uj valyoghaz epitesen gondolkodunk es abban kernek segitseget, hogy milyen futesrendszert ajanlotok hozza. Alapvetoen hagyomanyos parasztjellegu hazban gondolkodunk, mind kivul mind belul, tehat designban es technologiaban sem feltetlenul alkalmaznank a szipi-szupi modern technologiakat csak akkor ha azt ertelmesen lehet kombinalni a hagyomanyossal.
Mivel zartkerti a telek ezert a gaz nem johet szoba, a villamos meghajtasubol pedig a hoszivattyusakat elvetettuk a zajkibocsatasa miatt. Fatuzelesu kalyhat mindenkeppen tervezunk, mert van is kozeli beszerzesi forras es a sok munka ellenere szeretjuk is a fatuzelest. Ugyanakkor azzal szamolunk, hogy a jovoben lesznek olyan idoszakok, amikor tobb hetet, akar honapot is az otthonunktol tavol leszunk, ilyen idoszakra a cserep/tomegkalyha sajnos nem megoldas; valami automatizalhato futesre lesz szukseg, ami temperalasra elegendo, stabil hofokot tartana (szalmabala szigetelessel tervezunk es minel nagyobb hotarolo kapacitassal).
Van egy pici (1,5 kW-os) infra (vagy Mica) paneles konvektorunk ami nagyon tetszik, szeretjuk, de nem tudom egy valyogfalazatu hazhoz mennyire passzolna - ertem ezalatt a beepithetoseget, a valyog paragazdalkodasra gyakorolt hatasat, design stb. Es persze lesznek csemetek is, ezert a padlofutes nem hatrany. Tudom hogy ma mar a hajopadlo es a padlofutes nem zarjak ki egymast, de felek tole, hogy ez csak valami modern humbug, aminek esetleg nehany ev(tized) mulva szivnank meg a levet.
Akármit is csinálsz, a beton mindig a fal felé fogja vezetni a talajpárát||talajnedvességet. Ha van vízszigetelés, ha nincs. Most vagy elkészíted (vagy megcsináltatod) az egész ház alá az összefüggő vízszigetelést, vagy pedig hagysz utat a párának távozni. Középút nincs (vagy olyan is lesz pár év múlva a végeredmény).
A geotextília nem ördögtől való találmány, de akkor azt kavics vagy sóderágy alá kell teríteni, mert úgy nem keverik bele egykönnyen az anyaföldet a talajlakó élőlények - ennyi előnye van, ha más nem is. Ha nem földnedves betont használsz (vagy használnak), akkor a sóderágy fölé sem árt - amúgy felesleges.
ha zuhanyfülke lesz, akkor a falra én mészhabarcs vakolatot és csempézést javasolnék: a fürdőben az a lényeg, hogy a helyiségben keletkező pára ne menjen a falba.
A padló alá kell a szigetelés, de...
csak akkor úszod meg, hogy ez (meg a betonozás) ne a falba nyomja a nedvességet, ha
1. vagy csinálsz a falban is szigetelést és azt összekötöd a padlószigeteléssel
Hogy mennyi egy vályogházban a megfelelő páratartalom, nincs az az ember, aki meg tudja mondani. Vagy aki ezt állítja magáról, nem mondd igazat. Ezerféle dologtól függ, a falaktól, a felületkezeléstól, a bebútorozástól, a használat módjától, az évszaktól... nem lehet azt mondani, hogy ez vagy az a jó... Akkor jó, ha az ember jól érzi magát (tehát nem szárad ki a torka, de nem érzi magát úgy, mintha egy szaunában ülne), és ha a tárgyak (ebbe beleértendő a falazat, a mennyezet, a padló, az ablak stb.) nem károsodik. Nem tudok egyetérteni azzal, hogy ha valaki azt mondja, hogy ennyinek vagy annyinak kell lennie. Mint az egyszeri varázsló...
A fal vizesedése: biztos, hogy a fal aljár a kent glettelés, a diszperziós festék (a palafestékről gőzöm sincs, micsoda) azt eredményezte, hogy a falban feljebb kúszott a nedvesség. És ha 10 év után is van benne nedvesség, akkor valahogyan odakerül. Hogy honnan? Jöhet alulról (az az utólagos szigetelés jól lett megcsinálva vajon?) jöhet felülről (beázhat a fal) jöhet oldalról (a szobában keletkező pára bejut a falba - már ha olyan a belső felületkezelés, nincs rajta teljes felületén diszperzites festés, cementhabarcs, olajfesték vagy tapéta).
Most az olvashatod ebből, hogy nem tudom megmondani, mi az oka annak, amit leírtál.
Teljesen igazad van. És senki nem fogja tudni neked megmondani, mert egy ház nedvesedésének, vizesedésének legalább tucatnyi oka van - és anélkül, hogy egy szakember megfelelő műszerekkel meg nem vizsgálná (ami itt a lényeg: szakember! aki ért is hozzá), nem is lehet jó és korrekt és főleg vállalható tanácsot adni.
Ja, és a tucatnyi okhoz kéttucatnyi módszer tartozik, amivel el lehet hárítani, meg lehet szüntetni.
Javaslom, hogy nézz körül a szakirodalomban, a honlapomat tudom ajánlani, de biztosan vannak még más okos források is.
Mindenesetre a szigetelést (már ha a hőszigetelésre gondolsz, mert az sem világos) addig ne csináld meg, amíg nem szüntetted meg a nedvesedést.
Nem lesz fürdőkád, hanem egy zárt zuhanyfülke. S a burkolat sem fa, hanem kő (márvány). Alatta beton. Csak azt nem értem, tegyek-e a beton alá vízszigetelést? Ha teszek, a talajpára elindul a szigetelés nélküli falak felé. Ha nem teszek, attól tartok, a burkolat bánja meg idővel.
Ha enyém lenne, én igy: mindenütt vályoggal vakolnám (hosszú szalmással, az nem repedezik) s hajópadlót homokágyban s fürdőkádat a faltól tisztességes távolságban. A kő nagyon hideg és van benne bőven nedvesség. Hasonló házban (andezit agyagba rakva) laktam több mint 30 évig, de az nem igy volt. Fal mellett volt s nagyon hideg volt még 20 fok felett is, nem csak a fürdőben, de mindenhol. S persze nem hermetikus nyilászárókkal, a kéményes fűtést bele. hogy kivigye a párát azon keresztül. Nem lesz könnyű felfűteni... üdv PJ
Pár hete vásároltam egy digitális hőmérséklet-és páratartalom mérőt. Kíváncsi voltam a lakás páratartalmára. Van egy régi kb. 12 éves analóg mérőm, de nem bíztam benne. A mért érték átlagban 45-50%. A két mérő 1-2% eltéréssel mér, 50% fölé csak főzés vagy fürdés közben megy fel a pára. Ez az érték ami a lakásban van megfelelőnek lehet mondani vályogfalazatú házban? Napi 3x szellőztetjük a házat.
A falazat nedvesség tartalmával nem vagyok megelégedve. Érdekes, hogy a vízszigetelés fölött kb. 30 cm-el a vályogtégla 2,5% körüli, ugyanabba a vonalba csak a vízszigeteléstől 150 cm-re felfelé a műszer kiakad. Nem tudja megmérni a nedvességét. Tehát nagyon vizes?! Mitől lehetséges ez?
A fal utólag lett vízszigetelve, falátvágásos módszerrel. A fal visszajavításával vártunk több mint 1 évet. Lehetséges, hogy a falba be lett zárva a nedvesség? Húzódik felfelé a víz, keresi a kiutat, ezért nedvesebb a vályog fentebb? A ház felújításakor még én sem voltam tisztában (10 éve volt), sok sok vályog "ellenséggel". A szakik sem javasoltak semmit. A ház kívül-belül 1 méter magasságban vakolatcserén esett át. A belső új vakolatra glett került, majd diszperziós festék. A lábazatra 40cm magasságban palafesték van. Már tudom, hogy ezek a vályog ellenségei. Nem engedi szellőzni a falat.
Megoldás lehetséges a fal szárítására, ha a külső vakolatot eltávolítva száradni hagyni, 4-5 hónapig, majd mészhabarccsal vissza vakolni? Esetleg ha így kiszáradt és nem vizesedik vissza, majd leszigetelni. De ez még odébb van, elsőnek kiszárítani szeretném a falat!
A falakon sehol nem lehet látni vizesedést, salétromosodást. Ha nem bontottam volna ki a falat és nem mértem volna meg a tégla nedvességtartalmát, akkor nyugodt szívvel leszigeteltettem volna.
Köszönöm, mindenképpen segítettél. :) Megerősítettél abban a sejtésemben, hogy az új fa ablakok ugyanúgy nem jók, mint a műanyag ablakok, csak szerettem volna biztosra menni, ill. hátha másnak is segíthettem a gondolat menetben.
Újdonsült vályogház tulajdonosként fürdőszobát szeretnénk építeni a ház egyik helyiségéből, ami eddig istálló volt. A háznak bazalt kő az alapja, ami a talaj felett 50 cm ér véget. Onnan kezdődik a vályogfal, szigetelés a kettő között nincsen. Az istállónak jelenleg föld a padlója. Ezt építenénk át, lentről felfelé: 15 cm osztályozott kavics tömörítve + geotextil + 10 cm vasalt beton +(aljzatkiegyenlítő, ha szükséges) + csempeburkolat Ez a rétegrend alkalmas lesz?
Nálunk Józsi a kőműves alaptól kúpcserépig, vakolástól az ácsmelóig mindenhez ért, de csak olyan kifejezéseket használ, amit másfél kettő liter bor után is könnyen ki tud mondani.
Szerintem ezért kutyaól a timpanon, vagy majorpang a talpszelemen stb.
Nem az a lényeg, hogy fából legyen, hanem a kellő szellőzés. Viszont a műanyag ablakokat eleve azért gyártják, hogy légzáróak legyenek, tehát azok biztosan hermetikusan zárnak (amíg tönkre nem mennek...)
Az új faablakok is. A régi, gerébtokos, ácsotokos ablakok viszont a- hogyan az előttem szóló is írta - a méretpontatlanság, a falkávába történő behelyezés miatt mindig - engedték, engedik a levegő mozgását. A modern, újonnan gyártott ablakok - és ebben a faablakok is benne vannak - ennek nem felelnek meg. De ezt nem lehet hibájukként felhozni, hiszen az új szabályoknak kell megfelelniük.
De ezzel együtt régi vályogházakba nem javasoltak. Nem csak emiatt, de szerintem esztétikailag sem. Egy jól felújított régi, bontott ablak szerintem mindig jobb, mint bármilyen új ablak, még akkor is, ha a régi mintájára, formájára készítették. De ez az én véleményem, másnak más az ízlése...
A falak szellőzésére: itt ne arra gondolj, hogy a falakon keresztül süvít a szél és szellőzik. Nem így működik.
A páraszabályozás úgy működik, hogy amennyi pára bemegy a falba, annyi el is távozik. Ám lassan: nagyjából fél év ez a folyamat. És persze csak akkor, ha a falon se belül, de kívül nincs olyan réteg (vakolat, burkolat, hőszigetelés, Lacibá' ragasztója...), ami ezt akadályozza. Mondom: akadályozza. Tehát nem csak az eleve záró felületek, anyagok (lásd előző zárójel), de az olyan anyagok is, amelyek bár átengedik a párát, a levegőt, de lassítják annak a mozgását.
Ennek fizikai okai vannak. Emlékszel még arra, amit hetedikben a fizikaórán az optikából tanultál? Ha a fénysugár az egyik törésmutatójú anyagból egy sűrűbb, nagyobb törésmutatójú anyagba halad át, megváltozik a sebessége, megtörik a haladása. Ezért törik meg a fény a levegő és a víz határán, ha nem derékszögben halad át a felülethatáron.
Ugyanez történik a párával, a levegővel is: hiába van olyan anyag a falnak a külső oldalán, ami átengedi a levegő mozgását, de lassabban: a mozgás lelassul, a levegőben lévő pára feltorlódik. És innentől kezdve már nehéz a dolog...
A Forrástégla földtégla, nem vályogtégla. Azaz nem tartalmaz szerves adalékot. Megvan a maga felhasználási területe, de nem azonos a klasszikus vályogtégával.
Tán nézz meg egy 1900 elején épült vályogházat. Egyszárnyu ajtok , ablakok gumitömités nélkül, természetes szellözés a méretpontatlanség okán.
A fa ablakok nincsenek átitava ragasztoval, a lehetö legkevesebbet használnak, mert felesleges a sok és drága is.
A szellözést , légcserét(régebben v most is) nyilászáro ideiglenes nyitásával, vagy (passziv ház)légtechnikával oldják meg .
A túlzott páratalmat semilyen falazat nem viseli el, pláne télen. A normál emberi tevékenység mellett keletkezö párát a vályog tudja kezelni, az attol eltéröt már nem mert az már vizesedést - statikai problémát okozhat.
A préselt vályogtégla önnmagában elég stabil száradás után.
Ez csak az én véleményem a kérdéseidröl, más talán tud többet is....
Nézegetem az ablakokat, latom, hogy van fa ablak, borovi fenyő, argon gáz töltésűek, stb..
Szuper.
..de lattam, hogy réteg ragasztottak, gumi tömítésekkel.
Itt-ott azt olvasni, hogy ajanlatosak a fa ablakok/ajtók? valyog házaknál, hogy normalis legyen a szellőzés, ne telitodjön a benti levegő párával.
Az első kérdésem, hogy a gumi tömítésekkel, es a ragasztóval(réteg ragasztottak) átitatott fa ablak hogyan fog szellőzni? Szinte ugyanaz, mint a műanyag ablak, csak nevében mas szerintem.
..masodik, hogy miért kell szellőztetni a pára miatt, miért írják, hogy telítődhet a szoba párával, ha egyszer azt hallani, hogy a vályog természetes pára szabályzó anyag? :)
..illetve mit gondoltok a forrás tégla nevezetű valyogteglarol?
Nem tetszik nekem, hogy nincs benne rost, szalma, stb, pedig kezdem magam elkötelezni a vályog ház mellett. :)
Laikusként, csak a józan paraszti ésszel elemezve:
Úgy értem csináltatok egy kutyaólat a bejárat elé és kibontottatok egy ajtó körüli falszakaszt. Szerintem a kutyaól nem terhel annyira. Gondolom a majorpang a főfalon megy végig, tehát csak ki vannak logatva még egy kicsit a szarufák, ha úgy nézzük.
Ha semmi sem reepd, hajlik, akkor én nem biztos hogy bármit piszkálnék egyenlőre.
Valamivel érthetöbb, csipöböl azt mondanám -statikus kellene. Nem látni, hogy mekkora terhelést kell kibirni az alátámasztás nélküli résznek, ill mekkora a sárgerenda mérete. Ha tutira akarsz menni, akkor a piros vonalnál(a kiszedett résznél) beteszel egy 12*12-es gerendábol áthidalot, + kétoldali alátámasztással, ha nagyon muszáj karpánttal.
