A gazdasági bűncselekményekkel gyanúsított Bige László után újabb baloldali milliárdos állt be Márki-Zay mögé - ezt Márki-Zay maga jelentette be. Az új támogató: Bojár Gábor milliárdos vállalkozó, a Graphisoft alapítója, aki korábban Juhász Pétert szponzorálta.
Bojár a kommunista rendszerben kapott nagyon komoly állami beruházások révén alapozta meg milliárdos vagyonát. Az elmúlt években komoly összegekkel támogatta a magyarországi radikális baloldalt. Kezdetben a 2018-as választáson hatalmasat bukó Juhász Pétert támogatta, még nizzai nyaralójában is üdültette. Utána a Momentum mellé állt, majd megzsarolta őket, mert a 2018-as választáson még a Momentum nem állt be a baloldali összefogásba. Vagyona több mint 30 milliárd forint.
A jegybankelnök szerint el kell engedni az állami beruházások egy részét.
Ajánlom
A magyar felzárkózási pályát újra kell tervezni, olyan egyensúlyi fordulatra van szükség, amely nem egyszerűen a növekedést, hanem a fenntartható növekedést célozza – írja Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában.
A jegybankelnök szerint a felzárkózás összes területén fel kell értékelni az egyensúlyi szempontokat, jelenleg azonban kiemelten a pénzügyi egyensúly terén.
A válság, majd a válságkezelés és a helyreállítás az egyensúlyok gyors és jelentős romlásával jár együtt, nem egy-egy egyensúlyi mutató romlik, hanem valamennyi egyszerre – hívja fel a figyelmet a jegybankelnök.
Ezt egy fideszkommunista nagyon nehezen érti meg. Náluk a meggazdagodás kétféle módon történhet:
1. A közpénzek ellopásával
2. vagy ellopják a közpénzt
Nem.
Ez pont a komcsik módszere volt.
Ezt hívták rablóprivatizációnak.
Az elvtársak rátették a kaezüket a nép vagyonára, ami szőrésn szálán eltűnt... A nemzeti vagyon fele elfolyt a kezük között.
A maradékból a Fidesz talpra allította az országot, visszahozta a csőd széléről, felszámolta a munkanélküliséget, visszavásárolta az elherdált népvagyon jó részét úgy, hogy közben a fizetések is nőttek, és bevezette a világ legbőkezűbb családtámogatási rendszerét, és a nemzeti vagyont másfélszeresére gyarapította.
Bojár a koránál fogva legfeljebb Ávós-Kisdobos lehetett.
Az Almásoknak meg a '80-as években Hegyalja úton volt bemutatótermük és lízingelni ls lehetett a gépeket, mert a komolyabb kiadványszerkesztő programokhoz is jól jött az álló formátumú monitor. Sok szerkesztőség használta.
amit az akkor epulo paksi atomeromu tervezesehez hasznaltak.
Most már csak apuka-anyuka és a bojár ávós és egyéb rendfokozatát ha még mellétennéd, hogy érthető is legyen ez a megható sztori.
Ráadásul egy Apple gép akkoriban sok százezer forint volt itthon, azaz egy pesti családi ház ára. Ha meg az USÁban tudtak úgy kint lenni, az is megint kérdéseket vet fel, de szintén a vállapoknál lyukadunk ki.
Akkoriban nem ismertem még a komputert sem, mármint a 80évek elején
Későbba főnököm foglalkozott digitális műszer gyártással illetve C64 perifériával, akkor hallottam az ArchiCad-rol, illetve mintha láttam volna egy kiállitáson forgó ilyen olyan bemutatót
