Bénye azért (is) volt jó, mert a helyszínek szét voltak szórva a faluban, sétálni kellett, addig ledolgoztad az előzőleg betolt szarvaspörköltöt pl... :)
Emlékszik még valaki az Ős-Kajánra? - békebeli árak á'la 2009.
Ahogy emlékszem, ez volt az egyetlen profi vendéglő, amelyik kitelepült, a többiek amatőr gasztrobloggerek, és
lelkes helybéliek.
Bénye'09 - bár ez inkább borról és kultúráról szól.
(A legelső, Bor-Mámor-Bénye nagyon jó volt, az újdonság ereje ugye, következő évben a Tabánban, szűk helyen tömegek voltak, engem taszított, onnantól kerülöm az ilyen rendezvényeket)
Ott a mosogatást nem nagyon, elég kicsi az a hely, viszont csodajó helyen van a part mellett, az sok mindent kompenzál. Én egyébként oda és a gourmet-ra is saját evőeszközzel járok már évek óta. Egyszerűen van olyan étel, amit nem lehet műanyag/alternatív késsel/villával enni.
Más: ha legközelebb jársz a Málnában, kóstold meg a Nyár kompozíciót.
Nemcsak az ilyen szarok fílingje zavar, hanem a szeméttermelés is - ahol 5+ ezer forintos ételek vannak, azért meg lehetne oldani a mosogatást, és nem kellene egy hétvégén termelni 2 mázsa szétválogatatlan papír-műanyag-ételmaradék szemetet.
Ez a jó az ázsiai létesítményekben, hogy a bambusz evőpálcika teljes értékű és igazából még az egyszer használatosnak szántat is lehet még egy néhányszor használni. Biztosan nem törik bele egy sültkrumpliba, mint a favillák. (De a papír tányér és pohár persze ott is ugyanolyan reménytelen.)
Az szép lesz... :) Én is hatáoztam már el hasonlót, az összes fa- meg bambusz evőeszköz olyan érzés, mintha szálkás valami lenne a szádban. És akkor még nem is említettem a minden koktélban szétázó, és onnantól nem működő papírszívószálakat. Amit múltkor a gazpachohoz vettem papírpoharakat, azok meg eresztettek....
Végül a budafoki Dunapartra (Dunafok) mentünk enni, a DP BBQ nevű helyre. Ez a tulajdoni hátteret illetően a Hétköznapok pizzéria rokona.
Pulled porkot ettünk buciban és marhaszegyet tortillával, meg különféle hozzávalókkal.
A húsok egyszerűen fenomenálisak, a köretek is nagyon rendben vannak, az árak sem tragikusak (a p.p. 4 rugó, a szegy 5 vagy 6), az adagokkal nagyjából jól lehet lakni. Kértünk még 2 karamellás madártejet, az is igen jó volt, de igen kevés.
Van jó szörp és rendes bor is kimérve, tehát szinte minden jó.
Ami nagyon nem jó, hogy én ilyen minőségű ételeket nagyon nem szeretek papírtányérból, műanyag evőeszközzel enni, meg bort sem szeretek nylonpohárból inni. Tehát legközelebb viszek tányért, evőeszközt és poharat.
4-en voltunk. Úgyhogy sok ételt sikerült kóstolni. (ott fogyasztottunk)
Tényleg meglepően jó ár/érték és mennyiség...
Szerintem a Pho az ebben a formában mellényúlás. Figyelmeztettek, hogy az teljes értékű étkezésnek felel meg. És tényleg ... szerintem bőven liter feletti adaggal kaptam.. :)
De semmi olyan érzés nem volt, hogy ezt sokáig főzött és furmányos alaplével készítenék. Elég semleges volt a leve. A tészta az rendben volt. :)
A többi fogásért bármikor visszalátogatnék. És fogok is szerintem.
Tegnap a Rózsadomb déli csücskén ebédeltünk, a Porcellino Grassóban. Rég jártam ott, az eltelt 5-6 év alatt úgy tűnik, a parkolás fokozottan kihívássá vált, csak a harmadik kör megtétele után sikerült megállnom, az angol követség mellett.
Pizzákat ettünk és jók voltak. Nem extrán jók, viszont igen drágák: egy margherita is 4000 körül van, minden egyéb pizza 5000 körül, vagy fölötte.
Süteményből vannak érdekesebb darabok is, pl. méretes, házi készítésű pisztáciás profiterol, igen bőséges pisztáciakrémmel. Sütik 3000 felett...
Az árazásban egy pozitívumot tudtunk felfedezni: vannak magyar borok is, tehát nem kényszerítik a vendégre az atomdrága, középszerű olasz egyenválasztékot.
A pincérektől és a stáb egyéb tagjaitól kb. annyit várok, hogy ne köpjenek le, valamint ne taglalják hangosan, hogy miképp basznák meg a páromat vagy egyéb nőket. :)
