas volt mondta az anyósa.
Mindent összevetve a túszszedésnek semmi esetre sem lennék pártolója.
Magam részéről az anyanyelvi oktatás megfelelő színvonalú iskoláinak támogatásában próbálok megoldást keresni, nem riadok vissza anyagi jellegű segítségtől sem javarészt az IKA–n keresztül.
A Magyarországi Szlovákoknak is van itt az Akadémia u.1. sz. alatt az V. kerületben egy szövetsége ajánlom figyelmedbe.
Mindkét oldalon szükséges, hogy az indulatok helyett a racionalitás, a műveltség az észérvek domináljanak mindehhez a kiművelt emberfők mind nagyobb létszáma szükséges.
A szerb óvoda abban az időben nem valósult meg amikor a magyar fiatalokat küldte a szerb kormány az első vonalba a harcok folyamán, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy inkább azok vesszenek oda mint a saját fajtájuk. Tipikus túsz tizedelési eset.
A németek kilakoltatása ügyében hivatalos nyilvános bocsánatkéréssel fordult a Magyarok nevében Göncz Árpád a sváb nemzetiségű lakossághoz és a Német kormányhoz.
A benesi dekrétumról ha már szóba hoztad:
–1993 júliusában, amikor Szlovákiát felvették az Európa Tanácsba, a parlamenti közgyûlés kötelezte az országot a benesi dekrétumok utóhatásainak a megszüntetésére. Ez napjainkig nem történt meg.
Ezért nem kapta vissza például a több mint százezer magyar hívôt tömörítô szlovákiai református egyház fél évszázada elkobzott ingatlanjai zömét, közte iskolákat, amelyektôl szintén a kollektív bûnösség elve alapján fosztották meg. Szintén 1945 és 1948 között vették el az összes felvidéki magyar kulturális és sportegyesület vagyonát – székházak, könyvtárak stb. – is.
Most sincsen remény arra, hogy ezek visszakerüljenek a magyarság tulajdonába.
kerub!
Abba nem egyezek bele, hogy olyan irányba terelődjön diszkussziónk, miszerint ne ugráljanak a magyarországi szlovákok, mivel a szlovákiai magyaroknak összehasonlíthatalanul rosszabb, illetve fordítva...
Ez két független probléma: mindkét etnikum kisebbség. Abban viszont megegyeznek (-ünk), hogy ugyanúgy neurózisban szenvedünk emiatt. Ez az ok, hogy én nem várom el egy szlovákai magyartól, hogy érzelmileg átélje a mi problémáinkat, mint ahogy én sem fogom az itteni lét negatívumai elé helyezni az ő meghurcoltatásaikat: különösen nem egy magyarral szemben. Azt viszont mindkét csoport intelligenciájának tudatosan át kell éreznie, hogy az egymással való szembeállításból nem nyerhetnek, inkább rontanak a saját pozíciójukon.
Emiatt aztán a megfelelő céltopikokban kívánnám érinteni (ha egyáltalán) a szlovákiai (erdélyi, vajdasági, kárpátaljai, stb.) magyarság problémáit, mellyel szimpatizálok és a magam hatókörében aktívan támogatom őket.
Elégedetlenség bennem is van -- mint írtam előbb a csoportneurózis jellemző --. De nem tudom, hogy érdemes-e ezt szavakban is kifejezni: ez általában agressziót kelt a többségben. Mindenesetre az előző ciklusban (hogy most miként van, nem tudom) Szeged határon túli magyaroknak biztosított költségvetési irányzata nagyobb volt, mint a város összes kisebbségének nyújtott pénzösszeg együtt véve. Az adminisztráció sikeresen meggátolta egy szerb óvodai csoport létrehozását. Nem állította senki, hogy ennek hátterében etnikai okok álltal volna, de az eredmény ugyanolyan lehangoló és destruktív volt, mintha az ok az lett volna.
Megjegyzésem a pilisi németek asszimilációjáról a szlovákok közt (és fordítva) nem etnikai háborúra vonatkozott. Csupán egy jól működő etnikai közösségre volt példa. Ezen a szinten az asszimiláció természetes kétirányú folyamat. A békés egymás mellett élésre én is tudok példákat hozni, pl. Mezőberényt, ahol két külön részönkormányzat működött. Ez sosem volt surlódásmentes, de a pitvarosi szlovákok is át-átjártak a szintén szlovák Ambrózfalvára szétverni a bált.
Ugyanakkor némi freudi hárítást vélek kiérezni abban a mondatban, hogy az ófalui németektől egy panaszos szót sem lehetett hallani. Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy mi történt a magyarországi németekkel a II. Világháború után: az őket ért atrocitások nem voltak kisebb mérvűek, mint a csehszlovákiai magyarokat (és németeket!) ért hasonló sérelmek. Nekünk is megvoltak a magunk Benes-dekrétumai...
Visszatérve a magyarországi szlovákokra. A törzsnépesség jelentékeny része olyan területen él, ahol a szlovákiai tv- és rádióadások nem foghatóak, csak parabolaantennával. Az pedig még nekem sincs. A nyomtatott anyanyelvi sajtóhoz való hozzájutás sem magától érthetődő. Az talán kevésbé ismert, hogy a magyarországi szlovákok viszonya az "anyaországi" szervezetekkel enyhén szólva más jellegű, mint a külföldön rekedt magyaroké a Magyarországiakkal. Nekünk sokan nem bocsátották meg, hogy itt maradtunk; nem bocsátották asszimilálódásunk rohanó mértékét, s.í.t. De én sem folyamodtam a Mečiar-i éra alatt a külföldi szlovákok igazolványáért...
Persze magyarok előtt nem fogom szidni az ottaniakat.
Semmi féle veszélyes vizekre nem akarom terelni a beszélgetést az a véleményem, hogy mindenki legyen büszke arra, amire úgy érzi, joggal lehet.
A cigány témában van jó néhány hozzászólásom, keress rá, és azt fogod tapasztalni, hogy pontosan a veszélyes vizekről igyekszem visszaterelgetni itt-ott a vitát.
A szlovák és a cigány etnikum változatlanul állítom nem hasonlítható össze.
Miután a családom a felvidéken élt egy bizonyos idő óta kisebbségben és vannak még most is ott élő tagjai hát ismereteim nem légből kapottak azokról a viszonyokról, amelyek oly annyira jellemzőek a határon kívül rekedt magyarok „világára”. (Ujságot olvasol)
Azt, hogy „Magyarország egy olyan hely ahol ……” mondatot azért is ragadtam ki mert valami elégedetlenséget éreztem ki belőle, bíztam is , hogy kifejti részletesen a leírója.
Így amikor a Magyarországon élő Szlovák kisebbség szomorú sorsáról példálódzik valaki, akkor igyekszem higgadtan reagálni.
E-topi gazdája adott már tanúbizonyságot -javarészt történelmi ismeretek terén- felkészületlenségről én magam úgy hiszem a válasz most is valami hasonló dolog miatt maradt el.
Látod hézagos felkészűltségnek én sem vagyok híján mert a tengerpart menti vándorlásra utaló „ báro páji”-t csak most másodszorra - miután a Hütterer-Mészáros–ban utána néztem- sikerült csak helyesen leírnom (bāro pāji) amiért itt és most elnézést kérek.
Az őshazától távol élő etnikum én úgy gondolom, mégis hátrányosabb a helyzetben van a szomszédos Szlovákia közelében itt élőkkel összevetve, az anyanyelven sugárzó televízió, és/vagy a rádió ill. itt a közelben a szomszédban nyomtatott sajtó elérhetősége ugyanis nem elhanyagolható tényezők.
A németek szlovákok egymás mellett éléséről érdekes pozitív adatokat gyűjthetsz Miskén és a szomszédos Hajóson.
Évtizedek óta járok Baranyába O-faluba ahol a Mária Terézia betelepítette svábok meg tudták őrizni nyelvüket sőt konzerválták is és a cserepes népművészeik még a régi mintákat is sikeresen megőrizték a gyönyörű tányérjaikon.
Soha nem hallottam elégedetlen panaszos szót az ott élőktől még akkor sem amikor csak a németországi rokonok jöhettek de ők még nem utazhattak ki a látogatásokat viszonozni.
A pédáimal csak azt a téveszmémet akartam alátámasztani, hogy a kis falvakban az emberek és ez még a Felvidéken is igy van jól megvannak egymással baj ott kezdődik ahol a politikusok és a rosszszándék egymásra talál.
Most például Kassán…
kerub!
Felvetésédeid veszélyes vizekre vezetnek és válasz inkább a miért "Miért gyűlölik a magyarok (szlovákok, németek, albánok) a cigányokat" topikba illik.
Gondolom, sas1 is ezért nem válaszolt eddig, és én sem fogok mindenre.
Írod: Midezeknek ugye a romák esetében az öshaza távoli mivolta , illetve a nyelvet művelő értelmiség alacsony létszáma talán az oka." Nem hiszek abban, hogy ez lenne az ok. Igazat adok viszont annak, hogy még 50 évvel ez előtt is szignifikánsan nagyobb volt a cigányul (aktívan) beszélők száma mint van. Nem az a probléma, hogy számtalan nyelvjárás van (lóvári alapon a magyarcigányokat és a beásokat leszámítva elég egyzerű lenne "irodalmi" nyelvet létrehozni, ld. Rostás-Farkas szótár): a kis nyelvi csoportokon belül kopik a nyelvhasználat. Az 500 éves báro pályi (-o-val, mert a főnév hímnemű) sikerült megőrizniük értelmiség nélkül. Ebben tehát nem lehet az ok. Sokkal inkább abban, hogy a társadalmuk erodálódik. Megszűnt a vándoréletmód, szűnnek (?) a gettók (nálunk az egyiket Krakkónak, a másikat Durándának hívták), szűnik az a homogén közösség, ami a nyelvhasználat természetes közege volt eddig.
Itt párhuzamot kell vonnunk a a cigányok és a többi etnikum között (leszámítva zsidókat, örményeket, stb.), beleértve a magyarországi szlovákságot is. Ezek nagy részére kis, etnikailag homogénnek mondható falvas (ill. falurészes) településszerkezet volt jellemző. Így pl. a Pilisben a szlovákok németeket asszimiláltak (néhány családnév: Fuhr, Alt). De ez mára -- egy-két kivétellel -- semmivé vált, egy adott csoportméret alatt pedig nincs már elég kohéziós erő.
Írod: "A lakossági részarányuknak megfelelő mennyiségű anyanyelvi iskolákban tanulhatnak egy olyan országban ahol a közigazgatási határokat önszántukból nem változtatták meg az elmúlt évszázadokban. A mondat első felét tagadom. A másikra pedig azt tudom válaszolni, hogy nem csak nagyban lehet ilyesmit elkövetni, hanem kicsiben is: Hu? községet (elnézést, de nem jut eszmbe a hivatalos magyar neve, talán Pilisszentlélek) Esztergomhoz csatolták, nem pedig az etnikailag azonos Pilisszentkereszthez. Pitvaros és Ambrózfalva Csongrád megyéhez került nem Békéshez, miáltal elvágták Tótkomlóstól. Melyet -- igaz még az ántivilágban -- adminisztratívan meggátoltak abban, hogy közigazgatási központ legyen a szlovák többség miatt.
"Sajnos, de Magyarország az egy olyan hely, ahol a cigányok többsége sem beszél cigányul"
A cigányok illetve romák és a tótok , ha tetszik szlovákok összehasonlíhatatlan etnikum.
Több okból is állíthatom ezt:
1./ha a népedet a romákkal probálod párhuzamba állítani a honfitársaidnak magyarázattal tartozol,
2./ a cigányok a 13. században értek ide végig vándorolva a bári pályi mentén és azóta több ezer kilóméter választja el őket az öshazájuktól.
A Magyarországi szlovákoknak minden lehetősége meg van a szomszédos és immáron 1938-al kezdődő történelmük során másodszor is önnálló hazájukkal a kapcsolatot tartani.
Ott ahol a lakossági részarányuk ezt alátámasztja még közügyeik helyi gyakorlásában is használhatják az anyanyelvüket.
A lakossági részarányuknak megfelelő mennyiségű anyanyelvi iskolákban tanulhatnak egy olyan országban ahol a közigazgatási határokat önszántukból nem változtatták meg az elmúlt évszázadokban.
A cigányok itt magyarországon gyakran nem értik meg még egymást sem mert a helyi dialektusok már nem is hasonlítanak sokszor a beás, vagy a lovare alapnyelvekre.
Használják tehát a közös nyelvet.
Volt erre a honfitársaidnál is példa az 1849 évi Prágai konferencia tárgyalási nyelvére gondolok.
Midezeknek ugye a romák esetében az öshaza távoli mivolta , illetve a nyelvet művelő értelmiség alacsony létszáma talán az oka.
Most ebben a topikban akkor mit keres ez a hivatkozás ezt mondd el, hogy ne maradjak ennyire tudatlanul.
Attól tartok nem csak én várom kíváncsian a felvilágosító magyarázatodat úgy is mint topik gazdáét ha tetszik gondozóét.
Utólag jutott eszembe az eltűnt 96-os hozzászóláshoz egy momentum: ma Magyarországon több szlovák anyanyelvű van (ha ide számítjuk az ún. "eslőként beszélt" nyelvet is), mint szlovák nemzetiségű. Hasonló a helyzet más csoportoknál is.
Ez egyrészt kifejezi azt, hogy a szlovák (német, etc.) származásúaknak mennyire "perspektivikus" a nyilvánosság előtt "nemzetiséginek" vallaniuk magukat; másrészt éppen ezen a statisztikán alapul a magyarországi nemzetiségek létszámának megállapítása.
Igazad van, de ugyanakkor be kell látni, hogy egy kábeltársaság alapvetően profitérdekelt. Erre lehetne megoldás a kormány által támogatandó "etnobiznisz", azaz, hogy egy helyi kisebbségi csoport is piaci szereplőként tudjon fellépni.
Kimoderálták a 96-os hozzászólást? Gondolom arra válaszoltál a 97-esben. Azt is csak gondolom, hogy nem volt hízelgő ránk (mármint szlovák[ származású]akra) nézve. Ennek ellenére a törlés nem tetszik: nem szeretem, ha a hátam mögött szidnak.
Szia!
Te írtad, vagy idézted valakitől a 83-as hozzászólásodban azt, hogy kevés a TV-ben a 25 perc. Most láttam meg ezt a topic-ot ezért most reagáálok.
Ezzel teljesen egyetértek, mint ahogy azzal is, hogy a KábelTV-k is tehetnének valamit ezügyben.
Ez utóbbi a konkrét dohogásom tárgya. A budapesti lakásomban van kábelTV, de azt sehogy sem lehet elérni, hogy a 28 csatorna (12 magyar, 1 spanyol, 1 francia, 1 olasz, 3 angol, 10 német) egy kicsit egyenletesebb nyelvi eloszlást tartalmazzon. Azt ártem, hogy több a magyar, hogy az "idegennyelvűek" között a német és az angol preferált, de azért szerintem ide már be kellene férnie a környező országokból is egy-egy csatornának. Ez önmagában segítheti a nyelvhasználatot, illetve az érdeklődés felkeltését is.
schgy
"ha nyelvtudas alapjan kene szamba venni oket, akkor egy olyan szamat kapnak ami hihetetlenul kozel van a nullahaz."
Sajnos, de Magyarország az egy olyan hely, ahol a cigányok többsége sem beszél cigányul.
"Itten mar nemigen van tot kisebbseg, akik annak tartjak magukat is csak azert teszik, hogy kicsit szakitsanak ebbol a vilag meretu okorsegbol hogy kisebbseg. kis penz csurranjon nekik a koltsegvetesbol."
Sajnos van ilyen mind a 13 kisebbségnél, ezt szerintem szigorítani kéne...
Ezt, hogy érted: "vilag meretu okorsegbol hogy kisebbseg"?
Nekem fontos a szlovák származásom, és nem az etnobiznisz érdekel...
Elég sokat járok Szlovákiába rengeteg ismerősőm és egyre csökkenő számú rokonom van javartészt itt a felvidéken.
Apai nagynéném tanárnő ma már nyugdíjas Tőle és az iskolás korú ismerősőktől tudom , hogy a Szlovákiai iskolák szinvonala egyre gyatrább.
(Kivéve néhány ismertebb jó szinvonalu többnyire egyházi középiskolát.)
Rengeteg tehetséges gyerek kallódik el.
Igazi szlovákokkal is tartok kapcsolatot ezek diplomás emberek és még véletlenül sem soviniszták, hát ők is gondokkal küzködnek a gyermekeik továbbtanulása ügyében.
Küldik a srácokat Nyitrára, Dunaszerdahelyre, Pozsonyba, aki teheti Györbe, Vácra.
A magyarok egyre nehezebb helyzetben vannak a magyarnyelvű középiskolák szinvonala egyre mélyebbre sülyed sajnos.
A Nyitrai magyar fakultás ügye meg elvérzik ahogy nézem , az ebben a témában nyitott topikkal együtt.
Az IKA támogatása végre valami csak egyre kevesebbnek tünik , inflálódik. (Anyagilag)
kerub!
A helyzet "ördögi" jellege miatt, hogy hirtelen jelentős mérvű növelés kihasználatlan kapcitásokat eredményezne. Persze, azért lehet, hogy a szavadon foglak és felkutatok valamilyen számlaszámot...
A magyargyűlölet témakörébe pedig nem mennék bele mélyebben, mivel nem esik túl jól, hogy a szlovák/román/szerb/... mellékneveket a magyargyűlölő szó szinonímájaként használják (akik használják). Ez ugyanúgy intoleranciát tükröz, mint maga a kifogásolt mentalitás.
A békésebb együttélés okán jelentősen növelném a kapacitást a Szlovák Nyelv és Irodalom Tanszéken.
Valamilyen alapítványon keresztül de akár direktben is támogatnám a cégemen keresztül.
Gondolom az előzőekben idézett tv riportfilm alanyainak nyilatkozataiból, hogy sem az aki erről a tanszékről kikerül de esetleg még a tanitványai sem lesznek gyűlölködők irányunkba.
