Milyen kísérleti bizonyítékot ismersz arra, hogy az elektronok az atomban keringenek?
Annyit bírtál kinyögni, hogy hát biztos benne vannak, ha ki tudnak jönni. 😁
Ez egyrészt ugye nem válasz a kérdésre, másrészt még súlyosabb kérdést vet fel: a bohócfizikád logikája szerint tehát az atommagban is kell elektronoknak lenniük, hiszen onnan is ki tudnak jönni...
Ezt már nyilván szándékosan ereszted el a füled mellett, mert válaszolni ugye képtelen lennél rá...
rezgő rendszer, amelynek diszkrét állapotai vannak
Ez rendben van. De miért diszkrétek azok az állapotok? Nem csak frekvenciában diszkrétek, energiában is.
Egy hegedű húr is diszkrét frekvencián hajlandó rezegni, eddig jó a mechanikus analógia. De a hegedű húr tud kisebb meg nagyobb meg akármilyen amplitúdóval rezegni, a leadott hang is lehet erősebb is meg gyengébb is.
Az atom viszont mindig csak egy bizonyos adag energiát tud leadni, E=h*f adagot. Nem tudja leadni ennek a felét, 1.3-szorosát, semmi ilyesmi. Mindig pont csak ennyit vagy semmit.
Ez már nem olyan, mint a hegedű húr mechanikus analógia.
Egy vektortérben (potenciálisan) minden vektor ott lakik, vagy csak amiket berajzolok? ;)
A mező ott van, és nullponti energiával rezeg.
Az adott összefüggésben ez bullshit.
A foton a mező gerjesztett állapota. Az indukált emissziót a fotonok, vagyis a gerjesztett állapotok okozzák, ettől alakul ki a lézer fénye. Ha ezek nem lennének, csak a spontán emisszió lenne.
A lézer úgy indul, hogy a kezdeti spontán emisszió fotonjai a rezonátorban megmaradnak, valamelyik módos további indukált emisszióval felszaporodik, dominánssá válik.
Kötözködni akarsz, belekötni bármibe, értelem nélkül.
Inkább a megértésre kellene törekedned, mert általában pont azt nem érted, amit kellene. Viszont minden egyebet egyenlő súllyal kezelsz.
Tehát szerinted az atomokból kerültek ki a fotonok.
Nem kikerül, az azt jelentené, benne van a foton, mint kanári a kalitkában, aztán kiszabadul. Nincs benne, hanem keletkezik. Az atom gerjesztett elektronja ad le fotont.
De akkor hogyan bocsátja ki az atom a fotont, ha korábban nem is volt benne?
A mezők nem egymásra rakott írásvetítő fóliák.
Kissé bugyuta a példa, és tautológia az egész...
de próbáld úgy elképzelni, hogy van a kvantum inga.
Az ingának különböző rezgési módusai lehetnek.
De a határozatlansági reláció szerint nem állhat meg függőlegesen.
Oxomoron: ha függőlegesen "állna" közben a sebessége végtelen kellene legysen.
Mi magunk is ilyen ingákból vagyunk, vagyis az ingákat nem láthatjuk.
Viszont a különböző rezgési módusokat úgy tapasztaljuk, mintha azok különböző részecskék lennének.
Vagyis valójában fotonok nem keletkeznek.
Az inga egyik rezgési módja átadja az energiát egy másik rezgési módnak.
De aszavannai majmok ezt nem hinnék el, ezért valószínűleg a tankönyvekbe még hasonló gondolatok se kerülnek bele. Helyette a misztikus magyarázatok divatosak. Kettős természet, egyszerre két résen át tud menni. Hát nem lenyűgöző?
Gyerek koromban a világ sokkal izgalmasabb volt, amikor még szinte semmit nem értettem, és rengeteg dolog varázslatnak tűnt.
A. C. Clark: A primitív ember számára a fejlett technológia megkülönböztethetetlen a varázslattól.
Miért kedvelik az emberek a varázslatot és a misztikus magyarázatot?
Mert azt nem kell (nem lehet) érteni. Az valami heurisztukus dolog, hogy egyesek képesek rá.
Például a baziliszkusz olyan gyorsan rugdalja a vizet, hogy ott már a sebességfüggő erők miatt a folyékony vízet szilárd talajnak érzi.
Szerintem sem laknak fotonok az atomban, mert foton-részecskék nem léteznek.
Hiába mondja a kvantumfizika, hogy a "foton az elektromágneses kölcsönhatás közvetítő részecskéje", nincs semmiféle kísérlet, amely azt mutatná, hogy fotonok laknának az atomban.
De akkor hogyan bocsátja ki az atom a fotont, ha korábban nem is volt benne?
Képzeljük el, hogy egy kismama megszüli a gyermekét.
Úgy is fogalmazhatunk, hogy kibocsát magából egy gyermeket.
De ki lenne az a bugyuta, aki azt állítaná, hogy a szülés előtt a gyermek nem volt benne az anyában?
Ez igaz, de az is, hogy a rezonátorban rengeteg foton azonos kvantumállapotban van. Ezt a bozon viselkedés teszi lehetővé, és ezeknek a fotonoknak a sokasága váltja ki az indukált emissziót a gerjesztett atomokban.
Hitachi szkóp, igazi japán minőségi "tömegtermék". Öröm még tekergetni is, elegáns darabok.
A neten föllelhetők a sok vintage műszer között. Jó áruk van, és tökéletesen működnek.
Mindenki digitális cuccokat akar, miközben az analóg műszerek többet érnek a maguk módján. Azokkal minden mérés egyben fizikai kísérlet is, ettől van az a varázsuk.
Nem rossz az a szkóp, vagy 30 éve nem láttam ilyet... :-) Ilyen is csak az ELTE-n van már.
Egyszer láttam ott egy nixie csöves frekvenciamérőt. Abból is valami őslényt. Nagy kerek cső, kicsi számok körben, valahogy úgy elrendezve, mint a mutatós óra számlapja. Mérés közben ezek a számok villogtak körbe-körbe, aztán, mikor letelt a kapuidő, megállapodtak egy cikkcakkban elhelyezkedő számértékben.
Úgy gondolod, hogy a fotonok benne vannak az atomban, és onnan szabadulnak ki, amikor az atomok leadják a fotonokat?
Sose jutott volna eszembe, hogy ezt ennyire félre lehet érteni. :-)
A rezonátorban van sok foton azonos állapotban, mind azonos frekvenciájú, azonos fázisú. Az ilyen esetet jól lehet fél-klasszikus szemlélettel kezelni: a sok foton egy nagy amplitúdójó EM mező, és ez hat az atomban levő gerjesztett elektronra. Nagyobb valószínűséggel adja le a fotont fázis szinkronban a mezővel. A fél-klasszikus azt jelenti, hogy a sok foton állapotot mint klasszikus mezőt, egy EM állóhullámot kezeli, míg a gerjesztett atomot mint kvantumrendszert, melynek peremfeltételeit az EM mező határozza meg.
