Ahhoz mit szólsz, hogy naponta általában 8-10x annyi halott van, mint Ausztriában, amit a dagadék labornak tekint ahogy mondta ?Ugye nem kell segítséget kérni, mert az nem tenne jót a propagandának, meg az ellenzék stb. Inkább haljanak meg sokan ugye ?
Én igen, de majd figyeld meg a sunyit!!!! Öles címek lesznek!!!! Persze arról mély hallgatás, hogy ezek a szerencsétlenek nem regisztráltak, mert hittek a ballibnek!!!!!:(((((
Nem, nem alakulnak ki ugyanúgy, és mellébeszélsz. A vakcinációval csak az adott tüskefehérje specifikus memória sejtek jönnek létre, sokkal kisebb számban mint a természetes megfertőződés esetén.
Ami azért baj mert amikor megjelenik az antigén akkor ezek klónozódnak. Kevesebb memória sejt kevesebb specifikus T sejt. A szűkebb repertoár meg azt jelenti hogy a keresztimmunitás gyakorlatilag nem létezik ezeknél a vírus vektoros és mRNS vakcináknál. Az elölt vírusos gen 1. vakcináknál jobb a helyzet de azok sem tartalmazzák a vírus össze fehérjéjét.
A koronavírusok ellen általában az antitestek teljesen hatástalanok, lásd a lenti tanulmányt. A T sejtes immunitás adja a védelmet.
A vírusspecifikus antitestek, amit az immunizációval (a módjától függetlenül) megszerzel, a védekezés első vonala. Különösen az S-protein elleni.:-) Tudom, hogy működik az immunrendszer, fölösleges mellébeszélni. A vakcinációval ugyanúgy kialakulnak a B-és T-memóriasejtek, összehasonlíthatatlanul kisebb rizikóval, mint a természetes fertőzés útján.
A számaid még a vad vírussal sem validak, azzal a halálozási ráta 1,4%-ra tehető. A dominánssá vált brit mutáns esetében ez jóval magasabb, 2-2,5%. Ugyanígy a hospitalizációt igénylő súlyos esetek aránya is jóval magasabb, mint a te számaid.
A valódi posztcovid mögött pedig, amire a most domináns brit mutánssal 30% esélyed van, kimutathatók a fizikai elváltozások a megfelelő vizsgálatokkal.
A vakcinákkal egyébként végeztek vizsgálatokat a variánsok ellen, úgyhogy nem kéne hülyeségeket firkálnod.:D
itt egy másik tanulmány a szezonális korona vírusokról, amik figyelem, NEM azonosak a Covid-19 el, de hasonlóak. Ott 30% reinfection rate van, ami mutációknak köszönhető főleg. Ami viszont érdekes az az, hogy az antitest szintek nem korrelálnak a fertőzés valószínűségével. A magas antitest szint nem véd meg.
Preinfection antibody levels had no significant effect on the odds of infection.
Sok vírusnál van ez így, pont azért mert az antitestek általános fegyverek, nem olyan jók a vírusok ellen mint a cytotoxikus T sejt repertoár. Vannak vírusok amiket az antitestek remekül le tudnak küzdeni, másokat meg nem. De ez nem baj, mert van másik :)
És oka is van neki. A vakcinázás egy rövid ideig tartó esemény, a szervezet csak egy rövid periódusban tud megismerkedni a fertőzéssel. Amikor természetes módon esel át a fertőzésen akkor hetekig tréningezik az immunrendszer a víruson, sokkal több T és B memória sejt keletkezik, erősebb védelem alakul ki.
Ráadásul nem csak egy kiválasztott fehérjét mutatnak be neki hanem az exogén fehérjék egész sorozata kerül MHC II peptidkomplexekként bemutatásra a helper T-sejteknek. Ami ugye végül a memória sejtek megjelenését eredményezi.
Így aztán sokkal több mutációra van szükség az immunrendszer későbbi kijátszására.
Nem. Az antitestek egy általános védelmi eszköz, a vírusok ellen messze nm olyan hatékony mint a cytoxikus T sejtek. Plusz az antitest szint a vérben nem sokat számít ha megvannak a B memória sejtjeid akkor lesz ott bőven antitest nagyon gyorsan ha kapcsolatba kerülsz a vírussal.
Az immunitást a T és B memória sejtek adják.
Ami a poszt covid szindrómát illeti, ha bedőltél a rémhíreknek akkor a 10-30% esélyed van rá hopgy PTSD-s tüneteid alakuljanak ki, amiknek semmilyen fizikai okuk nincsen.
Ha elkapod a betegséget akkor egészséges felnőttként a következők az esélyeid;
86% eséllyel semmilyen tüneted nem lesz.
14% eséllyel enyhe tünetekkel megúszod.
0,1% eséllyel kórházba kerülsz súlyos tünetekkel.
0,03% eséllyel fizikai poszt covid szindrómád alakul ki.
0,01% eséllyel meghalsz.
Majd ezután erős immunitásod lesz a betegeség és jelentős kereszt immunitásod annak új mutációi ellen.
Ha beoltatod magad, akkor bár az aktuális verziót megúsztad keresztimmunitásod, nem vagy csak sokkal gyengébb (Kínai vakcina) lesz.
Viszont kénytelen vagy beoltatni magad akkor is ha egészséges felnőttként kockázat arányosan nem feltétlenül érzed szükségét, mert be leszel zárva nélküle. És ezt meg kell ismételned 1-2 évente az új variánsokra.
Összességében a svéd model garantálja a legjobb hosszú távú megoldást epidemológiailag a legkevesebb halottal, és ráadásul az a legolcsóbb is.
A természetes védettség esetében is az antitestek jelentik az elsődleges védvonalat.:-) A T-sejtes immunitás valóban fontos, a Szputnyik esetében vizsgálták, és ugyanúgy kialakul, mint a természetes fertőzés után.
A cikked amúgy pont arról szól, hogy bár az újrafertőződés esélye kicsi, de nem jelentéktelen, az újabb és újabb variánsok megjelenésével pedig nő.
Arra pedig elfelejtettél reagálni, hogy Izraelben az 5 millió beoltott "természetes" védettségének megszerzése több százezer hospitalizált beteggel és több tízezer halottal járt volna. És akkor az időfaktort, a maradandó károsodásokat meg a kb. 30%-ra tehető postcovid szindrómás túlélőt nem is említettem.
A megállapításod tehát helyesen: ha átestél a betegségen, akkor védve vagy addig, amíg nem találkozol egy új variánssal. 30% esélyed van rá, hogy postcovid szindrómával küzdesz, ha (cca. 10-15% eséllyel) kórházban ápoltak súlyos coviddal, akkor a maradandó károsodások rontják a további életkilátásaidat. 2-3% eséllyel pedig belehalhatsz a fertőzésbe, ennél jóval nagyobb az esély akkor, ha posztcovidosként találkozol a következő mutánssal.
Ehhez képest a védőoltással enyhe, 1-2 napig tartó oltási reakciók, 1-2/millió eséllyel kórházban kezelendő szövődmények árán védve vagy, bár 1-2/tízmillió eséllyel belehalhatsz az oltásba.
Ugyancsak itt jegyezném meg hogy amíg ha már átestél a betegségen az újrafertőződés esélye 1:1000 hez, addig az oltások csak 80-95 százalékosak azaz 1:5, 1:20 az esélye hogy azért elkapod a betegséget.
Az antitestek mennyisége csak nagyon távoli kapcsolatban áll az immunitással.
Eleve az antitestek csak másodlagos szerepet játszanak a vírus fertőzések leküzdésében. A T sejtes immunitás az ami kifejezetten vírusok (és rák) ellen felálló védvonal. Ha egy darab antitested sincs, a T sejtes immunitás akkor is meg tud védeni.
Sőt főleg az véd meg.
Ha átestél a betegségen akkor védve vagy. Pont. Az újrafertőződés egészséges immunrendszerű embernél nem létezik. 6-36 hónapig védve vagy. Pont úgy mint az oltásnál egyébként.
1000 ből egy eset. És ez bőven belül van a tesztek hibaszázalékán is.
Újrafertőződés új variánssal lehetséges. Új variáns esetén aki átesett a betegségen annak van némi keresztimmunitása, ami garantálja az enyhe lefolyást. mRNS vagy vektor vakcina esetén a kerszet immunitás esélye jelentősen alacsonyabb. Az első generációs vakcinák - mint a sinovac - majdnem akkora kereszt immunitást biztosítanak, mintha átestél volna a betegségen.
Összefoglalva mivel a vírus változik, a legjobb védelem, ha átesel rajta. Egészséges embernek kissebb kockázat mint autóba ülni.
Itt is az influenza protokoll lenne a helyes szerintem, a veszélyeztetett csoportok oltása.
Ebben csak 2 baromság van: 0 kockázati tényezőt elvárni bármilyen gyógyszertől, vakcinától, és szimpla influenzaszerű megbetegedésnek nevezni a covidot.
A Semmelweis Egyetem rektora, aki novemberben esett át a koronavíruson, ezért csak most kapta meg az oltást, hangsúlyozta, hogy a vakcina sokkal erősebb védettséget ad, mint az, hogy ha valaki túl van a fertőzésen. Százszoros az antitest mennyisége azoknál, akiket beoltottak, mint azoknál, akik betegek voltak, mondta.
Nem minden antitest-válasz azonos: a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináció után magasabb antitest-szint alakul ki, mint a valódi fertőzés után. Az AstraZeneca vakcina viszont alacsonyabb antitest-szintet eredményez, mint maga a fertőzés.
„Nézze, szükség szerint, ugye, minden döntést a kormánynak kell meghoznia, következésképpen a felelősséget is a kormánynak kell viselnie, leginkább persze nekem. Ezt én vállalom is természetesen, mégiscsak ez a dolgom, mondhatnám, ezért kapom a fizetésemet.”
