Népszavazáson dönthetnek a budapestiek, hogy akarják-e a Fudant.
– Ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet – mondta el Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek.
Pedig nem csak szimbolikus lépésről van szó, abban azt is javasolták, hogy a magyar állam adjon át 26 hektárnyi területet a Fudan Alapítványnak ott, ahová eredetileg a Diákvárost tervezték. A tüntetések hatására a javaslatot mindössze annyival egészítették ki, hogy a kormány legkésőbb 2022. december 31-éig, vagyis a választások után be kell számolnia az országgyűlésnek az egyetem létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről.
Vasárnap véget ért a Fudan vagy Diákváros konzultáció. Óriási munka volt, amit nagyon rövid idő alatt kellett véghezvinni, de megcsináltuk, és megérte: több mint 30 ezren, egész pontosan 30506-an vettek részt a konzultáción.
Eredmények:
Egyetért-e azzal, hogy a Diákváros ne az eredeti tervek szerint és helyszínen épüljön meg?
nem: 94,38%
Egyetért-e a kínai Fudan egyetem budapesti központjának létrehozásával?
nem: 96,92%
Egyetért-e azzal, hogy a magyar állam hitelt vegyen fel vagy költségvetési forrást biztosítson a kínai Fudan egyetem budapesti központjának megépítésére?
nem: 99,18%
Egyetért-e azzal, hogy Magyarországon olyan egyetem működjön közpénzből, amely nem nyújt ingyen képzést magyar diákoknak?
nem: 98,74%
A konzultáció 10 napon keresztül folyt, 15 sátorban és online is részt lehetett venni rajta. A konzultálók 44,9%-a személyesen, 55,1%-a online konzultált.
A gyilkolásra az interneten vásárolt egy kést, s azzal átvágta kollégája torkát. Állítása szerint a kommunista párttitkár hosszú ideje rosszul bánt vele, és ebből lett elege.
A Greater China Journal megjegyzi, hogy az egyetemi párttitkárok feladata az oktatók és a hallgatók „hűségének biztosítása” a Kínai Kommunista Párt felé.
Kínos helyzetet teremthet a baloldalon Karácsony Gergely ötlete, amely szerint az összes baloldali kormányfő-jelöltnek közös levélben kell tudatnia a Kínai Kommunista Párt főtitkárával, valamint a kínai miniszterelnökkel, hogy egy esetleges 2022-es baloldali győzelem után nem épül meg a Fudan egyetem budapesti campusa. Karácsony ma egyeztetést kíván kezdeni Dobrev Klárával, Jakab Péterrel, Fekete-Győr Andrással, Márki-Zay Péterrel és Pálinkás Józseffel a közös kiállásról.
Karácsony ezzel nehéz helyzetbe hozta szövetségeseit, ugyanis a kínai egyetem elleni szombati tüntetéstől a nagyobb ellenzéki pártok – mint a Jobbik, a DK, az MSZP egy része és még Márki-Zay Péter is – érezhetően távol tartották magukat.
Az MSZP kimondottan tudathasadásos állapotba került, amióta összefogott a Párbeszéddel, ugyanis Karácsonyék a törpe- és parlamenten kívüli pártokkal – Párbeszéd, LMP, Momentum – közösen az ellen tüntetett, amiért még kormányzati pozícióban küzdöttek.
A főpolgármester joggal vidám, egyetlen tüntetővel sem kellett angolul beszélnie.
Az MSZP-kormányok a regnálásuk alatt mindig jó diplomáciai kapcsolat kialakítására törekedtek a Kínai Népköztársasággal. Medgyessy Péter volt szocialista miniszterelnök a tavasz folyamán a Klubrádióban úgy nyilatkozott a Fudan egyetem építéséről:
„Ez egy jó ügy lenne, mert a következő ötven évben kulcskérdés lesz, hogy milyen az oktatásunk, az általános iskolától az egyetemig. Kevéssé valószínű, hogy a kínai ideológiát és politikát tanítanák itt, azt a saját diákjaiknak tanítják odahaza.”
Medgyessy még 2003-ban miniszterelnökként is hasonlóan vélekedett: „Kína ma fontos, de egyre fontosabb lesz az elkövetkező évtizedekben. Az egész világ itt tolong.”
Medgyessy lemondása után a szocialista kormány folytatta a Kínával való szövetség keresését, Gyurcsány Ferenc még az MSZP színeiben 2005-ben leszögezte: „Ez a fajta nyitott gazdaság, ez a fajta külkereskedelem fogja húzni a magyar gazdaságot. Hogy ne négyszázalékos növekedés legyen, hanem ötszázalékos vagy annál is több.” Gyurcsány 2007-ben robogó vonathoz hasonlította a Kínával való gazdasági szövetséget, úgy fogalmazott: „Van, aki felszáll van, aki lemarad. Aki lemarad, az magának árt, nem akarunk lemaradni.” Gyurcsányék a két ország közötti felsőoktatási együttműködésről is tárgyaltak, az akkori kormányszóvivő is kitért a most révbe érő törekvésekre, Daróczi Dávid azt mondta:
„Olyan megállapodás körvonalazódik, hogy a kínai diákok magyarországi tanulásáért cserébe kínai tőkéből Magyarországon építenének kollégiumot.” Szintén ugyanebben az évben Gyurcsány Ferenc leszögezte: a magyar–kínai kapcsolatokat minél több szálon akarják erősíteni, így az oktatásban is.
Gyurcsány Ferenc sohasem volt az ellen, hogy Magyarországon kínai egyetem épüljön. Ráadásul akkoriban a kormányfő feleségének, Dobrev Klárának (most a DK miniszterelnök-jelöltje) a jelenlétében az Innomed cég 150 ezer amerikai dollár értékben orvosi monitorokat és berendezéseket adományozott a Fudan egyetemnek. Gyurcsány akkori véleménye szerint azért is van ilyen gesztusokra szükség, mivel Kínával nem lehet jó politikai kapcsolatok nélkül jó gazdasági kapcsolatokat ápolni.
Ujhelyi István, az MSZP uniós képviselője a közelmúltban a Magyar Nemzetnek úgy nyilatkozott: örül annak, hogy a Fudan Budapestet választja bázisául, és természetesnek tartja, hogy az együttműködés keretében az egyetemnek telket ajánlottak fel.
Gyurcsány Ferenc 2005. szeptember 8-10. (8-9 Peking, 10 Hongkong), 2007. szeptember 1-6. (2-4 Peking, 4-5 Sanghaj) Somogyi Ferenc önállóan: 2005. október 23-25.; Göncz Kinga önállóan: 2007. április 14-19. Lamperth Mónika önállóan: 2004. június 22-27.; Veres János önállóan: 2005. június 25-28.; Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében 2007. szeptember 1-6. Csillag István önállóan: 2004. február 16-17., Kóka János Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében 2005. szeptember 8-10., Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében 2007. szeptember 1-6., a delegáció hazaérkezése után kint maradt szeptember 7-9. között, Petrétei József önállóan: 2005. június 4-6. ; Gráf József önállóan: 2007. november 12-18.; Kovács Kálmán önállóan: 2005. január 23-30., Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében 2005. szeptember 8-10.; Juhász Ferenc önállóan: 2005. július 9-17., Szekeres Imre önállóan: 2007. augusztus 20-29.; Bozóki András Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében: 2005. szeptember 8-10., a kíséret hazaérkezése után kint maradt még 11-13-a között, Hiller István önállóan: 2006. november 19-25., önállóan: 2007. november 12-18., Kökény Mihály önállóan: 2004. július 19-23., Kolber István Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kíséretében 2005. szeptember 8-10., a kíséret hazaérkezése után kint maradt még egy napot.
Népszavazáson dönthetnek a budapestiek, hogy akarják-e a Fudant.
– Ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet – mondta el Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek.
– Nekünk nem kell a nyugati világnak hűségnyilatkozatokat tennünk, mert a NATO és EU-tagsággal annak részei vagyunk, létező vitáink ellenére ők a szövetségeseink. Értjük a nyelvüket, akkor is, ha nem mindig szeretjük. A főpolgármester úr fordítva van ezzel: nem érti a nyelvüket, de mindig szereti. Mi örülünk annak, hogy vége a hidegháborúnak. A nyugati szövetségesi rendszer része vagyunk, de korrekt kapcsolatokra törekszünk a világ jelentős hatalmaival, így Kínával és Oroszországgal is – mondta el Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mandinernek adott interjúban.
Arra a kérdésre, hogy lesz-e Fudan Egyetem, a tárcavezető úgy reagált: a fővárosi városházán kívül már nem a Gyurcsány-koalíció van hatalmon. – Mi nem akarunk a néppel, így a budapestiekkel szemben sem esetleges akaratuk ellenére „jót tenni”. Ezért támogatjuk, hogy ha a beruházás feltételei ismertek, akkor a budapestiek népszavazáson dönthessenek arról, akarnak-e Fudan Egyetemet – jelentette ki Gulyás, aki leszögezte: a Fudan Egyetem ügye közéleti vitára alkalmas formában pillanatnyilag nem létezik. Tervek sem állnak rendelkezésre.
Kína mind a világgazdaságban, mind a tudományos világban megkerülhetetlen tényezővé vált az elmúlt évtizedekben. Ebben a fejlődéstörténetben kulcsfontosságú szerepet játszott a kínai oktatási rendszer felemelkedése is, mely olyan nemzetközileg elismert egyetemeket termelt ki magából, mint a sanghaji központú Fudan Egyetem.
A Csing-dinasztia idején, 1905-ben alapított egyetem ugyanis a mögötte hagyott több mint száz esztendőben számos kiemelkedő személyiséggel és kutatással járult hozzá többek között a modern orvostudomány és a technológia fejlődéséhez. Ez a felhalmozott tudás és emberi erőforrás pedig a mindennapokban is érzékelhetővé vált az emberek számára, hiszen a kontinentális Kína területén 17 kórház is az egyetem szakmai irányítása alá tartozik. AZ EGYETEM JÓ HÍRNEVÉT KIVÁLÓAN JELZI, HOGY A KÜLÖNFÉLE NEMZETKÖZI RANGSOROKBAN RENDRE A VILÁG 100 LEGJOBB EGYETEME KÖZÖTT EMLÍTIK. A mértékadó QS 2021-es ranglistája a Fudan Egyetemet a világ 34. legjobb egyetemeként tartja számon, míg az ázsiai egyetemek körében évről évre a „top 10” egyike.
A momentumos főpolgármester-helyettes szerint az egy abszurd helyzet, hogy Budapestnek nincs beleszólása, hogy mi épüljön meg egy ekkora volumenű projekt keretében.
Kamu Geri helyettese fenyegetőzik: "Lesz az a pont, hogy ki kell játszani az atlétikai vb ütőkártyáját a Fudan ellen"
