nagyon lassan haladnak a tervekkel. minden egyes alkalommal, amikor egy újabb verziót elküldött nekem a tervező, én átnéztem őket és tele voltak hibákkal. jeleztem a tervezőnek a hibákat. Egy részét sikerült is neki kijavítani, de újabb hibás pontokat/csomópontokat is kreált a tervrajzokon. Végül az lett a megoldás, hogy sikerült rávennem: üljünk le együtt a számítógépéhez és javítsunk ki minden egyes hibát közösen, ami így végül sikerült. Így már a statikusnál vannak a tervek.
példának leírom ismét az egyik legdurvább hibát, amit egyetlen tervezőtől sem vár az ember és nem megengedhető: adott 1 teherhordó főfal egyik oldalon nappali a másik oldalon 2 méteres szakaszban lépcsőház, a nappaliból lehet a lépcsőházba jutni ugyebár a lépcsőháznál nincsen (tartó)fal a nappali felől, hogy fel lehessen menni a lépcsőn. a nappalik felett (1. és 2. szint) a födémek ytong födémpallókból készülnek majd aminek a vége az adott tartófalra terhel rá / fekszik fel de ugye a lépcsőházi szakasznál nincsen tartófal így ott szükség van/lenne egy vasbeton gerendára/áthidalóra, a födémpallók vége alatt amire felfekszik majd ez soha nem került rá a tervrajzokra, a födémpallók vége "megállt" a levegőben. Majd a jó isten fent tartja alapon(?)
végül az utolsó, személyes megbeszélés alatt ez is felkerült a rajzokra...
a helyi piac által nyújtott lehetőségeket nézve az ytong az egyetlen jó ötlet. a szigetelést Thaiföldön sem ajánlott a belső oldalra tenni. az pedig nem jó, ha klímának 24 órában folyamatosan mennie kell, főleg ha minden helyiségben, a villanyszámla miatt
7 hálószoba és 2 nappali lesz, 2 szinten felfoghatatlanul magas villanyszámla jönne úgy össze igen a pára a legnagyobb probléma a hőmérséklet mellett, sőt tapasztalatból azt mondom, hogy a páratartalom sokkal nagyobb problémát jelent mint a magas hőmérséklet. már csak a hőérzet miatt is az elmúlt 1 évet figyelve 80% felett van legtöbb esetben a páratartalom esősebb időszakban 90 százalék felett
A nyílászárok nálam is mondhatni csak dísznek lesznek csak nem olyan értelemben ahogy a te esetedben.
A szellőzéshez be lesz építve egy (ERV) energia-visszanyerős entálpiás szellőztető gép ami bónuszban kap majd DX magot, ergo ki lesz egészítve klímával.
Ez így szintén egy komplex rendszer lesz. a külső levegő ami bejön a házba termikusan elő lesz hűtve, és a páratartalma is csökken útközben ez bejut az erv-be itt az entálpia miatt tovább csökkenti a páratartalmat, a hőcserélő mag peddig a bejutó levegő hőmérsékletét csökkenti tovább normál esetben ez a levegő kerül-ne befújásra a szellőztető rendszerbe de előtte keresztül megy a hűtő magon, amit egy klíma hűt, így további jelentős hőmérséklet csökkenés lesz. és ez a levegő lesz bejutatva a szellőztető rendszeren keresztül a helyiségekbe a szellőztető rendszer folyamatos üzemű lesz, 24 órában, viszont a hozzá kapcsolt klíma szabályozott / automatikus módon működik amikor szükség van rá és a kiegészítő hűtésére
én nem azért akarok ilyen házat építeni, mert más is épített ilyet, hanem mert én (is) ezt látom megfelelőnek.
"ráadásul csak szakaszosan lesz lakott, tehát minden alkalommal le kell majd hűtenie a teljes belső épülettömeget."
ezt a "szakaszosan lesz lakott" dolgot már korábban is említetted. Akkor talán nem reagáltam rá, de itt és most megteszem, mert már szükségesnek tartom. ezt nem tudom miből szűrted le. hogy érthető legyen: most is saját ingatlanban élünk a feleségemmel és a családdal itt Thaiföldön, amit Thai stílusban, Thai (gyenge) minőségben építettek. Hosszú távon tarthatatlan, és kezelhetetlen is elfogadhatatlan minőség... főleg európai szemmel nézve ezért úgy döntöttünk vásárolunk/vásároltunk egy telket és ott fogunk építkezni egy kertes házat, családiházat. Ez van most is folyamatban. de minden "elvesztegetett" időt, amíg még a tervező szerencsétlenkedik, azt mind kihasználom arra, hogy mindenből a legjobb minőséget ami elérhető megtaláljam és tervezhessek vele és ha felépül az új ingatlan, akkor átköltözünk oda és ezt pedig nagyon gyorsan eladjuk, mert még befektetésnek megtartani is nagyon rossz ötlet lenne hosszútávon.
én magamat és a feleségemet "viccesen" megfogalmazva lenyugdíjaztam egy életre. Mondhatni nyugdíjba vonultunk idő előtt.
tehát mint ráérő kis nyugdíjas, mi itt élünk a családdal egy életen át, így a használat nem szakaszos ha nem folyamatos. szakaszos használata a maximum a vendégszobának van, mert az is lesz 1. már soha az életben nem fogunk dolgozni menni a feleségemmel, maximum majd a kis kertbe ha elkészült, vagy a halastó mellé ami szintén készül, pihenni.
Amúgy a nyugdíjas témához, 42 voltam, amikor kiköltöztünk. lehetett volna kicsi előbb is, de sok mindent el kellett még rendezni Európában és itt is mielőtt kiköltöztünk.
A szellozest hogy oldod meg? En kint mindig olyan helyeken laktam, hogy a nyillasszarok csak disznek voltak, de ez a haz szerintem le lesz szigetelve rendesen.
Az ytong jo otlet szerintem. Nem eszik meg a bogarak. Belulre 5cm szigeteles boven eleg.a klima ugyis megy 24 oraban. A tropusokon, amennyre en tudom a penesz nagyon nagy problema. A kivulrol szigetelt haz, par even belul hasznalhatatlan peneszbarlang lesz!
Kicsit mintha túlgondolnátok, urak. Mikor a sporttárs először itt járt, akkor linkelt egy projektet, vissza kell keresni. Egy angol csóka építkezett hasonlót, mindent leírt, tapasztalatokat, méréseket is.
Ezt érdekes lenne végiggondolni, lennének érveim pro és kontra is. Mivel arrafelé a falazat szétfagyásától nem kell tartani, így azt a részt elhagyhatjuk, de:
1.) A pára mindig a meleg oldalról a hideg felé fog áramlani. (A meleg levegőben több a pára.) Ha kívülre teszed a hőszigetelést-, akkor a pára bemehet a szigetelés alá. Esetleg penészedhet is. (Kéne harmatpontot számolni, de trópusokon nem ritka a 80+ relatív páratartalom, szóval lehetséges.) De az a lakáson kívül lesz. És, mint megállapodtunk, télen sem fog lefagyni, akkor kit érdekel? Mi lehet itt még a gond?.
2.) Ha belülre teszed, a lehűtött falazat hőtároló képességével nem számolhatsz, 24/7-ben kell mennie a klímának. Kérdés, hogy gond-e ez?
3.) Viszont amúgy meg milyen hőtároló képessége van egy 25 centis Ytongnak? Az kb. könnyűszerkezet.
Nem tudom, milyen környezeti viszonyokra számítasz a jövőben arrafelé, de tuti kell neked 25 centi hőszigetelés? Annyit itthon teszünk -ha nagyon előrelátók és gondosak vagyunk-, márpedig itt a méretezésnél kint-bent hőmérséklet különbség kb. 40 fok (bent +22, kint -18) Neked (gondolom) kb. 10 fokot kell áthidalnod, arra kell méretezned a hőszigetelést.
Csak úgy "kilóra":
Ha itthon van egy 0,2 W/m2K-es, elég jó falazatom, akkor a téli "pótlandó" hő 40 fok különbségnél 80 W/m2, 20 fok különbségnél (a téli "szokásos" kinti 0 fok) 40 W/m2.
Ha te is beéred ezzel a 40 W/m2 hőcserével, akkor 10 fokos különbségnél elég egy 40 W/m2K-es falazat. Ezt a 25 centis Ytong pár centi (pár<5 cm) szigeteléssel fogja tudni. És akkor nincs dübelezés, nincs görcsölés, nincs pöcsölés.
De majd a szakértők kijavítanak, ha hülyeséget írtam.
ha keversz bele 300kg cementet, 200kg homokot, 120 liter vizet, akkor biztos, hogy nem kell sem OSB sem betonyp. Akkor a kb. 550kg/kob lesz.
Le is lehet ragasztni a UW profilt az aljzatra, ketkomponeses epoxi parketta ragasztoval. Az UA profilt az ajtokhoz le kell furni a UW profilhoz vastagabb lemezcsavarral kell rogziteni.
Betonkeverovel eleg sokat kell keverni ezt az anyagot.
A legtobbet lapostetonel hasznaljuk, lejtbetonnak. Gyarit, olyan 800kg/kob a surusege. 4-8 homok van benne.
A 350-es konnyubeton az egyebkent eleg kemeny ahhoz hogy az epitkezes kozben jarjanak rajta, dolgoztatok mar ilyennel? A 350-es mondjuk azert lenne jobb, mert kevesebb cementet meg homokot kellene felhordanom a negyedikra :)
A szakvelemeny szering maximum 800-as konnyubeton mehet. Igazabol azt a salakot helyettesitenem konnyubetonnam ami a statikus szerint maradhatna benn is. A salakot 1100 kg/m3 halmazsurusegure mertem.
A salakot nem árt ellenőrizni, hogy nincs-e benne kén (szemrevételezéssel) mert megeszi a vasat, acélt. Igazából a korróziós nyomokat kell nézni. Láttam már átm. 8-as vasból keletkezett átm. 0,8-t!
Polisztirolos konnyubetont lehet hasznalni szerelobetonnak, hogy arr epitsem a gipszkarton valaszfalakat? Ha igen akkor milyen keveresi aranyban (polisztirol gyongy / cement / homok)?
itt europában a szigetelést a fal hideg oldalára tesszuk, hogy a fal ne tudjon harmatpont alá hulni, és ne nöjjön rajta a penész. te a fal meleg oldalát akarod leszigetelni párazárás nélkul. ezt ilyen formában én személy szerint nem csinálnám, még ha fizetnek érte akkor se!
A hőszigetelés alá nem kell fólia,legalább is párazáró fólianem.De ha már ott van egye a fene.
Viszont a hőszigetelés tetejére nem ártna valami takarás.A por ellen. Ennek a takarásnak viszont szigorúan páraáteresztőnek kell lenni.
Anno régen a padlásom a következő hőszigetelést kapta:az agyag réteg etávolítva keverőládába gyüjve ill. egy sarokba a padlássarkán felhalmozva.
A régi deszkára kettő réteg kb 20cm hőszigetelés téve az előre élére állított pallók közé pallótáv kb 1m. A pallót a tetején léccel hézagosan fedve és rá vissza a vízzel képlékennyé tett sár. Ja a szigetelést a sár alatt még kartonnak és régi szőnyeggel fedtem.
Néhány céltudatos ember leviszi az agyagot,felpakolja egy teherautóra irány a lerakó --hulladék átvevő és fizet érte jósokat.
Igen, az infok jok, az acelgerenda hossz az 570cm es a tavolsag az acelgerendak kozt 1m.
A statikus szerint minimum 8cm salakot kell kivennem, hogy elbirja a 6cm esztrichet.
A 185mm-be a gerenda felett bele kell hogy ferjen egy 80-as szennyvizcso lejtessel egyutt, 1cm burkolat es az EPS hoszigeteles (amiben a csivek lennenek vezetve).
A padlo nincs teljesen kibontva, a fodem alatt egy masik lakas van.
