Kölcsey 82-84-ig. Nem két éves volt, csak eltanácsoltak. Ennek három oka volt.
1. Nem szerettem tanulni.
2. A Munkácsyban laktam, mégis mindig elkéstem.
3. Amikor végképp nem bírtam a sulit, akkor torna órán jól kirugtuk az ablakot focival, aztán másnap vihettük az üvegeshez (3 lukas óra).
Aztán estin lettem érett.
:oD
Gimiben nálunk is előszeretettel korrigálták egyszál félorosz osztálytársunkat az echte magyar orosztanarak.
(Azóta javult a kiejtésed???) ;o))
r_b.
Ha megölnek, sem tudom :)))) Fel voltam mentve, viszont ott kellett ülnöm és csak ruszki könyveket volt szabad olvasnom. Egyszer bejött egy helyettesítő tanár és kihívott feleltetni, mert amikor az óra elején mondta, hogy "Zakrójtye knyigi", én akkor nyitottam ki. Nagy só volt, a zegész osztály kifeküdt - házi feladatom sem volt, és a hapi szerint "csúnya" volt a kiejtésem, mert "leharaptam" a végződéseket... :)))) Aztán valahogy lejattoltuk, hogy jobban járunk mindketten, ha nem ír be semmit....
Ugyanez a sztori megismétlődött a gimiben is, sőt, az egyetemen sikerült egy "értékelhetetlen" testet írnom "orosz nyelv- és stílusgyakorlaton" - természetesen az összes kérdést félreértettem.... a szójátékokat meg a tanársegéd nem tudta a "megoldás-táblázattal" összeegyeztetni... :))))
A kémia még a nem mindig megbukóknak is tudott kellemes perceket szerezni.
Egyik kémiatanárnő óráján (nem árulom el a nevét) rendszeresen zajlott le ilyen kérdezz-felelek:
- Tanárnő, miért van az, hogy blablablablabla?
- Hát, az azért van, mert a kémiában az egy törvényszerűség, hogy...
- De tanárnő, akkor miért nem blablablablabla?
- Hát, mert az nem teljesen törvényszerű, hogy...
Nekem is van egy sztorim!
Kémiaóra. Május eleje. Az osztály már az óra előtti szünetben izgalommal várta az ilyenkor szokásos év végi live show-t, mert Visy tanárnő még egy esélyt ad a bukás elkerülésére a visszaeső Kereszturi-Kunos-Uszkay triásznak, akik hallatlanul utálták a kémiát (na és persze a Visyt is). Ez páratlan gyönyört okozott a tanárnőnek, hogy a három agytrösztöt egyszerre feleltetheti a táblánál. Természetesen már az első 5 percben röhögésbe fullad a kémiaóra. És a show közepén szót kapott Kereszturi doktor is, aki a feltett kérdésre elkezdi sorolni a választ: nonán, dekán, aztán, oktán stb stb.
A hatás leírhatatlan. Visy tanárnőt úgy kellett visszahúzni az ablakból...
LABDA on
Szent Sörrr! Nekünk is Szakályné volt az ofőnk. Kirándulásokon mindig az ifimozgalmi múltjáról sztorizott, ami felettébb nem érdekelt bennünket. A matek sem nagyon. ;o)
A "kisdoboskodásodról" már olvastam egy másik fórumon. :o)
(azt a halk odamormogást pedig meg sem hallottam.) ;o)))
r_b.
LABDA off
Rosenbergből egy Tamást ismertem, sőt, a Mr. Spocknak még osztálytársa is volt, akkoriban tanult dobolni a hapi, aztán profi lett, ahogy az lenni szok azzal, aki nem issza el a zeszét... :)))
Hááááá', Szakály Jánosné volt az ofő 4 évig - akkoriban szereztem meg az összes alacsonymatematikát, amit később csak felejtettem... ki kéne bányászni valahol akkor képeket, akkor biztos előjönne néhány emlék, de ez annyira régen volt, hogy nem is annyira a tanultakra, hanem a sok jó kis balhéra emléx a zember... Ugyanez vonatkoz a Kölcseyre is, ott voltam, valahogy elvegetáltam, aztán hazajöttem és bevágtam a táskát a sarokba és mentem dobolni, csajozni, bulizni. Reggel kiszórtam a tegnapi holmit, belevágtam az aznapit, óra előtt valakiről lemásoltam a házifeladatot és vegetáltam tovább... Néha voltak valami események, balhék, bulik, kirándulások, meg ilyesmik, de csak a Rock meg a csajok volt a fontos, a többi semmit sem számított. (csak halkan idemormogom, hogy még a Sör sem :))))))))))
Jelentés után, amikor néma csend volt, mert hiszen ő épp az osztálykönyvet nézegette, valaki halkan bemondott egy szót:
- Akar valaki felelni?
Mire többen:
- Akar a fene...
Röhögés, madj csend. Akkor valaki más:
- Karamell.
- Nem, az karamella!
- Karalábé.
- Karaláb...
- ...Rántott karajjal...
- ...És egy karaj kenyérrel...
- Karambol.
- Karaván.
- Karabély.
- Mit karattyoltok össze-vissza?
- Azt hittük, nem is jön a tanár úr, valaki bezárta a karámba...
És a saját szakából, föciből:
- Ankara.
- Kara-Bogaz-Gol.
És még ki tudja, hány, jó negyed órán keresztül. Kara tanár úr angyali nyugalommal tűrte, egy-egy elmésebb találmány halaltán alig bírta ki mosolygás nélkül.
A csúcs azért az volt (utólag ezerszer elnézést érte), hogy:
- Tanár úr, kinyithatom az ablakot? Olyan büdös karaláb-szag van...
LABDA on
Nekünk Ulman R. történelmet tanított, sajnos csak egy évig. Ez volt az egyetlen időszak, amikor szerettem is ezt a tantárgyat. Minden órán hárman feleltek nála. A sorrend jó közelítéssel tippelhető volt. Utána felvázolta az előadása anyagát a táblára (ezt kötelező volt bemásolni a füzetbe, de sose volt több fél oldalnál) és következett a tudásáradat. Ennek ellenére feleltetésnél csak a tankönyv anyagát kérte számon, a megjegyzett extra-infóval viszont javítani lehetett a megajánlott jegyen.
Hihetetlen tudásanyagot birtokolt. Egyszer egy kiránduláson az egyik srác hozott magával egy több száz műveltségi kérdést tartalmazó könyvet (a válaszok is benne voltak persze). Emlékezetem szerint nem érte el a 10-et (500-ból) Ulman tanár úr nem pontos válaszainak a száma.
Neked maradt emlékezetes tanarad a Labdából?
r_b.
LABDA off
Ti dr. Hollós fölött voltatok, minket meg - büntetésből, mint a legrosszabb osztályt az egész Kölcseyben - a biológiaszertárba telepítettek.
Ennek előnyei bőven ellensúlyozták a hátrányait. Majd megfagytunk (ez a terem volt a legtávolabb a kazánháztól), a radiátorok felső 5-10 centis része volt csak langyos, egész nap kabátban ültünk az órákon, viszont rumos teát ittunk termoszból. Máshol már a kicsengetést várták, amikor odaért hozzánk az óraadó tanár. És a környezet: kagylók, rákok, csontvázak...
Aztán valaki szünetben kirúgta az egyik vitrin üvegét, és akkor a relikviák elő is jöttek. Kara tanár úr - föcit tanított - már edzett volt, de még ő is visszahőkölt, amikor a tanári asztalon meglátta a kutyacsontvázat, szájában vajaskenyérrel (állítólag a Kulhanek a csontváztól is kért egy harapást a tízóraijából, de az nem adott).
Erröl is a Grünberger tehetett, Ö volt az aki renszeresen mellényúlt a felé dobott rohadt almáknak. Igy a falon kötöttek ki, maradandó nyomokat hagyva.
Na igen, Vitray, Varga Zoli, Mácsai Pál, meg jónéhány válogatott sportoló végzett ott. Na meg az sem elhanyagolandó szempont, hogy ÉN is odajártam! :))
A Magyar Nemzet alapító főszerkesztője volt. 1939-ben, azt hiszem, vagy legfeljebb 1938-ban. Akkoriban nagy szó volt a lap beindítása, politikailag is, szakmailag is, meg izé...
Meg az a Haraszti is az volt, akit állandójan Lyól bezártak valamiér', amikor éppen nem Kölcseyskedett... itten ásni kéne, kérem szépen, és akkor netán találnék olyat, hogy Diák Fórum, mindenfélke cikkekkel meg versekkel, meg ilyesmikkel...
Ha már itten mindenféle emlékek vannak, akkor elmondom nektek, hogy egyszer még elsőben, az osztályunk kitalálta, hogy társadalmi munkában hétvégén kifestjük az osztáyunkat. Nagy lelkesedéssel nekiálltunk, kihordtuk a cuccokat, kapartunk, mázoltunk, kentünk meg miegyéb... utána három napig nem volt tanítás, mer'hogy igazi festőket kellett kihívni... nem értékelték valahogy a műalkotásunkat... elmaradott konzervnépség...:)))
Én is voltam Labdás, meg Kölcsey-s is (Szegény Wágner Úrral egy cellában) és mi ojan lyok voltunk, hogy a Hollós igazgató irodája fölé lettünk telepitve, igy minden akciónkat élöben hallgathatta.
Cowboy
Pethő Sándor tényleg újságíró volt, a Magyar Nemzet alapítójának tekintik (ezt kb. 1937 táján követte el).
A Labda utca leánykori neve Érsek utca. Lehet, hogy arra keresztelték vissza. Nekem akkor is Labda marad.
A Pethő név pikantériáját az adta, hogy anno Pethő Róbertnének hívták az igazgatónőjét, aki valamikor a hetvenes években rokonlátogatásra ment Kanadába, aztán családostól kint felejtette magát. A név egybeesés persze véletlen volt, de komikus.
Néhány tanár, aki eszembejutott: Milei Endre (Nílus) (földrajz), Szakály Jánosné (matek), Kecskésné (orosz), Lieszkovszky László (torna), a Mester (rajz), Fetés tanár úr, Kökény Jánosné (alsósokat tanított), Andrásfalvy Ida (ének)
r_b.
Van itt valaki a legendas 89-94-es ketnyelvus evfolyambol?
Kokairol jut eszembe: nagy kockamanias volt az oreg. Meg hazafiasnepfrontos, vagy hogy hivtak oket anno. Sajna Ungar tanar urrol lemaradtam, pont elottunk ment at a Fazekasba (?). A mi enektanarnonk Szolfeter Gizella volt, ami azert nem rossz nev egy enektanarnonek.
