bocs hogy egy modemkill képet fogok berakni, 1024-es és 3xx kbyte d alahova be kell szúrnom!
Hétfőn fényképeztem, az osztrák határtól 6 km-re (természetesen magyar oldalon!)!
Ezen a képen nem látszik hogy valószínűleg szomjan halt szegény eb a patakparton mert a lánca pont nem ért le a vízig...:o(((
humanism rulez :((
[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Segítséget szeretnék kérni!
Kedves 3 éves nőstény házicicának /fekete/ keresek jó gazdit, lehetőleg kertes háznál.
Aki tud segíteni, dobjon egy mailt:
lenhardt_a@freemail.hu
Előre is köszi!
MONORI
BÖRZÉRŐL, AMELYIK MA, VASÁRNAP DÉLELŐTT VOLT BESZÁMÓLÓ :KUTYÁSOK FIGYELMÉBE_ IS _ AJÁNLVA !
Zsolt001 válasz erre | adatok | e-mail 2003.03.09 13:17 (345)
Sziasztok !
Na, túlvagyunk a monori börzén.Sajnos alig bírtam néhány tyúkot venni, annyira gyorsak és hatékonyak voltak a Jugoszláv és Román felvásárlók. Nemtudom ki volt kint közületek,aki látta is esetleg szintén amit én, felháborítóan sok volt a kutyaszaporulat, melyeket kétes háttérrel rendelkező "tenyésztők" kínáltak igen erőszakosan eladásra.
Pár éve járom a börzéket, de a maihoz foghatót még nem tapasztaltam.Ezek a "kedves" emberek komoly erőfeszítések árán bizonyítják, hogy nekik bizony a kutya egyenlő haszonállat a baromfival vagy a sertéssel. Egyszerűen felháborító !!
Ma kellett volna a MEOE illetékes nagyurainak egy terepszemlét tartani, valóban tanulságos lett volna talán még a számukra is.
Na,bocs ha kicsit dühöngtem.........
Az állatvédelem nem ördöngősség, nem valamiféle csoda. Az állatvédelem egyfajta környezettudatos viselkedés, a más élőlényre átruházott felelősség vállalása...
- Passzív állatvédő: saját életterében figyel a felelős állattartásra;
(aki állataival rendesen bánik, ide sorolhatja magát)
- Aktív állatvédő: saját háza táján túl tekint, környezetében segíti az állatvédelmet (prevencióval - megelőzéssel, aktív állatvédelemmel - kóbor állatkezeléssel, oktatással, információs munkával, megelőzéssel...)
Kutya-szar ügy
Magánházi udvarokban mindenkinek önön felelőssége vagy higiéniai igénye az, hogy a porta talaja mennyire szennyeződött be a tartott állatok ürülékével, és az neki megfelelő e.
A tömbházi kutyatartók, és az állatokat nem tartó lakosok között állandó az ellentét, mert az állattartók sok esetben nem szedik össze az állatuk által termelt fekáliát-piszkot. Kisvárosok parkjaiban ez még elfogadható, de nagyvárosokban (pl. Budapest kőrengetegében) egyszerűen förtelmes látványt teremt a betonút-járdaszakaszok "szarral teli" látványa.
Lebomlik
Mondhatná az állattartó, hogy a műanyag-nejlon palackok, egyéb hulladékok nem bomlanak le, a "kutyaszar" meg a talajjal keveredve humusszá válik. Mondhatnánk, hogy a kutyaszar lebomlik, a földbe kerülő elemek-cellaakkumulátorok darabja több köbméter talajt szennyez be veszélyes anyagaival, mely akár ivóvíz közelébe is elszivároghat.
Tény, hogy a napi több ezer tonna kommunális-és ipari hulladéknak csak milliomod része az, mely a kutyatartók által tartott állatok ürülékéből származik. Az állattartó - állatot nem tartó lakosság konfrontációtól mentes együttéléshez viszont nélkülözhetetlen lenne a kompromisszum. a tisztaság megteremtése-fenntartása.
Ha úgy élünk, hogy azzal mást nem zavarunk, sokat tettünk önmagunkért is!
Az állattartók ellentétjei az állatokat nem tartókkal sok esetben hivatalos feljelentések-bírságok sokaságát, folyamatos zaklatásokat, más súlyos következményeket teremt. célszerű tehát kompromisszumra nyitottan folytatni az állattartást, hogy mindenki megelégedve élhesse mindennapjait.
Egyesületi postacím: Orpheus Egyesület, 6701 Szeged, P.f.:929.
A leglényegesebb dolog, hogy figyelj oda környezetedre...
Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban dr Zoltán Ödön kitűnő összefoglaló munkája
a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál.
A szerző ír az állam társadalmi és gazdasági rendjének biztosításáról, amelynek előfelté-
tele a jogszabály. Vallja: " az emberek kiszolgáltatott élőlénytársai sorsának jobbra for-
dulása és fordítása érdekében is" írja művét.
A kötet részletesen elemzi a hatályos jogi szabályozás főbb eredményeit és nem rejti
véka alá szembetűnő hiányosságait sem. Több helyen felvillantja az optimálisnak ígérke-
ző, de mindenképp a XX.század vége elvárható humanizmusának megfelelő megoldást is.
Szól az állatokról, az állatvédelemről, felvázolja az állatvédelem társadalmi szerződések
tevékenységét, kiemelve a névadó által 1882-ben alapított és ma is müködő Herman
Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesületet.
Az egyesület által kezdeményezett és közel másfél évtizedig kormányzati és miniszteriá-
lis körökben tologatott, s ezért veszteglő állatvédelmi törvénytervezetének útját ismer-
teti. Utal a számos átdolgozásra, amelyek nagyrészt a szélsőséges nagyhangúak és a
realitás talaján állók közötti harc mindenkori erőviszonyait tükrözte. Személyes élménye-
inek, tapasztalatainak megírása minden bizonnyal várat magára.
Az Országgyűlés végül is elfogadta az 1998. évi XXVIII. törvényt/ÁvTv/,amely az állatok
védelméről és kíméletéről szól,meg kívánva teremteni a magyar állatvédelem jogi rendjét.
Van tehát törvény, s bár igen nehézkesen, de megszületett a végrehajtási rendeletek
többsége is. Számos törvényszabta feladatot azonban nem végeztek el a címzettek. Így
például semmi sem történt az állatvédelem komplex kérdésének az iskolai oktatási rend-
szerbe való beépítése terén, vagy nem realizálódott az állatvédelmi alap létrehozása,
amely anyagi alapjait biztosíthatná hazánkban az emberarcú állatvédelemnek.
Változott-e a közfelfogás? Kevesebb-e az állatkínzás? Javult-e az ember és az állat kap-
csolata azáltal, hogy ma már mondhatjuk: van az állatvédelemnek jogi rendje?
Az uniós csatlakozásig szinte minden téren szigorodnak a hazai állattartási, állatvédelmi előírások. A jövőben egységes szabályozás készül a házikedvencek - kutyák, macskák, papagájok - tartásáról. Az önkormányzatoknál állatvédelmi őrszolgálatok alakulnak, nehezítik a veszélyes fajok tartásának engedélyezését, az állandó telephellyel nem rendelkező cirkuszok pedig nem mutathatnak be állatszámokat. Az állatvédők azt is szeretnék elérni, hogy akár letöltendő börtönbüntetéssel sújthassák az állatkínzókat.
A pórázon sétáltatott kutya az utcán nagydolgát végzi. A távolból egyenruhás állatvédelmi felügyelők figyelik a jelenetet, de nem kell közbelépniük: a gazda kis- söprűt, tasakot vesz elő, s feltakarítja a járdáról az ebpiszkot.
Mindez ma még illúziónak tűnik. Ha azonban sikerül érvényt szerezni a parlament idei utolsó ülésnapján elfogadott új állat védelmi jogszabályoknak, meghozza a kormány a szükséges kiegészítő rendeleteket, mindez hamarosan valósággá válhat.
Jelentős, mindannyiunkat érintő változásokat eredményezhet, ha a kormány végre rendeletet hoz a társállatok (kutya, macska, papagáj stb.) tartásának szabályairól - mondta lapunknak Fuer Angéla, a Fehér Kereszt állatvédő egyesület elnöke. Erről jelenleg nincs egységes szabályozás, az önkormányzatok egyenként, az úgynevezett ebrendeletekben próbálják kezelni ezt a kérdést. A településenként eltérő tartalmú rendeletek számos visszásságot eredményeznek. Egyes városokban például megtiltották "nagy testű kutyák" emeletes házakban tartását, máshonnan kitiltottak bizonyos veszélyesnek minősített fajtákat. Az állatvédők szerint a tervezett kormányrendeletben nemcsak az állattartók kötelezettségeit kellene meghatározni, hanem egy kötelező csiprendszer segítségével létre kellene hozni az egységes nyilvántartási rendszert. Így nemcsak a gazdátlan kutyák, hanem gondatlan tulajdonosaik is azonosíthatók lennének.
Az Országgyűlés arra is felhatalmazta a kormányt, hogy teremtse meg az önkormányzati állatvédelmi őrszolgálat létrehozásának a feltételeit. Ôk a természetvédelmi őrökhöz hasonló jogosítványokkal rendelkeznének, egyenruhát viselnének, de tőlük eltérően önkéntes alapon működnének.
Mivel idei utolsó ülésén több pontban módosította a parlament a négy éve érvényben lévő állatvédelmi törvényt, néhány téren már a közeljövőben életbe lépnek bizonyos szigorítások. Megtiltották például az ivartalanítás, illetve a farokkorrekció kivételével az állatszépészeti be-avatkozásokat. Szintén új elő-írás, hogy ezentúl védeni kell a szabadban tartott állatokat az időjárás viszontagságaitól és természetes ellenségeitől, illetve hogy biztosítani kell számukra élettani szükségleteiknek megfelelő mozgásteret. Több pontban módosultak az állatkísérletekre vonatkozó elő-írások. A legfontosabb változás, hogy 2004-től háziasított állatfaj kóbor egyedét nem lehet kísérleti célokra felhasználni. Állatvédők szerint ezzel a napjainkban gyakori megrendelésre történő kutyalopások értelmüket vesztik.
Megszigorították a veszélyes állatok tartását: a jegyzők erre - az állat-egészségügyi és természetvédelmi szakhatóság hozzájárulásával - csak abban az esetben adhatnak engedélyt, ha meggyőződnek arról, hogy ez nem veszélyezteti a környezet nyugalmát és biztonságát. E rendelet szükségességét a közelmúltban több eset igazolta: a Kiskunsági Nemzeti Park nemrég indított eljárást egy oroszlántartóval szemben. Máshol elszabadult mérges pókók, skorpiók okoztak riadalmat, egy éve pedig a Hortobágyon kerestek napokon át egy párducot.
Riasztó esetek - vasláncon tartott medvék, éhező lovak, elefántok példája nyomán - állandó telephellyel nem rendelkező cirkuszok állatok tartására, állatszámok bemutatására nem kaphatnak engedélyt.
Noha az állatvédők előrelépésnek tartják a jogszabály-változásokat, további intézkedéseket várnak - tudtuk meg Fuer Angélától. A legfontosabb követelésük az állatkínzás elbírálásának megszigorítása. Ilyen esetekben eddig környezetkárosítás címén legfeljebb szabálysértési eljárást indítottak. Az állatvédők a bűntető törvénykönyv módosítását kezdeményezik, hogy akár letöltendő börtönbüntetéssel sújthassák az elkövetőket.
A gondom az, hogy sajnos valószínűleg megint ez lesz az egyik olyan terület, amiről a legkevesebbet beszélnek majd, mondván, hogy van az embeerknek sokkal nagyobb problémájuk is...Pedig....
Fogalmam sincs, hogy lehet betartatni...Mi lesz az egész életüket kurtavason töltő euró-kutyákkal? Ki ellenőrzi, hogy lesz-e a disznóknak játékszerük? S ha vki ilyent jelent, akkor mi lesz...(A közröhejen kivül.)
Szervusztok :)
A http://www.extra.hu/mokusfalvi/torveny.htm címen megtaláljátok a magyar Állatvédelmi Törvény szövegét, mellette az állatvédők eredeti javaslatainak nagyrészét, ezen kívül még néhány kapcsolódó rendelet szövegét.
Sajnos az összes vonatkozó rendelelet és a legújabb törvénymódosításokat még nem volt időm kitenni :( de így is ez a legteljesebb ilyen összeállítás a neten.
Az állatvédők anno legalább tízéves kemény harc és sajnos megannyi kompromisszum árán tudták elérni, hogy egyáltalán megszülethessen a törvény!
A legutóbbi módosítások előkészítése nagyon sok kívánnivalót hagyott maga után... :((((( Reméljük legközelebb nem így lesz!!!
Azok viszont az önkormányzati rendeletek, amelyekben az esetek legnagyobb részében hozzá nem értő önkormányzatok bürokratikusan meghatározzák, hogy egy kutya vagy macska hányat ugathat, nyávoghat, stb. :(((
Egységes jogi szabályozásra lenne szükség, de ennek kidolgozásához, kiharcolásához az állatvédőknek a jelenleginél sokkal jobban össze kellene fogniuk!!!
Üdv. Cat
Szerintem elsősorban nem a törvények módosítására lenne szükség. Az emberek szemléletén az uniós csatlakozás nem változtat, legalábbis egy 10-20 éven belül nem! Hiába van a törvény, aki nincs aki betartsa/betartassa.
Arról, amelyik leírja, hogy a kutya reggel 8-tól ugathat és 14-16 óra között nem és este 10 után sem és egyfolytában csak 5 percet és egész nap csak 40 percet és ha megtámadnak a saját területeden és a kutyád megvéd, akkor Te és a kutyád vagytok a hunyó?!
Erről van szó?
Mert ezt ismerik az emberek és be is akarják tartatni! A másik oldal törvényét ki ismeri és kinek áll módjában vmit is csinálni?! És kit és hol hallgattak már meg ez ügyben?!
Nem vagyok túlságosan Unio párti, de megkérdezem, nem mindegy, hogy megszabják-e, hogy mekkora görbülete lehet a kígyó ubinak, ha magukkal hozzák a hathatós állatvédemi törvényeiket is?!
Bocsánat, hogy kitörtem, de a tehetetlenség, ami körülvesz ezt hozza ki belőlem!
Eléggé halottnak tűnik a topik, de hátha...
Szal arról van szó, hogy egyszer a kezembe került egy lista, amin mindenféle vegyi, kozmetikai és egyéb készítményről lehetett örömteli és döbbenetes dolgokat olvasni. Melyeket tesztelték állatokon, melyeket csak részben és mik voltak abszolút állatbarát termékek. Namost. Én eztet a listácskát elkavartam vmerre, és nem találom, de szükségem lenne rája. Tudtok segíteni?
Jöhet akár mél is.
Köszönet/tt
Ezen nem fogunk összeveszni, hogy polgm.hiv vagy jegyző, netán közigazgatási iroda, vagy általános igazgatási osztály, mert ez mind 1 kalap alatt van, azaz a jegyző alatt...
Kis faluban jegyzőnél kell (ezeken a helyeken nemhogy állattartási rendelet nincs, de még az állatvédelmi törvényt is csak hírből hallották)...
városban meg sokajtós irodák vannak, ahol lehet bejelntgetni...
Az állattartási rendeleteknek sem az a célja, hogy állatvédelmi törvényt segítsen... a kiégett hivatalnokoról meg jobb is, ha nem beszélünk...
Az elitélt pasit én is láttam a hiradóban, hát hogy itt mikor lesz ilyen ítélet...
Zoli, a feljelentést a területileg illetékes jegyzőnél kell megtenni; annak a hatáskörébe tartozik. Kötelessége kivizsgálni... :))))
Egyébként engem teljesen felvillanyozott annak a baromnak az esete, akit elítéltek 3 évre kutyagyilkosságért...
volt is nálunk egy cikk...
asszem itt van, de nem bizti... kár, hogy ez nem Magyarország... az ilyenekkel itt is ezt csinálnám. Megérdemelnék...
Az állatvédelmi törvény kimondja, hogy az állatot a megfelelő körülmények között kell tartani... etetni, mozgatni...
Ha bárki bármi rendelleneset tapasztal valahol, a hivatalos eljárás az, ha a helyi illetékes önkormyanyzatnál feljelentést tesz állatkínzás miatt... ez asszem mindenhol 1-3 ezer ft..., igy soxor csak az állatellenes szomszédok és közös képviselők 8közös pénzen...) teszik...
De a hivatalos ut ez... habár en meg nem hallottam a számok viszonylatában sok olyan végzésről, amiben az állat védelme érdekében született volna döntés...
Mokuss: gondoltam, beköszönök Neked. Nem vesztünk el, csak most csend van a _dolog_ körül /végre/.
Úgy néz ki, elmarad /szerencsére/ a macsek kilakoltatás :o)))
Viszont, találtam mást :o(( A Dunaplazaban van egy állatkereskedés. 2-3 hónapja lakott ott egy selyemmajom pár - szegények egész nap csak gubbasztottak egy ágon egymásba kapaszkodva /elég szívszorító látványt nyújtottak :o(((((/.
Most egy mosómaci is lakik náluk, hasonló körülmények között /egészen kicsi élettér, nagyon meleg volt az üzletben, ő is csak heverészett, nem látszott túl boldognak/.
Nincs valamilyen rendelet arra, milyen körülmények között lehet tartani eladásra szánt állatkákat?
