A darwini evolúciós, azaz a természetes kiválasztódás elve alapjaiban rendben van. Nagyon sok helyen és féleképpen meg is lett már erősítve és pontosítva is. Miben várható még további pontosítás?
...és megint nyitottál egy totál felesleges fórumtémát, amihez ugyanannyira nem értesz semmitse, mint bármi máshoz (amiből fórumtémát nyitottál).
A biológiai evolúcióelmélethez is pontosan annyit értesz, mint a kozmológiához vagy a logikához: semmit.
De azért a nárcisztikus nagyranőtt egódat fényezheted itt is mindenféle áltudományos hülyeség beírkálásával.
Nyugodj meg: a darwini evolúcióelmélet pontos. Azért az, mert alapjaiban egy matematikai algoritmus az egész, és ha a szükséges feltételek fennállnak, akkor a működése nemcsak hogy szükségszerű, de még matematikailag meghatározott is.
"Már ahhoz is kell valamiféle tudat, hogy valami a táplálékáért tegyen valamit, felismerje, közeledjen fel, elkapja, vadászon."
Hogy a medveállatkákkal mi is a helyzet, másodlagos. A lényeg: lehet olyan állatot találni, melynél necces a tudatosság eldöntése. A probléma az itt beidézett mondattal van. Tekintsük a leukocita fehérvérsejtet: valóságos őrző-védő kiképzést kap, mielőtt munkába áll, felismeri, "kit" kell levadásznia, "kit" nem szabad, azaz felismer, elkap, vadászik; tudata mégsincs. Ha esetleg volna, akkor arra kéne következtetnünk, hogy a tudat nem idegrendszerben, szinapszisok rendszerében van.
"A jelenlegi kutatások alapján nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a medveállatkák (tardigradák) rendelkeznének tudattal vagy gondolkodással, de van bizonyíték arra, hogy képesek tanulni, érzékelni és viselkedésüket a környezethez igazítani. Ezek a képességek azonban nem igényelnek tudatot, csak egy működő, bár nagyon egyszerű idegrendszert."
Erről pofáztam.
Látod? Ez a különbség. Nekem séróból megy az, amihez neked a gépmajom segítsége kell.
Sokáig az is egy tudományos tévhit volt, hogy az állapok nem képesek gondolkozni sem. Mára meg már bizonyított, hogy a rovarok közül a méhek is képesek rá.
A tervszerű vadászathoz, táplálkozáshoz, meneküléshez , elbújáshoz kell valamiféle tudat. Ráadásul én-tudat.
Pölö: "Ha ezt teszem élni fogok, ha meg mást meghalok, elpusztulok."
Van valamiféle arra utaló jel, kísérlet hogy a medveállatka rendelkezik valamiféle gondolkozással, tudattal? Már ahhoz is kell valamiféle tudat, hogy valami a táplálékáért tegyen valamit, felismerje, közeledjen fel, elkapja, vadászon. Sőt ahhoz is, hogy esetleg a veszély elől elmeneküljön, elbújjon.
Egy MI / AI válasza a sokból:
A jelenlegi kutatások alapján nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a medveállatkák (tardigradák) rendelkeznének tudattal vagy gondolkodással, de van bizonyíték arra, hogy képesek tanulni, érzékelni és viselkedésüket a környezethez igazítani. Ezek a képességek azonban nem igényelnek tudatot, csak egy működő, bár nagyon egyszerű idegrendszert.
🧠 Mit tudunk a medveállatkák idegrendszeréről?
A tardigradáknak csak néhány száz idegsejtjük van, egy egyszerű, több lebenyből álló aggyal és hasi idegdúclánccal.
Ennek ellenére komplex mozgásokat végeznek: több lábbal koordinált járás, kapaszkodás, fototaxis (fény felé vagy elől mozgás).
Ezek a viselkedések reflexes és mintázatgeneráló idegi hálózatokkal magyarázhatók, nem igényelnek tudatot.
A jelenlegi kutatások alapján nincs semmilyen bizonyíték arra, hogy a medveállatkák (tardigradák) rendelkeznének tudattal vagy gondolkodással, de van bizonyíték arra, hogy képesek tanulni, érzékelni és viselkedésüket a környezethez igazítani. Ezek a képességek azonban nem igényelnek tudatot, csak egy működő, bár nagyon egyszerű idegrendszert.
🧠 Mit tudunk a medveállatkák idegrendszeréről?
A tardigradáknak csak néhány száz idegsejtjük van, egy egyszerű, több lebenyből álló aggyal és hasi idegdúclánccal.
Ennek ellenére komplex mozgásokat végeznek: több lábbal koordinált járás, kapaszkodás, fototaxis (fény felé vagy elől mozgás).
Ezek a viselkedések reflexes és mintázatgeneráló idegi hálózatokkal magyarázhatók, nem igényelnek tudatot.
🧪 Van bizonyíték tanulásra?
Igen. 2019-ben publikálták az első kísérletet, amelyben aversív kondicionálást (egyszerű asszociatív tanulást) mutattak ki tardigradáknál.
A Dactylobiotus dispar faj egy semleges ingert összekapcsolt egy kellemetlen ingerrel.
Egyetlen párosítás után rövid távú memória alakult ki.
A kontrollkísérletek igazolták, hogy valódi tanulás történt.
Ez nagyon érdekes, de nem jelenti azt, hogy tudatuk van. Sok olyan állat képes tanulni, amelynél biztosan nincs tudat (pl. fonálférgek, rovarok egy része).
🐾 „Tudat kell ahhoz, hogy vadásszon vagy meneküljön?”
A biológiában ez nem így van.
A vadászat, táplálékszerzés, menekülés, elbújás mind lehetnek:
reflexek,
ösztönös viselkedési minták,
egyszerű szenzoros-motoros hurkok eredményei.
Példák:
A C. elegans fonálféregnek 302 idegsejtje van, mégis képes táplálékot keresni, menekülni, tanulni – tudat nélkül.
A rovarok sok viselkedése is automatizált, bár náluk már bonyolultabb a helyzet.
A tardigradák viselkedése teljes mértékben magyarázható egyszerű idegi mechanizmusokkal, nincs szükség tudatra.
🧩 Van-e kutatás a tardigradák „kognitív” képességeiről?
Igen, és egyre több. A legújabb idegtudományi irányzatok szerint a tardigradák modellorganizmusokká válhatnak, mert:
átlátszóak → könnyű őket képalkotással vizsgálni,
kevés neuronjuk van → áttekinthető hálózat,
mégis komplex mozgásokat végeznek.
Ez azonban nem a tudat kutatása, hanem az idegi koordináció, mozgásszabályozás és egyszerű viselkedési minták megértése.
"Már ahhoz is kell valamiféle tudat, hogy valami a táplálékáért tegyen valamit, felismerje, közeledjen fel, elkapja, vadászon. Sőt ahhoz is, hogy esetleg a veszély elől elmeneküljön, elbujon."
Nem. Nem kell.
Ezeket egyszerű visszacsatolásos automatizmusok (ún. "reflexek") képesek megvalósítani. Az ilyen működéshez kell vezérlőrendszer, de nem kell tudattal rendelkező vezérlőrendszer.
Már ahhoz is kell valamiféle tudat, hogy valami a táplálékáért tegyen valamit, felismerje, közeledjen fel, elkapja, vadászon. Sőt ahhoz is, hogy esetleg a veszély elől elmeneküljön, elbujon.
Az tényleg érdekes kérdés szerintem, hogy mikor jelenik meg az érzés, mikor jelenik meg a tudat - és ha megvan a válasz, hogyan bizonyosodhatunk meg róla. Nyegle mémek szórakoztatók, de nem segítenek ebben.
A humán genom jelentős része ősi vírusokból származó vagy vírus-szerű elemekből áll (pl. retrotranszpozonok). Ezek azonban nem élő mikroorganizmusok, hanem beépült genetikai elemek.
Tudományos tény, hogy az évmilliók során minket embereket / előembereket is megettek különféle más ragadozó és dögevő állatok is. Sőt mi emberek is ettük egymást is.
Te azt gondolod, hogy több tízmillió éves genetikai és evolúciós örökséget és beégetett programot, IDEOLÓGIAI alapon át lehet formálni?
