A szobrászművész alkotásán, a „sas fejű, négyszárnyú” rituális munkásságát, a beporzást végzi, ami két pálmaligetet ábrázol szimbolikusan. Az egyiken a hímivarú, a másikon a nőivarú pálmák láthatók. De van olyan nézet is, hogy azok életfákat, családfákat szimbolizálnak. Ebben az esetben a „beporzást” végző Isten, genetikai beavatkozást (génsebészetet) végez. ;-)
"de egy könyvet sem olvastatok róla, se cikkeket nem olvastatok, hanem a képeket nézegettetek ezekről. (...) A többieket nem is érdekli, viszont oldalakat tudnak itt irkálni, mindenféle hülyeségről, a saját fejük után. Mikor mi jut eszükbe a képeket nézve."
ez valóban sajnálatos. kétségtelen, hogy ez itt nem a tudomány, de egyesek nem hogy egy könyvet, vagy cikket, de még egy lebutított magyarázatot sem hajlandóak elolvasni, helyette összevissza írkálnak mindenféle hülyeségről, a saját fejük után, mikor mi jut eszükbe a képeket nézegetve. itt egy eklatáns példa:
Értem én, hogy írod "a datolyapálma képében megjelenő szent fa", na most ez piszokul nem hasonlít a datolyapálmára, mert attól, hogy szentfa, még miért változtatná meg az alakját is? Ez valami egészen más! Még köszönőviszonyban sincsenek ezzel:
"én ezt ugyanúgy elmondhatom, hogy inkább hiszek Mark Lehnernek, Stadelmannak, mint neked, aki összevissza állítgat a tudománnyal összeegyezhetetlen verziókat Egyiptom történetéről"
a megszólítottnak elég ambivalens a viszonya a tudománnyal. a Vénusszal kapcsolatban például ő maga nem csak a tudománnyal, hanem a józan ésszel is összeegyeztethetelen verziókat szokott itt összevissza állítgatni.
nincs ezzel amúgy semmi gond, itt a rejtélyesben belefér, de akkor férjen bele az is, ha valaki (mondjuk most éppen te) Egyiptom történetéről állítgat összevissza a tudománnyal összeegyezhetetlen verziókat.
Mindkét helyszínen megfigyelhetők olyan precíziós megmunkálások, amelyeket a hagyományos kőfaragási módszerekkel nehéz megmagyarázni. Derékszögű vágások és precíz illesztések – A több tíz tonnás kőtömbök úgy illeszkednek egymáshoz, mintha modern gépi megmunkálással készültek volna. Mindkét helyszínen előfordulnak több tíz tonnás, precízen formált kőelemek, amelyeket nagy távolságokra kellett szállítani és helyükre illeszteni. Lixus esetében a tengerszint emelkedése miatt a kikötői szerkezetek részben víz alá kerültek. Puma Punku esetében egyes elméletek szerint a helyszínt egy nagy kataklizma vagy áradás érte.
"a. Azonosítottak több, eddig ismeretlen építési fázist"
Ezt azonnal észre lehet venni, ha végignézed a képeket...
Vannak hatalmas, vannak nagy méretű és vannak kisméretű kövekből épült falmaradványok. Csakúgy, mint Machu Picchu-ban. Úgy látszik, hogy minél nagyobb méretűek a kőtömbök, annál régebbiek.
Pedig az ember azt gondolná, először építettek kisebb (faragatlan) kövekből, és csak a faragás és szállítás/emelés módszerének fejlődése eredményeként lettek egyre nagyobbak a kövek, de nem! Először építkeztek nagyobb méretű kövekből, heroikus munkát indokolatlanul belefektetve, és később jöttek rá, hogy kisebb kövek is megteszik...? Mintha visszafejlődött volna az építés technológiája...
Amúgy a piramisoknál is felvetődik ez a kérdés: mi az időbeli sorrend a hatalmas kövekből épültek és pl. a Dzószer piramisa között? Hozzáteszem, nem csak a lépcsős piramis épült kisebb kövekből, hanem a hozzátartozó létesítmények is. Méghozzá jóval kisebbekből, mint a gízai körzetben.
"A két helyszín között valóban szembetűnő a technológiai párhuzam:"
No jó, ez adódik abból, hogy faragott kövekről van szó, azonban Puma Punku kövei sokkal tagoltabbak, geometriai alakzatok vannak bevésve, ami erősen különbözővé teszi őket.
Jó, hát nincs ilyen kamra, még hipotetikusan sem. Egyszerűen nem tudsz mondani forrást erre. Nem is értem, minek keversz ilyesmiket ide. Ez a hosszú szöveg, amit előadsz, inkább törmelék, mintsem magyarázat.
Az első világháború utáni korszakban volt egy nagyobb változás az egyiptológiában, az egyiptomi kronológiával, stb. kapcsolatban, azóta nagyjából egységes a nézet a fő dolgokban (nyilván vannak részterületek, ahol folyamatosan alakul, változhat a helyzet).
Mondok egy példát a Szfinx kapcsán: az első háború előtt még több vezető egyiptológus (Maspero és mások is) úgy vélték, hogy a szobor Ménész előtt a prehisztorikumban készült, ezt sugallta a Henutszen sztélé is. A 4. dinasztia pedig már ott találta Gízában. De ahogy folytak Baraize, Haszán és mások ásatásai ez a nézet fokozatosan tarthatatlanná vált. Jelenleg olyan "vita" van a az egyiptológiában, hogy Khephrén, Kheopsz, esetleg Dzsedefré építtette?
Ménész az egyesített Egyiptom első fáraója, és a történelmi hagyomány szerint ő alapította az első dinasztiát. Az óbirodalmi fáraók (köztük a Nagy Piramis építtetője, Kheopsz) közvetlen örökösei ennek az egyesített uralomnak. A piramisok maguk is a központosított hatalom és az egyesített Egyiptom szimbólumai. Ha egy eddig ismeretlen kamra valóban létezne a Nagy Piramis alatt, az kapcsolódhatna az óbirodalmi uralkodók legitimitásához és a dinasztikus örökséghez.
Ménészt egyes források misztikus alaknak tekintik, akit az egyiptomi hagyomány az isteni uralom és az alvilági túlvilág urával is kapcsolatba hozott. Ha a feltételezett „kamra” valóban létezik, az lehetett akár egy rituális vagy szimbolikus tér, amely Ménészhez vagy az egyesített Egyiptom ősi alapjaihoz kapcsolódik.
A 90-es években számos feltételezés született a piramis belső rejtett struktúráiról. Az alternatív kutatók gyakran mitológiai vagy történelmi nevekkel illették ezeket a hipotetikus helyiségeket, hogy növeljék azok misztikus jelentőségét. A szimbolikus „Ménész Kamra” elnevezés valószínűleg a Nagy Piramis alatt (vagy belsejében) található, geofizikai módszerekkel észlelt lehetséges üregekre, járatokra utalhat, amelyekre az 1990-es évek eleji kutatások (Rudolf Gantenbrink, Jean-Patrice Goidin, japán kutatók) hívták fel a figyelmet.
"Én ezt ugyanúgy elmondhatom, hogy inkább hiszek Mark Lehnernek, Stadelmannak,"
Ezzel én is így vagyok, de nem kell mindent elfogadni, ha valami nem illik a képbe. Ott valami nem stimmel... A régészet olyan tudomány, ahol az elképzelések napról napra változnak...
"Gízában nem lehet annyira mélyen semmi sem, hiszen a gízai plátó maga is szikla, amit itt-ott némi föld és homok borít."
Az egyik nagy piramis keleti előterében szobányi méretű kőlapok (tömbök) vannak szépen lerakva, olyan pontossággal, mintha csak járólapok lennének... Először fel sem tűnt, hogy ezek kőlapok, mert a köztük levő rés nem is nagyon látszott, és a kövek mérete is olyan nagy, hogy már ezért sem tűnt szembe.
A helyzet az, mindenki csak találgat, bizonyíték viszont nagyon kevés. Ami van, az vékony fűrésznyom, nem származhat 10 m átmérőjű fakeréktől.
Miután a csiszolt felület nagy, (mert a kerék fából van) így nagyon hosszú időt vesz igénybe a vágás.
" és az egymás mellett futó körkörös vonalak is szinte tökéletesen párhuzamosak (és a bevésett vonal vastagsága is egyenletes: csak 0,17 mm!"
Ami gépi előtolást feltételez, mivel kézzel lehetetlen ilyen pontosan tartani a vésések közti távolságot és a véset mélységét. Furatoknál még Ok, mert a terhelés (a fúróra ható nyomás) által az előtolás automatikussá válik, de egy tál, korsó külső felületén ez nem működik.
Bauval "Titkos kamra" c. könyvében nem szerepel Ménész Kamra nevű kifejezés, Gízával kapcsolatban meg főleg nem. Ménész neve 2-szer bukkan fel, egyik esetben mint Egyiptom első királya, egyesítője.
Valami más lehet a titkos forrásod ez ügyben...
Mellesleg Bauvalt amúgy se szeretem, teljesen hülyeségeket terjeszt, ami undorító is. Panaszkodik, hogy az egyiptológusok nem fogadják el azt a nézetét, hogy az egyiptomi civilizáció néger gyökerű, hogy Imhotep egy fekete volt (ezekről már 2 könyvet is írt). Már a 90-es években elkezdődött egy a négernyalás, hogy a Szfinx szerintük valami lapos orrú néger mutat, és a hasonló gusztustalanságok. Én inkább vagyok a fehér elsőbbrendűség híve, mint ilyen teljesen tudománytalan módon, grátisz olyanoknak adjam a civilizáció találmányát, akik alig tettek érte...
A Lixusban végzett újabb régészeti kutatások több érdekes eredményt hoztak:
A víz alatti régészeti kutatások feltártak a tengervízbe merülő masszív megalitikus szerkezeteket, amelyek valószínűleg a kikötő részét képezték. Ezek több mint 6 méter mélységig nyúlnak le, ami jelzi a kikötő egykori jelentőségét.
Az Institut National des Sciences de l'Archéologie et du Patrimoine (INSAP) és a spanyol kutatók együttműködésében történt feltárások során:
a. Azonosítottak több, eddig ismeretlen építési fázist
b- Felfedeztek olyan rétegeket, amelyek korábbiak a föníciai megtelepedésnél
c. Találtak új halszósító medencéket és ipari létesítményeket
Geológiai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tengerszint és a partvonal jelentősen változott az elmúlt évezredekben. Ez azt jelenti, hogy az eredeti kikötői létesítmények egy része ma már víz alatt lehet.
Az INSAP hivatalos weboldalán rendszeresen közzéteszik a legfrissebb kutatási eredményeket és feltárásokat, beleértve a Lixusban végzett munkákat is.
Spanyol Régészeti Intézet (Instituto Español de Arqueología) honlapján találhatók még erről infók.
Mindkét helyszín jól példázza az ősi megalitikus építészet hasonló technológiai megoldásait, annak ellenére, hogy földrajzilag és kulturálisan távol álltak egymástól.
A két helyszín között valóban szembetűnő a technológiai párhuzam:
Mindkét helyen rendkívül precíz kőmegmunkálást alkalmaztak
Hasonló módon illesztették egymáshoz a monumentális kőtömböket
Mindkét helyen fejlett geometriai ismeretekről tanúskodó derékszögű vágásokat és illesztéseket találunk
Sajnálom, de semmilyen párhuzamot nem látok. Az egyik a tengerparton van, a másik 4000 méter tengerszint feletti magasságban az Andokban. De valahogy a kövek se stimmelnek...
Érdekes, de itt nekem is hasonló véleményem van, hogy 5-6 éve kikötővárosok lehettek (Tartésszosz mintájára) a marokkói parton, melyek később elnéptelenedtek.
Ha jól emlékszem, a kérdésedre azt válaszoltam, hogy igazából 5-6 ezer évesnek gondolom ezeket a Marokkó tengerparti, nagy köves furcsaságokat. A 8-10 ezer éves kor csak egy vizsgálati szempont volt.
Hagyd ezt a marokkói kikötőket, hiszen még Skóciából is hoztál képet, hogy az Marokkóban van. Ezt a linket már akkor is mutogattad, David Hatcher Childress könyvéből vannak részletek. Csak miután írtam, hogy ezek nem lehetnek kikötők, mert vagy 10 ezer éve vagy 45-60 méterrel lentebb volt az óceán szintje, valahogy eltűntél.
Goidin valóban méregetett ott 86-ban, és valóban talált a felszín alatt üregeket a mérőjével, melyekről még ő is azt valószínűsítette, hogy inkább karsztüregek lehetnek Ugyanis pár méter után elhaltak). Ilyen folyosók, üregek valóban léteznek a gízai domb oldalában is, sőt a Nagy Piramis alatt is van egy, amit a piramisirodalom "Grotto"-nak nevez (az ún. Vészkijárat oldalában).
Én is izgalmasabbnak tartanám, ha ezek járatok lennének, de ezek vizsgálata v. leg költséges egyrészről, más részről, meg ott van a blama lehetősége, hogy aki a pénzt adta, nem arra készül, hogy egy karsztüregbe fúrnak le! Sőt, rá egy évre a japánok is találtak hasonló "járatszerű" üregeket a Nagy Piramis környékén. Én eltudnám fogadni, hogy azok is, de persze kérdéses, hogy mihez is kapcsolódtak. Remélem fejlődik annyira majd a technika, hogy ezek mindenféle bontás/fúrás nélkül is vizsgálhatók lesznek egyszer a közeli jövőben...
