Keresés

Részletes keresés

Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 3 19081

Monnier inkább építész, mint egyiptológus. Viszont a rajzai, 3d-s modelljei nagyszerűek. Nem is tudtam, hogy ír így cikkeket is, csak a könyvét ismertem.

De tényleg érdemes ezekbe is belenézni.

 

Előzmény: Annaem (19077)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 2 19080

"Megint eszembe jutott egy butaság."

 

Ilyeneket feldobhatsz nyugodtan (aztán meglátjuk, hogy esik le).

Hogy valami "magasztosabb" célja lenne a kőládának, mint egy halott befogadása? Ez nehezen képzelhető el, de nem is vethető el teljesen. Éppenséggel kettős jelentés felvetődhet. Én például nehezen értem a kanópusz ládákat/edényeket, vagyis ezek hasznosságát, miértjét. Szerintem ezek is a 4. dinasztia idejének konstrukciói.

 

Vedd figyelembe, hogy ez egy óriási nekropolisz (Gíza). És nem csak itt, hanem Kisázsiától Kínáig találunk temetkezési piramisokat, halmokat, kurgánokat. Mindenféle jelentéktelen hasonlóságokat észrevesznek sokan, csak magát a temetkezést nem, holott még Amerikában is hódit: ilyenbe temetik Pacal fejedelmet a maja Palenqueban.

Egyiptomban a temetkezés, a nekropoliszok voltak az ókor hadiipara, NASA-ja. A királyi minisztériumok, paloták mind vályogból épültek, de a gízai sírok mind kőből. Királyoknak csak a sírjai maradtak meg és nem a palotáik: már ez figyelmeztető kellene legyen. Maga az egyiptomi hagyomány is síroknak tekintette a piramisokat. Mikor megölték Oziriszt, egy ládába zárták és leforrasztották. Ozirisz sírját egy ősszigetre helyezte a mitikus emlékezet. Abüdoszban, I. Széti kenotáfiumában, amit Ozireionnak is neveznek megcsodálhatjuk ezt. A templom száztonnás gránit oszlopai az óbirodalmi templomokat idézik (mint a Gránittemplom). 8 méterrel mélyebbre kellett építeni, mint a mellette lévő hatalmas templomot, mivel azt akarták állandó vízforrást kapjon.  Ugyanis a jelképes kis szigetet az "ősvíz" veszi körül. Még ma is látszanak a "kis sziget" padlóján Ozirisz koporsójának és kanópuszládájának bemetszései.

Ezoterikus értelemben természetesen el lehet fantáziálni Ozirisz sírjának, koporsójának szimbolikájáról (akár technikai értelmet is tulajadonítva neki), tehát mint "kőláda", más funkciót elbírna, de biztos vagyok benne, hogy végső soron valahogy kapcsolódnia kellett a halottkultuszhoz. Ugyanis az egyiptomi lélek, nem nagyon tudott ettől magasztosabbat elképzelni.

De ebben az irányban nyitott vagyok, ha van ötleted arra, mire használhattak volna egy olyan kőládát, mint amilyet a két nagy piramisban is találtak Gízában...

Előzmény: Annaem (19076)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19079

Itt a bizonyíték arra, hogy a rómaiak "ezer tonnaszám szállították hajókon a Földközi-tengeri kikötőkbe" az itáliai lelőhelyekről származó vulkanikus tufa tartalmú hamut. Így a libanoni Baalbekbe is elszállíthatták volna a kötőanyagot - a kötőanyag "megdöglésének" veszélye nélkül! Mégsem tették meg. Ehelyett inkább 1000, 1240 és 1650 tonnás monolitokkal próbálkoztak (plusz, ami még előkerül a kőbánya felszíne alól).

 

https://hvg.hu/tudomany/20111208_vulkani_hamu_beton

 

Több dok.filmben is szerepel, hogy az i.e. 2. századtól a rómaiak az egész birodalmuk területén használták a nagy fokú szilárdságot vagy környezeti ártalmakkal szembeni ellenállóképességet biztosítani tudó kötőanyagot, betont, akár nagyszabású építkezéseken is!

Annaem Creative Commons License 2024.02.05 0 0 19078

Egyiptomból terjedt el, tehát ott kellett készülnie az elsőnek. Vagyis ott találták meg az elsőt.

A kőláda felettébb alkalmas értékes tárgyak megőrzésére, főleg kataklizmák, katasztrófák idején.

Előzmény: Annaem (19076)
Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19077

https://www.researchgate.net/publication/361567138_The_so-called_concave_faces_of_the_Great_Pyramid_Facts_and_cognitive_bias

 

"A Nagy Piramis úgynevezett homorú arcai. Tények és kognitív torzítás" Franck Monnier

innen loptam a rejtélytelenítéshez alkalmazható kifejezéseket.

 

Izgalmasak a témák különben, nem árt átnézni a többi publikációját is:

https://www.researchgate.net/profile/Franck-Monnier

Előzmény: Annaem (19057)
Annaem Creative Commons License 2024.02.05 -2 1 19076

Megint eszembe jutott egy butaság. Azt írják a szakoldalak, hogy az óbirodalomtól vannak használatban a szarkofágok.

222-261 cm nézegettem őket, nincs egy szarkofág ill. kőkoporsó katalógus, mint a bélyegeknél, vagy az érméknél. (Kiadás éve, nagyság, fogazat, stb.stb. egy ilyennek kellene lennie...

Az azért látszik, hogy elég nagyok, a magasság egy méter, vagy több!  El tudom képzelni, hogy ez is cargo tárgy, tehát tényleg kőláda, és ők visszaszármaztatták, hogy koporsó, pedig egészen más is lehetett. Koporsónak is használták, mert igen alkalmas nyugvóhelynek. Már ahol a vallási előírásoknak és követelményeknek ez megfelel.

Nem megbízható wiki szerint egyiptomból terjedt el ennek használata Lükia - Főnícia - etruszkok.

Nagyon banális ötlet? Mivel nem temetkezésre készültek, viszont valóban a kamrába kellett helyezni. Ott volt valami funkciója.

Előzmény: Schenouda (19075)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 5 19075

Petrie azt is megállapította, Khephrén piramisának sírkamrájában lévő gránitládáról:

mivel ez a koporsó 42,0 hüvelyk széles (106,6 cm), soha nem lehetett átvinni a járatokon, mivel az idevezető legszűkebb járat felső vége csak 41,3, az alsó pedig 41,2 és 41,6 hüvelyk közötti széles. Ezért azt a kamrába kellett helyezni, mielőtt a tetőszerkezetet rátették volna, és még azelőtt, hogy a piramis erre épült volna! Magyarán ez a szerkezeti forma, ami a Nagy Piramis Királynői kamrájánál jelent meg, megelőzte a tkp-i piramisépítési folyamatokat, mielőtt azok egyáltalán elkezdődtek volna (amit maga a két bejárati folyosó léte is jelez).

 

 

Hiszen maga a sírkamra az építkezés elején egy tetején nyitott üreg volt. Ebbe engedték le a kőládát, majd a szoba tetejét kunyhószerűen lefedték. Majd elkezdték lefedni a piramis legalsó sorát alkotó kőréteget. A fentebbi képen is jól látható, hogy a kamra teteje belenyúlik a piramistestbe.

 

Előzmény: Schenouda (19074)
Schenouda Creative Commons License 2024.02.05 0 5 19074

Petrie 1880-ban a Második Piramis (Khephrén) mögött, azaz annak nyugati oldalán egy hatalmas mészkőből rakott építményt talált, amiben 111 szoba volt. Azt hitte a munkások szálláshelyei lehettek, de még a fáraók palotái sem kőből, hanem vályogból épültek. Munkásoknak biztosan nem építettek ilyesmit! Újabban raktárkamráknak gondolják ezeket, ahol szertartási kellékek lehettek. Ez nyilván abból fakad, hogy Gíza egy nekropolisz és itt szinte minden a temető-jelleghez kapcsolódik valami módon. De milyen és mennyi kelléknek épült volna ez a gigantikus kőépítmény?

 

A rekonstrukciós képeken mutatom. Az első képen jól látszik ez a hosszú "raktárcsarnok". Láthatólag jóval hosszabb 200 méternél (legalább 300 m): a túlsó végével szemben a Mükerinosz piramis. A másodikon jóval közelebb mutatja a méreteket. A harmadik képen jól látszik a lapostetejű építmény magassága egy emberhez képest. Az első képen jól láthatod, hogy a Khephrén piramis előtti Nagy Piramis nyugati oldalán rengeteg kisebb-nagyobb építmény van, de azok mind sírok (masztabák).

Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -2 0 19073

A Német Régészeti Intézet hivatalos közleményeiben részletesen ismertetésre kerültek a nagy jelentőséggel bíró régészeti felfedezések?

Trantur- Creative Commons License 2024.02.05 -3 1 19072

Én sem, csak abban az esetben, ha az akadémikusok és/vagy Schenouda hitelt érdemlően bizonyítják a mega kövek római eredetét ebben a nagy horderejű, nagy jelentőségű kérdésben. 

Előzmény: Törölt nick (19071)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.05 -3 2 19071

Nem fogadom el!

Előzmény: Trantur- (19070)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 0 19070

A Baalbekes kisfilm alatt írta egy hozzászóló:

 

"A Trilothon alapkövei alatti régészeti leletek azt mutatják, hogy emberek éltek ezen a helyen egészen ie 300-ig. Ezért a köveket ez után az idő után helyezték el."  (a régészeti leletek nyilván az itt sokat leírt görög-római pénzérmék, kerámiák, hulladékok)

 

Korábban írtam:

 

https://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=165936894&t=9000303

 

Szerintem:

1. a 3 trilithon alatti 6 db, egyenként 400 tonnás kőtömb peremi levágása nem római díszítés, nem római konstrukció; egyértelműen teherelosztási célokat szolgál(t) (a többi római templomnál látott hasonló megoldás más, az tényleg díszítés)

2. a 400 tonnás kőtömbök alatt legalább 5 sorban kisebb kövek vannak; ezek is elég súlyosak (kb. 16-50 tonna közöttiek) 

 

Viszont, ha a 100 évvel ezelőtti, német nyelvű régészeti tanulmányokból egyértelműen bizonyítható, hogy az 5, kisebb kövekből álló sor alá ásva (nem mellette!) előkerültek a fent említett régészeti leletek, és a trilithonok alatt tényleg beépítettek a Jupiter oszlopok eredeti anyagából egy darabot (Kalayan), akkor elfogadható a római elmélet.

Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 1 19069

Baalbek megalitikus csodája Libanonban

 

https://www.youtube.com/watch?v=zOqnoc2u0i8

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19068

A fáraók és a főpapok elrejtették, majd elfelejtették az összes technikát, amit amúgy sem értettek. 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 0 3 19067

akar több részt még.  az nem lehet?

uff

Előzmény: Törölt nick (19066)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19066

off

Látod? Hőzöngtél és ezzel bebiztosítottál magadnak egy permanens indokolatlan inkorrekt mínuszt. Megérte?

Előzmény: Annaem (19063)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 2 19065
Előzmény: Annaem (19063)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19064

100 tonna körüli, asszuáni gránitból készült 24 db szarkofág a szakkarai Szerapeumban. Ókori high-tech technológiával készültek. Nagy rejtély, hogy a 4-5 méter magas, szűk alagútrendszerben hogyan mozgatták a kb. 4 méter hosszú, 2,5 méter magas és széles tömböket. Hogy tudtak ekkora súlyt lehozni valamilyen létrán vagy lejtőn. A hatalmas "gránitdaraboknak" a manőverezése szinte lehetetlen feladat volt ilyen szűk helyen azokban az időkben. 

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19063

Hampi - (ezért hoztam) nem lesz több rész!

 

Zenélő oszlopok  

 

A nagyterem négy részre oszlik. A keleti rész az (égi) szekér felé néz, és itt vannak a misztikus zenei kőoszlopok.

A faragott oszlopoknak tulajdonképpen egy főoszlopa van, és több kisebb a főoszlop körül. Mindegyikre egy-egy konkrét kép van faragva. Ezek nem véletlenszerű faragások, hanem az oszlop által kiadott hang ábrázolása. A ló a lovas vágta hangját, míg a dob természetesen a dobhangokat produkálta. És hogyan működik a zenei oszlop? Csak úgy, hogy megérinti a fő oszlop körüli kisebb oszlopokat.

A csapkodás, pálcák használata már nem engedélyezett, mert ezzel kárt okozhatnak a műemlékben. Vezetőnk elvitt minket egy másik kisebb területre ennek bemutatására. A füleinket az oszlopokhoz nyomva a vezető a kőre koppintot és hallottunk néhány dobot.

 

A legenda szerint a régi időkben a Mahamantapa volt az a terem, ahol táncos és zenei előadások zajlottak. Állítólag egy kendőt akasztottak az oszlopok köré, amíg a zenészek használták őket. A táncosok a terem középső színpadát foglalták el. A ghunghrook és a hangjegyek dallamos egyvelegét mérföldekre lehetett hallani a templom körül.

India brit uralkodói annyira elbizonytalanodtak, hogy felvágtak két zenei oszlopot. Felfedezték, hogy ezek szilárdak és nem üregesek. A mai napig senki sem tudja felfogni, hogyan fakad zene ezekből.

SaReGaMa oszlopoknak is nevezik őket, mert mindegyik eltérő hangot játszik, és a Sa Re Ga Ma az európai Do Re Mi Fa vagy az angol CDE F megfelelője. Mindegyik főoszlopot hét kisebb oszlop vesz körül, és mindegyik csoport egy bizonyos hangszernek van szentelve, amelyet kifaragnak és mellette ábrázolnak. Tehát a kibocsátott hangok attól függően változnak, hogy melyik oszlopot érinti meg. Három hangszeren játszhatsz: a ghanta (harang), mridanga (ütőhangszerek) vagy veena (húrok). Igen, játszhatsz vonósokon is  ha megérintesz egy szikladarabot.

            

            

            

            

A tudósok számára elgondolkodtató, hogy ezek a zenei oszlopok mechanikus szintetizátorként működnek, hiszen képesek reprodukálni a hangszerek hangjait. A kutatás szerint ez abból fakad, hogy amikor egy oszlopot megütnek, a vibráció a szomszédos oszlopokat is rezgésbe hozza úgy, hogy a hangjegyek hosszú ideig fennmaradjanak.

A környékbeliek úgy vélik, hogy a pillérek kőzetolvasztási technológiával készültek.

Ugyanúgy, ahogyan mi készítjük az ötvözeteket, ma úgy, hogy különböző elemeket egyesítenek egymással, hogy felvegyék a kívánt tulajdonságokat, előfordulhat, hogy a korabeli építők gránitot kevertek más elemekkel a megfelelő sűrűség elérése érdekében.

Előzmény: Annaem (19021)
Annaem Creative Commons License 2024.02.04 0 1 19062

Ratu Boko mindössze 3 km-re található a híres Prambanan-templomtól. Egykor királyi palota volt, és a hindu kultúra fontos helye. A terület meglehetősen hatalmas.. Nagyobb része még mindig a föld alatt van eltemetve, és arra vár, hogy felfedjék

            

            

            

            

            

            

 

Keputren egy hely, ahol a királynő élt. Két részre osztja egy kőfal, egy ajtóval. Belül három négyzet alakú medence, kívül pedig három sorban nyolc kerek medence található. A Ratu Boko dombjainak lejtőin két barlang található.

A következő hely neve Paseban. A jávai nyelvben a Paseban a királlyal való találkozás csarnokát jelenti. Ez a hely az északi oldalon található, nem messze a kaputól. Alapvetően ez a hely egy széles terasz északról délre, a nyugati oldalon lépcsőkkel. Végül ott van a Pandapa, amelynek szélessége körülbelül 1200 m², és 3 méteres fal veszi körül.

 

            

 

Közvetlenül a Batukapur templom mellett van egy másik templom, a Pembokoran Temple. Ez a templom négyzet alakú, és meredek létraszerkezettel rendelkezik. A hely közepén egy körülbelül 4 méteres lyuk található. A múltban az emberek azt hitték, hogy ezen a helyen hamvasztják el a királyt. Egy sor tanulmány után azonban nincs bizonyíték arra, hogy ez a hely korábban krematórium volt.

Délkeleten van egy régi kút, a szenteltvíz forrása. A helyiek úgy gondolták, hogy ez a szenteltvíz szerencsét hoz mindenkinek, aki használja. 

 

            

            

            

Ratu Boko helyreállítását először a holland kelet-indiai kormány idején hajtották végre 1938-ban. Az akkori technológia vasbeton vázat és cementragasztót használt. Az Indonéz Köztársaság uralkodása alatt 1949-től 1954-ig végezték a helyreállítást, sikeresen restaurálva az I. és a II. kaput. Ezután 1960-1965-ben a medence kapu helyreállításának sikeres befejezésével folytatódott. A feltárás 1978/1980-tól napjainkig zajlik.

           

            

            

                      

Törölt nick Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19061

off

Két mínusz? Ugyan már. Mi az már? Nagyon gyenge...

Előzmény: Annaem (19059)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.04 0 4 19060

Földalatti város, Derinkuyu, 18 szintes, 20 ezren éltek benne, Törökország

 

 

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 2 19059

Határozottan

Kár a gőzért, mert ez Akhilleusz és a teknős ügye. Nem fogok itt posztsumér mélabúval várakozni az elfogadás kegyeiért és kegyelméért a megszólalásnak. A kilőtt nyilak felejtős, mert maga a nyilazó a cél, ó Zénon! Éget az árnyékod. Nem fogok itt kinyilatkoztatni, vagy okoskodni. Azt se várjátok, hogy megszűnjenek szabadságaim. Vágyván jó társaságtok, és a kényszerek ide rendeltettek. A beutalóm szerint holtigtartó imádásban kell részesítselek benneteket. A kihalás amit szintén nagyon unok már és ha amblokk nézem a fórumot vállalkozzunk a lehetetlenre, próbáljunk megmaradni magunk által és őrizzük a lángot. Ez az attitűd aberrációként hathat, hát idevettettünk a boldog száműzetésbe és ez oly szép, megható. Nem leszek Master of engineering még fokozatosan sem célom, sem kedvem és ha számonkérnek azzal csak a radikalizálódásom folyamata fog felgyorsulni. A szellemi igényem, hogy itt önmagam lehessek, játszóruhában, és szeresselek benneteket, úgy ahogy vagytok rigolyástól. Férfilelkestől. Azért sokat rontottak éles elhatározásaitok az állapotomon, hisz több órányi előtanulmány és visszakeresés után tudtam Monnier-t lelkiismeretfurdalás mentesen megbélyegezni, mint bagatellistát. A könyvében hátrálva hajlong, s mond köszönetet. Vagy nagyon alázatos, vagy képmutató. Jól megfigyeltem mielőtt írtam. (Elszámoltam huszonháromig, meg amit ilyenkor kell.) Persze valamikor nem áldoztam volna a drága időmből tanulmányozásra, intuitíve elsőre rávágtam volna, hogy Monnier kormánykatona, illetve a Hufu temetkezési körzet megbízott utókori szertartásmestere.

Annyi a valószínűsége hogy a mínuszoktól megváltozzak, mint annak, hogy Te, Schenouda elhatárolódj egyszer s mindenkorra Robert Charroux-tól.

A teológiai megközelítést mellőzve bevallom, hirtelen felindítottak a mínuszok. Már egy is sokk. Az érzelmek visznek közelebb a léthez. (Hankiss szerint). Hát legyen.

Bocsi, hogy office, meg is bánom öt perc múlva, de most csakazértis rányomok a küldésre.

Schenouda Creative Commons License 2024.02.04 0 3 19058

Hát ha úgy veszem rejtélyvadász a Monnier (és nem rejtélygyáros, akár szerzőtársa David Lightbody). A piramissal kapcsolatban valóban fogyatkoznak a "rejtélyek", van akiket ez rosszul érint.

https://www.amazon.com/Great-Pyramid-Owners-Workshop-Manual/dp/1785212168

Viszont ilyen jól illusztrált könyvet keveset láttam a piramisos témában, mint azt régebben is írtam. A fotók nagy részét, a 3D-s képeket, a szerkezeti rajzokat (és milyen aprólékosak!) mind Monnier készítette saját kezűleg (eleve építész). Ezt zárójelben a képek után mindig jelzi. Nagyon tetszik az az általa készített kép, ami a Nagy Piramist mutatja készen, a legújabb ásatási eredmények tükrében (tehát az eddigi legmegbízhatóbb kép, hogyan is nézhetett ki 4600 évvel ezelőtt).

Mint ezen hsz végén lévő linkek képein is látható:

http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=166305667&t=9000303

 

Legrain kísérlete szerintem nem oldotta meg a Mükerinosz vagy Khephrén felső templomainál alkalmazott 200-400 tonnás kövek szállítását dombnak felfelé (több mint 40 méteres szintkülönbséggel). Illetve a rendkívül szűk helyen való több tonnás gránitlapok emelését, bepozicionálást. Mint Mükerinosz vagy Khephrén folyosóin, ahol se hagyományos emelőknek, sőt embereknek sincs elég hely. Itt olyan módszereket használtak, amiknek a nyitja még tisztán nem jött elő és semmilyen utalást, képet, leírást nem hagytak erről.

Előzmény: Annaem (19056)
Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 3 19057

Hogyan rejtélytelenítsünk - gyorstalpaló  - ajánlott kifejezések:

Tények és kognitív torzítás

Korlátozott, hogy tisztázza

Csak vizuális effektus

Hiányos, pontatlan  adatok

Kontextusától elszakadt (kiragadott)

Szerencsétlen extrapolációk

kell nézni egészében, beleértve 

ötlete tartja magát a fejekben 

Információk vezetnek a félreértelmezéshez.....

 

/Elrejtélyteleníthetetlenségeskedéseinkért mozgalom gondozásában/

Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19056

Monnier egy Hxvdsz.

Az ő tiszte, hogy rejtélytelenítsen. 

Nagyon megfogott, ahogy bagatellizálja, és kitart amellett, hogy a piramis lapjainak bemélyedése (nyolc oldal, apotém jelenség) a közelmúlt tevékenységeinek következménye, mivel halmozott leesések történtek az arab kőbányászok burkolatbontása következtében, és a turisták sem voltak kíméletesek. (Megcáfolták már bőven előtte és utána is.)

 

"Amikor Al-Malik Al-Aziz Uthman ibn Salah Ad-Din Yusuf le akarta rombolni a piramisokat kezdődött a vörössel, majd folyt.

...ezért küldött, bányászok és kőfejtők vezetése alatt dolgoztak...

a piramisok elpusztítására toboroztak munkásokat, ez nagy kiadás volt, nyolc hónapig lefoglalta a főtisztek, emírek udvarából és vidékről nagyszámban összegyűlt embereket akik a küldetés végrehajtásáért feleltek. 

...miután megkezdték, (Innen a google fordít, nem akarok változtatni az érzékletes leíráson) kerültek nagy  _ bajba _ és kimerítve eltávoztak minden erejüket , _ egy - két követ minden nap . Néhányan lökték _ felülről _ ékekkel karokkal és , míg más munkások húzták őket alulról _ kötelekkel és . kábelekkel Amikor az egyik közül ezek kövek végül leestek hallatott _ zajt iszonyatos , ami visszhangzott messziről nagyon és , , A amely megrázta a földet és megrendítette a hegyeket . végén Esése _ _ elsüllyedt _ _ _ homokba a . nagy erőfeszítéseket kellett tenni annak  még egyszeri  eltávolítására ” 

Előzmény: Schenouda (19050)
Annaem Creative Commons License 2024.02.04 -2 1 19055

Eszemben sincs.  Ott is a hegyből vágtak ki mindent. Hampi kapcsán láttam képriportot egy kisebb, nem felkapott templomról, amit szőröstül-bőröstül egyetlen dombból faragtak ki a mellette álló szobrokkal együtt. A második emeletről vezet lépcső a harmadikra., de az első emeletre semmi. 

Sok régészeti helyszínt ástak ki, és tanulmányoztak a brit korona tudósai, a helyiek ott élnek a  paloták mellett és nem tudnak semmiről, nem is érdekli őket. Ez egy ilyen általános ismérv világszerte. Jó, egy kis túlzással, de tetten érhető. Ha kitartóan és fenyegetően faggatják őket, akkor nagy nehezen előhoznak végre egy öreg szent embert, aki büfé mítoszokból, legendákból.

 

           

           

Előzmény: Törölt nick (19051)
Trantur- Creative Commons License 2024.02.03 -1 3 19054

Chichen Itza

 

A mayáknak ősrégi és nagyon pontos csillagászati ismereteik voltak. Nemcsak a drezdai kódex leírásai bizonyítékok. A Nagy Kukulkán piramis építése és a varázslatos, tavaszi-őszi napéjegyenlőségkor a köveken megfigyelhető fény-árnyék játék is bizonyítéka a csillagászati ismereteknek és a magas fokú geometriának az istenek szolgálatában (szakrális geometria). Március 21-én este a lemenő nap a nyugati piramissíkot világítja meg. Minél mélyebbre süllyed a nap, sugárujjai annál inkább átnyúlnak az északi piramislépcsőre. A piramis lépcsőfokai miatt fény- és árnyékháromszögek alkotta kép keletkezik. Ezek a fény- és árnyékháromszögek rávetülnek pontosan a lépcsőperemre. Amikor a nap egyre mélyebbre süllyed, és a háromszögekből hullámos szalag keletkezik, amely lassan felcsúszik a lépcső szélén és a legfelső lapos tetőn beleolvad a kápráztató fényességbe. Szeptember 21-én a piramis szemközti frontján fordított sorrendben lehet megcsodálni ugyanazt a színjátékot. 

A mayák Kukulkán istene leszállt a világmindenségből (mint a fény-árnyék kígyó a piramis lépcsőin), egy ideig az emberek között tartózkodott, tanította őket, és azzal az ígérettel távozott közülük,hogy egyszer visszatér.

A négyzetes alaprajzú külső kőpiramisnak mind a négy oldalán 91 lépcső vezet a szentélyhez, tehát összesen 365 lépcsőfok (364 lépcső, plusz egy felső platform), annyi, ahány nap van egy évben. A Nagy Kukulkán piramis tehát a tudomány emlékműve is - a Nagy Piramishoz és az ősi Szfinx templomhoz hasonlóan. 

 

 

 

Schenouda Creative Commons License 2024.02.03 0 5 19053

A samir egyfajta kővágó szerkezet lehetett (az athanor meg egészen más, vagyis nem tudom micsoda). Nyilván egy ókori mérnöki találmány volt a samir. Egy hasonlót használtak a baalbeki kőbányában is (Ragette ír erről a könyvében).

 

De itt a kőszállításról van szól. Ha valamit ilyen egyszerűen meglehet oldani, ahogy a francia építész megoldotta, nem tudom miért kellene bonyolult gépeket (hitech!) alkalmazni, aminek semmi nyoma? Már az írástudatlan megalitépítők is elhordtak 200-350 tonnás köveket és fel is állították azokat 6000 évvel ezelőtt, ezen mit lehet misztifikálni?

Lehet neked más jön le a képek nézegetése után, de az én tiszteletem egy olyané, aki a helyszínen véghez visz egy ilyen kísérletet, gyakorlatba viszi át az egészet, ami 2 évig tartott.

Monnier azt mondja Legrain mérnök ezzel megoldotta a piramisnál előforduló kőszállítási problémákat, de én azt gondolom, bár szép teljesítménye volt, azért két probléma még maradt.

 

Előzmény: Törölt nick (19051)
Törölt nick Creative Commons License 2024.02.03 -2 1 19052

Nyilvánvaló, hogy az Athanort és a Samírt használták, te is pontosan tudod... 

Előzmény: Schenouda (19050)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!