Bízzunk benne, hogy pl a DreamChaser felnő a feladathoz ( hőn áhított második amerikai személyszállítást végző eszköz) mer hogy a Boeinggel nem próbálkoznak többé, az tuti...
Lassan jöhetne a Boeing egy olyan oroszos megoldással, hogy bemondják,hogy a hélium mikrometeorok találata miatt szivárog, és nem tehet róla senki. :) Esetleg arra játszanak az időhúzással, hátha elfelejtik az emberek az egész Starlinert, és egy csendes este leoldják az ISS-ről és megszabadulnak tőle.
Valszeg azért, mert arról letettek, hogy ezzel vacakkal jön vissza bárki. S mivel konkrét életveszély - ami miatt borítani kéne a menetrendet - nincs, ők ketten jól elvannak az űrállomáson, ezért akkorra tudják beszorítani őket valamelyik visszafele közlekedő Dragonba.
Ennek a 2025 februárnak esetleg az az oka, hogy valamit majd most cserélni, javitani akarnak, amihez alkatrészt is kell felvinni, és amihez esetleg űrséta is kell? Mit kell ezen nézni még fél évig, hogy hogy szivárog el a hélium?
igen, veteránnak számít mindkettő.. egyébként tegnap olvastam, hogy már 2025 februárt emlegetnek visszatérésnek, ha nem sikerül a starlinert a megfelelő állapotba hozni..
Szerintem a mai szamitogepekkel a szimulacios reszen mar tulvannak, most inkabb adminisztrativ a kerdes, hogy a dönteshozok meg akarjak-e rizikozni kenyelmes allasuk elveszteset egy esetleges katasztrofaval, aminek az eselye akarmennyi szimulacio eseten sem nulla, plusz maga a leszallasos resznel is merulhetnek fel uj, az eddigieken tuli problemak is. Igy gondolom, most az ellenörzes ellenörzesenek az ellenörzesenel jarnak, idöhuzas, tulbiztositas, stb. Egy ponton tul akarmennyiszer ismetlik meg, mar nem fogjak tudni tovabb csökkenteni a döntes kockazatat es dönteni kell.
.
Amugy szerintem a kockazatkerules miatt inkabb az lesz, hogy legyen SpaceX Dragon az urhajosoknak es a Starliner meg ember nelkul terjen vissza, csak teherszallitokent. De meglatjuk, lassan mar nincs tovabb hova huzni a kerdest
igen-igen (nyilván csak poénkodok), ez a boeingra nézve a kínos, suniék 'csak' űrhajósok és lehet kicsit sem bánják, hogy megint az iss-en lehetnek hosszabb ídőre és teszik a dolgukat. ha a boeingnál pedig úgy döntene hogy mégis meglépik a visszatérést (állítólag dolgoznak rajta), akár olyan árnyalatot is kaphat a kommunikációjuk, mintha kapásból egy kvázi menetrendszerű váltást is teljesítettek volna.
Egyébként egy ideje nekem már úgy tűnik, hogy ebből jó eséllyel Dragon visszajövetel lehet, mert a két űrhajós egy ideje már nem foglalkozik a Starlinerrel a napi jelentések alapján, nem vesznek részt a hibakeresésekben sem nagyon, nem végeznek próbákat, szimulációkat egy majdani visszatérés kapcsán, ISS űrhajóssá változtak.
Azután jöhet egy hirtelen döntés, hogy mégis a szarlinerrel kell visszajönniük, de a mostaniak alapján inkább az ellenkezőjére fogadnék.
Egyelőre betagozódtak az ISS csapatába, és dolgoznak lényegében teljesértékű tagként. Tegnap pl takaritottak és űrruhákat karbantartottak, részt vettek az érkező Cygnus kapcsán egy konferenciabeszélgetésen és feladatmegbeszélésen, nekem úgy tűnik, teljesértékű NASA űrhajósként dolgoznak, nem csak malmoznak és várják a Dragont.
Berger azt írta az X-en, hogy NASA-s forrásait kérdezve azok már nem zárták ki, hogy Dragonnal hozzák vissza Sunit és Butch-ot az ISS-ről, és hogy vizsgálják ezt az opciót.
- felfújható tükrök (thin film structures), amikkel solar thermal hajtóműveket lehet táplálni - ugyanezekkel a tükrökkel lehet "optikai bányászatot" végrehajtani az aszteroidákon. Azaz lyukat olvasztani rajtuk, és felfogni a gázként kigőzölgő anyagot.
- mire használható az űr, hogyan lesz olcsóbb az űrben áramot termelni, és az adatfeldolgozás hogyan fog emiatt kiköltözni az űrbe (Föld körülire)
- mérnöki alapokon megépített kis világok (űrállomások, megastructures) a Naprendszerben, amelyek több ezer évre növekedést biztosíthatnak az emberiségnek /ő nincs elájulva a Marstól, mint élőhelyről/
Szép dolog lehet majd a fusion-drive. Előbb napi szinten használatos NTP modult kellene fejleszteni. A jó öreg hasadásos megoldással hevítve hidrogént. 900-as Isp-vel is gyönyörű dolgokat lehetne véghezvinni. Sztem egy óriási deficitje a rakétamotoroknak, hogy a 60-as évek óta ez a terület nem fejlődik.
"vállalnunk kell a kockázatot, hogy visszahozzuk/újra elhozzuk az életet a Földre"
Kockázat csökkenthető: A visszahozott minták (előbb-utóbb Marsnál/kisbolygóknál messzebbről is jön majd) elemzéséhez kellene az ISS-ra vagy az utódjára egy olyan labor, mint a Földon a veszélyes anyagokhoz:
szonde pontos fékezéssel megáll az űrállomás mellett, robotker rögzíti
a szondáról kívülől egy robotkar behelyezi a mintát a kifelé nyitható laborba
az ISS-ről távvezérlik a vizsgálatot/manipulátorral fogják meg a mintát
Ha a labor pár méteres állványon van az űrállomás sem fertőződhet.
A Curiosityn van egy kvadrupol tömegspektormeter gazkromatograffal ilyen keszulekkel (földi) laborban en is dolgoztam valaha egy rövid ideig. Nagyon jo analitikai modszer tiszta vagy kevert gazok, gözök, szilard anyagok molekularis összetetelmeghatarozasahoz. A problema ott jön, hogy kapsz egy csomo tömegcsucsot, es ezeknek a tupontos ertelmezeseben azert lehet idönkent törni a fejet meg modern spektrumkönyvtaras softwareekkel is, plane ha nem tudjuk elöre, hogy pontosan mit keresunk.
Nem tudhatjuk előre, hogy milyen vizsgálatokra lesz szükség, milyen anyagokat találunk. Az elemzések sok esetben egymásra épülnek, láncolatban. Minden vizsgálati módszer eredménye elvezet egy/több újabb vizsgálathoz. A különböző mikroszkópos vizsgálatok döntő fontosságúak lehetnek, de maga a preparáció olyan felkészültséget és eszközparkot igényel ami nemigen valósítható meg egy aprócska automatizált laborban.
Szóval, ha csak nem találunk valami olyan triviális leletet ami önmagában, azonnal eldönti a kérdést, vállalnunk kell a kockázatot, hogy visszahozzuk/újra elhozzuk az életet a Földre. :-)
A Viking űrdzonda, Mars leszállóegység elemezte a marsi talajmintát, és talált életre utaló jelet. Amelyet aztánmásképp értelmeztek, de a műszer tervezője kitartott amellett, hogy az jól működött és pozitív jelet talált, mért ki.
Jól demonstrálja az eset, hogy mennyivel potensebb egy emberes küldetés tudományos szempontból.
