Köszönjük a fotókat! Megnéztem mindegyiket, varázslatos nyomvonal. Bár a szívemhez közelebb áll a vértestolnai és a Szárliget-Tornyó-Héreg vonal, mégis szerintem ezt lenne érdemes egyszer feltámasztani a gerecsei vonalak közül.
Kevés ismerettel nem kritizálnám az Erdészeteket. Gyöngyöstől Északra a terület a Mátrafüredi erdészet gondozásában van...., kivéve az a több száz hektárt -, konkrétan Gyöngyössolymostól az Örlőműig a kisvasút bal oldala is -, aminek az esetleges tarvágásához semmik köze az említett Erdészetnek, sem az Egererdő Zrt-nek.
az én story-m kb 35 évvel ezelőtti: sokáig volt lámpás váltott közlekedés a tó északi végénél (ahol a patak magasságából felmászik az út a tó melletti út magasságába). a teherautók előtt az ómassai busz volt a legnehezebb jármű arrafelé (azt még bírta a töltés)
Egyébként szeptemberben ismételten bejártam a süttői erdei vasút nyomvonalát. Ez úttal jobb kamerát is hoztam, bár elég amatőr módon kezeltem. Az erdőben sok kép sötét lett, nem volt pont fókuszban, de sebaj, majd belerázódom. :)
Először a Süttő-Tardos vonalat jártam be, majd a Felsőbikol-Pusztamarót vonalat, úgy mint azelőtt. Próbáltam minden műtárgyat és szelvénykövet lefotózni. Az 5064-es számú képen lehet látni a Sikló állomásból nem meglepő módon kiinduló sikló elejét. Az üres placcon voltak a vágányok és a dzsumbulyban lévő bevágásba egy balra kanyarral betolva akasztották a kocsikat a sikló drótkötelére. Itt húzták fel őket a híres süttői mészkőbányába.
Erről én nem láttam semmit, de ezt találtam valamikor:
Ha esetleg erre gondolsz, akkor ez maga a pusztamaróti visszaépítés, hiszen az almás a Mányi ÁG-hoz tartozott. Bálint gazda leírása alapján ő 1956-ban kérvényezte a hosszabbítást, ami itt stimmel. Az utolsó üzemvezető, Toporczer Zoltán, leírása alapján viszont 1962-63-ban építették vissza az almásig a vasutat, szóval nem tudom, hogy melyik lehet a pontos leírás.
Persze, az erdészetek működésének is felülről kell változnia, maguktól nem fognak. Személy szerint azt gondolom, hogy a fakitermelést is közvetlenül a nemzeti parkok igazgatóságainak kéne intézni, nonprofit célzattal, természetkímélő módon, elsősorban a turizmus és a természetjárás előnybehelyezésével.
Igen, bár furcsa, hiszen az előtt maguk a vadászok is igénybe vették a kisvasutat, még a személyszállítás bevezetése előtt. Volt két motoros hajtány kifejezetten a vadászok szállítására. Van is egy kép, ahol fegyverrel ülnek a hajtányban.
Persze, teljesen igazad van, mindig közlekedéspolitikai hozzáállás kérdése. Beszéltem a német Brohltalbahn üzemvezetőjével (ez egy 1000 mm-es nyomtávú vasút a Rajna mentén Koblenz és Bonn között), ahol a mai napig van teherszállítás. Érdekelt, hogy náluk miért maradt meg, illetve a 80-as, 90-es években erőteljesen próbálták megszüntetni a vasutat, ma viszont mindenki ragaszkodik hozzá. Kiváncsi voltam, hogy ennek mi volt a háttere. Ő is azt mondta, hogy valójában csak arról volt szó, hogy akkoriban a vasutat elavult, ideje múlt technikának tartották, a teherautókat pedig a jövő eszközének (magyarul a vasút nem volt annyira menő) és ezért sürgették a vasút felszámolását. Ma már persze rájöttek, hogy a közúti közlekedés a jelenlegi céloknak nem annyira megfelelő (a lángra lobbanó bolygó elkerülése végett) és maga a vasút kb 70.000 turistát vonz, de legalábbis szállít a környéken, ami minden más vendéglátóipari cégnek és maguknak az önkormányzatoknak is egy fontos bevételi forrás.
Teherszállítás viszont csak azért maradt meg, mert a bánya, ahonnan szállítanak, olyan elhelyezkedésű, hogy nem lehetséges teherautóknak megfelelő utat kiépíteni, ezért nincs más választása a bányának, mintsem a vasutat kihasználni.
Ahogy tovább nézem: kimenő egyenruha, nyakkendő, félcipő... egy prosztó vasárnapi vadász komolyabban öltözik Jászkiséren, fácánhoz meg nyúlhoz, mint ezek a hegyekbe...
Akkor lehet, hogy az is Bálint gazda ötlete volt, hogy a süttői vasutat meghosszabbítsák Nándor-pusztáig (kb. Bicske)? Láttam egy ilyen címet a MÁV archívumban, de csak a címét, sajnos a dokumentumig (még?) nem jutottam el. Nándor pusztán volt Bálint gazda pályakezdő. Érdekelne, hogy domborzatilag merre vezették volna el a pályát.
Az erdészetek örökké azt ismételgetik, hogy a tarvágás azért kell, mert így van lefektetve a szent és sérthetelen Vágástervben. És örökké így is lesz, ha soha nem hajlandók hozzányúlni.
ez csak akkor derülne ki, ha nem a jóságoskirálylány írná elő hogy mi legyen, hanem nyílt piacon pályázattal derülne ki. pl: 1000fő/óra/50km.. és minden költségét viselni kell (úthasználat, szennyezés, CO2.kvóta, stb..). de ilyen sosem lesz, mert már a pályázatok is irányítva vannak a figyelembe veendő költségekkel
Találtam egy újságcikket 1941-ből, ami a pusztamaróti almásról szól. Az almát a Süttői Erdei Vasút szállította a süttői vasútállomásra, illetve a trágyát az állomásról a gyümölcsösbe. Később Bálint gazda is igazgatója volt az almásnak. Konkrétan az ő ötlete volt, hogy a 30-as években visszabontott vasutat kivigyék a gyümölcsös széléhez.
Érdekes. Közben kicsit utánanéztem és úgy tűnik a legtöbb helyen ma is teljes erdőrészletet vágnak ki úgy, ahogy. Az, amire én utaltam, az az örökerdős, vagy az ún. szálalós termelési üzemmód. Ez egy természetkímélőbb módszer, mert folyamatos borítást kínál a talajnövényzetnek, illetve a fák alatti mikroklímának. Például a Pilisi Parkerdő nagyobb arányban alkalmazza ezt a módszert, hiszen ők már alapításuk óta nagyobb hangsúlyt fektetnek az erdő kikapcsolódási, kirándulási felhasználására, illetve magára a környezetvédelemre, mintsem a profit célzatú fakitermelésre.
Még érdekes, hogy találtam egy újságcikket, ami pont a kisvasutak és a teherautók használatáról ír a fakitermelésben. Pont a csömödéri és a süttői kisvasutakat hozza fel összehasonlítás végett és a süttői kisvasút megszüntetésével érvel. Hoppá... Ez egy 1949-es lap, szóval úgy tűnik nem sikerült a cél, csak 1971-ben...
erdeszetilapok.oszk.hu/00845/pdf/
Itt "A gépesítés irányai az erdőgazdaságban" linkre kell kattintani és úgy érhető el a cikk.
